ObudaFan
2012.12.26. 20:53
A peres eljárásban gyakorolható jogorvoslatot lehet úgy is hívni, hogy perorvoslat.
perújítás
BataG
#
2012.12.26. 21:49
Köszönöm, de nincs egy "még ~dogmatikaibb" elkülönítés, csak ennyi lenne a különbség?
(persze lehet)
Dr.Attika
#
2012.12.27. 05:57
Nem így van.
Azt a külön kérelem következtében megindított külön eljárást, amelynek útján a jogerős ítélet megváltoztatása megsemmisítés kieszközölhető, perorvoslatnak nevezik.
Perújítás, felülvizsgálati eljárás.
Sherlock
#
2012.12.27. 09:05
Sikeresen leírtad a rendkívüli perorvoslatokat. :)
Vannak ám rendesek is, ezzel kapcsolatban ajánlom a Pp. XII. fejezetét.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Dr.Attika
#
2012.12.27. 09:38
BataG arra volt kíváncsi, hogy mi a perorvoslat. A perorvoslat nem rendes jogorvoslat. Az a meghatározása amit leírtam.
Sherlock
#
2012.12.27. 09:42
Kinyitottad a Pp-t?(valaha...)
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
ObudaFan
#
2012.12.27. 10:11
Attika, lehet, hogy te így határozod meg, de ezzel egyedül maradsz a jogirodalomban.
Dr.Attika
#
2012.12.27. 11:59
ObudaFan!
A Pallas Nagylexikonnal együtt.
"Perorvoslat
1. a polgári perben. A polgári perbeli végitéletet ennek természeténél fogva maga a biróság, amely azt hozta, meg nem változtathatja. De az abszolut megváltoztathatatlanság s feloldhatatlanság jellegével még sem lehet az itéletet felruházni. Azt a külön kérelem következtében megindított külön eljárást, amelynek útján a megváltoztatás v. feloldás (megsemmisítés) kieszközölhető, P.-nak nevezik. Alapjául szolgálhat: 1. hogy a pervesztés fél hibáján kivül a peranyag nem teljesen v. meghamisítva volt a biróság elé terjesztve (igazolás, perújítás); 2. az a körülmény, hogy az itéletben v. az eljárásban, melyen az itélet nyugszik, nyilvánvaló hiba követtetett el (semmiségi panasz, semmiségi kereset és a rokon P.-ok); 3. az, hogy a felsőbb birótól egyszerüen jobb itéletet várunk vagy ennek személyi minősítésénél fogva, vagy mert feltételezzük, hogy a felsőbb biróság, amely több személyből áll és a meghozott itélet fölött kritikát gyakorol, helyesebb it
Forrás: Pallas Nagylexikon
Sherlock
#
2012.12.27. 12:10
Micsoda jogforrás...
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Dr.Attika
#
2012.12.27. 12:39
Mint ahogy a Római jog tankönyv. Milyen eretnekség a római jogra hivatkozni polgári perben.
Egyébként Sherlock szerinted mi az a jogforrás? Kételyem támadt, hogy tudod pontosan.
Sherlock
#
2012.12.27. 12:44
Szerintem sem tudom, hogy te mit nevezel annak. Én abban is a mainstream álláspontot vallom magaménak.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
capisca
#
2012.12.27. 12:52
Kedves Dr. Attika!
Pallas Nagylexikon szerint "magyar polgári peres eljárás P.-ai a következők: a felebbezés, a felülvizsgálat, a felfolyamodás, az előterjesztés, az igazolás, a perújítás és a semmiségi kereset."
Nekem a jogi egyetemen mindig azt mondták mindig a hatályos jogforrást nézzük.
Mots én vagyok a hülye, de a Pallas Nagylexikon az hanyadik évi hanyadik törvény? Vagy valamilyen rendelet alapján lett jogforrás?
Mert én erről még nem hallottam, de biztosan átaludtam hat éve az órákat.
Ráadásul a Pallas Nagylexikon idézet változata 1911 és 1935 között készült.
Ez is autentikus jogforrás, friss nagyon :)
Üdv
Capisca
Dr.Attika
#
2012.12.27. 15:31
Kedves capsica!
Gépeld be a hatályos jogszabályok gyűjteményébe a "perorvoslat" szót. Sehol nem találsz rá definíciót. Viszont ahol megjelenik ott mindenhol rendkívüli jogorvoslat szövegkörnyezetben találod.
