Bűncselekmény - e?


Zewa # 2009.12.22. 12:58

Sikkasztás miatt került elrendelésre egy ügy az alábbiak szerint.

A sértett gépkocsivezető egy cégnél, amely külföldre is szállít. A szállítmányozás kapcsán közlekedési balesetet szenvedett és megrongálódott a cég tulajdonát képező kamion. A tulajdonos kifizette a mentést, a gépkocsivezetőt pedig azzal fenyegette meg, hogy vigye tovább az árut, mert különben nem kapja vissza a gépkocsiját, amivel a magyarországi telephelyre parkolt addig, amíg külföldön kamionozik. A sofőr leszállította az árut, majd hazautazott (stoppal) - a kamiont egy másik, külföldön lévő telephelyen hagyta. Hazaérkezésekor az autóját - ami egyébként hitellel is terhelt (opcióval terhelt) - nem adták ki neki, mondván, hogy csak akkor kapja vissza, ha fizeti az általa okozott kárt. Ezért tett feljelentést a gépkocsivezető, ennek kapcsán került sor a nyomozás elrendelésére.Időközben kiderült, hogy a cégtulajdonos, magánemberként adott kölcsön egy nagyobb összeget a gépkocsivezetőnek, és állítása szerint ezért nem adja ki a gépkocsit az üzembentartónak (tekintve, hogy a tulajdonképpen a bank a tulajdonos, hiszen opcióval terhelt). Jogszerűen tartja-e vissza, mintegy zálogként a gépkocsit a cégvezető, vagy sem? Megvalósult-e egyáltalán bűncselekmény, ha igen mi? Jogos-e ha a hatóság (rendőrség) lefoglalja a gépkocsit - hiszen elrendelt nyomozás van?

Köszönöm a hozzáértők válaszát!

Maradok tisztelettel: zewa

Dr.Attika # 2009.12.22. 14:18

Nem esikróla szó, hogy írásba foglalá történt volna, így feltételezzük, hogy minden szóban kötetett.

A cégvezető hivatkozhat arra, hogy a gk. kézizálogként van nála. ( Az, hogy a gk-n opciós joga van a banknak nem jelent semmit, nem a bank a tulajdonos.) Akkor lenne bcs. ha a rendőrség vagy a tulaj bizonyítani tudja, hogy nem jött létre kölcsön szerződés és a gk. nem az azt biztosító kézizálog.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.12.22. 14:37

Valószínűleg jogszerűtlen az autó visszatartása, de nem bűncselekmény. Ugyanis ezer olyan magatartás van, ami jogszerűtlen, de nem bűncselekmény, még csak nem is szabálysértés.

laeyer # 2009.12.23. 13:28

A zálogjogot yrásban kell kötni! Feltételezem nincs! Amennyiben a munkahelyén hagyta a saját autóját, az mindenképp a telephely vezetőjére való rábízást jelent. Tehát, ha nem adja vissza megvalósulhat sikkasztás bűncselekmény.. Sőt véleményem szerint, mivel a munka törkényve alapján az alkalmazott okozta kárért meghatározott összeggel felel(azt hiszem 3 havi munkabér felével), ezért a kért pénz jogtalan vagyonszerzés: alkalmas lehet zsarolásra is.

Természetesen mivel Ön számára nélkülözhetetlen a gépjárrmű mindennapi használata a jogellenes elzálogosítás végett kérheti az ebből eredő kárlyának megtérítését is!!

Mindednképp tegyen feljelentést a rendőrségen.. Pontosabb tényállás ismerete lenne szükséges!

Kellemes Ünnepeket!

laeyer # 2009.12.23. 13:38

Annyiban módosítanám, hogy egyhavi keresetének 50%-át kérheti a munkavállaló!

(A 3 havi köztisztviselők esetén!)

Mivel Ön gondatlanságból tette amit tett, ezért többet nem kérhet! Mindenképp tegyen feljelentést az előbb írtak alapján! További segítség az alábbi mail címen!

Dr.Attika # 2009.12.23. 13:53

A kézizálognál nincs írásbeliségi alaki követelmény.

laeyer # 2009.12.23. 14:06

A törvény szerint a zálogszerződésen felül szükséges a zálogtárgy átadása! Ezt támasztja alá a közös szabályok sorai is!

Szerintem kell hozzá! Utólag hogyan bizonyítja, milyen jogcímen nincs nála a dolog! Még akkor én kérhetnék bérleti díjat! Ha rosszhiszemű vagyok...

Rossz a példa, mert oda is szerződés kell! De akkor vmi hasonló rosszhiszeműség...

Bcs. akkor is van. Az elkövetés körülményeiből kiderül, hogy az autót nap, mint nap otthagyja... stb.

Mallinalli # 2009.12.23. 14:49

Mielőtt tovább vitáztok azon, hogy kézizáloghoz kell-e írásbeli szerződés:
Ptk. 254. § (1) Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és - ha jogszabály így rendelkezik - hatósági döntés alapján keletkezhet.
(2) A zálogszerződést írásban kell megkötni. Egyes zálogtárgyak meghatározott módon történő elzálogosításához jogszabály további alakszerűségi követelményeket fűzhet.

Dr.Attika # 2009.12.23. 15:43

A kézi zálogra spec. vonatkozik. A kézi zálog azért kézi zálog, mert a biztosíték a hitelező birtokában van. Nem szükséges írásban foglalni.

Dr.Attika # 2009.12.23. 15:44

Javíva: A kézizálog....írásba....

