hunfrakk
2011.01.03. 19:41
Alkalmazhatatlan a médiatörvény?
cat981
#
2011.01.03. 19:22
aki akar egy jót fetrengeni a röhögéstől az olvassa el az alábbi cikket:
bár nem minden interjú van szó szerint idézve, nem sokat szépítettek rajta (nem kellett rajta) még az indexesek sem, jól kirajzoldóik itt is mint mindenhol máshol is hogy mekkora hülyének nézik az embereket,a választóikat (és akik most elnézést hogy ezt mondom és ne vegye magára senki, de büszkék lehetnek magukra...)
ObudaFan
#
2011.01.03. 12:15
„Azzal viszont nem, hogy ezzel a törvénnyel mindjárt ki is írtuk volna magunkat az európai kultúrkörből.”
Ezzel így én sem. Szerintem a törvény ellentétes az EK joggal, de ettől még jogállam maradtunk. (Tegyük hozzá: olyan, amilyen, de ez az olyan amilyen elmúlt 21 évben is így volt.) Az európai kultúrkörbe tartozásra vonatkozó gondolat Attikának az álláspontjára volt válasz, aminél azért a médiatörvény valós tartalma még mindig sokkal elfogadhatóbb szerintem.
ObudaFan
#
2011.01.03. 12:10
Az EK történetében azért elég sokszor döntött a Bíróság sok tagállam álláspontjával ellentétes módon. (Érdemes megnézni a Factortame ügyet: hány tagállam avatkozott be az Egyesült Királyság oldalán.) De ennek a vitának akkor lenne értelme, ha megneveznél egy bármely tagállamban működő rendszert, ami szerinted hasonlít a jelenlegi magyar modellhez.
guba
#
2011.01.03. 10:45
„Ez egyrészt nem igaz, mert egyszerre több tagállam is sérthet EU jogot ugyanazzal a magatartással.”
Persze, de mi a valószínűsége annak, hogy most a magyar médiatörvény okán nekimenjenek egy másik tagállamban esetleg már sok év óta demokratikusan működő intézménynek? Semmi. Viszont jó hivatkozási alap számunkra, hogy lám, önmagában a tagok választása nem csak elméletben, hanem gyakorlatban sem jelenti az intézmény függetlenségének hiányát.
Hogy létezik-e ilyen tagállam, annak én nem néztem utána, mert szerintem ez egyébként sem tartozik a kérdés lényegéhez.
Annyiban egyetértek Attika doktorral, hogy a Fidesznek lehet egy nem egészen alaptalan fóbiája a baloldali médiatöbbségtől, mert emlékszünk még pl. a Napkeltére.
Azzal viszont nem, hogy ezzel a törvénnyel mindjárt ki is írtuk volna magunkat az európai kultúrkörből. Lássuk meg előbb, hogy fognak élni a törvény felhatalmazásával.
ObudaFan
#
2011.01.02. 11:23
„Ha egyetlen más tagállamban létezik ilyen alapon felállított médiatestület, akkor már elvileg is esélytelen lenne a vállalkozásod.”
Ez egyrészt nem igaz, mert egyszerre több tagállam is sérthet EU jogot ugyanazzal a magatartással. Így ha akár a tagállamok jelentős része valósítaná meg ezt a magatartást, akkor sem lenne attól jogszerű. Másrészt szeretném már látni a konkrétumokat, hogy melyik tagállam is alkalmaz hasonló megoldást, mert ilyet egyelőre nem hallottunk.
„Ha jól tudom, papíron ez a nagy vihart kavart új médiatörvény is két fideszes képviselő önálló indítványa volt.....”
Igen, az volt.
„Hogy ez helyes vagy sem azon lehet vitatkozni. Figyelemmel a 2002-es, 2006-os választásokat megelőző kampányokra szerintem szükséges.”
Ez is egy álláspont. Természetesen mindenkinek meg lehet a véleménye arról, hogy az ország Európához tartozzon-e, vagy sem. Természetesen annak ellenére lehet legitim egy olyan vélemény, hogy Magyarországnak a nyugati kultúrkörben semmi keresnivalója, hogy azért Szent István után mégiscsak évszázadokig oda próbált tartozni az ország. Én ezzel a topiccal inkább arra voltam kíváncsi, hogy a jelenlegi helyzetben (ti. hogy EU tagok vagyunk) ez jogszerű-e, vagy sem.
