TIGÁZ kötbér


Dr.Kago # 2013.06.26. 15:19

Kölcsönkenyér visszajár

Felnyílt a sorompó, és a fehér furgon begördült a villamos művek telephelyére. Két kék színű szerelőruhát viselő ember szállt ki az autóból, - hátukon „gázművek” felirattal, - és a telephely vezetőjét keresték.

  • A gázórát jöttünk ellenőrizni. - közölték szárazon a telephely vezetőjével.
  • Tessék csak. - válaszolt a telephelyvezető, és készségesen megmutatta a villamos művek telephelyén felszerelt gázórát a szerelőknek.

A szerelők csendben úgy tettek, mintha munkához láttak volna, majd titkon összekacsintottak, és megkérték a telephely vezetőjét, hogy hozzon nekik legyen szíves egy kávét.

Mire a telephely vezető visszatért a két kávéval a szerelők már le is szerelték a gázórát.

  • Karcosnak találtuk. - magyarázta egyikük, miközben aprókat kortyolt a forró kávéból.
  • Nem kell megijedni, semmi probléma nincs, ez csak amolyan rutin vizsgálat. Formalitás az egész.- mondta a másik.
  • Majd a független szakértőnk megvizsgálja ezt a gázórát, - vette át a szót ismét az első - és ha nem lát rajta külső beavatkozási nyomokat, akkor ezzel le is zárul az ügy.

A villamos művek telephelyvezetője kezdett elbizonytalanodni. Önök tehát azért szerelték le a gázóránkat, mert gázlopással akarnak megvádolni bennünket? - kérdezte.

A gázszerelők nem szóltak semmit, csak jelentőségteljesen egymásra néztek.

  • Önök tényleg azt gondolják, hogy mi itt a villamos műveknél lopjuk a földgázt? - háborodott fel most már tényleg a telephelyvezető.
  • Mi nem tudhatjuk azt kérem. - válaszolt az idősebbik gázszerelő.
  • Az ilyesmit nem mi állapítjuk meg. Ilyen megállapítást csak a mi jó öreg független igazságügyi szakértőnk tehet. Mi csak annyit látunk, hogy ez a gázóra itt össze van karcolva.
  • Mielőtt elmentem maguknak kávéért, még nem volt összekarcolva. - szólt dühösen a villamos művek telephelyének vezetője. Maguk karcolták össze, amíg távol voltam! - kiabálta felháborodottan.
  • Ne hazudozzon itt össze-vissza nekünk! - szólt rá az idősebbik villanyszerelő szigorúan. Maga mindvégig itt állt mellettünk, és el sem mozdult innen. Kávét sem hozott nekünk. Így hát nyilván maga is tudhatja, hogy nem mi karcolhattuk össze az Önök gázóráját.
  • Vegye már észre ember, hogy mi ketten vagyunk, maga pedig egyedül volt itt mindvégig. Magának tehát nincs tanuja! - veregette meg a telephelyvezető vállát a fiatalabbik.

A villamos művek telephelyvezetője ekkor jött rá, hogy nagy hibát követett el.

  • Mi lesz, ha a szakértőjük majd azt állapítja meg, hogy itt szabálytalan gázvételezés történt? -kérdezte elcsukló hangon.
  • Kötbér. - válaszolt az egyik.
  • Kártérítés. - kontrázott a másik.
  • És ha nem fizetünk? - kérdezte a telephely vezető.
  • Kikapcsolás! - vágták rá erre a gázszerelők egyszerre.
  • Mi nem fizetünk azért, amit el sem követtünk. - replikázott a telephelyvezető. És nem, lesz itt kikapcsolás sem, majd meglátják! - kiabálta dühösen. Majd a bíróság igazságot tesz! - tette hozzá fenyegetően.
  • A bíróság? - mosolyogtak a gázszerelők, és ismét huncutul egymásra néztek. Mi nem szoktunk a bírósághoz fordulni. El tudjuk ezt intézni magunk is. Minek ide bíróság? - szólt az egyik.
  • Majd mi megvádoljuk, majd mi meg is állapítjuk, hogy itt tényleg gázlopás történt, azután majd mi a büntetést is kiszabjuk, és ha nem fizetnek önként, akkor majd mi be is hajtjuk a büntetést. - mondta a másik.
  • Hogyan? - képedt el a telephely vezetője.
  • Hát úgy, hogy aki nem fizet nekünk, annál mi egyszerűen kikapcsoljuk a gázt. - válaszolt az idősebbik gázszerelő, és ezen mindketten jót nevettek.
  • Na azért ehhez akkor is lesz még egy-két szava a bíróságnak! - Kiáltotta a telepvezető mérgesen. Mert ha maguk nem, hát akkor majd mi fogunk a bírósághoz fordulni. A bíróság pedig majd megállapítja azt, hogy nem loptuk a maguk gázát.
  • Ahogy óhajtja - válaszolta az idősebbik szerelő derűsen. De azért ne lepődjön meg túlságosan akkor, ha majd azt fogja kérdezni Öntől a bírónő, hogy hol nem lopta a gázt? És azután meg azt, hogy mikor nem lopta a gázt? És végül pedig azt, hogy van-e arra tanúja, hogy sehol, és semmikor nem lopta a gázt?
  • Tanú nélkül ugyanis nem megy! Anélkül nem hisz majd magának a bíróság! - csúfolódott a fiatalabbik gázszerelő, miközben figyelmeztetően felemelte, és jobbra-balra mozgatta a jobb keze mutatóujját a telepvezető orra előtt.

A gázszerelőkből erre aztán végleg kipukkadt a nevetés.

  • Itt tessék aláírni a jegyzőkönyvet! - mondták még mindig nevetve.

A telephely vezetője pedig csak állt ott tehetetlen dühében, és már semmit nem tudott mondani.

A gázszerelők ekkor visszaültek az autójukba, és út közben, amíg a fiatalabbik vezetett, az idősebbik a kocsi hátuljában, a papírdobozba csomagolt gázórára, a papíron keresztül egy bivalyerős, rongyba bugyolált ipari mágnest illesztett.

A telephelyvezető pedig, még percekig úgy ácsorgott ott, mint akit leforráztak.
Egyszer csak felragyogott az arca, és az egyik öklével a másik tenyerébe csapott!

  • Na majd meglátjuk, hogy legközelebb kivel fogtok szórakozni! - mondta fennhangon maga előtt, azzal odaintett magához két villanyszerelőt.

Másnap felnyílt a sorompó, és begördült a gázművek telephelyére egy fehér színű furgon. Két szerelő szállt ki belőle, kék munkásruhában, hátukon „villamosművek” felirattal. A gázművek telephelyvezetőjét keresték.

  • A villanyórát jöttünk ellenőrizni! - mondták.
septem signis obsignatum # 2013.06.26. 09:35

Gázszolgáltató munkatársai vesztegettek

2013. június 5. szerda
Szerző: Vecsés Hírek

Elfogták a rendőrök azt a két férfit, akik egy gázszolgáltató munkatársaként vesztegettek.

A Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított gazdálkodó szervezet dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt két üllői férfi ellen.

Egy alsónémedi lakos tett feljelentést a Dabasi Rendőrkapitányságon 2013. június 1-jén, mivel 2013. május 31-én 13 óra körüli időben alsónémedi családi házánál az egyik gázszolgáltatótól megjelent két férfi ellenőrzés és gázóra csere céljából.

V. Tamás az eltávolított gázóráról– úgy, hogy azt a vele lévő munkatársa ne hallja meg,- azt állította, hogy a gázórán lévő ólomzárak lenyomatai nem egyeznek, azon szabálytalan vételezésre utaló jelek vannak, ami miatt a gázszolgáltató a tulajdonostól több százezer kötbért követelhet.

Ezt követően a gázszolgáltató munkatársa felajánlotta a feljelentőnek, hogy 120.000.- forintért az általa szabálytalannak ítélt ólomzárakat szabályosra cseréli, így a szabálytalan vételezésre nem derül fény.

A két férfi megegyezett a pénz átadásának helyében és idejében, majd a sértett feljelentést tett a Dabasi Rendőrkapitányságon.

Ez alapján fogták el a dabasi rendőrök V. Tamást és V. Gábort, akiktől lefoglalták a feljelentő által átadott teljes pénzösszeget, valamint a gépkocsi átvizsgálása és V. Tamásnál tartott házkutatás során további tárgyi bizonyítási eszközöket találtak a rendőrök.

Mindkét férfit a Dabasi Rendőrkapitányságra előállították, és gyanúsítottként hallgatták ki. Ellenük a további eljárást- szabadlábon hagyásuk mellett – a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja le.
Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

A cikkhez tartozó egyik érdekes komment:

Tősér Csaba on 2013. június 6. csütörtök at 14:36

Engem meg szerszámmal csapott meg az egyik Tigáz-DSO alvállalkozója a Tibrisz-Kft-től, nevezett Illés Úr, mert sérelmeztem, hogy bemászott és, mikor menekülőre fogta a dolgot vissza akartam rántani a kerítésről.

Egyáltalán, hogy vette a bátorságot, hogy bemásszon?

Ráadásul a Tibrisz Kft-vel nem is állunk szerződésben, senki, semmilyen engedélyt nem kért arra, hogy a Tibrisz Kft. emberei szereljenek, nem hogy bemásszanak. így a Tigáz-DSO jogosulatlanul adta ki nekik az adatainkat!

Most folyik a per, a szembesítés stb… az egyikük a szembesítésen büszkén mondta, 4-5 ügyet is megnyertek, mert a rendőrség azért van, hogy Őket segítse….

http://vecseshirek.hu/…esztegettek/

Ezek szerint mégiscsak igaz, hogy a szakmunkás gázszerelők anyagi haszonszerzés miatt manipulálják a gázórákat, illetve csapják be, verik át, húzzák csőbe és károsítják meg az ártatlan fogyasztókat, majd ha a fogyasztó nem veszi a lapot (nem fizet), akkor maga a szolgáltató és vele összefonódó szakértő fogja a fogyasztó becsületét meglopni, meghurcolni és szabálytalan vételezéssel vádolni, miközben a sérülést a szolgáltató alkalmazottai okozták.

Persze a gázszerelő ekkor is jól jár, hiszen a 30.000 Ft-os sikerdíjat akkor is megkapja, ha Ő maga karcolja, mágnesezi, vagy sérti meg a mérőberendezést.

Szolgáltatóéknál ezt hívják tisztességes magatartásnak.

Bessenyei Gábor a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának főosztályvezetője pedig az ilyen és ehhez hasonló panaszügyeket fekteti, illetve tussolja el.

eutektikum # 2013.06.24. 14:18

Kaptam, talán tudja valaki használni.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Budapest
Fő út 44-50
1440
Pf. 1.

Tárgy: Átfogó felügyeleti ellenőrzés
kérése az indokolatlanul elhúzódó
közigazgatási ügyintézés, illetve
a közigazgatási szerv hónapok
óta tartó hallgatása miatt

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérem, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ügyintézési gyakorlatát átfogó felügyeleti ellenőrzés keretében, az alábbiak figyelembevételével vizsgálni, az anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést megállapítani, a mulasztó kormánytisztviselők fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezni, ezen közigazgatási szervet az anyagi és eljárásjogi normák betartására rábírni szíveskedjen.

Előzmények:

A TIGÁZ …………-ben elrendelte a gázórám igazságügyi szakértői vizsgálatát.

Tekintettel arra, hogy ezen szolgáltató többszöri kérésem ellenére sem volt hajlandó részemre megküldeni a szakvéleményt, azaz megtagadta az irat betekintési jogot –az eljárás során tapasztalt egyéb jogsértések észrevételezése mellett- írásban a Magyar Energia Hivatalhoz fordultam, amely hivatal azonban több hónap elteltével sem hozott sem érdemi sem közbenső döntést, sőt az ügyintézés idő elhúzódása miatti tértivevényes levelemre sem válaszolt.

Ezt követően az ügyészséghez fordultam. A Fővárosi Főügyészségnek a …………. iktatószámú levele szerint közbenjárásukra a Hivatal …………..-én, közel fél éves késés után közigazgatási hatósági eljárást indított.

