Dr.Attika
2008.01.03. 15:38
Ha az ügyész nem jelentett be a vádlott terhére fellebbezést- már pedig szerintem nem- akkor rosszabb helyzetbe nem kerülhet a kollégád. Mindenképpen érdemes fellebbezni
A vádhoz kötöttség elvéről...
- 1
- 2
quantic
#
2008.01.03. 12:33
Köszönöm Kedves Ügyvéd Urak:) Akkor mégsem javasoltam első felindulásomban neki hülyeséget, megnyugodtam, mert bevallom, tegnap este néhány sör után ez teljesen logikusnak tűnt számomra, miután az ítéletet elővezette szegény exkollegánk, - de már ma "kijózanodva" aggódtam kicsit, hogy túllelkesedtem a dolgot, szóval...köszönöm a megerősítést, még ma tolmácsolom a tippeket az érintettnek (mármint azt, hogy igenis fellebbezni kell!)
Ugyanis sajnos csak kirendelt védőre "futotta" neki, aki három napot kért annak döntésére, hogy fellebeznek-e, vagy elfogadják az ítéletet.
Ő egyébként lebeszélte az azonnal fellebbezni kívánó kollegámat, mondván, hogy nem éri meg további egy évig idegörlő bizonytalanságban élni, - mert minimum annyi idő telik el, amíg a másodfokú bíróság kitűzi a nyilvános ülést.
No és szerinte a siker is kétséges a másodfokú eljárásban alkalmazott "felülmérlegelés tilalma" okán, - ezért célszerű és kényelmesebb megoldásnak tartja elfogadni az ítéletet, de szegény kollegám képtelen erre...
Nohát így néz ki a helyzet, köszönöm a megerősítést (az én elsődleges javaslatom egyébként az volt, hogy mindenképpen kell egy meghatalmazott védő! Ugye egyetértetek?)
Dr.Attika
#
2008.01.03. 11:57
A fellebbezés mindenképpen indokolt. A magán okiratra is áll, hogy azt az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni. Mivel a bíróság. ha jól vettem ki- e tárgyban nem folytatott le bizonyítász, így az ítélete megalapozatlan, ami abszolút hatályon kívül helyezési ok.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.01.03. 11:42
Akkor föllebezni kell.
quantic
#
2008.01.03. 11:04
@ ksstomi:
"..es ilyenből akár csak egyedül Te magad mennyiről tudsz?"
OMG! Ezzel csak nem azt akarod mondani, hogy ez - enyhén szólva - gyakorta megesik..?
Mert ha igen, akkor ez meglehetősen ijesztően hangzik egy jogkövető állampolgár számára..:(
quantic
#
2008.01.03. 10:54
Üdv Mindenkinek,
és köszönöm az építő jellegű hozzászólásokatat!
A végéról kezdeném:
Dr Attika, sajnos fogalmam nincs hogy jogi értelemben mit takarnak a "jog vagy kötelezettség" meghatározások, - illetve a köztük levő különbség -, amit tudok az az, hogy a hitel felvételéhez kért (és kapott) a vádlott jövedelemigazolást, amelyet a munkáltató cég ügyvezetője maga állított ki és írt alá. /Ezt - mint a cég akkori és jelenlegi alkalmazottja - magam is láttam/.
Ezen a vádlott tényleges jövedelme lett feltüntetve, - ez azonban nem egyezik azon összeggel (minimálbér), amelyre ténylegesen be volt jelentve a vádlott. a jövedelme két tételből tevődött össze, alapbérből (min.bér) és forgalmi jutalékból. A jövedelemigazoláson ezek együttes összege került feltüntetésre.
További probléma, hogy a munkaviszony kezdete is pontatlanul lett megjelőlve (néhány nap eltéréssel!) mely a bírónak szemet szúrt, amikoris bekérte a hatóságoktól az erre vonatkozó adatokat.
Nos, a munkáltató cég ügyvezetője megijedt a várható marasztalástól, és azt nyilatkozta, hogy az igazolást nem ő állította ki, és írta alá.
Ennek bizonyítását viszont nem tartotta szükségesnek a bíróság.
Mindezekből a vádlott arra a következtetésre jutott, hogy nyilván a bírőság nem fogadta el az ögyvezető védekezését, így nem is tett indítványt annak tisztázására, h. az igazolást valóban a munkáltató állította ki...
Ezen előzmények után pedig ténylegesen hidegzuhanyként érte a vádlottat, hogy az ítéletben magánokirat-hamisításért is marasztalták, noha az nem lett bizonyítva, hogy valóban a munkáltató állította-e ki a jövedelem-igazolást, avagy sem...