Dr.Attika
#
2011.01.02. 10:38
Azt azért jogászoknak látni kell, hogy az új törvény a "negyedik hatalmi ág" a média erejét nyirbálja meg, de nagyon. Hogy ez helyes vagy sem azon lehet vitatkozni. Figyelemmel a 2002-es, 2006-os választásokat megelőző kampányokra szerintem szükséges.
Kacsa1111
#
2011.01.02. 10:25
Kedves guba,
szorri félreérthető voltam:
nem a te állításod, hanem a miniszterelnöké.:)
Kacsa11
Kacsa1111
#
2011.01.02. 10:19
Kedves Egyjogász,
nekem a magánnyugdíjpénztárak elleni "forradalom" okozott hasonló élményt.
Kacsa11
Kacsa1111
#
2011.01.02. 10:17
Kedves guba,
„Márpedig a miniszterelnök napok óta azt fújja, hogy ennek a törvénynek minden eleme megtalálható valamely más tagállam hasonló törvényének elemeként is. ”
...és ez az állítás 2010 legnagyobb csúsztatásaként fog bevonulni a történelembe...
Kacsa11
Egyjogász
#
2011.01.01. 17:33
ObudaFan, az az igazság, hogy amit a 98%-os különadóra vonatkozó törvényi rendelkezések AB általi megsemmisítése után műveltek (a megsemmisített törvény újrabeterjesztése két órán belül, az AB hatáskörének jelentős csorbítása, az Alkotmány össze-vissza módosítgatása pillanatnyi pártérdekeknek megfelelően), én elvesztettem minden illúziómat. Pedig ha elolvasták volna a vonatkozó AB határozatot, szinte a szájukba rágták, hogy a különadó bevezetését hogyan lehet alkotmányosan megcsinálni, de azértsem úgy csinálták.
Ezért nem igazán hiszem, hogy a Fidi agytrösztje AB határozatokat elemezgetne. Különösen, hogy most a "nagy" törvényjavaslatok zömét nem is kormányelőterjesztésként, hanem képviselői önálló indítványként nyújtják be, ami korábban kivételes volt. Ha jól tudom, papíron ez a nagy vihart kavart új médiatörvény is két fideszes képviselő önálló indítványa volt.....
guba
#
2011.01.01. 12:42
„Rendben, ez a véleményed, de talán azt te sem vitatod, hogy azért a közjogi szakirodalom általában a függetlenség egyik követelményeként tartja számon a kinevezés olyan rendjét, ami ezt a függetlenséget biztosítja is.”
A beszélgetésünk legelején különbséget tettem politikai értelemben vett függetlenség, és jogi értelemben vett függetlenség között. Ha a felvázolt elképzelésed működőképes, akkor nyilván egy jogi értelemben vett nem függetlenséget kell kimutatnod. Ha egyetlen más tagállamban létezik ilyen alapon felállított médiatestület, akkor már elvileg is esélytelen lenne a vállalkozásod. Márpedig a miniszterelnök napok óta azt fújja, hogy ennek a törvénynek minden eleme megtalálható valamely más tagállam hasonló törvényének elemeként is. Tudom, hogy ez nem egy jogi érv, de azokat már elmondtam...
ObudaFan
#
2010.12.31. 17:12
„Mit lehet ebből aprópénzre váltani?”
És hát a te logikádból kiindulva a közszolgálati kuratóriumok kialakítására vonatkozóan az AB nem fogalmazhatott volna meg alkotmányos követelményt. Márpedig megfogalmazott, tehát nem a te logikádat követte.
ObudaFan
#
2010.12.31. 17:09
„Ezzel a dolgozattal mit szeretnél igazolni?”
