Egzoticside
2012.12.21. 11:54
Lehet egyszerre perújítani és felülvizsgálatot kérni ugyanabban az ügyben?
perújítás
ObudaFan
#
2012.12.21. 13:53
Nincs akadálya.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.12.22. 17:47
Kérdésben a válasz. Ha letelt, akkor letelt.
BataG
#
2012.12.22. 20:12
igazolási kérelem ? ???
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.12.22. 20:35
A perújítás egy másik kérdés, az előbbi egyértelműen a fellebbezésre vonatkozott. A perújítás határideje hosszabb, de annak viszont elég szigorú feltételei vannak. Már annak is, hogy egyáltalán megengedjék.
Ha az ügyvéd nem értesítette az ítéletről, a jogorvoslati lehetőségről az ügyfelét, és maga sem fellebbezett, az etikai vétség, szakmai hiba. Valószínűleg kártérítési felelősséget is keletkeztet, de ne tessék milliókra gondolni.
(Csak megjegyzem, a másik rovatban azt állítod, megnyerte anyád a pert. Akkor mi ellen kellett volna fellebbezni, miért kellene pert újítani?)
BataG
#
2012.12.22. 23:16
igazolási kérelemmel benyújtott fellebb? ???
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.12.23. 08:12
Azt lehet. De a jogi képviselő mulasztása nem megfelelő kimentési ok.
Dr.Attika
#
2012.12.23. 10:47
Hogyan lehetne egyszerre perújítást és felülvizsgálatot is kérni? Szerintem nem lehet eredményesen. A perújítással az ítéleti tényállást támadja, a felülvizsgálattal pedig az ítéleti tényállás alapján alkalmazott jogkérdést. "Fából vaskarika" eljárás.
Akadálya tényleg nincs, de a kettő együtt elutasítási ok.
tothvili
#
2012.12.23. 11:22
Arra figyelni, hogy kisösszegű pertárgy esetén felülvizsgálattal nem lehet élni.
Azt hiszem 1.000.000 alatt nem.
Dr.Attika
#
2012.12.23. 11:41
Hol van ez a szabály a Pp. XXVII. fejezetében?
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.12.23. 15:11
A XIV. fejezetben van, de már 3 millió a határ.
ObudaFan
#
2012.12.23. 15:47
„Hogyan lehetne egyszerre perújítást és felülvizsgálatot is kérni? Szerintem nem lehet eredményesen. A perújítással az ítéleti tényállást támadja, a felülvizsgálattal pedig az ítéleti tényállás alapján alkalmazott jogkérdést. "Fából vaskarika" eljárás.”
Nem az. Elképzelhető, hogy a megállapított tényállással sem értek egyet, de azzal sem, hogy az így megállapított tényállásból az a jogkövetkezmény lenne levonható, amit a bíróság levont.
„Akadálya tényleg nincs, de a kettő együtt elutasítási ok.”
Ez a fából vaskarika, mert ha ez elutasítási ok lenne, akkor az azt jelenteni, hogy ennek akadálya van. Csakhogy a Pp. ilyen elutasítási okról nem ír, te sem tudtál az álláspontod alátámasztására egyetlen szabályt sme idézni.
ObudaFan
#
2012.12.23. 20:21
A kártérítési igényt a Kamara biztosan nem bírálja el, de ilyen ügyekben a bíróságon sem túl sanszos. Az okozati összefüggés keretében ugyanis azt kellene bizonyítani, hogy a fellebbezés időben történő benyújtása esetén biztosan neked kedvező döntés született volna. Ezt bizonyítani meg lehetetlen.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.12.24. 09:13
Ez nem egészen így van. A nem vagyoni kártérítést önmagában a jogorvoslati jog csorbulása megalapozza. Ha nem követel irreális összeget a károsult, akkor ezen még a MÜBSE sem vitatkozik.
BataG
#
2012.12.25. 13:15
előzményhez:
perújítás, felülvizsg. kérelem, és akár alkotmánybírósági panasz is mehet együtt, nemde?
(esetleg az ig. kérelemmel benyújtott fellebb-bel együtt)
Van annak elvi akadálya, hogy akár mind a hármat (négyet) befogadják? és akár helyt is adjanak nekik?
