A pótmagánváddal élés sohasem lehet hamis vád. Ahogyan az ügyész sem vádolhat hamisan.
pótmagánvád
Ha nem hamis vád akkor rágalmazás? Vagy olyanért kaphatok büntetést, amit el sem követtem?????
Semmi. Nem jogellenes egyáltalán.
Hogy hogy jön ehhez a kérdés - amely, gondolom, költői - nem értem.
Ha ennyire nem érted, mi és miért folyik, miért nem bízol meg egy védőt?
„(Szerintem magánokirathamisítás miatt akkor sincs helye magánvádnak, ha ismert a gyanúsított, mert annak nincs konkrét sértettje.)”
A Kúria szerint sincs helye.
http://www.lb.hu/…vi-hatarozat
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Van védőm, de szeretem több oldalról megismerni a dolgokat. Deeee nagyon köszönöm a válaszokat!
Van védőm, és bízom is benne,csak szeretem több oldalról megismerni a dolgokat. Deeee nagyon köszönöm a válaszokat!
Megérkezett az írásszakértői vélemény, melynek eredménye, hogy a kérdéses-vitatott eredetű grafikai anyagot és az összehasonlításra használt anyagokat ugyanaz a személy írta alá: tehát a feljelentő hamisan vádolt meg engem bűncselekmény elkövetésével. Úgy érzem ezzel vége az ügynek, remélem mihamarabb megtehetem a megfelelő lépéseket.
Tisztelt Szakértők!
Az ügyész alaptalannak minősítette a feljelentést, és a Be. 199.§ (1) b./ alapján elutasította, leírva, hogy további panaszra (Be.195.§ (5) nincs lehetőség.
Az indoklásból egyértelműen kitűnik, hogy az ügyész nem értette meg a feljelentést, keverte a dolgokat hasonlóan a rendőrség emberéhez.
Kérdezem, van-e még bármi jogi lehetőség a büntetőjogban a csalók, okirat hamisítók számonkérésére?
Kihez lehet fordulni, az ügyészi döntés felülvizsgálata ügyében?
Köszönöm a választ!
elveszett
Ha sértett vagy, akkor pótmagánváddal élhetsz. Abban az eljárásban már kötelező a jogi képviselet.
Tisztelt Fórumozók!
Büntetőügyben feljelentettek. Magánokirat hamisítás és csalás vétségével pótmagánvádas eljárás keretén belül, korábban a rendőrségen is. De miután kiderült, hogy nem történt bűncselekmény: tehát nem hamisítottam és nem csaltam, a 2. tárgyaláson ejtették ( a magánvádló)a vádat ellenem. Kérdésem lenne: miután név szerint hatóság előtt megvádoltak bűncselekmény elkövetésével, tehetek-e feljelentést hamis vád miatt?
Köszönöm a választ, és ez azért is fontos számomra, mert nagyon körültekintően szeretnék eljárni az ügyben.
Ezt ennyi adatból nem lehet megmondani. Kérdés, hogy bizonyítható-e, hogy nem követted el a bűncselekményt, vagy csak nem lehetett bizonyítani, hogy mi történt. Kérdés, hogy ténykérdés, vagy jogkérdés miatt mentettek fel, és ami feljelentésben szerepelt, az tényszerűen igaz-e, csak nem bűncselekmény, vagy hamis. Kérdés az is, hogy legalább gondatlanság bizonyíthatóan terheli-e a feljelentőt.
Köszönöm az előbbi választ.
Tisztelt Ügyvéd Urak!
Mennyi időnek szokott eltelni egy befogadott pótmagánvád és tárgyalás kitűzése között a PKKB-n? Van-e bármi törvényes mód a tárgyalás kitűzésének sürgetésére?
Köszönöm a választ.
Kedves Béla József!
Az ilyen jellegű kérdést legyen kedves jogi képviselőjének feltenni, hiszen ő jár el az Ön érdekében.
Üdvözlettel: Agent Cooper
védelem és sértetti képviselet
e-mail: bartas@bartinfo.hu
http://frzs.hu/hir.php?…
Büntető tárgyalás során hozzá szólhat-e, kérdezhet-e - jogi képviselője mellett - a pótmagánvádló a tanúk és gyanúsított meghallgatásán?
Mennyire bírófüggő ez a helyzet?
Köszönöm a választ.
Persze. De én például a második ilyennél felmondanám a megbízást. (Az elsőnél csak figyelmeztetném az ügyfelet.)
Ok, befogom a pofámat! :) Köszönöm!