A következőt írtad: „Én ugyanis nem emlékszem, hogy előtted egyetlen mértékadó személytől is hallottam volna olyasmit, hogy Európában ne érvényesülne a montesquieui modell.” Erre linkeltem be ezt a cikket, hogy hallj: "Szakmai vita dúl a tekintetben, hogy a parlamentarista rendszerek a hatalom megosztásának elvére épülnek, vagy pedig épp ellenkezőleg.[5] Egyes vélemények szerint a II. Világháború után terjedt el a kontinensen azon irányzat, mely a hatalommegosztás eszméjét vetíti ki az intézményrendszerre.[6] Ennek feloldására a következő javaslatot vetem fel. A parlamentarizmus, kibontakozása idején még a hatalommegosztás elveire épült, hisz a végrehajtó hatalom, vagyis az uralkodó eltérő hatalmi érdeket jelenített meg a parlament alsó, illetve felsőházától. Az általános választójog, illetve a kormányfőnek a győztes párt vezetőségéből való kikerülése ( mely idővel a parlamentáris rendszer sarkalatköve lett ) révén megszűnt a tényleges hatalommegosztás az egyes hatalmi ágak között. Eme kérdéskörnek a tisztázásával a nemzetközi alkotmányjogi szakirodalom adós. Az előzőekből kiindulva szeretnék utalni arra, hogy különbséget kell tennünk a szervezeti ( személyi ) illetve személyi, valamint az alkotmányjogi és a tényleges ( politológiai értelemben vizsgált ) hatalommegosztás között. A két csoportosítás párhuzamosan is elvégezhető[7]. "
„Ahány ország, annyiféle módon szabályozzák a média függetlenségét. Ennek a minimuma egy intézményi függetlenség, ezt lehet jogilag számon kérni. Ez az én véleményem.”
Rendben, ez a véleményed, de talán azt te sem vitatod, hogy azért a közjogi szakirodalom általában a függetlenség egyik követelményeként tartja számon a kinevezés olyan rendjét, ami ezt a függetlenséget biztosítja is.
„Te komolyan gondolod, hogy a Fidót a legminimálisabban is érdekli, hogy az elmúlt húsz évben az AB mit hordott össze a különböző AB határozatokban??”
Remélem, hogy azért igen. Másrészt az európai jognak megfeleléssel kénytelen foglalkozni a jogalkotó.
Egyjogász
#
2010.12.31. 16:25
Obudafan, ha már Szilveszterkor AB határozatokat citálsz, csak egy félkomoly kérdés:
Te komolyan gondolod, hogy a Fidót a legminimálisabban is érdekli, hogy az elmúlt húsz évben az AB mit hordott össze a különböző AB határozatokban?? Egy decemberi konferecián egy tudós kolléga mondta, hogy a Fidó hatalomra kerülése óta lehet az AB gyakorlatára, meg AB határozatokra hivatkozni, csak minek, nem érdekel senkit...
Ha nem tudnád, most fülkeforradalom van, és tökmindegy, hogy az AB mit ugat(ott) össze, akkor is az lesz amit az emberek akarnak (még ha nem is tudják, hogy ezt akarták):)))
Ha úgy tetszik, kb. 24 óra alatt szüntetik meg az AB-t, az Annamarit meg kinevezik az Alkotmány rövid úton törénő módosításával vezérlő fejedelemmé, az AB Donáti úti székhelyét pedig megkapja téli szállásnak:)).
Na BÚÉK, további jó AB határozat idézgetést:))))
(Tudom, én vagyok a hüjjje, nem kell figyelmeztetned rá..:)))) )
guba
#
2010.12.31. 16:19
És ezzel?
„Az Alkotmánybíróság az Abh-ban elvi éllel mondta ki, hogy a
közszolgálati rádió és televízió szabadságának sajátos
garanciái nincsenek eleve sem szervezeti megoldásokhoz, sem
jogi formákhoz kötve. A szervezeti jogi megoldások ugyanis
alapvetően függnek attól, hogy milyen az országban a rádió és
televízió struktúrája. A vélemények bemutatására, illetőleg a
tájékoztatásra vonatkozó alkotmányos feltételek teljesülését a
rádió és televízió egészét tekintve kell biztosítani. A
törvényhozó szabadsága – és egyúttal felelőssége is –
meghatározni azt a jogi megoldást, amely alkalmas a vélemények
teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű bemutatását,
illetve az elfogulatlan tájékoztatást garantálni.”
Mit lehet ebből aprópénzre váltani?
