A rovat címe: Polgári jog.
Ítélet kijavítása, jogi képviselet
Szép estét!
Büntető védőhöz.
Szép estét!
A kérdésem az, hogy ha a jogerőre emelkedett, írásba foglalt ítéletben olyan tényállások, megállapítások szerepelnek, melyek sem nem a szakértői véleményben, sem nem a nyomozati anyagban, sem nem a vádiratban nem szerepel, sőt, még a bírósági tárgyaláson sem hangzott el, akkor milyen lehetőségeim vannak és kihez kellene fordulnom?
nem, nincs rá lehetőség.
jó estét kívánok minden kedves fórumozónak!a kérdésem.van egy2016.06.24-én jogerőre emelkedett ìtélet,amiben van egy lényeges rész,ami a másik félnek nem tetszik,mert számára nem előnyös.a bíróság ezt ennyi idő után megváltoztathatja -e ezt a részt,csak azért mert ő n akarja elfogadni,vagy erre nincs lehetősege?Köszönöm előre is a választ.
Nem tudjuk, hogy visszatartja vagy sem, de a kérdés szempontjából ennek nincs is jelentősége, ez az ő belső ügyük, mint ahogy az is, hogy pl. fellebbezés esetén a szakma (jog) mennyire kap önálló teret a vezetéstől, ez belső szabályozástól függ.
Nem az alapügy szempontjából fontos érdemi kérdésről van szó, hanem eljárásjogi kérdésről.
A kérdező tudja, hogy mennyire van megkötve a kezük az eljárás minden egyes lépésénél pl. a jelen ügyükben.
Én megfuttatnám a bíróságon, s az akárhogy dönt, tanulság lenne.
Nem ilyen értelemben írtam.
Érzékeltetni akartam, hogy az ügy eljárója visszatartja a társaság képviselőjétől a bírósági határozatot, pusztán személyes okok miatt.
Elveszi a döntés lehetőségét a társaság képviselőjétől.
Az ítélet (határozat) kijavítása iránti kérelem nem fellebbezés.
„Van-e realitása annak, hogy kérjük a bíróságtól az ítélet kijavítását”
Szerintem az ügy lezárultával a törvényen alapuló képviselő, vagy meghatalmazáson alapuló, már nem dönthet atekintetben, hogy az ügy fellebbezhető, vagy sem.
A társaság vezetője jogosult ilyen kérdésekben dönteni.
Még nem láttam olyan ítéletet, amelyen az egyik fél képviselőjénél többen vannak feltüntetve.
Kezdeményezzétek az ítélet kijavítását, elírásra hivatkozva, legfeljebb elutasítja a bíróság, nem tragédia, és legalább tanultok az indokolásból (én is kíváncsi lennék rá...:-)
több képviselő járt el az ügyben, kicsit össze lett zavarva szegény bíró
- a keresetlevelet a jogi előadó írta alá
- az előkészítő iratot a jogi előadó írta alá
- a bizonyítási indítványokra vonatkozó előterjesztést a jogtanácsos írta alá
- a két darab tárgyaláson mind a jogtanácsos, mind a jogi előadó ott ül a peres fél helyén
A jogi előadó meghatalmazással képviselheti a szervet, vállalatot, stb. Ha végig a jogtanácsos volt képviselőként feltüntetve az eljárás során, utólag mire hivatkozva szerepelhetne a jogi előadó az ítéletben?
Az eljárás során egyetlen képviselő volt "képben".
Volt rá példa, hogy a képviselő mellett lévő kolléga tudott csak válaszolni a bíróság egyik kérdésére, és akkor szerepelt a kolléga neve a tárgyalásról szóló jegyzőkönyvben (úgy mint XY a cég számviteli referense). De az ítéletben erre már nem hivatkozik a bíróság.
Én is azt gondoltam volna (az ügyvéd-ügyvédjelölt analógia mentén), hogy a jogi előadó csak a jogtanácsos helyetteseként járhat el. De a hivatkozott Pp.-helyek szerint tévedtem.
jogi előadó a szakvizsga nélküli vállalati jogász
valójában ugyanazt csinálja szinte, mint jogtanácsos, csak kevesebb tapasztalata van
a jogi előadó a társaság meghatalmazottja ha kap meghatalmazást
más valaki nem nyilvánít véleményt? :) KÖSZI
Még mindig azt gondolom, hogy a társaságot a jogtanácsos képviselte, a jogi előadó a képviselő meghatalmazottja volt.
Egyébként azt gondoltam, hogy a jogi előadó az, akinek nincs szakvizsgája.
Pp. 67. § (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:
- a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;
(2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.
azt mondod, hogy ha a jogi előadó egyedül oda megy a tárgyalásra a meghatalmazásával, akkor elzavarja a bíró?
beadványt a jogi előadó beadhat simán, ha csatolja meghatalmazását
Nem.
A jogi előadó nem képviselheti az intézményt, azt ügyvéd, vagy jogtanácsos.
A jogtanácsost egyébként számos más szakmai segítő is segít(het)i, még sincs felvonultatva a nevük.
A jogi előadó meg mondhatna köszönetet annak, aki miatt végre bíróság elé állhatott. :)
de ha a jogtanácsos nem vett volna részt a képviseletben, nem adott volna be néhány beadványt, nem ment volna el a jogi eladóval a tárgyalásra, akkor a jogi előadó egyedül képviselte volna a társaságot - - vagyis akkor a jogi előadó neve ott lenne az ítéleten (mert nem lenne más)
A képviseleti megbízás a jogtanácsosé, a jogi előadó, a megbízott meghatalmazottja.
Meghatalmazással járt el a jogi előadó.
Járásbíróság előtti elsőfokú eljárás volt.
Nincs. Önálló képviseletet nem láthat el.
Sziasztok, felmerült nálunk egy érdekes kérdés.
A peres képviseletet egy jogtanácsos és egy jogi előadó látta el. A beadványokat közösen írták, igazi közös, egyenrangú munkáról volt szó. A tárgyalásokon a jogi előadó beszélt. A bíróság az ítéletben csak a jogtanácsosról szólott, mint jogi képviselőről. Van-e realitása annak, hogy kérjük a bíróságtól az ítélet kijavítását. Úgy lenne "igazságos", ha szerepelne az ítéletben a jogi előadó neve is, mert ő dolgozott az ügyön (felettesek látnák stb.).
Mi a véleményetek? Köszönöm.