(Ügyvédi mulasztás miért nem megfelelő igazolási kérelem ok? Ha nem értesített a jogi képviselő - abban a fél vétlen, nem?)
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.12.25. 15:05
„Ha nem értesített a jogi képviselő - abban a fél vétlen, nem?”
Nem. A megbízott cselekményét, mulasztását betudják a megbízónak. Akkor is, ha a megbízott ügyvéd.
ObudaFan
#
2012.12.25. 21:37
Alkotmányjogi panasz szerintem csak akkor mehet, ha abban a részében legalábbis kizárt a felülvizsgálat.
BataG
#
2012.12.26. 13:21
ObudaFan:
Alkotmányjogi panasznak - meglehet tévedek, de - nem a jogerő az előfeltétele csak?, s onnan ketyeg a határidő is, nemde? Következésképp ha nekifut a felülvizsgálatnak, és az - bármi okból - nem eredményez változást a jogerőt illetően, akkor az utóbb eredménytelennek minősült felülvizsg. várakozási idő okán (ami jó eséllyel több mint 60 nap) kifuthat az alkotmányjogi panasz határidejéből (ami dettó 60 nap), nem?
Pl. tényállás támadása a felülvizsgálati kérelemben gondolom necces lehet, de nem lehetetlen annak sikere sem - biztosan elég nehéz belőni, gondolom.
Alkotmányjogi panaszra (ítélet ellen) mi az előfeltétel? Melyik az azt megállapító jogszabály-hely?
KBS:
"
„Ha nem értesített a jogi képviselő - abban a fél vétlen, nem?”
Nem. A megbízott cselekményét, mulasztását betudják a megbízónak. Akkor is, ha a megbízott ügyvéd.
"
Akkor is, ha az a cselekvés - éppen hogy - 'nemcselekvés' ? ???
Ha így van, mit lehet ilyenkor tenni? Hogy lehet ilyet kivédeni? előre kivédeni.
(Komolyan kérdezem. Az ügyvédi ázsióval szemben ilyet felhozni, megpendíteni nem könnyű - ugyanakkor mégis elég kellemetlen lehet egyes esetekben, ha valóban előfordul ilyen típusú ügyvédi mulasztás. Tényleg, mi ez ellen a megfelelő gyógyszer? Hogyan kell mindezt megelőzendő elővigyázatosabbank lenni?)
ObudaFan
#
2012.12.26. 13:47
Abtv. 26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán
- az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A jogi képviselő mulasztását a fél mulasztásának kell tekinteni.
BataG
#
2012.12.26. 14:07
Válaszokat köszönöm.
Annak, hogy a felülvizsgálat jogorvoslat vagy perorvoslat, annak itt van jelentősége? ???
És tényleg: a jogorvoslat, perorvoslat kategóriák határai változtak azzal, hogy bejött az ítélet elleni alkotmányjogi panasz lehetősége is?
A kettő (jogorvoslat, perorvoslat) között mi a fő különbség?
ObudaFan
#
2012.12.26. 15:16
A perorvoslat is jogorvoslat: olyan jogorvoslat, ami egy per keretei között adott.
ObudaFan
#
2012.12.26. 15:18
Ettől függetlenül, bár a felülvizsgálat mindenképp jogorvoslat, esetről esetre is változhat, hogy enélkül be lehet-e adni alkotmányjogi panaszt. Ezért is van itt ügyvédkényszer. Többek között.
BataG
#
2012.12.26. 20:17
és mi a határvonal ebben a kérdésben?
valamint - akkor - mi az értelme (tartalma) a jog- és a per-orvoslat megkülönböztetésének?
(A számomra magasröptű - nekem nem igazán követhető - egyes Pp. kommentárok szoktak néha e kérdésről ki-kinyilatkoztatni - de végülis mi az értelme a különbségtételnek, és ebben is hol és mi a választó vonal?)
Sherlock
#
2012.12.26. 20:42
Nemperes eljárásban furcsa lenne perorvoslatról beszélni.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
BataG
#
2012.12.26. 20:46
OK, és egyébként?