Ahány ország, annyiféle módon szabályozzák a média függetlenségét. Ennek a minimuma egy intézményi függetlenség, ezt lehet jogilag számon kérni. Ez az én véleményem.
guba
#
2010.12.31. 16:12
„Azért ha javasolhatok egy körképet: http://jesz.ajk.elte.hu/cservak9.html…”
Ezzel a dolgozattal mit szeretnél igazolni? Engem?:
A hatalmi ágak hazánkban
Nézzük meg ezek után, hogy alakul a klasszikus hatalmi hármas Magyarországon, hiszen általános képet nem alkothatunk a nemzeti jogszabályok sokszínűsége okából!
Ezen kérdést részletesen a magyar kormányzati rendszerről szóló tanulmányomban már kifejtettem, itt és most csupán a levezetett gondolatmenet szerinti vázlatát szemléltetem.
A három klasszikus hatalmi ág természetesen él, továbbá némileg a protokollárisnál szélesebb hatáskörű államfő is külön tényezőnek tekinthető, azonban nem tisztán politikai hatalom letéteményese, hanem semleges, közvetítő hatalmi ág. Jogosítványai sem önállóak, inkább mintegy beavatkozási jellegűek. ( ld.: kinevezések, miniszteri ellenjegyzés, a törvények aláírása stb. ) A hatalmi ágak egyensúlyának elve, hazánk parlamentáris jellege okából nem érvényesül, hisz az országgyűlés a többi hatalmi ág fölé nő: megválaszthatja és leválthatja a kormányt, megállapítja a költségvetést, mely jelentősen megszabja a végrehajtás mozgásterét, s a magyar jogrendszer vitatott elemeként törvényalkotási hatásköre mindenre kiterjed, így a kormány rendeletalkotási hatáskörét is elvonhatja. Az államfő és az alkotmánybírák megválasztása is a parlament feladata
hunfrakk
#
2010.12.31. 14:55
húsvéthétfőn fogja elfogadni az OGY az új Alkotmányt
http://hirszerzo.hu/…s_fidesz_lmp?s=hl
ObudaFan
#
2010.12.31. 14:04
És hogy még egy kis csavar legyen, íme az ABh. indokolásának egy részlete:
"1.1. A tárgykörben alaphatározatnak tekinthető Abh.
megállapításai szerint a közszolgálati tömegtájékoztatásra
vonatkozó törvényeknek megfelelő anyagi, eljárási, valamint
szervezeti rendelkezésekkel garantálniuk kell a teljes körű,
kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást, amelyet az
egyes intézményeken belül nemcsak lehetővé, de kötelezővé is
kell tenni, biztosítani kell továbbá az ilyen működés
megőrzését is. A véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos
garanciáit a közszolgálati rádió és televízió esetében jogilag
részletesen szabályozott szervezeti megoldásokkal kell
megteremteni. A szervezeti megoldások alkotmányosságát az
minősíti, hogy elvileg képesek-e azok biztosítani a
társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott
arányú és valósághű kifejezésre jutását, valamint a
közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való
elfogulatlan tájékoztatást.
Az Alkotmánybíróság az Abh-ban leszögezte, hogy nemzetközi
összehasonlításban igen elterjedt a véleménynyilvánítási
szabadság garantálásának az a módja, hogy a törvény sajátos
társadalmi képviseletet teremt a tartalmi kiegyensúlyozottság
ellenőrzésére és az ezt biztosító szervezeti döntések
meghozatalára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a
véleménynyilvánítás szabadságát garantáló sajátos képviselettől
idegen az, hogy kizárólag vagy meghatározóan a társadalom
politikai képviselete ismétlődjék meg benne. Pártok
konszenzusa, még kevésbé csupán a parlamenti pártok
konszenzusa, nem alkalmas arra, hogy alkotmányos garanciát
nyújtson a véleményszabadság teljességére. Ellenkezőleg: az
államtól való szabadság azt kívánja meg, hogy se a parlament,
se a Kormány ne juthasson a műsor tartalmát befolyásolni képes
szervezetben meghatározó befolyáshoz, miként a politikai
pártok, továbbá az azonos feladatra, vagy ugyanazon érdekek
képviseletére létrejött csoportok befolyása sem lehet
meghatározó (ABH 1992, 227, 230-231).
