Második tanúvallomás megtagadása


Öreg Tölgy # 2015.01.10. 07:15

T.Guilelmus!

Mint korábban is írtam, szvsz egy tanúnak egy nyomozati tanúvallomása van, az egy bizonyítási eszköz, akkor is, ha folytatólagosan veszik fel.

Törvényes ok alapján a jogosult bármikor megtagadhatja a tanúvallomás tételét; az elején, a közepén, vagy ahol neki tetszik. Olyan rendelkezés valóban nincs, ami azt mondaná: ha a vallomás közepén él a tanú a mentességi jogával, akkor az addigi (fél) vallomása sem vehető figyelembe. Minthogy ez természetesen következik a vallomástétel bármikor való megtagadásának jogából.

Megnézném én azt az ügyészt, aki egy mentességi jogával élt tanú azt megelőzően tett vallomására emel vádat. Mert - gondolom - hozzászólása első sorában ügyészt akart írni, nem nyomozó hatóságot.

Guilelmus # 2015.01.08. 16:07

T. öreg Tölgy!

A bizonyítékok mérlegelése annyiban a nyomozóhatóság feladata is, hogy eldöntse, hogy vádat emel-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy a Be.-nek tudomásom szerint nincs olyan rendelkezése, amely azt mondaná ki, hogy ha a tanú vallomást tesz, ugyanakkor a nyomozás során ismételten meg akarják hallgatni, de ekkor már élni kíván a mentességi jogával, ebben az esetben a korábbi vallomását ne lehetne bizonyítékként figyelembe venni. Hangsúlyozom, hogy a Be. 296.§ (3) bek.-e a bíróság előtti vallomástétel megtagadásáról szól (azaz ebben az esetben nem lehet a korábbi - nyomozás során tett - vallomását felolvasni és ismertetni).

Üdv. Guilelmus

Öreg Tölgy # 2015.01.07. 16:50

Tisztelt Guilelmus!

Szerintem az eljárás bármely szakaszában, abban a pillanatban, amikor egy menteségi joggal rendelkező tanú azt mondja, hogy (a továbbiakban) nem kívánok vallomást tenni, minden addigi előadását figyelmen kívül kell hagyni. A nyomozati szakban nem is értem, miképp lehetne az addigi vallomását bizonyítékként figyelembe venni, hiszen a bizonyítékok mérlegelése a bírósági szak feladata.

A Be azért beszél csak a nyomozati és csak a tárgyalási tanúvallomásról, mert dogmatikailag csak egy-egy nyomozati és tárgyalási tanúvallomás van. Ha egy tanút többször hallgatnak ki az eljárás azonos szakaszában, az folytatólagos kihallgatás és folytatólagos vallomást eredményez (csak ezzel nem akartam a laikus kérdezőt terhelni).

A lényeg az, hogy ha a tanú - bármikor - úgy nyilatkozik, hogy nem kíván vallomást tenni, akkor addig bármit is mondott, az eljárásjogi szempontból nem létezik.

Flagellum # 2015.01.07. 11:24

Kedves Guilelmus!

Na jah, nekem eszembe sem jutott, h jelezzem itt csak bírósági szakasz van, mert hát nem igen vagyok jártas az ilyesmiben (most már lassacskán igen), de itt csak bírósági tanúvallomás történt részemről, több mint egy éve.
Szóval, akkor marad a 296 (3) bekezdés...

Köszönöm a válaszokat, megtisztelő, h időt szántak rám!

Guilelmus # 2015.01.07. 00:54

T. Öregtölgy!
Az Ön által hivatkozott Be. 296 (3) bek. a bírósági szakaszra vonatkozik. De ez nem zárja ki, hogy ha a nyomozati szakaszban először tesz vallomást az a tanú, aki mentességi jogára hivatkozással egyébként meg is tagadhatta volna a vallomástételt, majd ezt követően viszont, amikor ismételten meg akarják hallgatni, megtagadja a vallomástételt, akkor a korábbi vallomása bizonyítékként figyelembe vehető.
Ez azért is lényeges lehet a gyakorlatban, mivel a rendkívül okos rendőrök az első tanúkihallgatáskor sokszor felkészületlenek, majd észbe kapva újra meg akarják hallgatni a tanút, de ekkor már beinthet a "yardoknak" a tanú a mentességi jogra hivatkozással.

Flagellum # 2015.01.01. 14:45

Köszönöm szépen még ezt is, nagyon kedves, hogy beollózta az ide vonatkozó részt.
Szóval úgy tűnik a bíróság inkább engem hozna kellemetlen helyzetbe azáltal, ha élnék eme jogommal.
Azt gondolom nem éri meg ezzel évődnöm, inkább elmegyek és mivel ha nem élek a mentességemmel, akkor mindenképpen felolvassák az előzőleg tett tanúvallomásomat és ahhoz úgysem tudnék sem hozzátenni sem elvenni (hiszen még kevesebb dologra emlékszem).

Még egyszer köszönöm a segítségét, szégyen ez az egész helyzet:(

Flagellum

Öreg Tölgy # 2014.12.31. 17:52

Tisztelt Flagellum!

Itt tudok Önnek válaszolni, remélem, olvassa majd:

Be 296. § (3) bekezdés: Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem olvasható fel.

Guilelmus # 2014.12.30. 22:39

T. Öreg Tölgy!
Meg tudnád mondani, h a Be. melyik szabálya akapján nem vehető figyelembe a tanúvallomás mentességre hivatkozással történő megtagadása előtt már megtett vallomás?
Üdv. G

Flagellum # 2014.12.22. 20:02

Óh, szóval visszamenőleg semmissé teszem a vallomásom ha így döntök...hát ezt még erősen át kell gondolnom.

Köszönöm a gyors választ!

Öreg Tölgy # 2014.12.22. 12:23

De élhetsz, viszont akkor a korábbi vallomásod sem vehető figyelembe.

Flagellum # 2014.12.21. 14:24

Szeretnék érdeklődni, hogy amennyiben az első tanúvallomásomkor elhangzott a kérdés, hogy hivatkozom-e a mentességi jogomra mert a vádlott közeli hozzátartozó (az anyám) és én nem éltem eme jogommal, akkor már emiatt a második tanúkihallgatásomat erre való hivatkozással nem utasíthatom el mert ez érvényben van?
Nagyon szeretném kihagyni a második alkalmat több okból kifolyólag , de félek ezzel a mentelmi jogommal már nem élhetek.

Köszönöm a választ!