Nem úgy értettem. :) Szólj az ügyvédednek, hogy mit akarsz megkérdezni, ha jónak tartja, majd ő megkérdezi.
Tisztelt Ügyvéd Urak!
Az egyik minisztériummal szemben közérdekű adat kiadása tárgyában pert nyertem másodfokon. Az adatokat ennek ellenére nem szolgáltatta ki az intézmény a törvényes határidőn belül. Így a Btk. 220. § (1) a) pont második fordulatára hivatkozva (vétség, ami 2 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő) feljelentést tettem az ORFK-n. A nyomozást el is rendelték, majd pár hónapra rá megszüntették, "a cselekmény nem bűncselekmény" jogcímen. Ekkor panasszal éltem a határozat ellen, amit az ügyészség elutasított, a rendőrséget is helyreutasítva, miszerint a panasz lehetőségét fel sem kínálhatták volna számomra, mert álláspontjuk szerint nem vagyok sértett, és a pótmagánvádas eljárás lehetőségéről + iratbetekintésről sem tájékoztattak. Kérdésem volna, van-e jogi lehetőségem pótmagánvádas per indítására Önök szerint, s van-e értelme. Jogi szempontból valóban nem én lennék a sértett? Továbbá a 2010. évi XLIII. törvényt a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 5. § (2) és 34. § (2) bekezdései mindig az érintett állami szerv vezetőjének büntetőjogi felelősségét alapozzák meg, hisz ő jogosult és köteles a szerv nevében döntéseket hozni. Ez lehet-e az esetleges pótmagánvádas vádindítványban a gyanúsítás alapja? S utószóra, a Be. 229. § (4) alapján, amennyiben pártfogó ügyvédi képviseletet kérek -anyagi szempontokból-, a vádindítvány benyújtásának 60 napos határideje az ezen kérvényre érkezett jogerős határozat közlésétől számítandó. Kérdésem, hogy magát a vádindítványt maga a kijelölt ügyvéd nyújthatja be csupán, vagy azt megelőzően saját magam is, ahogy a 230. § (1) bekezdést értelmezem? (Itt kicsi anomáliát érezve a törvényhelyek előírásai közt.) Tehát a jogsegély kérvényezésekor szükséges megvárni a kijelölt képviselőt, s ő nyújthat be vádindítványt, vagy a 230. § (1) alapján a jogsegély kérvényezésének megtörténte után már azonnal én is, ügyvédi segítség nélkül? Előre köszönöm segítségüket és válaszukat.
A Kúria a Kúria EBH 2011.2301. sz. állásfoglalása szerint annak a bűncselekménynek van ebből a szempontból sértettje, amelynek van eredménye vagy passzív alanya.
Az általad említett cselekmény esetén esetleg lehet passzív alanyanak tekinteni az adatkérőt, tehát egy próbát esetleg lehet tenni.
Szerintem is a szerv vezetőjének a felelőssége.
A vádindítványt be kell nyújtanod határidőben, nem várhatsz a jogsegély iránti kérelmed elbírálására szerintem.
Vádindítványt nyújthatsz be Te is, de ebben az esetben nyilatkoznod kell arról, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálathoz már nyújtottál be személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet.
Arra azért figyelj oda, hogy ha elbukod a pert (tehát, ha a vádlottat felmentik, vagy vele szemben az eljárást megszüntetik), akkor fizetned kell majd a pártfogó ügyvéd díját (I. fokon ez jelenleg 37.500,- + Áfa, II. fokon ennek a fele). Hiába kapsz személyes költségmentességet, ezt ilyen esetben fizetni kell.
Az előttem szólókkal, de különösen Kelvin utolsó hozzászólásával maximálisan egyetértek, de kiegészítem még két dologgal:
- ugyan beadhatja maga is a vádindítványt a pótmagánvádló, ha már fordult pártfogó ügyvédért a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz, de kizártnak tartom, hogy egy laikus olyan vádindítványt tudjon írni, ami megfelel a szigorú formai kellékeknek, és ne kerülne rögtön formai okokból elutasításra. Ugyanakkor, ha a pártfogó ügyvéd iránti kérelmet előterjesztette, akkor kifuthat a 60 napos határidőből is, mert a határidőt onnan kell számítani (Be 229. § /4/ bekezdés´.
- jelen esetben azonban ez is, az is szükségtelen, nyilvánvaló, hogy az ObudaFan által az első bekezdésében írtak szerint pótmagánvádnak nincs helye.