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány
megköveteli a közszolgálati rádió és televízió szabadságát mind
az államtól, mind az egyes társadalmi csoportoktól. Ezért az
Országgyűlés meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a
televízióban épp úgy alkotmányellenes, mint a Kormányé. Ugyanez
vonatkozik az önkormányzatokra, a pártokra és más társadalmi
szervezetekre, érdekképviseletekre és egyéb csoportokra. Az
Alkotmány tehát egyrészt garanciát nyújtó pozitív cselekvést,
másrészt tartózkodást követel meg az államtól.
Az Alkotmánybíróság az Abh-ban elvi éllel mondta ki, hogy a
közszolgálati rádió és televízió szabadságának sajátos
garanciái nincsenek eleve sem szervezeti megoldásokhoz, sem
jogi formákhoz kötve. A szervezeti jogi megoldások ugyanis
alapvetően függnek attól, hogy milyen az országban a rádió és
televízió struktúrája. A vélemények bemutatására, illetőleg a
tájékoztatásra vonatkozó alkotmányos feltételek teljesülését a
rádió és televízió egészét tekintve kell biztosítani. A
törvényhozó szabadsága – és egyúttal felelőssége is –
meghatározni azt a jogi megoldást, amely alkalmas a vélemények
teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű bemutatását,
illetve az elfogulatlan tájékoztatást garantálni.
"
ObudaFan
#
2010.12.31. 13:59
„Ha azt is vitatod, hogy Montesquieu elmélete a hatalommegosztás elméleteként került az államtudományba,”
Nem azt vitatom, és ha figyelmesen elolvasod, amit írtam, neked is fel fog tűnni, hogy nem azt vitatom. Azt vitatom - sokakkal együtt - hogy hatalommegosztás csak kizárólag a törvényhozás-végrehajtás-igazságszolgáltatás hármasában létezhet. A parlamentáris modellben a kormány nem független az Országgyűlés többségétől, így ez eltér a fenti hármas felosztástól, ami inkább a XIX. sz. monarchiáira, vagy ma az elnöki rendszerekre jellemző.
„Én ugyanis nem emlékszem, hogy előtted egyetlen mértékadó személytől is hallottam volna olyasmit, hogy Európában ne érvényesülne a montesquieui modell.”
Ez már nem az én hibám. Azért ha javasolhatok egy körképet: http://jesz.ajk.elte.hu/cservak9.html#…
„Javíts ki, ha tévednék, de szerintem ezt én írtam:
„…két intézmény függetlensége egymástól, nem azon múlik, hogy milyen arányban vannak a tagjai között hasonló pártállású, vagy szimpátiájú tagok.“
Azt is én írtam hogy létezik különbség jogi, és politikai függetlenség között, és amiről te beszélsz, az nem a jogi függetlenség kategóriája.”
Tévedsz, mindketten ezt írtuk. Csak abban volt vita, hogy mik a jogi (formális) függetlenség ismérvei. A te álláspontod szerint kizárólag az utasíthatóság. Az enyémek szerint meg egy sor más dolog, amelyek között a kinevező személye, a kinevezés módja kitüntetett szerepet játszik. (Szigorúbb közjogászok szerint még pl. az újraválaszthatóság és a finanszírozás is, de jelen ügyben ennek már nincs is sok jelentősége.)
„Persze, csak a csúsztatásod ott van, hogy a vizsgálódásuk szempontja nem annak az eldöntése, hogy ezzel sérül-e a médiahatóság függetlensége, hanem hogy a jogszabálynak való megfelelőség szempontjából kiket kell kormánypárti és kiket ellenzéki képviselőkként figyelembe venni. Ha nincsen ilyen törvényi kitétel, akkor nem kell vizsgálni.”
Ez alapvető tévedés. Egyrészről az AB nem a médiatv-t értelmezi - illetve a médiatv-t csak az Alkotmánynak való megfelelőség tekintetében - hanem az Alkotmányt. Másrészt maga a határozat rendelkező része is arról szól, hogy alkotmányosan hogyan hozható létre a médiahatóság. (Mindez annyiból mellékszálnak tűnhet, hogy az EUB-t nem kell, hogy érdekelje az AB álláspontja, de azért az AB álláspontja mégis erősebb, mint bármely mezei fórumozóé.)
guba
#
2010.12.31. 13:55
„a jogi probléma pont az, hogy közvetlen hatállyal bíró európai jogi aktus a médiahatóság esetén viszont előírja a függetlenséget.”
