pótmagánvád

Kedves emberek!

Nagyon örülnék, ha tudna segíteni nekem valaki abban a kérdésben, hogy a pótmagánvádló ítélet elleni fellebbezésének van-e illetéke.

Amennyiben van ilyen illetékfizetési kötelezettség, akkor az hol van szabályozva, és mekkora a mértéke?

A válaszokat előre köszönöm.

Véelményem szerint a magánvádra vonatkozó rendelkezések szerint:

Itv. 52. § (1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000 forint, a fellebbezés illetéke 6000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 forint.

Köszi a hozzászólást Obudafan!

Mit szólsz ahhoz az ötletemhez, hogy nincs illetéke a pótmagánvádló fellebbezésének?

Abból indulok ki, hogy nincs illetéke magának a pótmagánvádas eljárás megindításának sem, és a magánvádas eljárás teljesen más jogintézmény mint a pótmagánvád.

Hát add be illeték nélkül a fellebbezést, és megtudod. Ez is egy lehetséges értelmezés. Más kérdés, hogy nem lepődnék meg egy Itv-módosításon a közeljövőben.

Sziasztok!

Ma olvastam a neten, hogy létezik jogorvoslati lehetőség az Fővárosi Főügyészség nyomozást megszüntető határozatával szemben, mégpedig a pótmagánvád.

Kérdésem a következő lenne.

A Fővárosi Főügyészség határozatának kötelezően tartalmaznia kell-e a további jogorvoslati lehetőségeket, jelen esetben a pótmagánvádat?

Köszönöm a választ.

A pótmagánvád iránt érdeklődők figyelmébe: http://www.fovarosi.birosag.hu/…vegleges.pdf

Egy társtettességben elkövetett cselekménnyel kapcsolatban megszüntették a nyomozást és az ez ellen irányuló panaszt is elutasították. Az eljárás a szokásokhoz híven, a feljelentéssel ellentétben ismeretlen tettes ellen folyt. Az elutasítás miatt sértettként pótmagánváddal fogok élni.

Elolvastam a leírást, amit ObudaFan linkelt, de sajnos lehet későn. Hétfőn lejár a pótmagánvád benyújtására nyitva álló 60 napos határidő. Mivel nincs jogi szakvizsgám, a kötelező jogi képviselet miatt pártfogó ügyvédért kell majd folyamodnom és költségmentességet is igénybe veszek, de ezeket még nem kérelmeztettem.

A Be. 230. § (1) szerint ha személyesen nyújtom be, akkor a vádindítványban nyilatkozni kell arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztettem elő a jogi segítségnyújtó hivatalban.

A Be. 229. § (4) szerint viszont, ha a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérem (a jogi segítségnyújtó hivatalnál kell ezt?), akkor a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell számítani a 229. § (1) szerinti 60 napos határidőt. Ez viszont nonszensznek tűnik, hogy a 60. napon kérelmezek egy ilyet, kivárom, mire több hét alatt meghozzák a határozatot, jogerőre emelkedik, közlik, és még a közlésétől számítva is van újabb 60 napom, és ez idő alatt még adatot gyűjthetek a vádirathoz. Ha viszont mégse így van, és tényleg csak egyszer játszik a 60 nap, a panasz elutasításától számítva, akkor bukom az egészet.

Félek tehát, hogy lejár a határidő. Ha pedig most benyújtom hiányosan a vádiratot, akkor elvileg lehet pótolni elutasítás után a hiányokat, de mégsem, mert a 60 napon túl leszek ObudaFan leírása szerint. Vagy nem?

A vádirat kész van, de hiányos. Azért hiányos, mert nem ismerem az elkövetők Be. 117. § (1) szerinti személyi adatait, pedig 217. § (3) a) és 230. § (2) szerint tartalmaznia kell a vádiratnak. Van, elkövető, akinek a nevét sem ismerem, nincs meg minden irat és a meglévő iratokban is csak nevek, beosztások, dátumok szerepelnek, más adat nem. Nem kérhetem ki ezeket az adatokat az elkövetőktől, nem vagyok nyomozó hatóság.

Ugyanez a gondom az 217. § (3) h) alapján idézendő tanúk esetén is. Néhány tanúnak a nevét sem tudom, legfeljebb, hogy hol dolgoznak, milyen beosztásban és hogy hogyan kerültek kapcsolatba a sértettel.

Gondoltam kihagyom ezeket a neveket, a tanúknál ez még lehet elmegy, de ha elkövetőről van szó, akkor később nem lehet pótolni, 60 napon túl.

Továbbá érdemes 217. § (3) g) szerint polgári jogi igényt bejelenteni? Lenne ilyen, de ez ráér később polgári peres eljárásban is, ha jól tudom. Emlékeim szerint a büntetőeljárásban a bíróság elég kis hajlandóságot mutatott a polgári jogi igények elbírálását illetően, legalábbis még néhány éve. Vagy tévedek?

Akárhogy gondolom körbe, és olvasom a kollégiumi összefoglalót, az egyetlen esélyem az ügyben a 229. § (4) bekezdés. Bár ha lenne még 60 napom, akkor sem tudom, hogy több tucat vádlott 117. § (1) szerinti személyi adatait hogyan szerzem be, vagy hogyan szerzi be a pártfogó ügyvéd.

Szóval a kérdés arra redukálódik, hogy 229. § (4) miként módosítja a határidőt.

Egyébként elnéztem a naptárt, kedden jár le a 60 nap, nem hétfőn, de ez nem sokat javít a helyzeten.

Lenne egy másik alternatíva:

231. § (4) alapján a "vádindítványt nem lehet elutasítani abból az okból, hogy nem tartalmazza a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait, és azok az iratokból nem állapíthatók meg, ha a vádlott személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható."