Mallinalli # 2009.12.23. 15:48

"A kézizálogjog létrejöttéhez az írásba foglalt zálogszerződés mellett - a jelzálogjog esetén előírt nyilvántartásba vétel helyett - a zálogtárgy átadása szükséges."

Ha megnyitod a Complexben a 265.§-hoz a kapcsolódó anyagokat, ezzel kezdődik.
Emellett az idézett 254.§ a közös szabályok alatt van, ehhez képest a speciális rendelkezések a kézizálognál attól nem térnek el.

Mallinalli # 2009.12.23. 15:49

"A kézizálogjog létrejöttéhez az írásba foglalt zálogszerződés mellett - a jelzálogjog esetén előírt nyilvántartásba vétel helyett - a zálogtárgy átadása szükséges."

Ha megnyitod a Complexben a 265.§-hoz a kapcsolódó anyagokat, ezzel kezdődik.
Emellett az idézett 254.§ a közös szabályok alatt van, ehhez képest a speciális rendelkezések a kézizálognál attól nem térnek el.

Mallinalli # 2009.12.23. 15:50

Egyébként garanciális szempontból is logikus, hogy írásba legyen foglalva, de gondolom, ha a jogszabály nem győzött meg, akkor ez is gyenge érv. :)

Dr.Attika # 2009.12.23. 16:41

Nem így van. A Ptk. nem így rendelkezik.

Zewa # 2009.12.23. 16:53

Köszönöm a válaszokat!

Az lejött, hogy a záloghoz - így a kézi záloghoz is - írásbeli szerződés szükséges. Vagyis zálog ebben a formában kiesik..

Sikkasztás....
Igazából nem bízta rá senkire a gépkocsit, csak egyszerűen megengedték neki, hogy beálljon a telepre. Persze ezt használta ki alattomosan a cégvezető.
Na meg persze a sajátjaként rendelkezés is kicsit érdekes kérdés, a kocsi csak ott áll, nem csinálnak vele semmit....csak a kaput egyszerűen bezárták.

Zsarolás....
A fenyegetés kérdése érdekes lehet, valóban komoly félelmet keltett a sértettben, akkor miért nem ott külföldön tett bejelentést (bár ez nem igazán kizáró ok), de a kár okozás - ami szükséges feltétele a zsarolásnak - mindenesetre vizsgálandó.

Esetleg önbíráskodás...
De itt is az a fránya fenyegetés....ja és ha igen , akkor is az külföldön történt, ez kicsit tovább bonyolítja a dolgot (a cégvezető külföldi állampolgár).

Vagy talán:

Ptk. 193. §
(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.

Nos ez esetben, a rendőrség foglalása és a dolog (gk.) sértett részére történő kiadása törvénysértő lenne?

Maradok tisztelettel: zewa

Mallinalli # 2009.12.23. 17:16

Dr. Attika:
Én feladtam. :)

Dr.Attika # 2009.12.23. 17:33

Kedves Mallinalli!
Én is feladtam. Világosan, egyértelműen felhívjuk a figyelmét Zewwa-nak, hogy a kézizáloghoz nem kell írásbeli szerződés. Ő ennek az ellenkezőjét érti. Én nem értem. Ha valaki ennyire jogi "lüke", akkor miért akar jogászi választ.

Van erre is egy mondás: "Aki hülye, az hülyén is hal meg."

Mallinalli # 2009.12.23. 17:38

Talán azért értelmezi úgy, mert rajtad kívül mindenki szerint írásba kell foglalni a zálogszerződést.
De várom a tapasztalataidat arra vonatkozóan, hogy az önálló bírósági végrehajtók elismerték a kielégítési elsőbbséget szóban kötött zálogszerződéssel a tarsolyodban.

Zewa # 2009.12.23. 18:40

Dr.Attika!

Valóban nem értem...
Szerintem csak Te hívtad fel a figyelmet erre....bár lehet, hogy Te vagy a Mindenki...

De a Complex magyarázatában az alábbiak szerepelnek....

Ptk.
Kézizálogjog
265. § (1) Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.

Magyarázat: A kézizálogjog létrejöttéhez az írásba foglalt zálogszerződés mellett - a jelzálogjog esetén előírt nyilvántartásba vétel helyett - a zálogtárgy átadása szükséges.

De én nem sértegettelek, hanem választ kértem.....de mondás azért jó ide is.....(és itt és most befejezettnek tekintem a személyeskedést).

Maradok tisztelettel: zewa (csak így kis z-vel és egy w-vel)

guba # 2009.12.23. 20:21

A sikkasztáshoz tulajdonosként való rendelkezés szükséges, az pedig itt nem valósult meg. Szerintem sem lehet itt bűncselekményt megállapítani.

laeyer # 2010.01.04. 21:28

Zewa!

Azért az durva, hogy itt nincs bűncseleklmény! Az egyik ügyfeled ügye? Beszéljük meg, de nehogy ezeket elmond a sértettnek, amiket itt fejtegettek..

guba # 2010.01.05. 07:12

Azért az durva, hogy itt nincs bűncseleklmény!

Ha szerinted van, akkor nevezd meg, és vezesd le, de értelmesen! Ha a sikkasztásra gondolsz, akkor a sajátkénti rendelkezés mibenlétét részletezd kicsit!

317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

laeyer # 2010.01.05. 15:12

Zewa!

Ezek az igazi jogi dolgok, ha segítség kell megtalálsz, de itt nem fogok védekezést kiteríteni!!

Kacsa1111 # 2010.01.26. 02:28

laeyer mindenhol bűncselekményt lát megvalósulni...:)))


Kacsa11

guba # 2010.01.26. 07:30

De részletesen mindig csak "mailben" adja át a hasznos tudást. :-)