Nem ez a jogi probléma. Ez nem is vitás. Az a probléma, hogy miben áll a médiahatóság függetlensége.
guba
#
2010.12.31. 13:45
„Egyrészt nem ezt mutatja, hanem azt, hogy legalábbis Európában a végrehajtó hatalom nem független a törvényhozástól, így a montesquieu-i hármas nem érvényesül.”
Nem tudománytalan ez az állítás egy kicsit? Ha azt is vitatod, hogy Montesquieu elmélete a hatalommegosztás elméleteként került az államtudományba, akkor szerintem semmi értelme a vitának. Én ugyanis nem emlékszem, hogy előtted egyetlen mértékadó személytől is hallottam volna olyasmit, hogy Európában ne érvényesülne a montesquieui modell. Arról már igen, hogy negyedik, sőt ötödik hatalmi ágat is indokolt lenne most már megjelölni. Tulajdonképpen nem is értem miért teszel fel egy kérdést, ha a tiedtől eltérő vélemény befogadására alapból képtelen vagy?
„
Másrészt tartok tőle, hogy nem olvasod azt, amit írok, így nem értem, hogy hogyan vitatkozol vele. Ugyanis magam is azt írtam, hogy a formális, jogi értelemben vett függetlenségnek nem feltétele „hogy milyen arányban vannak a tagjai között hasonló pártállású, vagy szimpátiájú tagok.””
Javíts ki, ha tévednék, de szerintem ezt én írtam:
"...két intézmény függetlensége egymástól, nem azon múlik, hogy milyen arányban vannak a tagjai között hasonló pártállású, vagy szimpátiájú tagok."
Azt is én írtam hogy létezik különbség jogi, és politikai függetlenség között, és amiről te beszélsz, az nem a jogi függetlenség kategóriája.
„A több pártot tömörítő Országgyűléstől való függetlenség jóval nehezebben értelmezhető, mint a kormánytól való függetlenség – amely kormány mögött a kormánypárti frakciók is ott állnak. A köztársasági elnököt nem frakciók jelölik – ellentétben a médiahatóság tagjaival. Emellett a köztársasági elnököt titkos szavazással választják, így nem tudható biztosan, hogy pontosan kik választották meg. Így azt gondolom, hogy ott formálisan akkor is biztosított a kinevezés tekintetében a függetlenség, ha a politikai gyakorlat a rendszerváltás óta ezt nem mindig támasztotta alá.”
Azért érzed mennyire abszurd ez az érvelés? Főleg, miután egész eddig azt bizonygattad, hogy a kormány és az Országgyűlés nem független hatalmi ágak. Az Országgyűlés az az Országgyűlés akkor is, ha a kormánypártoknak 2/3-os többsége van, és akkor is ha kisebbségben kormányoznak. Közjogi szempontból az önállósága teljesen független attól, hogy milyen összetételű. És mindazok a jogintézmények, amelyek az Országgyűlés választása alapján nyernek hatalmat, ezt az Országgyűléstől eredeztetik, és nem az azt alkotó frakcióktól.
„
Ugyanis a határozat azt fejti ki, hogy az egyes frakciók által jelölt médiatanácsi tagokat alkotmányosan milyen módon lehet a kormánypártiak és az ellenzékiek között figyelembe venni.”
Persze, csak a csúsztatásod ott van, hogy a vizsgálódásuk szempontja nem annak az eldöntése, hogy ezzel sérül-e a médiahatóság függetlensége, hanem hogy a jogszabálynak való megfelelőség szempontjából kiket kell kormánypárti és kiket ellenzéki képviselőkként figyelembe venni. Ha nincsen ilyen törvényi kitétel, akkor nem kell vizsgálni.
ObudaFan
#
2010.12.31. 12:44
„Montesquieut ugyan én vetettem fel valóban, de sajnálom, hogy nem sikerült világossá tennem előtted, hogy mennyire adekvát a hasonlat. Tökéletesen példázza, hogy két intézmény függetlensége egymástól, nem azon múlik, hogy milyen arányban vannak a tagjai között hasonló pártállású, vagy szimpátiájú tagok.”