Ezek szerint mégis beadhatom személyesen a legutolsó napon, a 230. § (1) alapján, azzal, hogy a vádindítványban nyilatkozok arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztettem elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz.

Nem tudom, ilyenkor játszik-e a 231. § (2) b) pont.

Tehát akkor

1. vagy megcsinálom a 230. § (1) szerinti személyes benyújtást, a 231. § (4) bekezdésre alapozva.
2. vagy maradok a 229. § (4) bekezdésnél.

Egyik rizikósabb, mint alternatíva, mint a másik. Valami ötlet?

Akkor senki semmit nem tud mondani a Be. 229. § (4) bekezdéssel kapcsolatban, hogy miben módosítja a határidőket pontosan?

Nincs kommentárom, könyvtárazni pedig nincs időm.

Szerintem nálunk a pótmagánvád intézménye egy "nesze semmi fogd meg jól" joghézag ami felmenti az igazságszolgáltatás rendszerét a tisztességes munkavégzés alól!Az E Zsanett ügy ezt világosan bizonyította!Pedig neki volt ügyvédje a pótmagánszarhoz.........bocs vádhoz.

Szerintem felesleges a határidőkkel molyolnod. Ha a feljelentésed ellenére ismeretlen tettes ellen folytatták a nyomozást, akkor még az alapos gyanú sem merült fel személyi vonatkozásban. Ismeretlen személyt pedig nehéz lenne bíróság elé vinned.

Sajnos ezt én is tudom. Kezdettől fogva ismert, hogy ez a jogintézmény semmit nem ér. Talán még csak nem is hallottam olyanról, aki sikerre vitte volna, vagy így elítéltek volna akárkit is.

Az elkövetők azért nem ismeretlenek az ügyben, nagy részüknek a neve szerepel az írásos bizonyítékok között dokumentációban, helyileg elég tekintélyes személyek. Most már utólag kisakkoztam, hogy elég a nevük.

A határidőben bizonytalan vagyok. Igaz nem várok az egésztől sokat, de azt nem akarom, hogy formailag elutasítsák, hiány vagy elkésettség miatt és elessek ettől a jelképes lehetőségtől is, elhunyt sértettnek tartozom vele, az ő helyébe léptem. Az idő szűke miatt viszont sanszos lehet a formai hiba. Ezért keresem, hogy hogyan lehetne még meghosszabbítani a határidőt. A Be. 229. § (4) jó alapot szolgáltatna, de nem ismerem a gyakorlatát és lehetetlennek tartom a nyelvtani értelmezés szerinti olvasatot, miszerint elévülési időn belül szinte korlátlan időhúzásra +60 napra mentesít. Ekkora joghézag nem létezhet.

Sajnos megtapasztaltuk a pótmagánvádi eljárást, 6,azaz hatéve huzódik, de ugy tünik, hogy sehol sem találjuk igazunkat, a tárgyalási napokat viszont ugy halasztgatják, mintha bünözők lennénk., és még mindig az I. fokon járunk a megismételt eljárás miatt!!

Szerintetek törvényes -e a sértett mint pótmagánvádló jogi képviselője által benyújtott vádirat, ha abban a vádlottak megnevezése, a cselekményük minősítése ugyanaz, de a történeti tényállás már részben más? Konkrétan egy csalásról van szó, ahol a feljelentés és a nyomozás arról szólt, hogy az elkövetőknek nem volt vagyonuk mégis megrendeltek néhány szolgáltatást és azt nem fizették ki, a vádiratban pedig az esetet úgy írják le, hogy a vádlottaknak volt pénzek és ennek ellenére nem fizették ki a sértettet. (Más kérdés, hogy ez utóbbi, azaz amit a vádiratban leírtak csalás -e egyáltalán.)

Ettől szerintem még törvényes.

A formalitáson kívűl (kellékek megléte és határidők megtartása) akkor törvényes a vád, ha a feljelentésben szeplő bűncselekmény miatt emeltek pótmagánvádat a Be. 2. § (2) bekezdésére figyelemmel.

"Be. 2. § (2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi."

Ebből hogy vezeted le, amit írtál?

Tisztelt Fórumozók!

Mekkora eséllyel fut neki a pótmagánvádas feljelentésnek egy olyan ember, akit már 2x elutasítottak: a rendőrség lezárt egy nyomozást magánokirat hamisítás miatt. Megállapítást nyert, hogy a végrendelet aláírója az örökhagyó. Az ügyben gyanúsított sem volt. Ez nem tetszett neki, megfellebbezte az ügyészségen. Lezárták az ügyet, helyben hagyták a rendőrségi szakértői véleményezést. Most a pótmagánvád intézményével él, megvádolt 3 embert-köztük engem is- magánokirat hamisítás és más bűncselekmények elkövetésének vétségével. Milyen irányba mozdulhat el a történet? Illetve fel lehet -e jelenteni hamis váddal, rágalmazással? Köszönöm a választ.

Ha nem hamisítottátok akkor nincs félnivalótok. Rágalmazásért és hamis vádért nem, választani kell a kettő közül.

Nem volt hamisítás. Mindenki a saját kézjegyével látta el a dokumentumot. melyik büntetés a szigorúbb? A hamis vád, vagy a rágalmazás?

Köszönöm.

A pótmagánvádas indítványát ráadásul teljesen hibás adatokkal nyújtotta be, a levelet más címre küldték, szóval nagy káoszt alakított ki saját maga körül, ezért nem fogja a bíró elmarasztalni az ügyvédjét?

Nem választás kérdése, ha hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádolt, az hamis vád, nem rágalmazás. Egyébként az a súlyosabb.

Köszönöm, remélem sikeres lesz a tárgyalás, és jól elmarasztalják majd.