guba
2010.12.30. 10:42
Egy hatóság függetlensége nem az alapján minősül, hogy milyen a tagjainak a pártszimpátiája. Ettől kezdve szerintem az egész levezetésed értelmét veszíti.
Alkalmazhatatlan a médiatörvény?
ObudaFan
#
2010.12.30. 10:00
Véleményem szerint a magyar médiaszabályozás nyári módosulása óta Magyarországon az új médiahatóság minden döntése eredményesen támadható, így jelenleg Magyarországon jogszerű közigazgatási hatósági határozat médiaügyben nem hozható. Az új médiatörvény jelenleg ismert rendelkezései nem javítanak (legfeljebb rontanak) a helyzeten. Kíváncsi vagyok a véleményetekre ez ügyben.
A véleményemet az alábbi okok indokolják.
A Parlament és a Tanács 2010/13/EU sz. irányelve (AMSz) irányelv 94. preambulumbekezdése a tagállamok számára a médiahatóság felépítésére nézve nagy szabadságot enged, de egy korlátot állít: a hatóság függetlenségének elvét mondja ki. A jelenlegi médiahatóság azonban nem független - a jelenlegi kormánytól és a kormánypártoktól.
A törvény szerint ugyanis a médiahatóság elnökét a miniszterelnök jelölte 9 évre, így még ha egyébként az ellenzéki jelölt tagokat is megválasztotta volna a hatóságba az Országgyűlés, akkor sem lehetett volna a hatóságot függetlennek tekinteni, hiszen a kormánypárti többség minden szavazásnál biztosított. A szabályozás ugyanakkor megengedi, hogy a hatóság felálljon úgy, hogy egyetlen ellenzéki jelöltet sem szavaz meg az Országgyűlés, csak a kormánypárti jelölteket. És amit egy szabályozás megenged, az rendszerint megvalósul: a médiahatóság úgy állt fel, hogy kizárólag kormánypárti tagja van.
Ez az állapot véleményem szerint nyilvánvalóan alkotmányellenes, az AB véleménynyilvánítási joggal kapcsolatos gyakorlata ebből a szempontból kiforrott, de még fontosabbnak tartom, hogy az AMSz irányelvvel ellentétes.
Az Európai Bíróság kiforrott gyakorlata szerint (pl. van Duyn ügy, Marshall ügy) az irányelvet nem, vagy nem megfelelően implementáló tagállammal (illetve annak szervével) szemben az irányelvre közvetlenül lehet hivatkozni a tagállami bíróságon, így ilyen ügyekben az irányelv közvetlen hatállyal bír.
A fentiek miatt viszont a médiahatóság felállítása az EU jognak az adott közigazgatási perben közvetlenül hatályosuló szabályával ellentétes, így az ily módon jogellenesen létrehozott hatóságnak nem lehet médiaügyben hatásköre, ez pedig a Ket. 121. § (1) b) szerinti semmisségét eredményezi szerintem.
Ami a jogkövetkezményt illeti, a Pp- 339. § (1) szerint ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
Mivel jelenleg nincs Magyarországon olyan hatóság, amely médiaügyben eljárhatna jogszerűen, így véleményem szerint csak hatályon kívül helyezésnek van helye, nincs kit új eljárásra kötelezni, annak ellenére, hogy természetesen az Alkotmányból és az irányelvből is az következne, hogy kötelező lenne létrehozni egy független hatóságot, amelynek bizonyos magatartásokat szankcionálni kellene.