Egyrészt nem ezt mutatja, hanem azt, hogy legalábbis Európában a végrehajtó hatalom nem független a törvényhozástól, így a montesquieu-i hármas nem érvényesül. Csak ennek semmi köze a témához, hiszen a jogi probléma pont az, hogy közvetlen hatállyal bíró európai jogi aktus a médiahatóság esetén viszont előírja a függetlenséget.
Másrészt tartok tőle, hogy nem olvasod azt, amit írok, így nem értem, hogy hogyan vitatkozol vele. Ugyanis magam is azt írtam, hogy a formális, jogi értelemben vett függetlenségnek nem feltétele „hogy milyen arányban vannak a tagjai között hasonló pártállású, vagy szimpátiájú tagok.” Viszont a kinevezés módja az már feltétele a függetlenségnek. Ha pl. a bírókat az igazságügy-miniszter nevezné ki, akkor abban az esetben is csorbulna a bírói függetlenség, ha a jogszabály egyébként az utasítás lehetőségét kizárná.
„a köztársasági elnököt a parlamenttől független intézménynek tekinted-e azok után, hogy a parlament 2/3-al választja.”
A több pártot tömörítő Országgyűléstől való függetlenség jóval nehezebben értelmezhető, mint a kormánytól való függetlenség - amely kormány mögött a kormánypárti frakciók is ott állnak. A köztársasági elnököt nem frakciók jelölik - ellentétben a médiahatóság tagjaival. Emellett a köztársasági elnököt titkos szavazással választják, így nem tudható biztosan, hogy pontosan kik választották meg. Így azt gondolom, hogy ott formálisan akkor is biztosított a kinevezés tekintetében a függetlenség, ha a politikai gyakorlat a rendszerváltás óta ezt nem mindig támasztotta alá. A médiatanács vonatkozásában formálisan sem, már pusztán azon ténynél fogva sem, hogy a tanács elnökét a miniszterelnök nevezi ki, így a kormánypárti szavazattöbbség legalábbis a 9 éves ciklusok első éveiben mindenképpen biztosított.
„Nem is kell, hogy ossza, mert éppen csak hogy semmit sem mond erről a kérdésről.”
Másról sem szól a határozat, mint erről a kérdésről. Ugyanis a határozat azt fejti ki, hogy az egyes frakciók által jelölt médiatanácsi tagokat alkotmányosan milyen módon lehet a kormánypártiak és az ellenzékiek között figyelembe venni.
guba
#
2010.12.31. 10:47
„Nem segíti a vitát, ha a témához kevéssé tartozó hosszas fejtegetésekbe bocsátkozol.”
Montesquieut ugyan én vetettem fel valóban, de sajnálom, hogy nem sikerült világossá tennem előtted, hogy mennyire adekvát a hasonlat. Tökéletesen példázza, hogy két intézmény függetlensége egymástól, nem azon múlik, hogy milyen arányban vannak a tagjai között hasonló pártállású, vagy szimpátiájú tagok. Mellesleg a korrekt vitához az is hozzátartozna, hogy kifejtsed végre, hogy a köztársasági elnököt a parlamenttől független intézménynek tekinted-e azok után, hogy a parlament 2/3-al választja. Ezek után pedig légy szíves mutasd ki az elvi különbségeket és hasonlóságokat, amit relevánsnak gondolsz a médiahatóság és a köztársasági elnök intézményi függetlenségeiknek és megválasztásuknak a párhuzamosságára tekintettel.
„a lent idézett AB határozat egyáltalán nem a te véleményedet osztja.”
Nem is kell, hogy ossza, mert éppen csak hogy semmit sem mond erről a kérdésről.
Egyjogász
#
2010.12.31. 10:45
Nekem az év szóvivői nyilatkozata az alábbi volt:
Amikor a Lázár egy az egyben beterjesztette újra azt a törvényt, amit az AB órákkal korábban súlyos alkotmánysértések miatt megsemmisített, Szíjjártót megkérdezték, hogy ha elfogadják újra szó szerint az AB által most egészében alkotmánysértőnek minősített szöveget, az szerinte nem lesz alkotmánysértő?
Szíjjártó erre nem átallotta azt mondani, hogy nem, mert az AB-nek nem lesz hatásköre újra kimondani az új törvényről, hogy alkotmánysértő, amelyik jogszabályról pedig az AB nem mondja ki határozatban, hogy alkotmánysértő, az nem is az.....
