Fiatalkorúak büntetöjoga


Főlökött # 2009.04.27. 19:03

Tisztelettel

Fiatalkorú veszélyeztetése.....

A Btk. - ban található 1-2 szakasz, melynek tényállása megállapítása lehetséges, csak tenni kell azért, hogy a nyomozó hatóság foglalkozzon ezen tényállásokkal.

--------------
  • Lökött
santino # 2009.04.27. 18:57

Kedves Mátéfi Dalma!

A közvetett tettesség körében nem valószínű, hogy sok jogeset áll majd a rendelkezésre, hiszen még ha a gyermekkorú vagy a kóros elmeállapotú személyt mondjuk bűncselekmény elkövetése során tetten érik, akkor sem valószínű, hogy megmondja ki volt az aki erre a csúnya dologra rávette. Természetesen előfordulhat, de nézzünk szembe a tényekkel. A gyermekkorú állít valamit kérdés az, ha ő állítja egyedül, hogy apu vette rá a lopásra akkor az mit bizonyít. A kóros elmeállapotú személy esetében ugyanez a helyzet. Nem hiszem, hogy ilyen esetben akármelyik bíró is közvetett tettesség miatt aput bűnösnek találná.
De tételezzük fel, hogy anyu is azt mondja - bosszúból vagy mert jogkövető állampolgár - a rendőröknek, hogy bizony Bélukát apuka vette rá a lopásra, majd a bírósági tárgyaláson azt mondja, hogy a vallomásomat vissza kívánom vonni, mert hozzátartózomat nem vagyok köteles bűncselekmény elkövetésével vádolni

Egy szó mint száz. Büntetőjog tudománya ismeri ezt az elkövetési alakzatot, természetesen a való életben is kiszabják ilyen esetben a büntetést, de a bizonyítás bizony nehéz.

üdv

Főlökött # 2009.04.25. 12:28

Tisztelettel

Mátéfi Dalma - javasolnám a közeget megkeresni, pontosabban a Bűnügyi Osztályvezetőt és az irattárukat kinyittatni, szépen kérve. Az összes ügy nyomozati szakban megszüntetésre kerül, a beszerzett születési anyakönyvi kivonat alapján.

vero407 - a bünti eljárás során tanúként az Fk-s és a szülő, gyanúsítottként az Fk-s +szülő +védő van jelen a nyomozati cselekményeknél és külön szervezet készíti a környezettanulmányt és szerzi be az iskolai jellemzést is.
Szóval a gyerkőc nincs magára hagyva....egyedül.

Amúgy tudomásom szerint a gyermekkor, mint megszüntető ok esetén, a lakhely szerint illetékes gyámhivatal értesítése is megtörténik, jogerőre emelkedés után.

---------------
  • Lökött
dr Zákányi Csaba # 2009.04.22. 20:04

Bocs, hogy belekotnyeleskedek, de az én fiacskám esetében, aki biciklijével nekiment egy elé kanyarodó másik biciklistának, elindult az eljárás, nyomoztak, kihallgatták többször is, persze madszüntették az eljárást már nyomozati szakban, de azért a végzésben megjelölték őt, mint akinek "közlekedési magatartása" okozta a balesetet. Azóta azon izgulok, hogy mikor perel be az illető kártérítésért, mert megrepedt egy csigolyája, és bármikor mondhatja, hogy azóta is fáj neki.

ObudaFan # 2009.04.22. 08:25

Önálló gyermekkorú elkövetős esetet aligha fogsz találni, mert ott nyilván el sem indul az eljárás.

Mátéfi Dalma # 2009.04.22. 04:44

Szeretnék segitséget kérni a következőben:
olyan jogeseteket keresek, amelyekben gyermekkorú az elkövető és vagy önállóan valósitja meg a bűncselekményt vagy akár felnőttkorúval. Ezen kivül a közvetett tettességgel kapcsolatos jogesetek is érdekelnek (szinten, ahol gyermekkorút birnak rá elkövetésre). Valaki tudna nekem néhány konkrét esetet mondani? Complexben probaltam keresni, de sajnos nem sok sikerrel...
Köszönöm!