Azt viszont látom, hogy az egyetemen nem tanították vagy nem tanultad meg, hogy a pozitív jogon kívül léteznek jogelvek, joggyakorlatok, különböző jogértelmezések stb.
capisca
#
2012.12.27. 15:51
Kedves Dr. Attika!
"Azt viszont látom, hogy az egyetemen nem tanították vagy nem tanultad meg, hogy a pozitív jogon kívül léteznek jogelvek, joggyakorlatok, különböző jogértelmezések stb."
Sőt van BH, Irányelvek, AB határozat stb...
A Pallas Nagylexikonon kívül idézz be nekem hasonló lehetőleg valamilyen jogtudós, ügyvéd, bíró stb írását, mert nekem a Pallas Nagylexikon nem jogelv, joggyakorlat, jogértelmezés.
Perorvoslat a fellebbezés is, hiszen a Pp-ben a perorvoslat fejezet alatt található meg.
Egyébként a Pallas Nagylexikont nem teljesen idézted be, mert perorvoslat "magyar polgári peres eljárás P.-ai a következők: a felebbezés, a felülvizsgálat, a felfolyamodás, az előterjesztés, az igazolás, a perújítás és a semmiségi kereset."
Egyébként megjegyzem a Pp nem ismer perorvoslat alatt felfolyamodást, előterjesztést, igazolást.
Üdv
Capisca
ObudaFan
#
2012.12.27. 17:14
Attika szeret elrugaszkodni a mainstream állásponttól, és ez még csak egy jellemzője a munkásságának. :)
Dr.Attika
#
2012.12.28. 11:59
Hogyan is jutottunk el "BataG" azon kérdésétől, hogy mi a "perorvoslat" jogi megfogalmazása és dogmatikai helye az én szakmai munkásságomig?
Elrugaszkodom a "mainstream"- fősodor - álláspontjától?
Nem minden esetben, de általában saját álláspontom van jogkérdésekben.
ObudaFan!
Szívesen venném, ha megosztanád velem, hogy mi még a jellemzője a munkásságomnak. Nyugodtan e fórum nyilvánossága előtt is megteheted.
Dr.Attika
#
2012.12.28. 16:03
Tisztelt B. László!
Vegye elő kérem az ügyvédnek adott meghatalmazást és a vele kötött ügyvédi megbízási szerződést. Ez az irányadó.
nyilván meg kellett volna küldenie a kollégának az első fokú ítéletet és fel kellett volna hívnia az Ön figyelmét a jogorvoslat lehetőségére és esetleges eredményességére.
ez viszont mind az Ön és ügyvédje közötti belső jogviszony. A bíróság és az Ön közötti "külső jogviszony" szerint, mint lejjebb KBS kollégám is megjegyezte Önnek számítódik be.
Magyarán az ügyvéd mulasztása az Ön mulasztása egyben, tehát jelen esetben csak a Jó Istenhez fordulhat jogorvoslatért.
ObudaFan
#
2012.12.28. 16:19
„Fellebbezni nem tudok,ok (!) tiszta sor, akkor hova tudok fordulni ez esetben milyen lépést tudok tenni annak érdekében hogy újra tárgyalják az ügyet?”
A fellebbezés hiánya szinte minden más jogorvoslatot kizár. Kivétel esetlegesen a perújítás, de az meg csak olyan új tény, új bizonyíték esetén járható, ami az alapperben nem volt hivatkozható.
ObudaFan
#
2012.12.28. 16:22
„Nem minden esetben, de általában saját álláspontom van jogkérdésekben.”
Szíved joga, annak a logikai tartalmától függetlenül. De ha a kérdezőt nem világosítod fel arról, hogy ez a te, a joggyakorlattól merőben eltérő véleményed, az azért félreértésekre ad okot.