Azóta újabb fél év telt el, azonban a Hivatal továbbra is hallgat, a Ket. 28/C szakaszában előírt tájékoztatási kötelezettségének kifejezett kérésem ellenére sem tett eleget annak ellenére, hogy az erre vonatkozó és az ügyirathoz csatolt levelemet ………………-én a Hivatal munkatársa átvette.

Levelem az alábbiakat tartalmazta:

„Hivatkozva a Fővárosi Főügyészség ………..-én kelt, …………. számú levelére, amely szerint a Tiszántúli Gázszolgáltató aggályos eljárásával kapcsolatos panaszom tárgyában a Magyar Energia Hivatal több hónapos hallgatás után, az ügyészség közbenjárására ………….-én közigazgatási hatósági eljárást indított, egyben figyelemmel arra, hogy az eljárás megindítása óta több, mint fél év telt el, miközben a Ket szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap, Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap, a Ket. 28/C szakaszában foglaltak alapján postafordultával kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy:

  • az ügyem jelenleg hogy áll,
  • abban eddig milyen intézkedéseket tettek,
  • mi az oka az eljárásjogi határidő többszörös túllépésének,
  • azért terhel-e valakit felelősség, amennyiben igen történt-e felelősségre vonás,
  • az ügyben mikorra várható érdemi döntés?

Egyben szeretném felhívni szíves figyelmét a Ket., valamint az Alaptörvény következő rendelkezéseire, amelyeket sajnos az irányítása alatt álló közigazgatási szervnél nem tartanak be, ezzel azonban sérül a jogbiztonság, fennáll az alkotmányos visszásság.

Ket. 1. § (4) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog…

Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Kérem, hogy a fentiek maradéktalan érvényesülését mind ügyemben, mind a TIGÁZ aggályos eljárása ellen benyújtott többi panaszügyben biztosítani, a Ket-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni szíveskedjen.

Amennyiben 15 napon belül érdemi válasz nem érkezik, úgy –tekintettel az eljárásjogi jogszabálysértésre- panaszommal ismét megkeresem a törvényességet felügyelő ügyészséget, az alapjogok biztosát, illetve kezdeményezem a Hivatalt felügyelő miniszter parlamenti interpellációját.”

Az egyéni jogsérelmen túl szeretném felhívni a szíves figyelmét, arra, hogy a különböző fórumokon, illetve a Facebook közösségi oldalon is egyre több olyan bejegyzés olvasható amely szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve jogelődje súlyosan megsérti az Alaptörvénynek és a Ket-nek a tisztességes eljáráshoz, valamint a határidőben történő döntéshez való jogot.

Néhány ezek közül :

„…….tól azt szeretném kérdezni, hány hónap után válaszolt neki az Energia Hivatal???????mert kb. 3 hónapja én is írtam nekik, de még nem méltattak válaszra!!!!!!!”

Ebből a bejegyzésből látható, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem csak hogy nem intézi a panaszosok ügyeit, de az ezzel kapcsolatos érdeklődő levélre sem válaszolnak, azaz gyakorlatilag semmibe veszik az állampolgárokat, miközben a Ket. 4. § értelmében az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog.

Egy másik hozzászóló szerint:

„Én már 6 hónapja várom a válaszukat... Kitartás!”

A következő bejegyzés szerint:

„Sziasztok! én is írtam az Energia Hivatalnak Decemberben de még én sem kaptam választ?„

Megint más ezt írja:

„Sziasztok! Én több mint egy éve varom az Energiahivatal reakcióját. Felhívtam őket, es érdeklődtem, mire azt a választ kaptam, hogy lehet, csak jövő évben kerülök sorra, ui. annyi a panaszbeadvány!”

Egy következő panaszosnak ez a véleménye a hivatalról:

„Az Energia Hivataltól eddig csak pökhendi válaszokat kaptunk, kioktattak, és arra biztattak, hogy ha nem tetszik valami :pereljünk. Elképesztő egy társaság. Zsíros, kényelmes állás, nulla felelősség- és rengeteg, pénzben alig kifejezhető károkozás a fogyasztóknak. Ki gyakorolja a felügyeletet felettük?”

További bejegyzések:

 „A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a jelek szerint nem a jogsértés feltárásában és szankcionálásában, hanem a szolgáltatói visszaélések eltussolásában érdekelt. Ennyit a magyar közigazgatás szakszerű és jogszerű, pártatlan eljárásáról.”

 „…én írtam az ENERGIAHIVATALNAK, 6 HÓNAPJA ÉS MÉG MOST SEM JÖTT VÁLASZ.!!ENNYIT RÓLUK.”

 „Lehet, hogy tudatosan tussolják el ezen panaszügyeket?”

És végül, de nem utolsó sorban:

Türelem, türelem, de meddig? Miért van Alaptörvényünk, közigazgatási eljárási törvényünk, ha senki sem tartja be az abban foglaltakat? Bessenyei Gábort és munkatársait azért fizetik, hogy a jogszabályokat betartsák és betartassák. Ez az ügyintézési morál már régen megérett egy hivatalvesztés fegyelmi büntetésre. Hol itt a jogállamiságból levezethető jogbiztonság? Bessenyei Gábor jó esetben miért csak a TIGÁZ jogsértését állapítja meg, a jogsértést miért nem szankcionálja? (Azaz a TIGÁZ-t miért nem bírságolja)”

És ezek csak a „szalonképes” hozzászólások.

Álláspontom szerint megengedhetetlen, hogy miközben a Kormány a közigazgatás reformján és annak szolgáltató jellegének kialakításán fáradozik egyes, az energiaszektort felügyelő vezető kormánytisztviselők következmények nélkül folytathatnak jogsértő tevékenységet.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kormánytisztviselői a fenti mentalitással, a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokat sértik meg:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól (továbbiakban Ket.) 4. § (1)

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog...

Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Ket. 1. §. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

A Ket. szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap, Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap.

A Ket. 28/C § lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél a hatóságot megkeresse tájékoztatás kérés céljából. A (3) bekezdés értelmében, főszabály szerint a tájékoztatás nem lehet megtagadni. A Ket.33. § értelmében az erre vonatkozó ügyintézési idő legfeljebb 30 nap.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárása során sajnos a fenti jogokból semmi sem érvényesül, ezzel pedig a Hivatal mulasztó tisztviselői azon túl, hogy jogsértést követnek el aláássák az állampolgároknak a közigazgatásba, illetve a Kormányba vetett bizalmát, ami azonban álláspontom szerint megengedhetetlen.

Mindezek figyelembevételével kérem, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ügyintézési gyakorlatát átfogó felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálni, az anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést megállapítani, az esetleges korrupció, illetve a közigazgatási szerv és a szolgáltató közötti összefonódás ellen fellépni, a mulasztó kormánytisztviselők fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezni, ezen közigazgatási szervet az anyagi és eljárásjogi normák betartására rábírni szíveskedjen.

Köszönettel

Dátum, aláírás

Mellékletek:

Dr.Kago # 2013.06.21. 15:11

Amúgy pedig miért kellene a felhasználónak várnia a perindítással addig, amíg a tél közepén elzárják nála a gázcsapot?

Szerintem, ha csak akkor indít pert a felhasználó, amikor már megtörtént a baj, az már rég késő. Elegendő ezért a perindításhoz annak igazolása is, hogy a felhasználót megfenyegették (megzsarolták) a kikapcsolással, ha nem fizet nekik.

Szerintem kényelmesebb a telet végigfűtve meleg lakásban eltölteni, - miközben folyik a per - mint a gázellátás megszűntetése miatt a telet átvacogni, fűtési, főzési, és mosakodási lehetőség nélkül azzal, hogy majd utólag kártérítési pert kezdeményezhetek a bíróság előtt a gázsztolgáltató jogellenes károkozására hivatkozással.

Dr.Kago # 2013.06.21. 14:53

"És hogy befejezzem: a behivatkozott törvényi rendelkezés szerint az viszont nem is kell a kizáráshoz, hogy a felperes elismerje és bíróság megítélje a TIGÁZ kötbérkövetelését, a kizáratáshoz elég, ha a TIGÁZ annak érvényesítésére benyom egy fmh-t, és máris törvényesen zár ki."

Kedves Egyjogász, ezt azért ugye nem gondoltad rendesen végig?

Mielőtt elhamarkodott véleményt mondanál, kérlek vedd számításba az alább szempontokat is:

1.) A T. Kft / :-) / évente a saját bevallása szerint is vagy 10.000 felhasználót rágalmaz meg gázlopással, ha lúd, hát legyen kövér alapon. Magyarországon azonban nincs annyi ügyvéd amennyire szükség lenne 10.000 fizetési meghagyás elindításához, és ellentmondás esetén pedig ugyanennyi per végigviteléhez. (különösen akkor, ha ezek a perek, - ahogy írod - 7 évig eltartanak.) Ráadásul én abban reménykedem, hogy azért nem is minden ügyvéd adná a nevét ilyesmihez.

2.) A törvény szerint csak a Földgáz kereskedő jogosult a fogyasztási hely kikapcsolására kötbér tartozás miatt, de ő is csak akkor, ha igazolta, hogy pert indított a felhasználó ellen.
Csakhogy az egész kötbérezési cirkuszt nem a földgáz kereskedő, T. Zrt, hanem annak az egyszemélyes Kft-je, a hálózat üzemeltetésével foglalkozó T. Kft csinálja! A Kft tehát az, amelyik kiküldözgeti a saját szerelőit vadászatra, a Kft köt szerződést a szakértőkkel is, és "megfelelő" szakvélemény esetén a Kft az is, amelyik kötbéreket követel a felhasználóktól, sőt, még a kikapcsolással is a Kft fenyegetőzik. (Ha kötbérezési perekben II. r. alperesként perbevonom esetleg a T. Zrt-t is, ők minden esetben felteszik a kezüket azzal, hogy közük nincs az egészhez, nem is értik, hogy hogy kerültek egyáltalán ide, és miért vannak itt, ők nem kértek kötbért senkitől, és nem is fenyegetőztek kizárással, ezért hát legyek szíves engedjem ki őket a perből.)

3.) Miután már jogszabály kötelezi a földgáz kereskedőt arra, hogy tessék pert indítani, ha akar valamit a felhasználótól, így megszűnik a gázszolgáltatók kényelmes alperesi pozíciója. A bizonyítzási teher pedig a feje tetejéről a talpára fordul azzal, hopgy most már felperesként a gázszolgáltatónak kell állítania azt, hogy alperes felhasználó gázt lopott, és ennek megfelelően ezt bizonyítania is neki kell. Felperesként azonban nem lesz irigylésre méltó helyzetben a gázszolgáltató, ha majd már nem csak azt kell igazolnia, hogy "a plombák lenyomata kissé eltér az eredetitől", hanem azt is, hogy ki, mikor, hogyan, és mi célból rongálta meg azt a gázmérőt, és pláne: hogy a felhasználó ellopott tőle akár egyetlen köbcenti gázt is.

4.) Észre kell venni végezetül azt is, hogy ezekben a kötbérezési ügyekben a felhasználó számára nem a kötbér, hanem a gázszolgáltatás fenntartása a tét.
A gázszolgáltatók általi kötbérkövetelés mögött ugyanis nincs jogerős bírósági ítélet, és ennek hiányában azt bírósági végrehajtás útján be sem tudják hajtani. A Tigáznak tehát a saját kötbérkövetelése behajtásához az állam nem biztosít hatósági kényszereszközöket, így azt nem inkasszálhatja a felhasználó bankszámlájáról, nem tilthatja le a munkabéréből (táppénzéből, nyugdíjából, árvaellátásából stb.) és annak behajtása érdekében nem kezdeményezhet ingó-, vagy ingatlanárverést sem. Ez a tigáz-os kötbér tehát csak akkor lesz megfizetve, ha azt a megtévesztett, és félrevezetett felhasználó (hangsúlyozottan) ÖNKÉNT megfizeti.

Nem fizetés esetén a TIGÁZ 3 dolgot tehet:
a.) alkudozni kezd, mert többet ér neki egy kisebb összegű de elismert követelés, mit egy nagyobb összegű, de behajthatatlan.
b.) kizárással fenyegetőzik, és esetleg tényleg ki is zárja a fogyasztót a gázellátásból (bár jogilag nem tehetné, lám mégis meghteszi!)
c.) eladja a követelését egy féllegális behajtó cégnek, (amelyiknek azonban épp úgy nincs semmiféle hatósági kényszereszköz a kezében a behajtáshoz, mint ahiogy a gázszolgáltatónak sem volt.)