És itt válaszolnék K_B_S felvetésére, miszerint az elkövetés magával a "valótlan tartalmú igazolás felhasználásával" valósult-e meg:
A vádlotti álláspont szerint nem, mert neki a tényleges össz. jövedelme megegyezett az igazoláson feltüntetett összeggel.
Azt viszont ő nem tudta - és nem is kérte a bank tőle, hogy arról nyilatkozzon -, hogy az igazoláson feltüntetett össz. jövedelme miből is tevődik össze: szimplán alapbérből, vagy az alapbérnek a forg. jutalékkal megnövelt összegéből.....
A munkáltató (aki nekem jelenleg is a főnököm!) azt mondta, hogy tekintettel arra a tényre, hogy az alkalmazottaknak rendszeresen kifizetett jutalék összege nincs lekönyvelve, leadózva, stb, - sem a tb (apeh) felé bejelentve -, ezért ő nem vállalhatta a felelőséget annak feltüntetéséért, mert nem kíván az apehhel összetűzésbe kerüni, főleg nem adócsalás gyanújába keveredni (ezért hát a tagadás részéről)...
ObudaFan:
A vádban nem szerepel a "hamis tartalmú vagy hamisított magánokirat felhasználása" - ez csupán a büntetőeljárás bírói szakában, a vádlott jövedelmi viszonyainak tisztázása során, a munkáltató képviselőjének meghallgatása után merült fel, miután a nevezett azt nyilatkozta, hogy az ominózus jövedelem-igazolást nem ő állította ki és írta alá.
Hogy miért került sor a vádlott jöv. viszonyainak vizsgálatára, ezt valójában nem is tudom.
A tárgyalás során egyszer csak felemrült a kérdés az ügyészben, hogy vajon a vádlott nem azzal a céllal vette-e fel eleve a hitelt, hogy nem is állt szándékában soha fizetni azt..? És indítványozta a munkáltató cég ügyvezetőjének meghallgatását, ami a fent leírtak szerint meg is történt.
Az ítéletben egyébként az is szerepel, hogy "bizonyítást nyert, miszerint a vádlott haszonszerzés céljából, a visszafizetés szándéka nélkül vette fel a hitelt" - ezt bizonyítandó határozottan kijelenti, hogy "a vádlott egyáltalán nem fizette a hitel törlesztőrészleteit, ezért a bank a hitelszerződést felmondta.."
Az eljárás során, amikor ez a kérdés is felerült, a vádlott becsatolta arra vonatkozó bizonyítékait, hogy valóban esett késedelembe a törlesztést illetően, ezért a bank a szerződését felmondtam ugyanakkor az elmaradás és járulékos költségeinek megfizetése után a bank visszaállította hitelszerződését. A befizetési bizonylatokat becsatolta.
A bíró viszont az ítélete indoklása szerint ezt telejs mértékben figyelmen kívül hagyta, és továbbra is azzal indokolt, hogy a vádlott úgy vette fel hamis adatokat tartalmazó jöv.igazolással a hitelt, hogy azt nem szándékozott soha törleszteni, - ill. nem is törlesztette -, ezért a bank a hitelt felondta, és a folyósított hitellel meg nem térített kára keletkezett...
Azt hiszem az ítéletnem erre a részére mondják, hogy legalábbis "iratellenes"....de javítsanak a jogvégzettek, ha rosszul gondolom.
Mégegyszer köszönet a válaszokért:)
ksstomi
#
2008.01.03. 10:34
hozzászólás törölve
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.01.03. 10:20
A munkáltatói igazolás magát a munkaviszonyt is igazolja - tehát nem egyetlen jog vagy kötelezettség, hanem egy egész jog- és kötelezettség-együttes meglétét. Kétség nem férhet hozzá, hogy a hamis igazolás felhasználása kimeríti a tényállást.
Dr.Attika
#
2008.01.03. 09:51
Azért itt felmerül több kérdés. A kereseti igazolás jog vagy kötelezettség fennállását bizonyítja e? mert ha nem, akkor nem valósul meg a mag. ok. ham. törvényi tényállása.
tekintettel arra, hogy a bűnsegéd- jelen esetben a készítő- büntethetősége a felhasználáskor kezdődik, így érdemes feljelentést tenni ellene, így tisztázható, hogy ki készítette, ki írta alá, és az az okirat a valóságnak megfelelő keresetet tartalmazza e.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.01.03. 07:43
Ez a magánokirat nem attól volt hamis, hogy nem az arra jogosult állította ki, hanem attól, hogy valótlan adatot tartalmazott. A hamis magánokirat felhasználásával megvalósult a bűncselekmény. Aki a munkáltató nevében kiállította az igazolást, az ugyan bűnsegéd, de éppen a vádhoz kötöttség elve miatt a bíróság ezt véd hiányában nem állapíthatta meg.