BataG
#
2012.12.28. 17:38
B.László: (Kedves B.László!) Hangsúlyozottan LAIKUSKÉNT, ha megenged egy válaszvariációt: Írja meg, és adja be a fellebbezését igazolási kérelemmel, és kérje benne a fellebbezése határidősnek tekintését, annak befogadását, érdemi elbírálását, - és hogy ez lehetővé váljon, ehhez a már meghozott jogerős döntés hatályon kívül helyezését. (Esetleg kérjen soronkívüliséget. Akár igazolja, hogy letétbe, vhogyan fizet, vagy fizetni fog - tehát hogy időhúzás, stb. a valós célja - és ez legyen nyílvánvaló.) A fellebbezése legyen tüchtig és olyan, hogy helyt lehessen neki adni akkor, ha befogadják érdemben. Az igazolási kérelmet - hogy az ügyvéd mulasztott - támassza alá, és bőséggel indokolja, pl. hogy a nemcselekvésével az ügyvéd - tulajdonképpen, mert ugye ez történt valójában(!?) - az ügyvéd felmondta, megszakította a megbízási jogviszonyukat, (az érdemben ellehetetlenült, esetleg vmi objektív okból - ezt munkálja ki akár az illető mulasztó Ügyvéd) és erről nemcsak magát, hanem a bíróságot is elfeledte értesíteni -
- de ezt már a megbízás megszakadása után - és emiatt valójában a határozat sem jutott el magához időben, az valójában nem tekinthető közöltnek magával szemben, és arról értesülni is csak később értesült, következésképp a fellebb határidő is a maga irányába (magázásért bocs) valójában csak később nyílt meg --- esetleg a fellebb határidő le sem járt (!).
- és az eredményezhette-e azt, hogy nincs Ön felé joghatályos közlés. Az mi alapján állapítható meg utóbb??))
Dr.Attika
#
2012.12.28. 17:53
ObudaFan!
A joggyakorlatot sok esetben leszarják az alsóbb bíróságok. Velem már előfordult, hogy Legfelsőbb Bírósági Elvi Döntésre hivatkoztam. A válasz az volt a bírótól, hogy a "Legfelsőbb Bíróságon élettől elrugaszkodott bírók álláspontja őt nem érdekli."
ObudaFan
#
2012.12.28. 19:59
Azt azért szerintem elég egységesen értelmezi mindenki (leszámítva a te itt kifejtett álláspontodat), hogy mi az a perorvoslat.
ObudaFan
#
2012.12.28. 20:00
BataG
Ezt persze meg lehet tenni, de mivel ennek a témának bőséges joggyakorlata van, a kimenetele viszonylag jó eséllyel megjósolható.
BataG
#
2012.12.28. 21:14
Kedves B.László:
a n n y i t e l í r t a m , h o g y :
"hogy NEM időhúzás, stb a célja - az legyen nyilvánvaló" !!!
BataG
#
2012.12.28. 21:53
Tisztelt (ábécé sorrendben)
Dr.Attika, KBS, ObudaFan :
Kérem válaszoljanak arra kérdésre, hogy van-e szemernyi esélye annak, hogy a B.László néven kérdező mentesülhessen a jogerőssé vált döntési (vélhető)kötelezés terhe alól olymódon, hogy feltárásra, és kimutatásra, és ez által megfelelően igazolhatóvá váljon az, hogy - akárhogyanis, de - felé, mint Maga a Peres Fél t. Személye felé az elsőfokú döntés joghatályosan minősülőleg nem lett megfelelően közölve, s hogy ezért a fellebbhatáridő felé meg sem nyílt, vagy legalábbis később szerzett tudomása okán később nyílt meg, s ezért fellebbje nem tekintehtő elkésettnek, stb., stb. (de legalább is igazolási kérelemmel befogadható).
Kérem írják meg ez az út miért nem járható, mi a hibuci benne (ha van).
Kérem válaszoljanak arra a kérdésre, hogy
van-e lényegi - az ügy szempontjából lényegi - különbség azon két eset között, hogy ha
- az Ü. szimplán mulasztott -mint jogi képviselő;
- hogy az Ü. megbízása, meghatalmazása megszűnt, arról a bíróság (s esetleg az ügyfél is) nem szerzett időben tudomást, (bejelentésre sem került) ...
... és hogy ilyen történésekből mi kell ahhoz, hogy az elsőfokú döntés közlése ne számíthassék - igaz utóbb ismertté váltan - joghatályosnak, s hogy ezen okból a jogerő ... szűnjön ....
Miért téves ez az út, vagy miért hiábavaló, s mik a különösen gyenge pontjai?
Ügyvéd - ha mulasztott - tudhat-e produkálni kellő indokot arra, hogy a fellebbet - akár igazolási kérelemmel - befogadják? Erkölcsileg elvárható-e ez tőle?
(Akár csak elvben, mik lehetnek ilyen okok?)
Kérem tegyék meg, hogy megírják, ellenvetésüket, kritikájukat.
