A vádhoz kötöttség elvéről...


Főlökött # 2008.01.07. 17:38

Tisztelt Q

Nem kell elnézést kérni, nincs miért......azért van ez a FORUM, ami nagyon jó !!!!!!!

Én a kolléga helyében úgy panaszt nyújtottam volna be, mint a szél.
Szakértő kimaradt a dologból. Ha a szakértő alátámasztja, hogy az illetékes ügyvezető aláírásával szerepelő okmány, melyet felhasznált, valótlan adatot tartalmaz, viszi érte a balhét az ügyvezető, ha Ő töltötte, illetve hitelesítette aláírásával. Az alkalmazott nem felelős azért, hogy cége által kiállított adatok a valoságnak megfelelnek-e. Igaz, Ő a felhasználó, de tévedésben volt, így nem büntethető.

Szerintem a bírósági eljárásban, az ügyvezető nyilatkozott az okmányról, melyet a felek elfogadtak, így nem került szakértő kirendelésre. De ez csak vélelmezés!!!!!!!!!

A lízingel kapcsolatban nem nyilatkozom, már több topicban megtettem, igen faramuci jogi kapcsolat köti össze a lízingelőt és a lízingcéget. Apróbetűs részben keresendő ( nagyítóval ) a megoldás. Volt olyan ügyem, melyben összetört, totálkáros járműveket lízingeltek, casco bevonásával, teljes kártalanítással, nyilatkozattal, hogy ép-sérülés mentes állapotról. Ezen ügy kapcsán volt olyan "sajnos" jogi képviselő, akit elég rendesen elmarasztaltak, pályafutása megtört, sajnálatos, de hagyjuk.....
Lízing esetén egy dolgot nem szabad kihagyni. Időszak alatt, nem mi ( lizingelő ) vagyunk a tulajdonosok, csak az üzemeltetők ( lízingelő törzskönnyel sem rendelkezik ). Így a jármű épségéért, sérülés mentességéért, mindenért mi vagyunk a felelőssek, a szerződés apróbetűs bekezdései alapján.
Pl. a járművet nem adhatjuk ki a kezünkből, azt, harmadik személynek nem adhatjuk át, külföldi utazás alapján előre be kell jelenteni, sérülés, baleset esetén, 24 órán belül, lízingelőnek be kell jelenteni a sérülést, állapotban történő változást, stb.
A lízingelés igen bonyolult, ezen helyen és időben elregélni, tisztázni nem lehetésges, ahhoz ismerni kellene a szerződés teljes egészét.

Válaszom : összetört-kipofozott jármű lízingelése esetén, + fizetve a lízingdíjat, nehéz bizonyítani a tévedésbe ejtés - tartást, a lízingelő részéről( Lízingcég sérelmére ). Függ a személy mit nyilatkozott, a vásárláskor tudatában volt-e, hogy összetört autót vett-e meg. Tanúkénti nyilatkozatától. Mivel nem szakértő, így nem tudja megállapítani, annak állapotát, erre van az eredetviszgálat, + szgk. szakértő.
Ha nem volt tudomása, akkor Őt is tévedésbe ejtették, tartották, a jármű állapotára vonatkozóan. Azaz csalás bcs. megállapítható, az eladó részéről.

Igen összetett az egész lízingelés, vélelmezésekbe, találgatásokba pedig nem kívánok bele menni, ahhoz ismerni kellene a tényeket, iratokat.

Ui.: válaszom is hosszúra sikeredett. :-)))))))))

----------------
  • Löki
Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.07. 17:39

Na bumm. Rossz helyen próbálkoztál; nálunk minden ügyfél mindig kap számlát.

Egyébként szavaimban nem volt elítélés (bár valóban elítélem az adó- és járulékcsalást), csak arra kívántam rámutatni, miért is értékelhette az ügyész és a bíróság is okirathamisításként a szóban forgó magatartást.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.07. 17:42

Ha a szakértő alátámasztja, hogy az illetékes ügyvezető aláírásával szerepelő okmány, melyet felhasznált, valótlan adatot tartalmaz, viszi érte a balhét az ügyvezető, ha Ő töltötte, illetve hitelesítette aláírásával.
Tévedsz, Főlökött! A hamis magánokiratnak a felhasználása bűncselekmény - a készítése még nem.

Főlökött # 2008.01.07. 17:44

Tisztelt KBS

Nem hülyéskedtem. Nem az életszerűségre apelláltam, hanem a tényszerűségre. Kiállította, ellenjegyezte, ellenőrizte. Édes hármas.......
2-3 személy által kiállított okiratért, nehogymár egy 4 személy legyen felelős, a kérelmező.
4 kérte és kapta. Nem kell, szükséges ellenőriznie. Azt már megtették előtte, s aláírásukkal hitelesítették.