A gázszolgáltatók kezében a kötbérkövetelésük behajtásához tehát az egyetlen komoly fegyver , - amint azt az előbbiekből láthatod - valóban csak az, ha megfenyegetik a felhasználót a felhasználó ingatlanának gázellátásból való kizárásával. (Ezt ugyanis csak jogilag nem teheti meg a gázszolgáltató fizikailag azonban sajnos megteheti!!!)

És éppen emiatt kellene a TIGÁZ-os pereket a gázszolgáltatók szolgáltatási kötelezettségének teljesíttetésére kihegyezni. Ha már a törvényhozó a GET legutóbbi módosításával 2013 áűprilis 11 óta a fogyasztók mindenféle ürügyekkel való kizárogatását bírósági kontroll alá helyezte, akkor pontosan ennek a bírói kontrollnak az érvényesülését-érvényesítését kell a bíróságoktól számonkérni. Csak ezzel lehet ugyanis a gázszolgáltatók kötbér bizniszét a törvényes keretek közé visszaszorítani.

Egyjogász # 2013.06.21. 13:34

"a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az ügyek évekig történő fektetése után sem marasztalja a szolgáltatót"

Én egyszer fordultam hozzájuk, a törvényes határidőn belül határozatot hoztak, és megkötbérezték a szolgáltatót.

Egyébként nem azt mondtam, hogy nem lehet bírósághoz fordulni, hanem azt, hogy a fogyasztóvédelemhez fordulás szerintem gyorsabb és olcsóbb (egyébként a fogyazstóvédelemnek sokkal nagyobb szervezete és több embere van, mint a Közműhivatalnak, és most rá is feküdtek az ilyen ügyekre).

De ha jobban bízol a közismerten villámgyors bíróságban (pont tegnap voltam egy tárgyaláson, az az ügyem 7 (hét) éve húzódik), akkor fordulj nyugodtan hozzájuk.

Egyjogász # 2013.06.21. 13:24

Ez a párhuzam ugye nem komoly?

A birtoksértőt akkor tiltják el e magatartásától, hogy a birtoksértést megvalósította.

A fellebbezés szerint ugyanakkor a TIGÁZ-t egy olyan cselekménytől kérik eltiltani amelyet még nem valósított meg, és a törvény alapján nem is valósíthat meg.

Ha már párhuzamot akarsz írni, akkor erre pl. az lenne a párhuzam, ha egy olyan valakit kérnék eltiltani a birtoksértéstől, aki még az életében nem járt az ingatlanomban, de hátha....:)

andulka # 2013.06.21. 09:42

Egyjogász 2013.06.21. 05:46 Ja, és miért kellene bíróságnak ítélettel eltiltani valakit attól, amit egyébként törvény alapján sem tehet meg?

Ez a kérdés ugye nem komoly?

Miért tiltja el a jegyző birtoksértőt, amikor a törvény alapján ezt meg sem tehette volna?

A Ptk. 100. § szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

115. § (2) (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.

188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2)
(3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

Dödölle1 # 2013.06.21. 06:57

Biztosan én vagyok a hülye, de ha engem a TIGÁZ ennek ellenére törvénysértő módon kizárna, én biztosan nem költséges és hosszadalmas pert indítanék ellene, hanem egy két mondatos (ingyenes) levélben bejelenteném az ügyet a fogyasztóvédelemnek, a fogyasztóvédelem meg visszanyittatná a gázt és jól megbírságolná a TIGÁZ-t.

Sem a fogyasztóvédelem, sem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem áll a helyzet magaslatán.

A fogyasztóvédelem kezdetben egyáltalán nem bírságolta a szolgáltatót, napjainkban pedig a bírság összege nem áll arányban a jogsértésel elért, vagy elérni kívánt anyagi előnnyel, a szolgáltató éves árbevételével illetve a jogsértések nagy számával (társadalomra való veszélyességével), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az ügyek évekig történő fektetése után sem marasztalja a szolgáltatót, különben pedig a PTK 7. § (1) értelmében a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.

Egyjogász # 2013.06.21. 03:50

És hogy befejezzem: a behivatkozott törvényi rendelkezés szerint az viszont nem is kell a kizáráshoz, hogy a felperes elismerje és bíróság megítélje a TIGÁZ kötbérkövetelését, a kizáratáshoz elég, ha a TIGÁZ annak érvényesítésére benyom egy fmh-t, és máris törvényesen zár ki.

Egyjogász # 2013.06.21. 03:46

Ja, és miért kellene bíróságnak ítélettel eltiltani valakit attól, amit egyébként törvény alapján sem tehet meg?

Egyjogász # 2013.06.21. 03:42

Bocsika, de én ezt nem értem.

A fellebbezés szerint törvény rögzíti, hogy szabálytalan vételezés miatti tartozás esetén akkor zárhatnak ki, ha a követelés polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését a TIGÁZ igazolható módon megindította.

A TIGÁZ ilyen eljárásokat nem indított, azaz törvénysértő módon járna el, ha kizáratna.

Biztosan én vagyok a hülye, de ha engem a TIGÁZ ennek ellenére törvénysértő módon kizárna, én biztosan nem költséges és hosszadalmas pert indítanék ellene, hanem egy két mondatos (ingyenes) levélben bejelenteném az ügyet a fogyasztóvédelemnek, a fogyasztóvédelem meg visszanyittatná a gázt és jól megbírságolná a TIGÁZ-t.

Egyjogász # 2013.06.21. 03:28

A nyíregyházi címre figyelemmel igen hosszú fejtörést okozott kikövetkeztetni, hogy a T. Kft. a TIGÁZ-t jelenti....:)))

Ez kb. olyan, mint amikor bemondják a TV-ben, hogy a rendőrség a betörés miatt őrizetbe vette Kovács Jánost, és testvéreit, a fiatalkorú K. Bélát és K. Ubult...:)))

Dr.Kago # 2013.06.21. 00:54

Van itt egy fellebbezés ami szerintem elég tanulságos, és elég olvasmányos is, és amit az alábbiakban közkinccsé teszek:

N y í r e g y h á z a
Bocskai út 2.
4400

Tisztelt Törvényszék!

A …. sz alatti lakos felperes által, a T … Kft. (székhelye:…) I. r. és a T… Zrt (székhelye ugyancsak….) II. r. alperesek ellen, szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés iránt indított perben, a Nyíregyházi Járásbíróság által hozott …. sz. (alapjaiban téves) ítélet ellen, felperes képviseletében eljárva,

f e l l e b b e z é s t

nyújtok be az alábbi indokok alapján.:

Felperes a módosított kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy
· ha az ítélethozatal időpontjában alperesek már kizárták volna felperes ingatlanát a földgáz közszolgáltatásból, akkor kötelezze őket a szolgáltatási kötelezettségük teljesítésére,
· ha pedig még nem záratták ki, akkor a Bíróság szíveskedjen eltiltani őket attól, hogy a felperes - általa el nem ismert, és a bíróság által meg nem ítélt, - állítólagos kötbértartozására hivatkozással a felperesi ingatlanon megszűntessék a földgáz közszolgáltatást.

A per előzményeként ugyanis alperesek megfenyegették felperest azzal, hogy meg fogják szűntetni a felperes … sz.. alatti ingatlanán a földgáz közszolgáltatást, ha nrm fizet meg nekik több, mint fél millió forintot.

Alperesek indoklása szerint ugyanis a T. Kft.-vel munkaviszonyban álló gázszerelők ellenőrzést végeztek felperes ingatlanán, ahonnan „szabálytalan vételezés” gyanújával a gázmérőt leszerelték, és papírdobozba csomagolták.
A szerelők által leszerelt gázmérőt egy, (a T Kft-vel hosszútávú szerződéses kapcsolatban álló) független magánszakértővel megvizsgáltatták, a szakértő pedig a magánszakvéleményében kétséget kizáró módon megállapította azt, hogy felperes szabálytalan vételezéssel szerződésszegést követett el.

Felperes a saját kereseti kérelmében emiatt előbb annak a megállapítását kérte az I. fokú bíróságtól, hogy nem követett el szerződésszegést az alperesekkel szemben, utóbb azonban, - miután az I. fokú bíróság tájékoztatta az őt terhelő bizonyítási teherről, kereseti kérelmét megváltoztatta.

Az I. fokú bíróság tájékoztatása szerint ugyanis a Pp. szabályai szerint neki olyan nemleges állításokat kellett volna a perben bizonyítania, amiket - éppen azok meg nem történte miatt - a józan ész szabályai szerint nem lehet bebizonyítani. (nemleges dolgot nem lehet bizonyítani)

Az I. fokú bíróság tájékoztatása szerint ugyanis, ha felperes azt állítja, hogy nem követett el szabálytalan vételezést, nem lopott gázt, és ezáltal nem szegte meg az alperessel kötött földgáz közszolgáltatási szerződést sem, - ami az alperes vele szemben támasztott kötbér követelését megalapozná - akkor azt mind neki kellene bebizonyítania.

Tekintettel arra, hogy nemleges dolgot nyilvánvalóan nem lehet bebizonyítani, hiszen például
· nincs olyan tanú, aki a gázmérő felszerelése pillanatától annak leszereléséig éveken keresztül folyamatosan abban a helyiségben tartózkodott volna, ahová a gázmérőt felszerelték, és aki folyamatosan, éveken át éjjel-nappal figyelte volna azt, hogy felperes ez alatt az idő alatt egyszer sem megy oda a gázmérőhöz a plombát kiszedegetni, a plexi fedőt lefeszegetni, és a számláló szerkezetet visszatekergetni, illetve
· a gázmérő plombáinak érintetlenségét sem tudja felperes garantálni mert, ahhoz mások, (pl. alperes gázszerelői is) hozzáférhettek akár az ellenőrzést megelőző látogatásuk során, akár az ellenőrzés alkalmával, és ezáltal módjuk, és lehetőségük is volt a gázmérő plombáinak meghamisítására, és mindez ráadásul az alperes által kilátásba helyezett jutalom reményében érdekükben is állt,
emiatt, (és kizárólag emiatt) került sor a felperesi kereset módosítására.

Megváltozott keresetében felperes csak arra kérte kötelezni alpereseket, hogy földgáz szolgáltatási kötelezettségüknek tegyenek eleget.
(Alperesek ugyanis, a saját kötbér követelésüket úgysem tudnák rajta behajtani, - hiszen az nem egy bíróság által, jogerős ítélettel megállapított tartozás - ezért felperes számára a gázszolgáltatás fenntartása volt a fontosabb.)

A továbbiakban így tehát már nem felperes állította azt, hogy nem vételezett szabálytalanul gázt, hanem éppen fordítva, alperesek állították ennek az ellenkezőjét annak igazolásául, hogy jogszerűen fenyegették meg felperest azzal, hogy ki fogják nála kapcsolni a gázszolgáltatást.

A jelen perben tehát megfordult a bizonyítási teher, miután alperesek érdekében állt az, hogy a felperes szerződésszegésével kapcsolatos állításaikat a bíróság valónak fogadja el, és emiatt a felperesi keresetet utasítsa el.

Álláspontunk szerint felperesnek - a megváltozott kereseti kérelemre való tekintettel - a jelen perben már csak annyit kellett igazolnia a bíróság előtt, hogy alperesek valóban több, mint fél millió forint összeg megfizetését követelték tőle azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem fizet, akkor meg fogják szűntetni nála a földgázszolgáltatást,

Álláspontunk szerint azonban ezt a tényt a felperes a jelen perben már igazolta, illetve a felperesi ingatlan gázszolgáltatásból történt kizárásával kapcsolatos fenyegetés tényét, és a visszakapcsolás pénzfizetési feltételhez kötését alperesek sem vitatták.

Az I. fokú bíróságnak így tehát a jelen perben már nem abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy felperes lopott-e gázt, (vételezett-e méretlen gázt), vagy sem, a jelen per ugyanis egyáltalán nem erről szól.