ObudaFan
#
2008.01.02. 21:10
Amennyiben a vádban magának az elkövetési magatartásnak az említése szerepel (ti. az, hogy az elkövető okiratot hamisított), akkor anélkül sem sérült a vádelv, hogy a konkrét minősítést nem végezte el (vagy nem helyesen végezte el) a vád.
Ugyanakkor okirathamisítást megállapítani írásszakértő nélkül - ez eléggé úgy hangzik, mint egy megalapozatlan ítélet.
quantic
#
2008.01.02. 19:41
Áh, kihagytam az imént egy szőt, így értelmetlen lett az egész:) Tehát a kérdésem helyesen így szólna:
Mit is jelent a gyakorlatban a "vádhoz kötöttség
elve", azaz mennyiben van kötve a vádiratban elővezetettekhez a bíróság?
Köszönöm:)
quantic
#
2008.01.02. 19:31
Kedves Jogban Járatos Fórumozók!
Kérdésem lenne a fenti témában, egészen pontosan azt szeretném tudni, hogy mit is jelent a gyakorlatban a "vádhoz kötöttség elve", azaz mennyiben van a vádiratban elővezetettekhez a bíróság.
A kérdésem apropója a következő - röviden -, remélem sikerül a lényeget érthetően megragadnom:
Adott egy hitelezési csalási ügy, melyben a vádlottat bűnösnek találta a bíróság a vádiratban meghatározott, 1 rb. jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérletében, továbbá - ezen felül - a vádiratban nem szereplő 1 rb. magánokirathamisítás vétségében.
Konkrétan abban merül ki a magánokirathamisítás, hogy a hitelkérelemhez csatolt munkáltatói igazolást a vádlott munkáltatója állította ki annak hitelkérelméhez, ám amikor a büntetőeljárás során a bírói szakban meghallgatták a vádlott jövedelmi viszonyai kérdésének tisztázása érdekében (nevezetesen, hogy ténylegesen volt-e a vádlottnak megfelelő nagyságú jövedelme az igényelt hitel törlesztéséhez) nos akkor a munkáltató letagadta hogy ő maga állította volna ki az ominózus munkáltatói igazolást, ui szerencsétlen vádlott ugye minimálbérre volt bejelentve, viszont a tényleges jövedelme annál jóval magasabb volt, és hát ugye a munkáltatói igazolásra is ez a magasabb összeg került.
Persze a munkáltató megijedt a szankcióktól, és pofátlanul letagadott mindent.
A bíró ezután nem kívánta vizsgálni az igazoláson szereplő cégszerű aláírás valódiságát, - holott az valóban a munkáltató cég ügyvezetőjétől származott, - ezt magam is tanusítom, mert én is ugyanott dolgozom, és jól emlékszem az esetre -, ellenben a legnagyobb döbbenetünkre símán hozzácsapta az ítéletben megállapított csaláshoz, mondván, hogy amennyiben nem a munkáltató állította ki, akkor nyilván a vádlott maga hamisította...
Laikus szemmel - szerintem - ez egyrészt téves logikai következtetés, arról nem beszélve, hogy kétséget kizáróan bizonyítást sem nyert az okirathamisítás, másrészt pedig valahol éppen ezen a fórumon olvastam a már elmített "vádhoz kötöttség elvéről", és ezért ötlött eszembe, hogy ez az eset vajon nem illik-e bele ebbe a támakörbe...
Vagyis nem terjeszkedett-e túl a bíróság ezzel az ítélettel a vádon, hiszen a vádiratban nem szerepelt a magánokirat-hamisítás.
A volt kollegámat nagyon felzaklatta maga az ítélethirdetés, és nem egyszerúen emlékszik az ügyész perbeszédédének pontos tartalmára (az ítélet és a jkv pedig még nem készült el), így azt most nem tudja megmondani, hogy abban megemlítette-e az ügyész az okirathamisítást, ezért a kérdésem arra is irányulna, hogy amennyiben az ügyész a perbeszédébe már belefoglalta volna az okirathamisítás vádját is, akkor az már a vád kiterjesztésének számít-e?
Elnézést ha zagyva voltam kissé, de....teljesen laikusként kérdezősködöm,
és előre is megköszönöm a válaszaitokat.
Üdv, szép estét!
- 1
- 2