---------------
  • Löki
Főlökött # 2008.01.07. 17:58

hara kiri :-)))))))))))))))-t fogok magam ellen elkövetni.

„Ha a szakértő alátámasztja, hogy az illetékes ügyvezető aláírásával szerepelő okmány, melyet felhasznált, valótlan adatot tartalmaz, viszi érte a balhét az ügyvezető, ha Ő töltötte, illetve hitelesítette aláírásával. ”
Tévedsz, Főlökött! A hamis magánokiratnak a felhasználása bűncselekmény - a készítése még nem.

kbs

Véleményem szerint pont fordítva. Bocsánat. Volt egy topic, melyben ezt már kiveséztük!!!!!!

Készítő tudatában van a valótlanságnak. Felhasználó esetén, nem biztos, hogy a tudata átfogta, bizonyítandó tény!!!!!
Én mint felhasználó, kérem. Kiállítják, aláírják, hitelesítik. Teljesen jóhiszeműleh felhasználom, vélelmezem, hogy az eredeti adatikat tartalmazza.

Gondoljuk végig, a kiállító felel, a kiállított magánokirat tartalmáért, nem annak kérője-azaz felhasználója !!!!!

----------------
  • Löki
Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.07. 17:59

Megjátszod a naivat, de nem áll jól. :) Ilyesmivel szerintem a bíróságot nem hatod meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.07. 18:01

Btk. 276. § „Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ,
Ennyi.

Főlökött # 2008.01.07. 18:09

Tisztelettel

Nem vagyok, eltüntem, mert az asszony vacsizni híhott, fenyegetés tényállásával. Bocsika, mert nemesebb szerveimet is emlegette-fenyegette, bántalmazással, így elmegyek.
Gongoljuk végig a tényállást , s holnap találkozunk.

Feljelentést teszek az asszony ellen bizti, zaklatésért :))))))életveszélyes fenyegetés alatt állok, folyamatosan, kihül a vacsi.......

Majd jövök, elolvasom a véleményeket. Jó étvágyat mindenkinek !

---------------
  • Löki
guba # 2008.01.07. 21:53

Az aláírás valódiságától függetlenül a bűncselekmény a hamis tartalmú okirat felhasználásával valósul meg, és csak akkor (mivel szándékos bcsről van szó) ha a felhasználó tudott a valótlan tartalmáról.
Azt kell vizsgálni, elképzelhető-e hogy nem tudta mennyit is keres. Ha tudta, a felhasználó az elkövető, a készítő pedig bűnsegéd.
Ha az aláírás sem a kiállítóként feltüntetett személytől származik, akkor valótlan tartalmú hamis okiratról van szó, de mivel a felhasználó büntetőjogi felelősségén ez nem súlyosbít, ezért állapította meg a bíróság az adott esetben helyesen, hogy „amennyiben nem a munkáltató állította ki, akkor nyilván a vádlott maga hamisította”

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.08. 07:19

OFF
Na végre! Boldog új évet! Elvágott a hó a külvilágtól, vagy ennyi a meló?
ON

Ezt mondom én is elejétől fogva.

guba # 2008.01.08. 11:55

Szia Béla! Köszi és BUÉK neked is!

bootmaker # 2008.01.08. 14:18

Üdv
Bocsi hogy belekotyogok, de..............

A munkavállaló kapja a kialkudott havi fizetését, erről aztán amikor neki kell kér egy jövedelemigazolást amin valóban az az összeg szerepel amit kézhez kap.

Az már más dolog, hogy a munkáltató, az illetékes helyekre telyesen más összeggel jelenti be.
Kötelessége egy munkavállalónak tudni, hogy menyi összeggel van bejelentve mondjuk a TB nek?

B

Főlökött # 2008.01.09. 04:45

Tisztelettel

Majdnem ezt regélgettem én is. Eltért egy hangyányit az ellenőrzés terén.
Figyelembe kell venni, hogy a keresetigazoláson szereplő adatok eltérhetnek a ténylegesen megkapott összegtől. Így a munkavállaló nem tudhatja pontosan, mekkora összegnek is kellene szerepelni, pontosan. ( pl. év közben adott juttatások köre is beleszámít )

Alap kérdésben az ügyvezető nyilatkozott, s az nem került tisztázásra, hogy Ő volt-e a kiállító is, a kérdéses okmány tekintetében.

Nem vitattam, hogy a felhasználás bcs. Csak azt próbáltam ecsetelni, hogy a felhasználó tudata átfogta a hamisság tényét, az okmány felhasználásakor, vagy nem. Ha nem, akkor tévedésben volt.

----------------
  • Löki