A jelen perben az I. fokú bíróságnak ezzel szemben abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy alperesek kötelesek-e a felperes ingatlanán földgázt szolgáltatni, vagy sem, azaz jogukban áll-e a további földgáz szolgáltatás teljesítését jogerős bírói ítélet nélkül feltételekhez (pl. pénzfizetési feltételhez) kötni.

Alperesek tehát jogosultak-e arra, hogy bárkit, bármikor a földgáz beszerzés lehetőségtől megfosszanak anélkül, hogy az alapul szolgáló tartozás fennállását a felhasználó maga elismerte volna, vagy annak fennállását - jogerős ítélettel - a bíróság megállapította volna?

A fentiekkel kapcsolatosan előadom, hogy a II. r. alperest a Ptk 388. § 3.) bekezdésében, és a GET 28/A §. 1. bekezdésében foglaltak alapján is egyfajta szolgáltatási kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

A ”Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 28/A. § (1) bekezdése ugyanis a földgáz kereskedő részére „szolgáltatási kötelezettséget” állapít meg, amikor kimondja „A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.”

A fenti jogszabály a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól a szolgáltatót csak a 29 §. 3.) bekezdésében szabályozott, 60 napot meghaladó fizetési késedelem estén menti fel, de a nem közületi fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolására akkor is csak a jogszabályban jelzett feltételek együttes fennállása esetén, és az ugyancsak a jogszabályban meghatározott eljárási rend betartásával van mód.

Tekintettel azonban arra, hogy a jelen perben csak alperesek állították azt, hogy felperesnek kötbér, és mindenféle egyéb tartozása van feléjük (illetve valamelyikük felé, de hogy melyikük felé, azt a mai napig sem tisztázták),
felperes viszont soha nem ismerte el azt, hogy alperesek bármelyike felé bármiféle tartozása állna fenn, és a bíróság sem kötelezte felperest ilyen tartozás megfizetésére velük szemben, emiatt álláspontunk szerint II. r. alperest jelenleg is terheli a felperessel szembeni szolgáltatási kötelezettsége.

Felperes pedig a jelen perben éppen ennek a szolgáltatási kötelezettségének a teljesítésére kérte kötelezni II. r. alperest.

Rámutatok továbbá arra is, hogy a GET 16. §.a szerint az I. r. alperes Földgázelosztónak pedig az alábbi jogosítványai vannak:

16. § (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:

  1. a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
  2. a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
  3. a felhasználó a csatlakozási szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha

ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási -rendelkezéseknek nem tett eleget,

  1. a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
  2. a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki-és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be.

(2) A szolgáltatás nyújtása (azonban) csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell.

A fentiekből álláspontunk szerint legalább három fontos következtetés vonható le:
1.) A Földgázelosztó a szabálytalan vételezés felfedezése esetén csak a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, kötbér kiszabására azonban a törvény nem jogosítja fel.
(Ezzel kapcsolatosan emlékeztetek arra, hogy amit a törvény nem enged meg, azt a földgáz elosztó maga sem engedheti meg saját magának, a saját üzletszabályzatában. Ha tehát I r. alperes üzletszabályzata a törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az üzletszabályzat ezen rendelkezése semmis.)

2.) A Földgázelosztó csak a jogszabályban taxatív módon felsorolt esetekben függesztheti fel a földgázelosztási szolgáltatás folytatását.
A felsorolt esetek között azonban nem szerepel az az eset, amikor a felhasználó nem fizet meg a földgáz kereskedő részére valamilyen olyan tartozást, amit sem el nem ismert, és aminek a megfizetésére a bíróság sem kötelezte.

3.) Ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn,
(márpedig I. r. alperes gázszerelői, a saját maguk által szabálytalannak tartott gázmérő leszerelését követőn azonnal egy másik, általuk megbízhatónak tartott gázmérőt szereltek fel felperes ingatlanán, - és ezzel meg is szüntették a kizárás alapjául szolgáló helyzet,)
úgy a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően 24 órán - belül biztosítania kell a földgáz elosztási szolgáltatást.
A földgáz szolgáltatást tehát, ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn az I. r. alperesnek nem hogy kikapcsolnia nem szabad, de, - ha a kikapcsolás esetleg már megtörtént volna, - úgy a gázszolgáltatást egy napon belül helyreállítani lenne köteles.

II. r. alperes földgáz szolgáltatási kötelezettségével kapcsolatosan felhívom továbbá a T. Bíróság szíves figyelmét a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény legutóbbi módosítására is, amely a törvény 29. §-át az alábbi (3b) ponttal egészítette ki:
„29 §. (3b) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.”
Tekintettel arra, hogy
· felperesnek, a II. r alperes földgáz kereskedő felé fennálló állítólagos fizetési kötelezettsége jelenleg még részben sem számlatartozásból ered, valamint arra, hogy
· II. r. alperes felperessel szembeni állítólagos kötbér igényének érvényesítése végett felperessel szemben sem, polgári peres eljárást, sem pedig fizetési meghagyásos eljárást nem kezdeményezett,
emiatt, - a GET fenti rendelkezése szerint - a felperesi ingatlan földgáz közszolgáltatásból való kizárásának jelenleg már a II. r. alperes esetében is törvényi akadálya van.

A szolgáltatási kötelezettség fennállása szempontjából végezetül teljességgel irreleváns az a körülmény, - aminek pedig az I. fokú ítéletet hozó bíróság valamilyen okból különös jelentőséget tulajdonított, - hogy I. r. alperes gázszerelői mikor ellenőrizték felperes gázóráját.

Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint
· I. r. alperesnek (a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően) egyáltalán nincs joga a felperesi ingatlan gázszolgáltatásból való kizárására,
· II. r. alperes pedig nem igazolta, hogy pert, vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett volna felperessel szemben, annak kötbérfizetési kötelezettsége megállapítása iránt, így a törvény II r. alperes számára sem teszi lehetővé azt, hogy felperes ingatlanát a földgázszolgáltatásból kikapcsoltassa,
emiatt álláspontunk szerint az I. fokú bíróság törvénysértő ítéletet hozott azzal, hogy nem kötelezte alpereseket a törvényben foglalt szolgáltatási kötelezettségük teljesítésére, (azaz megengedte nekik azt, amit törvény tilt.)

*

Az I. fokú bíróság által tévesen megállapított bizonyítási teherrel kapcsolatosan előadom, hogy a jelen perben éppenséggel alperesek hivatkoztak arra, arra, hogy nekik (valamelyiküknek) 60 napot meghaladó, félmilliós kötbér követelésük van a felperessel szemben, és ez az az ok, ami miatt jelenleg nem kell eleget tenniük a felperes irányában fennálló szolgáltatási kötelezettségüknek.

Tekintettel arra, hogy a Pp. 164. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint viszont: a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania amelyiknek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el, emiatt álláspontunk szerint a kötbérkövetelés fennállásának bizonyításával kapcsolatos bizonyítási teher jelenleg alpereseket terhelte volna.

Alperesek azonban a jelen perben az őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tettek eleget.

Alperesek ugyanis nem bizonyították be azt, hogy a felperes ingatlanán felszerelt gázmérőt a felperes saját maga, (vagy egy felperes által megbízott, - annak tudtával, és annak érdekében eljáró - más személy) szándékosan megrongálta volna, méghozzá azért, hogy a megrongált mérőberendezésen keresztül méretlen gázt vételezhessen, (azaz gázt lopjon.)

Alperesek ezzel szemben a per során megelégedtek csupán annak igazolásával, hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombájának a lenyomata eltér attól, amit annak idején a Mérésügyi Hivatal alkalmazott. Az összes többi állításuk,
(tehát az, hogy felperes maga volt az, aki gázlopás céljából meghamisította a plombákat, hogy felperes el is távolította volna a plexi fedőt a helyéről, hogy felperes hozzáfért volna a számláló dobokhoz, hogy felperes ténylegesen vissza is tekergette volna a mérődobok állását, és pláne, hogy felperes ellopott volna akár csak egyetlen köbcentiméter gázt is alperesektől,)
mindez a per során csak bebizonyítatlan, puszta feltételezés maradt.

Alperes ráadásul még a plombák megrongálásával kapcsolatos állításukat is csak egy olyan, - az I. r. alperes saját maga által kirendelt - magánszakértő szakvéleményével próbálta volna alátámasztani, akit a Btk 238. § (1) bekezdése szerint igazmondási kötelezettség nem terhelt.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesíthette a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.

Az alperes által kirendelt magánszakértő továbbá a gázmérőt nézegetve, a saját szakvéleményében nem is állapíthatott meg többet annál, mint hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombája sérült, ebből azonban egyáltalán nem következik az az alperesi állítás, hogy felperes gázt lopott volna alperesektől.

Az I. r. alperes által felkért magánszakértő szakvéleményével kapcsolatosan még az alábbiakra is felhívom a Tisztelt Bíróság figyelmét.:

Tekintettel arra, hogy a „szabálytalan vételezés” egy olyan konkrét tényállás, amelyet jogszabály definiál, (GESZ 18. 4. pont) így a szabálytalan vételezés nem műszaki-technikai szakkérdés, hanem jogi kategória.
Miután pedig jogkérdésről van szó, emiatt egy műszaki szakértő eleve nem döntheti el azt, hogy megvalósult-e a szabálytalan vételezés valamennyi tényállási eleme, vagy sem,
Egy műszaki szakértő legfeljebb annyit állapíthat meg, hogy szerinte a gázmérő plombái valamikor, valahogyan, valaki által, valamilyen okból megsérültek, azt azonban már nem, hogy felperes szabálytalan vételezést valósított volna meg, azaz gázt lopott volna alperestől.
Azokra a kérdésekre ráadásul, hogy ki, mikor, hogyan, és milyen célból próbált meg külsőleg beavatkozni a gázmérő működésébe, I. r. alperes sem keresett választ, ehelyett kötbérkövetelését ( illetve a II. r. alperes kötbérkövetelését?) mindössze a saját szakértőjének az előbbiek szerinti megalapozatlan, illetéktelen állítására alapozta.

A „szabálytalan vételezés” tehát jogi kategória, és emiatt a szabálytalan vételezés megvalósulásának a vizsgálata vita esetén nem a szakértő, és még csak nem is alperesek, hanem a bíróság feladata lett volna.
(Helyesen mondta valamelyik tárgyalás alkalmával alperes jogi képviselője azt, hogy a szakértőnek nem feladata a jogi keretek vizsgálata.)

Alperes bizonyítási terhével kapcsolatosan rámutatok továbbá arra is, hogy alperesnek nem csak azt kellett volna igazolnia, hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombájának a rajzolata valahogy, valamikor, valaki által megsérült.

Szakmailag ugyanis megengedhetetlen csúsztatásnak tartom alperesek azon kijelentéseit, hogy miután a földgáz felhasználó felelősséggel tartozik a nála felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért, ezért a gázszolgáltató a gázmérő bármilyen megsérülése, (vagy bárki által történt megrongálása) esetén jogszerűen követelhet tőle kötbért.

Az való igaz ugyan, hogy a GET 99. §. 6.) bek. alapján a gázmérő állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelessége, emiatt annak megrongálódása esetén a keletkezett kárt meg kell térítenie.
Az viszont már korántsem igaz, hogy a felhasználó kártérítés címén kötbér fizetésére volna köteles akkor is, ha a gázmérőt:
· nem amiatt rongálta meg, hogy azon keresztül méretlen gázt vételezzen (gázt lopjon)
· ha a mérőt nem úgy rongálta meg, hogy azon keresztül méretlen gázt lehet vételezni,
· ha a mérőt nem szándékosan rongálta meg,
· ha a mérőt nem is maga, hanem (tudtán és akaratán kívül) valaki más rongálta meg, vagy
· ha a mérő emberi beavatkozás nélkül egyszerűen csak megrongálódott.

A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban GESZ)
18.4. pontja szerint ugyanis csak az minősül „szabálytalan vételezés”-nek, ha „a felhasználó:
a)…

  1. a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi.”