ObudaFan # 2005.08.22. 17:20

A jogi képviselet a polgári jogban használatos fogalom elsősorban, a büntetőeljárásban a vádlottat, gyanúsítottat védő képviseli, ez inkább csak megfogalmazásbeli különbség. Védő ügyvéd lehet, meghatalmazás, vagy kirendelés alapján. Az egyéb érdekeltek is olyan személyek, akiknek valamilyen vagyoni érdekeltségük van, ezért van képviselőjük. Például vagyonelkobzással lehet sújtani a bűncselekményből eredő vagyontárgyhoz ingyenesen jutott személyt akkor is, ha nem is tudott a bűncselekményről, így vádlott sem lehet. Ebben az esetben ő egyéb érdekelt.

vero407 # 2005.08.21. 13:59

Elöször is köszi a gyors választ!

Nálunk ez úgy van, hogy a törvényes képviselönek mindenképp joga van az eljárásban részt venni.

A bizalmi személy egy "plusz" résztvevö a folyamatban. Itt a törvényadó kifejezetten arra a helyzetre gondolt, hogy egy fitalkorúnál nagy segítséget jelent, ha törvény engedi egy olyan személy részvételét, akiben a fk. megbízik.

Tehát, ha pl. a 16 éves fiatalkorút Magyarországon letartóztatják, akkor csak a törvényes képviselö vehet részt a kihallgatáson?
Ha Austriában zajlik a helyzet, akkor, a fiatralkorú megnevezhet bármely személyt, aki neki megfelelö lelki és pszichikai támaszt adna. Ez a személy mindig, mint plussz résztvevö lehet az eljárásban.

Lenne még egy kérdésem:

Az osztrák bj. rendszerben az ún. "Machthaber", azaz a kéviselö, a gyanúsított helyett léphet fel és alkothat nevében. A fk-ak büntetöjogánál Ausztriában ez tiltott, tehát csak felnöttkorúaknál lehetséges, hogy egy kéviselö cselekszik a vádlott nevében.

Ha jól értelmeztem, akkor a magyar bj-i képviselö csak a sértett, a magánvádló és egyéb érdekelt nevében léphet fel. De kiket ért a törvényadó az egyéb érdekeltek alatt.
A fkorú vádlottat egy képviselö képviselheti? Ha jól értelmeztem, azért nem, mert a fiatalkorút csak a törvényi felügyelet (szülö, stb..) ill. csak az ügyvédi védö képvsielheti.

Kérdés: Jól értelmeztem ezt a szabályt (
Be. § 56 ) ?

ObudaFan # 2005.08.21. 13:08

A törvényes képviselő leginkább, aki a védő jogait gyakorolhatja. Igaz, hogy őt nem a fiatalkorú jelöli ki, viszont nyilván az esetek zömében hozzá közelálló személy. És ha a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat is figyelembe vesszük, akkor ez lehet, hogy jobb megoldás is, mintha a 16 éves kamaszgyerek mondaná meg, kiben bízik, és az részt vehetne az eljárásban.

Viszont azért érdekelne, hogy hogy van ez az osztrákoknál.

vero407 # 2005.08.21. 10:06

Nem magyar nyelvü jogász vagyok és egy tudományos munkához kéne egy ksi segítség:
Az osztrák büntetöjogi rendszerben lehetséges egy ún. „bizalmi személy“ résztvétele a fiatalkorúak elleni büntetöeljárásában. Ezen személy lehet a tanár, a nevelö, a szülö, de lehet bármely a fk.-hoz közelálló személy, akiben a fk. megbízik. Ez a személy részt vehet a fk. kihallgatásánal, a tárgyaláson, stb...

Kérdés: Van e magyar bj-rendszerben ilyen személy. Én a törvényböl sajnos arra a következtetésre jutottam, hogy nincs. Vagy van hasonló ilyen személy?

Köszi