A kötbér alkalmazására okot adó szabálytalan vételezés tehát

  1. csak a „felhasználó” által, és
  2. csak tevőleges magatartással, („teszi”) és ennek megfelelően
  3. csak akaratlagosan, (szándékos rongálással) és végül
  4. célzatosan (a mérőműszert méretlen gáz vételezésére alkalmassá tevése céljából)

valósítható meg.

Jogszerűen tehát csak akkor követelhetne a gázszolgáltató kötbért, ha a gázmérőt a felhasználó maga (vagy az ő megbízásából más) rongálta volna meg, méghozzá szándékosan és célzatosan, azért, hogy rajta keresztül gázt tudjon lopni.
Ha a fenti négy elem közül akár csak egy is nem valósul meg, (vagy a megvalósulását a gázszolgáltató nem tudja bizonyítani,) akkor kötbérkövetelése nem megalapozott.

Ilyen esetben a GET 99. §.-a szerint a gázszolgáltató csupán a gázóra javítatási költségeit, illetve jelenleg az újraplombálás költségeit terhelheti a felhasználóra.

A fentiekkel kapcsolatosan nyomatékosan rámutatok ugyanis arra, hogy a kötbér alkalmazására okot adó, a földgáz szolgáltatóval szembeni szerződésszegés, (szabálytalan vételezés, gázlopás) a GESZ-ben szereplő definíciótól eltérő módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, nem tevéssel, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, akaratlanul, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználó helyett, (annak tudta és beleegyezése nélkül) más, – értelemszerűen. például az, aki az adott ingatlan gázellátására nincs szerződéses kapcsolatban a gázszolgáltatóval, (pl. a vendég, a bérlő, a szívességi lakáshasználó, utcai járókelő, szomszéd, vagy magának a gázszolgáltatónak a szerelői) sem valósíthatja meg.

Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a fogyasztó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását nem kellene a földgáz szolgáltatónak (vagy a földgáz elosztóhálózat üzemeltetőjének) bizonyítania, és így a földgáz felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” – az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon – kötbér fizetési kötelezettséggel felelne az ingatlanán felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért.

Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatná a gázszolgáltató (vagy a földgáz elosztóhálózatot üzemeltető) félmilliós kötbérekkel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak földgázhoz, – és valóban, egyetlen köbcentiméter gázt sem vételeztek szabálytalanul, – de akiknél olyan használt, újrahitelesített gázórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) megmágnesezett valaki, vagy amelynek a plombái, (vagy akár csak az egyik plombája!) nem tisztán kivehető, festékhiányos, vagy amely gázóra membránházának belső feléhez a membrántányér hozzáütődött valamikor, stb.
Ezeket a gázmérőket ugyanis a földgáz szolgáltató által megbízott műszaki magánszakértők minden további nélkül „méretlen gáz vételezésére alkalmasnak” minősítik.

Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, vagy örököltek meg, amelybe a gázórát már korábban felszerelték, és a gázóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre:

  • egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá
  • egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérő a gázmérő házának mágneses indukciója megméréséhez, és
  • polarizációs fólia, amelynek rögzített lágyferrit szemcséi állítólag alkalmasak a remanens mágnesség kimutatására.

Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakái, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg véletlenül megkarcolták, vagy akiknek a gázmérője a tűző napon áll, vagy más szélsőséges környezeti hatásnak volt kitéve, vagy akinek az utca felől (társasházak esetén pedig a folyosó felől) bárki hozzáférhet a szabadon álló gázmérőjéhez, vagy akik gázmérőjét magának a földgáz szolgáltatónak a munkatársai manipulálták meg, stb.

A peres feleket terhelő bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatosan még az alábbiakat adom elő:

Azt, hogy felperes gázt lopott volna, alperesek csak egyfajta módon bizonyíthatnák be, méghozzá úgy, ha bemutatnának a Tisztelt Bíróság részére egy olyan jogerős büntető bírói ítéletet, amely felperest a Btk. 316 § 2. bekezdés d.) pontja szerint minősülő lopás (gázlopás) bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondta ki.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény „Lopás” címszó alatti 316. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint ugyanis: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” és „A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

  1. üzletszerűen,
  2. dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik


követik el.

Az a felhasználó tehát, aki dolog elleni erőszakkal (a plomba megrongálásával, és eltávolításával) a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi,” és így „idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, bűncselekményt követ el.

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke szerint azonban sem alperesek, sem a Polgári Bíróság sem pedig senki más, nem tekintheti felperest bűnösnek gázlopásban mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította.

Továbbá felperesnek is, - mint minden magyar állampolgárnak - az alaptörvény szerint joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat … „törvény által felállított, független és pártatlan bíróság, tisztességes és nyilvános tárgyaláson, … bírálja el.”
(Nem pedig egy bíróságot játszó gázszolgáltató, ráadásul mindenféle tárgyalás, és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, egyetlen magánszakértői véleményre alapozva, és ráadásul az olyan releváns körülmények tisztázása nélkül, hogy ki, mikor, hogyan, és milyen célból rongálta meg azt a plombát, illetve megrongálta-e egyáltalán valaki, és van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy a mérőműszeren keresztül ténylegesen méretlen gáz vételezése történt volna.)

Álláspontunk szerint tehát az a tény, hogy nincs olyan jogerős büntető bírói ítélet, amely kimondaná felperes gázlopásban való bűnösségét, önmagában kizárja annak lehetőségét, hogy a Polgári Bíróság gázlopás bűncselekmény elkövetésében bűnösnek tekintse felperest, és erre tekintettel utasítsa el felperes azon kereseti kérelmét, hogy kötelezze alpereseket a vele szemben fennálló gázszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére.

Megjegyzendő végezetül, hogy a törvényalkotó a GET 29. §-át amiatt volt kénytelen a már korábban idézett módon módosítani, illetve kiegészíteni, mert a gázszolgáltatók az elmúlt években egyre nyilvánvalóbban, egyre következetesebben, és egyre súlyosabban, önkényesen visszaéltek a felhasználók gáz közszolgáltatásból való kizárásának a lehetőségével, és ez a lakosság részéről óriási, már a parlamentig elhangzó felháborodáshoz, tiltakozáshoz vezetett.
Miután a gázszolgáltatók a törvényileg előírt bírósági kontroll hiányában eddig bárkit, bármikor jogkövetkezmények nélkül kizárhattak a gázszolgáltatásból, (akit előzetesen méretlen gáz vételezésével rágalmaztak meg,) így a gázszolgáltatók elsősorban nem is azokat gyanúsították meg jogosulatlan gáz vételezéssel, akik valóban lopták a gázt, (ezeket egyszerűen csak feljelentették a rendőrségen, - valószínűleg azért, mert úgy gondolták, hogy ezektől pénzt úgysem fognak látni,) hanem sokkal inkább azokat a tisztességesen, becsületesen fizető fogyasztókat, akikről feltételezték, hogy ha eddig becsületesen megfizették a gázdíjakat, akkor talán hasonló becsületességgel meg fogják fizetni nekik a jogalap nélkül „kiszabott” kötbérek összegét is.
A törvényalkotó ezzel a törvénymódosítással gátat próbált továbbá szabni annak a - gázszolgáltatók által alkalmazott - jogellenes gyakorlatnak is, hogy a bíróság helyett maguk mondták ki a fogyasztóikról, hogy jogosulatlanul vételezték a gázt.
A gázszolgáltatók végezetül:
· a fogyasztóknak adott tájékoztatóikban, felvilágosító leveleikben következetesen összekeverték a gázmérők bármely okból történt megrongálódását a gázlopás törvényi tényállásával úgy, hogy az előbbivel próbálták az utóbbi megvalósulását „bizonyítani”. valamint
· következetesen hamis tájékoztatást adtak a fogyasztóknak a fogyasztási hely gázszolgáltatásból való kizárásának jogszabályi lehetőségeiről is, azaz kikapcsolással fenyegették a fogyasztóikat akkor is, ha erre nem volt semmiféle törvényi felhatalmazásuk.
A fogyasztókat tehát jogosulatlan vagyoni előny megszerzése érdekében hamisan tájékoztatták, megtévesztették őket, és ezzel sok esetben rendkívül nagy károkat okoztak nekik.

Mindehhez:
· eszközül használták a saját gázszerelőiket, akiket anyagilag érdekeltté tettek abban, hogy olyan gázmérőket „találjanak” amelyekről a szakértő később megállapítást tud tenni, és
· eszközül használták azokat a „független” igazságügyi szakértőket is, akikkel a velük megkötött keretszerződésben foglaltaknak megfelelően több év alatt több ezer gázmérőt vizsgáltattak meg. Ilyen mennyiségű, és időtartamú megbízás ugyanis olyan mértékű egzisztenciális biztonságot ad a szakértőknek, amelynek megszűnésétől való félelmük az objektivitás csökkenéséhez, illetve teljes megszűnéséhez vezet, és ami így elfogultságot eredményez. A T Kft előtt szakvéleményt adó szakértők ráadásul pontosan tudták azt is, hogy nem a bíróság részére készítenek szakvéleményt, és emiatt nem terheli őket igazmondási kötelezettség sem, így szakvéleményükben bármit leírhatnak.
(A jelen perben eljáró magánszakértő szakvéleményét is fenntartással kellett volna kezelnie az első fokon eljáró bíróságnak, mert ….. szakértőt a T… Kft olyan, un. keretszerződés keretében foglalkoztatja, amely eredetileg egy évre szólt ugyan, de amely „kölcsönös elégedettség esetén” meghosszabbítható volt, és az már két ízben meghosszabbításra is került. A szakértő úr a keretszerződésben foglaltaknak megfelelően két év alatt már mintegy kétezer gázmérőt vizsgált meg, (darabját 15-20.000 Ft körüli összegekért) és nyilván mindent megtesz azért, hogy szerződését harmadszor is meghosszabbítsák.)

A gázszolgáltatók (újkeletű szóhasználattal élve) „kötbérbiznisz”-ét, vagy „rágalmazási üzletágát” végezetül nagymértékben elősegítette az is, hogy - a jelen perhez hasonlóan - a bíróságok általában, - a kényelmes alperesi pozíciót élvező gázszolgáltatóval szemben - az ártatlanul megvádolt felhasználókat kötelezték a bizonyíthatatlan, nemleges, meg nem történt tények meg nem történtének bizonyítására.
A felhasználóknak ugyanis saját maguknak kellett volna a gázlopásban való ártatlanságukat bebizonyítaniuk, de - miután nemleges, meg nem történt dolgot nem lehet bebizonyítani, - emiatt a vádaskodó gázszolgáltatóval szemben (amelynek az állításait viszont a bíróság bizonyítás nélkül is elfogadta) a felhasználók sorra pervesztesek lettek.

A gázszolgáltatók pedig éppen a fenti megfontolásból mindvégig ragaszkodtak a saját kényelmes alperesi pozíciójukhoz, és emiatt nem indítottak pereket a felhasználók ellen.
Perindítás helyett inkább, a gázszolgáltató (a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert, azaz a nyomozó hatóságot, az ügyészséget, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet hihetetlen módon megkerülve) mindent maga csinált:
· maga gyanúsította meg a fogyasztóit szabálytalan vételezéssel,
· maga folytatta le a „vizsgálatot” is, (ami a saját szakértőjének a megbízásából állt)
· maga mondta ki az ítéletet a fogyasztó felett, hogy szabálytalan földgázvételezést folytatott (bár ezt az „ítéletet” inkább a „független” igazságügyi szakértőjével szerette volna kimondatni.)
· maga szabta ki kötbér címén a büntetést is, (amit persze szintén a maga számlájára kért befizetni is,) és végül
· a kötbért saját maga is próbálta behajtani (annak meg nem fizetése esetén a gáz közszolgáltatásból történő kizárással való jogellenes fenyegetőzéssel, vagy a gázszolgáltatásból történő tényleges kizárással.)

A gázszolgáltatók önkényeskedésének végül a törvényhozó csak a fogyasztók gázszolgáltatásból történő kikapcsolásának bírósági kontroll alá helyezésével tudott véget vetni.
(Jelenleg ennek a bírósági kontrollnak a következetes érvényre juttatására kérjük a T. II. fokú bíróságot)

A fentiek okok miatt, az első fokú ítélet felülvizsgálatát, és annak eredményeként az első fokú ítéletnek a keresetlevélben foglaltak szerinti megváltoztatását kérem.

A jelen fellebbezésre 24.000,- Ft fellebbezési illetéket lerovok.

Nyíregyháza, 2013. június 14.

Dr. Kalocsai Gábor
- ügyvéd -

gege222 # 2013.06.17. 20:06

Segítséget szeretnék kérni!DÉGÁZ telületén lakom.Szabálytalan gázvételezést állapítottak meg nálam.Egy adott ingatlan az én tulajdonom az én nevemre szóló szerződéssel.Egyik ismerősöm lakik benne.Kiköltöztetjük italozó életmódja miatt.Feljelent bosszúból,hogy lopjuk a gázt.Ellenőrzés,találnak egy paszdarabot meg egy slagot amivel vissza lehet táplálni a gázt a golyós csap megbontása esetén.Tetten érés nem volt,hiszen nem volt felszerelve. . Hová rakta a leszerelt dolgokat a gázkommandot remekül ellátta imformációkkal.Jegyzőkönyvfelvétel mindent elmondunk mióta lakik itt az ember,ő csinálhatta a rákötést ha volt.Egyeztető tárgyalás közlik 240X 18 ezer ft=4,32M kötbérrel tartozunk.Sokkhatás.A jegyzőkönyvbe az írták 8 hónapja állhat fenn ez az állapot,amióta az ember itt lakik.Ez rengeteg pénz.Hová fordulhatok jogorvoslatért,mit tegyek kérem aki segíteni tud keressen meg,vagy írjon. Cím: nyaloka.2@freemail.hu

andulka # 2013.06.13. 10:41

Kitört a gázhisztéria Debrecenben (A TIGÁZ szolgáltatási területén)

A cívisvárosban elképesztő történetek keringenek arról, hogy ellenőrök járják a várost, s azzal riogatják az embereket, hogy súlyos pénzekért át kell alakítaniuk a lakásuk gázrendszerét.

A Fidesz mindenkit arra kér, hogy ne dőljön be a szolgáltatóknak.

Debrecen lakosságát hetek óta álhírek és rémhírek tartják félelemben a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatban.

Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy az ezzel kapcsolatos, tavaly hozott kormányrendelet nem arra kötelezi a lakástulajdonosokat és a lakóközösségeket, hogy több tízezres vagy százezres költségekbe verjék magukat különböző mondvacsinált indokokkal.

Hanem mindössze arra, hogy határidőre végeztessék el az ingatlanok ellenőriztetését – hangzott el Pósán László parlamenti képviselő, a Fidesz debreceni elnökének keddi sajtótájékoztatóján.

Az ügy előzménye, hogy a Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter által aláírt rendelet szerint a lakásokban a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát el kell végezni: a felhasználói berendezést az üzembehelyezését követő öt éven belül első alkalommal felül kell vizsgáltatni, majd ötévente meg kell ismételni. Ezentúl tízévente a csatlakozóvezetékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatát is meg kell csináltatniuk a tulajdonosoknak.

Az 1981 előtt üzembe helyezett készülékeknél a határidő 2013. decemberi 31.

Amint azt Pósán László elmondta: Debrecenben az elmúlt hetekben elképesztő történetekről számoltak be a lakástulajdonosok.

Azt sérelmezték, hogy ellenőrök járják a lakásokat, és azzal riogatják az embereket, hogy különböző kötelező jellegű átalakításokat kell elvégezniük a saját költségükön, sőt az állítólagos tervezést is nekik kell kifizetniük súlyos összegekért.

A képviselő szerint nem igaz, hogy komplett társasházak összes lakásában ki kell cseréltetni gázbojlereket, gáztűzhelyeket, az sem igaz, hogy szellőzés céljából lyukakat kell fúrni a falakba.

Ilyen esetekről az érintett lakástulajdonosok tájékoztatták a Fidesz debreceni politikusait.

Mint mondta, Kósa Lajos debreceni polgármester már hónapokkal ezelőtt kezdeményezte Matolcsy Györgynél a szóban forgó rendelet módosítását, tekintettel arra, hogy az félreértésekre adhat okot.

Pósán László szerint ezek a félreérthető olvasatok jelentik az alapját annak, hogy különböző szolgáltatók és cégek hatalmas pénzeket akarnak legombolni a lakosságról a szóban forgó rendeletre hivatkozva.

Matolcsy György az idén februárban kelt levelében megnyugtatta Kósa Lajost, és azt írta neki:

"a műszaki-biztonsági felülvizsgálat költsége a megállapítható időráfordítást és a felhasználó helyen lévő gázkészülékeket figyelembe véve 3 ezer-10 ezer forint/felhasználói hely (lakás, intézmény) lehet".

Pósán László közölte: a lehető leghamarabb kezdeményezik az idézett rendelet pontosítását annak érdekében, hogy azt ne lehessen félremagyarázni, s az abban foglaltakkal ne lehessen visszaélni.
Hozzátette: a lakossági beszámolókat hallgatva megfogalmazódhat az emberben a gyanú, hogy a gázszolgáltatóknak és más érintett cégeknek azért áll érdekükben a lakosság félrevezetése, mert így akarnak haszonra szert tenni a rezsicsökkentés következtében kiesett bevételeik pótlására.

A parlamenti képviselő kijelentette: azt tanácsolja a lakástulajdonosoknak, hogy ne dőljenek be a szolgáltatóknak, és alaposan tájékozódjanak, mielőtt bármiféle gázberuházást engedélyeznek az otthonukban.

http://nol.hu/…_debrecenben?…

zuzuapu # 2013.06.10. 10:42

Üdv Mindenkinek!
Ajánlom minden mágnesezéssel gyanúsított sorstársamnak, eutektikum által belinkelt levelet. A saját esetemre át formáltam, és elküldtem a tisztelt szolgáltatónak .A TIGÁZ teljes mértékben megszüntette a kötbér és egyéb követelését,annak ellenére hogy már egyszer megjelentek kikapcsolni a szolgáltatást
Sok szerencsét mindenkinek.

Dragos Károly R. # 2013.06.05. 07:28

Egy konkrét ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdése értelmében a TIGÁZ-DSO Kft. jogsértően járt el akkor, amikor a gázmérő vizsgálatával kapcsolatos szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet a fogyasztó részére nem adta ki, egyben –a jogkövetkezmények feltüntetésével- felszólította a társas vállalkozást, hogy a mulasztást pótolja, a szakvéleményt és a jegyzőkönyvet adja ki, továbbá a megtett intézkedésről harminc napon belül tájékoztassa a Hatóságot.

Az ügy előzménye, hogy a fogyasztót a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) az előzőleg leszerelt gázóra úgynevezett igazságügyi szakértői vizsgálata tárgyában telephelyére idézte, azonban a fogyasztót a szakértő kiválasztásából kihagyta, a tájékoztató levélen a szakértő adatai (neve, elérhetősége, nyilvántartási száma, szakterülete) nem szerepelt, azt az eljárás teljes tartama alatt –eddig tisztázatlan okból- a fogyasztó elől mind a szolgáltató, mind a szakértő titkolta.

(Vélhetően Ő is hozzá nem értő pl. ujjlenyomat szakértő volt, azaz szakkérdésben hozzá nem értő szakértő végzett vizsgálatot, illetve adott ki szakvéleményt, ami viszont azon túl, hogy etikátlan nyilvánvalóan jogsértő is.)

A vizsgálat során –megsértve ezzel a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot- az ügyfél észrevételeit kifejezett kérése ellenére sem jegyzőkönyvezték, a vizsgálat alatt jegyzőkönyvet nem vezettek, a vizsgálat végén a fogyasztónak a jegyzőkönyvből nem adtak.

A TIGÁZ a fogyasztó írásbeli megkereséseit, amelyben kérte biztosítani az irat betekintési és irat másolat készítési jog gyakorlását elutasították, a jegyzőkönyv és a szakvélemény kiadását nyíltan megtagadták.

A fogyasztó ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.

A hatóság megállapította, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdése értelmében a TIGÁZ-DSO Kft. jogsértően járt el akkor, amikor a szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet a fogyasztó részére nem adta ki, egyben –a jogkövetkezmények feltüntetésével- felszólította a társas vállalkozást, hogy a mulasztást pótolja, a szakvéleményt és a jegyzőkönyvet adja ki, továbbá a megtett intézkedésről harminc napon belül tájékoztassa a Hatóságot.

Megállapításra került továbbá az is, hogy a TIGÁZ Soós Gábor nevű ügyvezetőjének álláspontja, miszerint az, hogy a szakértői vizsgálat eredményéről tájékoztatta a fogyasztót, illetve hogy szíves elnézést kért a fogyasztótól az okozott kellemetlenségért (idegeskedés, 1 nap szabadság, oda-vissza utazás a szolgáltató telephelyére stb.) nem mentesíti ezen okmányok kiadásának kötelezettsége alól.

Az ügy eddigi tanulságai:

1. A fogyasztó ragaszkodjon a törvényben előírt jogaihoz és ha azt a szolgáltató tudatosan félreértelmezi, vagy nyíltan megtagadja, úgy azt hatóság, vagy bíróság útján érvényesítse.

2. A TIGÁZ Üzletszabályzata nem írja felül Magyarország hatályos jogszabályait, azaz a döntően a TIGÁZ érdekeit védő és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál kilobbizott Üzletszabályzatra alappal nem lehet hivatkozni hatályos törvény kógens rendelkezésével szemben.

3. A TIGÁZ a hatályos jogot meglehetősen sajátosan, kizárólag a saját gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával értelmezi.

4. A TIGÁZ is köteles betartania Magyarország hatályos jogi normáit.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának levele a hasonló módon járt fogyasztók érdekében szabadon terjeszthető, megosztható, azt kérésre a doluseventualis@citromail.hu e-mail címről minden érdeklődőnek megküldik.

forgomorgo1 # 2013.05.27. 14:13

Ma kaptam.

Dr. Apáti István országgyűlési képviselő 2013.05.22-i felszólalása a Parlamentben a „szűnni nem akaró szolgáltatói visszaélésekről” a TIGÁZ működési területén

http://www.parlament.hu/…280_0010.htm

Idézet az Országgyűlés jegyzőkönyvéből:

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr!

Szűnni nem akaró szolgáltatói visszaélésekről, illetőleg visszaélésgyanús esetekről számolnak be az emberek a képviselői fogadóóráim alkalmával Csenger, Mátészalka, Nagyecsed, Baktalórántháza és Nyírmada térségéből, de tartok tőle, hogy az ország többi megyéjében sem sokkal jobb a helyzet.

A gázszolgáltató a már régi, jól bevált módszert, a régi receptet alkalmazza: csak és kizárólag a szolgáltató saját szakértője vizsgálja meg a gázórákat, amelyekkel kapcsolatban azt próbálják ráhúzni, rábizonyítani a fogyasztókra, hogy ezeket a gázórákat megrongálták, manipulálták, és lopták a földgázt.

A másik fontos probléma, amiben szintén nem változtattak a szolgáltatók a korábbi módszereiken, az, hogy vasfűrésszel, tehát roncsolásos módszerrel darabolják szét, vágják szét ezeket az órákat, ily módon utólag már bizonyíthatatlan, hogy mikor, ki okozta azokat a sérüléseket, amelyek miatt a fogyasztóktól 540 ezer forint kötbért követelnek a gázszolgáltatók.

Ráadásul nem közlik azt sem a szolgáltatók, hogy mihez képest próbálják bebizonyítani, ráhúzni a fogyasztókra a rongálás vagy lopás tényét, tehát nem mutatják be azokat a sérülésmentes plombákat, amely mintákhoz képest objektíve kideríthető lenne, hogy valóban rongálták-e az órát vagy sem.

Természetesen előfordulhat, hogy vannak olyan elkeseredett emberek, akik hozzányúlnak az órákhoz, de biztos vagyok benne, és ezt az energiahivatali döntések is egyre inkább bebizonyítják, hogy az emberek többsége becsületes, tisztességes, és egész egyszerűen a szolgáltatók a rezsicsökkentés mintegy kompenzálásaként, ellensúlyozásaként próbálnak egyfajta ámokfutást végrehajtani.

Jelzem, hogy nemcsak az előbb említett városokról, hanem több Csenger környéki településről, Ura, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosangyalos, Szamosbecs térségéből is ugyanilyen nyugtalanító hírek érkeznek, az emberek védteleneknek érzik magukat, és nem tudják, hogy ilyen helyzetben mit tegyenek.

Én magam azt tanácsoltam nekik, és tanácsolom így a televízió képernyője adta lehetőséget kihasználva is, hogy készítsenek fényképfelvételeket, készítsenek videofelvételeket, amennyiben erre alkalmas mobiltelefonnal rendelkeznek, folyamatosan legyenek jelen, egy másodpercre se hagyják magukra a szolgáltató munkatársait, akik közül megint nem állítom, hogy mindenki gazember lenne, de hogy állítólag érdekeltté vannak téve egy 30 ezer forintos sikerdíjjal összefüggésben, az mindenesetre újabb gyanút vet fel.

Ismerek olyan esetet, ahol 1568 köbméteres éves fogyasztáshoz képest a rákövetkező évben 2200 köbmétert mutatott a gázmérő, és ennek ellenére 540 ezer forint kötbért követelnek a fogyasztótól. Vannak, akik a nevüket, lakcímüket is vállalják.

Múlt héten Lipták Zoltán csengeri lakosnál és családjánál jártak a szolgáltató emberei, ahol az előző évhez képest jelentős fogyasztáscsökkenést állapítottak meg, ugyanakkor a szolgáltató szakemberei nem vették figyelembe, hogy ez minden bizonnyal nem lopásból vagy rongálásból ered, hanem abból, hogy a család vegyes tüzelésű kazánnal fűt, átálltak a fafűtésre, mert rájöttek, hogy az olcsóbb.

Amiről még most nem is beszéltem, és nem is tudok rá kitérni az idő szűkössége miatt, az az, hogy a gáz fűtőértékével kapcsolatban is milyen gyanúk merülnek fel. Egyre inkább csökken a gáz fűtőértéke, ezt tapasztalják az emberek, és ez is arra inspirálja őket, hogy átálljanak a sokkal gazdaságosabb fafűtésre.

De mondhatnék Heves megyei példát is, talán ez az egyik legmegdöbbentőbb: Kál községben egy tíz éve lakatlan ingatlan gázmérőórája állítólagosan közel 600 ezer forintos fogyasztást produkált.

Tehát egy olyan ingatlanban, ahol tíz éve nem lakik senki, és ahova a nyári időszakban is az elhunyt örökösei csak nagy ritkán járnak, körülbelül 600 ezer forintot követelnek az állítólagos, de valójában nem létező fogyasztóktól, egy olyan házban, ahol már a fűtőberendezések is régóta működésképtelenek és használhatatlanok.

Véleményem szerint három dolog motiválhatja a szolgáltatókat: egyrészt egyre növekszik a behajthatatlan tartozások aránya, másrészt nem bírják elviselni a 10 százalékos rezsicsökkentést, amely akár 30 százalékos is lehetne, így próbálják ennek a lakosság számára kedvező hatásait semlegesíteni, harmadrészt pedig nyilván azért is csökken a gázfogyasztás, mert - az előbb említett módon - egyre többen állnak vissza a fával való fűtésre, amelyet tovább lehetne növelni.

A fafűtésű ingatlanok arányát tovább lehetne növelni abban az esetben, ha meghallgatnák és elfogadnák a Jobbiknak azt a javaslatát, hogy a tűzifa áfatartalmát csökkentsük le 27-ről 5 százalékra.

Ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen súlyos a helyzet, ugyanis ott eleve már tízezres nagyságrendű szolgáltatói visszaélésgyanús eseteket tártak fel. Ismerek olyan Nyíregyháza környéki ügyvédet, akinél több száz ilyen és ehhez hasonló ügy van.

(8.20)
Másrészt pedig ezek az emberek a legnagyobb kárvallottjai a rezsicsökkentésnek, hiszen csak fával fűtenek, és őket kihagyták a szórásból.

Ha úgy tetszik, őket hátrányos megkülönböztetés éri amiatt, hogy nem gázzal, hanem fával fűtenek. Kérdezném tehát, hogy miért nem állítjuk meg a szolgáltatói ámokfutásokat, miért nem lehet olyan törvényeket alkotni, hogy ha bebizonyosodik, hogy a szolgáltatónak nincs igaza, alaptalanul követel, akkor ő is egy kötbérnyivel feleljen ezért a tartozásért. Ha rá is bebizonyosodik, hogy a szolgáltató csak manipulálni akart, akkor ő fizessen 540 ezer forint kötbért a fogyasztónak.

Várom államtitkár úr érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
http://www.parlament.hu/…280_0010.htm

Az államtitkár válasza:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar - nem csak - energiaszolgáltatás, általában a közszolgáltatások és a fogyasztók viszonyában három nagy elem van, három nagy elemet találunk.

Az egyik alapvető kérdés az ellátás biztonsága. Az ellátás biztonsága érdekében, és ebben most elsősorban az energiaellátásról beszélek, beleértve a távfűtést is, az energiaellátás biztosítása és biztonságának növelése céljából a kormány az elmúlt időszakban határozott lépéseket tett.

Gondolok a gázüzletágaknak az állami, illetve közösségi tulajdonba vonására, gondolok a tározókkal kapcsolatos lépésekre, arra, hogy a Magyarországon évtizedek óta lemenő ágazatban lévő erőművi kapacitás bővítésére komoly lépéseket tettünk, és a megvalósítás közelébe értünk alapvetően az erőművi kapacitás megújításának bővítéséhez.

Az ellátásbiztonság mellett a másik nagy kapcsolati kör az elérhetőség, tehát magyarán a díjak. Ebben az elmúlt hetekben-hónapokban rezsidíjcsökkentés címén összefüggő intézkedéssorozat van. Ismert a tisztelt Ház előtt, hogy január 1-jétől a villany, gáz és a távfűtés árát a korábbiakhoz képest első lépcsőben 10 százalékkal csökkentettük, és jelenleg folynak a lépések esetenként már elfogadott törvényjavaslatok végrehajtásaként, hogy július 1-jével csökken továbbá a víz, csatorna, a kéményseprés, a szippantás díja is, valamint a PB-gázé.

Ön a napirend előttiben is felvetette, és ebben sajnálatosan igaza van, hogy a korábbi években is számos esetben tapasztalt, a szolgáltatók és a fogyasztók közötti erőegyensúly hiánya miatt meglévő fogyasztói magatartás az utóbbi időben vélhetően a rezsicsökkentésnek mintegy retorziójaként egyes szolgáltatóknál és az ország egyes részein felerősödött.

Azért fogalmazok így, mert meg kell mondjam, hogy vannak olyan szolgáltatók, amelyek tudomásul vették partnerként az állam intézkedését, és nem éltek ilyen, egyébként nem alapvetően az állammal kekeckedő, hanem a fogyasztókat súlyosan sértő módszerekkel, de sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy igen, ez valóban tapasztalt volt.

A rezsicsökkentések kapcsán részben a Németh Szilárd képviselőtársam által vezetett csoport, de jómagam is sok száz, mi több, több ezer levelet kapunk hasonló esetekről. Nem véletlen tehát, hogy a rezsicsökkentéssel egy időben létrehoztuk és megerősítettük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, nemcsak megerősítettük a korábbi energiahivatalt, hanem új hatáskörrel ruháztuk fel éppen ennek a folyamatnak a megállítása szempontjából, ugyanakkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatkörét kibővítettük kifejezetten a rezsidíjcsökkentéssel kapcsolatos ilyen szolgáltatói magatartások feltárására és lehet, hogy a szó nem illik ide, de ha szükséges, szankcionálására és - ha úgy tetszik - megtorlására.

Ugyanakkor a megoldás, tehát az, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti egyensúlyt helyreállítsuk, a legjobb meggyőződésem szerint egy, minden ilyen szolgáltatásra kiterjedő közszolgáltatási törvény lehet.

Ennek a kimunkálását egyébként elkezdtük.
Ez természetesen nem ment fel minket az alól, hogy minden tudomásunkra jutott, ön által is említett lépésben orvosoljuk a fogyasztók védelmét.
Erre már jogszabályi lehetőségünk is van, hiszen éppen a rezsidíjcsökkentés kapcsán hoztuk a szociális közszolgáltatásról szóló törvényt, amely például az ön által is említett óraleszerelés anomáliáját igyekszik orvosolni azzal, hogy a leszerelt óra tartós időre történő megőrzését írtuk elő.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Eddig az idézet a Parlament jegyzőkönyvéből.

Komment:

  • Véleményem szerint az államtitkár úr a felvetett anomáliákra érdemben nem válaszolt. Ezen választól a Csenger, Mátészalka, Nagyecsed, Baktalórántháza, Ura, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosangyalos, Szamosbecs és Nyírmada térségéből, illetve a Tiszántúli Gázszolgáltató ellátási területéről jelzett szolgáltatói visszaélések nem fognak megszűnni.
  • Ettől a választól szintén nem fog megoldódni a felszólalásban hivatkozott nyíregyházi ügyvédnél lévő több, mint száz hasonló ügy.
  • Az, hogy az NFH hatáskörét megerősítették dicséretes, azonban úgy tűnik, hogy az NFH által kiszabott, a szolgáltató éves árbevételéhez nem igazodó bírság összege még mindig nem képez kellő visszatartó erőt.
  • Az igaz, hogy létrehozták a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, azonban az államtitkár úr arról mélyen hallgat, hogy ezen hivatal, illetve jogelődje az ezirányú panaszokat elfekteti, a jogszabályokban előírt ügyintézési időt nem tartja, a panaszosoknak a késedelmes –sokszor egy éves- ügyintézési idő tárgyában írt beadványaira nem válaszolnak, hónapokon át hallgatnak, az ügyben sem érdemi, sem közbenső döntést nem hoznak, az ügyintézési időt nem hosszabbítják meg, amely jogsértésnek (tisztességes ügyintézéshez való jog, határidőben történő döntéshez való jog) ezen hivatal kormánytisztviselőire nézve semmilyen jogkövetkezménye nincs.
  • Az ilyen fogyasztói, állampolgári tapasztalok viszont azon túl, hogy aláássák a közigazgatásba vetett bizalmat a fogyasztókban felvetik korrupció gyanúját.
  • Ezen gyanút csak erősítik azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy országunkban ezen jelenség egyre nagyobb gondot okoz és amely ellen a Kormány is különböző intézkedéseket tervez.
mazda6 # 2013.05.20. 18:47

Üdvözlök Mindenkit!

Ígéretemnek , megfelelően tájékoztatok minden sorstársat, hogy a Tigáz ellen folytatott bírósági per befejeződött.
Jogerőre emelkedett az ítélet, melyben a szolgáltatót kötelezte a bíróság a perköltség megtérítésére. Ezt a közel fél millió forintot a pénteki napon átutalták a részemre.
Tehát, megérte a harc és a kitartás, bár igen csak felőrölte az idegrendszeremet. Akinek tudok segíteni a bírósági ítélet indoklásával, szívesen elküldöm privátban. veressferenc@gmail.com

Üdv. Veress Ferenc

eutektikum # 2013.05.14. 11:06

A http://www.akontroll.hu/…_hozzasz.php?… weblapon találtam

A Facebookon olvasható

Mellékelem az egyik Földgáz elosztó Kft részére írt levelemet csupán a miheztartás végett.

Az abban foglalt jogszabályi hivatkozásokat, és magyarázatokat szabadon felhasználhatjátok.

................... Földgázelosztási Kft részére

............. (cím)

Tisztelt ............. Földgázelosztó Kft!

Köszönettel megkaptam az Önök „Tájékoztatás, R....................-né szabálytalan vételezésével kapcsolatban” tárgyú újabb levelét, mellyel kapcsolatosan az alábbiakra hívom fel szíves figyelmüket.:

Önök a saját, 2013. ……….-án kelt levelükben hivatkoztak tévesen a szabálytalan vételezéssel összefüggésben a Get 99.§ 6.) bekezdésében foglaltakra, ráadásul azt a téves állítást is leírták nekem, hogy „Az eset vizsgálatakor nem szempont az elkövető személye, csak a szabálytalan vételezés ténye, amelyet a szakértői vizsgálat minden kétséget kizáróan igazolt.”

Sokadszorra írom le Önöknek azt, hogy a GESZ-ben meghatározott „szabálytalan vételezés”-t a jogszabály egyfajta „szerződésszegés”-nek tekinti, így a szabálytalan vételezést eleve csak az a felhasználó követheti el, amelyik az adott fogyasztási hely gázellátására vonatkozóan a földgáz kereskedővel, vagy a hálózat üzemeltetőjével szerződést kötött.

Tekintettel arra, hogy a szabálytalan vételezés törvényi tényállása ezáltal szigorúan személyhez kötött, (csak az Önökkel szerződött felhasználó követheti el, hiszen értelemszerűen, aki nincs Önökkel az adott felhasználási helyre vonatkozóan szerződéses jogviszonyban, az az Önökkel meg sem kötött szerződését nyilván meg sem szegheti), emiatt alapvetően fontos annak vizsgálata, illetve az Önök részéről annak bizonyítása, hogy a gázmérőt, vagy annak plombáit a felhasználó saját maga rongálta meg.

(A GESZ az elkövető személyének bizonyításán felül még annak a bizonyítását is előírja, hogy a felhasználó szándékosan, tevőlegesen és kifejezetten gázlopási célzattal rongálta meg a nála felszerelt gázmérőt.)

Felhívom szíves figyelmüket továbbá arra, hogy sem Önöknek, sem pedig az Önök magánszakértőjének nincs törvényes felhatalmazása arra, hogy a szabálytalan vételezés (gázlopás) tényét bárkire is kimondja. Ez ugyanis jogállamban - az alaptörvény rendelkezése szerint - a bíróság monopóliuma.

Felhívom szíves figyelmüket végezetül arra, hogy minden, a fentiekkel ellentétes jogszabály-értelmezés, (amikkel Önök a saját, jogvégzetlen felhasználóikat traktálják) valótlanság, így az csak a felhasználók megtévesztését, félrevezetését célozza.

Tekintettel arra, hogy Önöknek viszont nyomós anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a kötbérezéssel kapcsolatos joganyagot félremagyarázzák, elferdítsék, és különféle csúsztatásokkal, valótlan állításokkal, és téves jogi következtetésekkel a saját felhasználóikat megtévesszék, (a tőlük jogalap nélkül követelt félmilliós „kötbérek” minél nagyobb arányú behajtása végett) emiatt felhívom szíves figyelmüket a Btk. 318. §-ában foglaltakra, amely szerint:

„(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”…

Rámutatok végezetül arra is, hogy a GET 16. §.-a szerint Önöknek, mint Földgázelosztónak az alábbi jogosítványaik vannak:

16. § (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:

  1. a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
  2. a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
  3. a felhasználó a csatlakozási szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha

ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,

cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,

cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási -rendelkezéseknek nem tett eleget,

  1. a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
  2. a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki-és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be.


(2) A szolgáltatás nyújtása ugyanakkor csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell.

A fentiekből az Önök számára legalább három fontos következtetés vonható le:

1.) A Földgázelosztó a szabálytalan vételezés felfedezése esetén csak a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, kötbér kiszabására azonban a törvény nem jogosítja fel.

(Ezzel kapcsolatosan emlékeztetem Önöket arra, hogy amit a törvény nem enged meg, azt a földgáz elosztó maga sem engedheti meg saját magának, a saját üzletszabályzatában. Ha tehát az Önök üzletszabályzata a törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az üzletszabályzatuk ezen rendelkezése semmis)

2.) A Földgázelosztó csak a jogszabályban taxatív módon felsorolt esetekben függesztheti fel a földgázelosztási szolgáltatás folytatását.

A felsorolt esetek között azonban nem szerepel az az eset, amikor a felhasználó nem fizet meg Önöknek egy Önök által követelt, de a felhasználó által el nem ismert, és a bíróság által jogerős ítélettel meg nem állapított összeget.
(60 napon túli igazolt tartozás esetén így Önöknek nem, csak a Földgéz kereskedőnek van joga arra, hogy a fogyasztási hely kikapcsolásáról intézkedjen, de ha nem díjhátralékról van szó, úgy ő is csak akkor, ha igazolni tudja, hogy a felhasználó kötbér fizetési kötelezettségének bírósági megállapítása végett előzetesen fizetési meghagyásos eljárást, vagy polgári pert kezdeményezett.)

3.) Ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn, (márpedig Önök a saját maguk által szabálytalannak tartott gázmérők leszerelését követőn azonnal egy másik, Önök által megbízhatónak tartott gázmérőt szereltek fel a felhasználó ingatlanán, és ezzel meg is szűnt a kizárás alapjául szolgáló helyzet,) úgy a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően a földgáz szolgáltatást a felhasználó részére - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítaniuk kell. (további kizárásra pedig nincs lehetőség.)

A fentiekre való tekintettel tisztelettel ismételten kérem, hogy szíveskedjenek elolvasni a jogszabályt, szíveskedjenek azt értelmezni, illetve ha a jogszabály értelmezése gondot okozna Önöknek, akkor szíveskedjenek ahhoz jogász segítségét igénybe venni, annál is inkább, mert a fogyasztók Önök általi szándékos, tömeges félrevezetése bűncselekmény.

Dátum, aláírás

s hufnágel # 2013.05.08. 09:39

A Facebook „Trükkös szolgáltatók” csoportjában az alábbi bejegyzés olvasható:

Tisztelt Panaszosok!

Dr. Apáti István országgyűlési képviselő

figyelemmel az egyre nagyobb számú azon panaszra, amely szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Alaptörvényt és jogszabályt sért akkor, amikor a hozzá benyújtott panaszügyeket nem az előírt két, hanem ehelyett hat,tizenkettő, sőt huszonnégy hónap alatt bírálja el,

egyben figyelemmel arra is, hogy ezen hivatal a Ket. 28/C § szerinti tájékoztatási kötelezettségének sem tesz eleget, ezen eljárással azonban súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot,

illetve ha már ezen hivatal érdemben nem válaszol a fogyasztók kérdéseire akkor talán a Hivatalt felügyelő miniszter talán megteszi-

ismét interpellálni szeretné a tárgyban illetékes minisztert.

Ezzel kapcsolatban egy megkeresésre többek között ezt írta:

”Tisztelt Uram! Engem érdekelnek a részletek,…….minden info hasznos. Hamarosan ismét szóvá teszem ezt a ……… gyakorlatot a Parlamentben.”

Fentiek figyelembevételével, annak érdekében, hogy a kormánytisztviselők maradéktalanul betartsák a hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályokat, valamint hogy ezen ügyeket ne fektethessék évekig kérem az érintettek, hogy az eljárásjogi jogszabálysértést az apati.istvan@jobbik.hu e-mail címen jelezni szíveskedjenek.

Néhány ezzel kapcsolatos bejegyzés a Facebook közösségi oldalról, ami azt támasztja alá, hogy indokolt a kormánytisztviselők számonkérése, felelősségre vonása:

„…….tól azt szeretném kérdezni, hány hónap után válaszolt neki az Energia Hivatal??????? mert kb.
3 hónapja én is írtam nekik, de még nem méltattak válaszra!!!!!!!”

Ebből a bejegyzésből látható, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem csak hogy nem intézi a panaszosok ügyeit, de az ezzel kapcsolatos érdeklődő levélre sem válaszolnak, azaz gyakorlatilag semmibe veszik az állampolgárokat, miközben a Ket. 4. § értelmében az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog.
Egy másik hozzászóló szerint:

„Én már 6 hónapja várom a válaszukat... Kitartás!”

A következő bejegyzés szerint:

Sziasztok! én is írtam az Energia Hivatalnak Decemberben de még én sem kaptam választ?„

Megint más ezt írja:

„Sziasztok! Én több mint egy éve varom az Energiahivatal reakcióját. Felhívtam őket, es érdeklődtem, mire azt a választ kaptam, hogy lehet, csak jövő évben kerülök sorra, ui. annyi a panaszbeadvány!”

És végül, de nem utolsó sorban:

Türelem, türelem, de meddig? Miért van Alaptörvényünk, közigazgatási eljárási törvényünk, ha senki sem tartja be az abban foglaltakat? Bessenyei Gábort és munkatársait azért fizetik, hogy a jogszabályokat betartsák és betartassák. Ez az ügyintézési morál már régen megérett egy hivatalvesztés fegyelmi büntetésre. Hol itt a jogállamiságból levezethető jogbiztonság? Bessenyei Gábor jó esetben miért csak a TIGÁZ jogsértését állapítja meg, a jogsértést miért nem szankcionálja? (Azaz a TIGÁZ-t miért nem bírságolja?) …..

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kormánytisztviselői a fenti mentalitással, a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokat sértik meg, természetesen minden személyi és anyagi következmény nélkül:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól (továbbiakban Ket.) 4. § (1)

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog...

Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1)

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Ket. 1. §. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

A Ket. szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap, Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap.

A Ket. 28/C § lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél a hatóságot megkeresse tájékoztatás kérés céljából.

A (3) bekezdés értelmében, főszabály szerint a tájékoztatás nem lehet megtagadni. A Ket.33. § értelmében az erre vonatkozó ügyintézési idő legfeljebb 30 nap.

Mindezek figyelembevételével valóban időszerű interpellálni a minisztert arról, hogy az irányítása alatt álló kormánytisztviselők miért nem tartják be Magyarország hatályos jogi normáit, illetve hogy ennek miért nincs jogkövetkezménye a mulasztó hivatalnokokra?

46/1994. (IX.30) OGY Határozat 90. § Az országgyűlési képviselő az Alaptörvényben meghatározottakhoz –a feladatkörükbe tartozó minden ügyben- magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.

jocomano77 # 2013.04.29. 12:30

Tisztelt sinick!

"2.A szerződést még nem küldtem vissza aláírva, így elvileg nincs is szerződésem. Várjam meg az ügy végét?"

Igen! Várja meg, az ügy vég kimenetét mindenkép! Már csak azért is mert igy nincs addig is érvényes szerződése.

mazda6 # 2013.04.26. 20:17

Üdvözlök mindenkit!

Ma hangzott el a Kossuth rádió napközben című műsorában 09.07. órától az alábbi riport.
http://hangtar.radio.hu/kossuth!#2013-04-26

Üdv: Mazda6

lapidus # 2013.04.23. 13:49

Hiába van a határozatban benne, őket nem érdekli. brigo4 2013.04.23. 12:16

Ez így van. A gyakorlat azt mutatja, hogy a TIGÁZ fittyet hány Magyarország hatályos jogi normáira, a közigazgatási szervek és a bíróságok jogerős döntéseire.

Miért? Mert tudják, hogy egy következmények nélküli országban mindezt következmények nélkül megtehetik, mert Bessenyei Gábor a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője a kiszolgáltatott fogyasztók panaszain évekig ül, azokban nem hoz érdemi döntést.

Egy konkrét esetben a saját üzletszabályzatukban előírt kötbért sem voltak hajlandóak kifizetni, bár erre a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség jogerős határozata szintén kötelezte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatót.

Álláspontjukat csak akkor módosították meg, és fizették ki az előírt kötbért, amikor az ügyfél kilátásba helyezte, hogy a nyilvánvaló és tudatos jogsértést ismét jelzi a felügyelőségnek.

Ekkor is hangsúlyozták, hogy a kifizetésre méltányosságból került sor annak ellenére, hogy a jogerős határozat szerint ezen kötelezettség nem méltányosságon, hanem a MEH által jóváhagyott Üzletszabályzaton alapul.

Az is aggályos, hogy a TIGÁZ azon fogyasztóinál, akik elérik a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél a TIGÁZ tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának határozatban történő kimondását, valamint ezzel egyidejűleg TIGÁZ bírságolását erre válaszul a TIGÁZ az ellenőrzési jogosultságát nem rendeltetésszerűen gyakorolva, mintegy a fogyasztó megfélemlítése és megrendszabályozása céljából ismételt, soron kívüli átfogó, az egész gázrendszerre vonatkozó ellenőrzést rendel el.

"TIGÁZ, mert megteheti."