Családi adókedvezmény


drbjozsef # 2024.01.10. 05:31

kovacsl,

Az adóbevalláskor vissza kell fizetni, 12% büntetőkamattal növelten.
A tervezetben benne lesz, mert a NAV észreveszi - folyamatosan kap adatszolgáltatást a családi pótlék jogosultjáról, annak személyi viszonyairól. Például, hogy már nem vagytok házasok. Bár ha felváltva gondozást jelentetek be mindketten, akkor az talán nem bukik ki az első alkalommal. Ezt nem tudom.
Ha ekkor sem fizeted vissza, akkor adótartozásként kezelik, hajtják végre, és a megállapításának módjától függően kapcsolódhat hozzá valamilyen bírság is a késedelmi kamat mellett.

kovacsl # 2024.01.09. 23:44

Mi van ha ilyenkor beírja valaki mégis holott csak közös felügyelet van nem pedig felváltva gondozás és így nyilatkozik kéri a családi adókedvezményt? (Anyànak pl nincs elég adóalapba) Mi a bünti mértéke egyébként?

Majordomus # 2024.01.09. 20:30

Nem érdemes elválni...

drbjozsef # 2024.01.09. 19:31

Igen, így van. Csak közös felügyelet esetén nem igényelheted.

kovacsl # 2024.01.09. 15:59

Köszönöm. Akkor ha jól értem és "csak" közös felügyelet van akkor mint tartásdíj kötelezett és családi pótlékot nem kapó apakébt nem is vagyok jogosult családi adókedvezményre?
Vagyis úgy is kérdezhetném, hogy innentől anya írja be 100%-ban és kérje a havi nettó 10e Ft-ot 1 gyerek esetén?

drbjozsef # 2024.01.09. 14:51

kovacsl,

Fontos azonban tudni, hogy a közös szülői felügyeleti jog nem azonos a gyermek felváltva gondozásával.

https://nav.gov.hu/…ermek_eseten

kovacsl # 2024.01.09. 13:10

Sziasztok!
Decemberben elváltam, hogyan érinti ez a családi adókedvezményemet 2024-ben? Most kéne nyilatkoznom (Egy 16 éven aluli gyerek van, lakcím szerint anyánál, én állanóm is uez, csak tartózkodási is van mellette)

  1. Kérhetem továbbra is csak én akár? (anya minimálbéres)
  2. Mi van ha csak magamra kérem és anya is csak magára, mekkora összeg ez most havonta, már ha lehet így?

Köszönöm előre is

efi99 # 2011.02.21. 14:48

Mi ?

C a s a b l a n c a # 2011.02.21. 11:00

Persze, a családi adózásnál figyelembe vehető.

efi99 # 2011.02.21. 09:29
Bogy3sz # 2011.02.21. 08:57

Üdvözletem!

Olyan kérdésem lenne,hogy honnan tudom azt a nyomtatványt letölteni amivel igénybe tudom venni egy gyermekem után az adókedvezményt.Eddig a volt cégem intézte most az új munkahelyem viszont mondta hogy a Magyar államkincstár honlapjáról tudom letölteni a nyomtatványt,de sajnos nem találom.A gyermekem 2 éves és feleségem még GYES-en van én venném igénybe a szabadságot és a kedvezményt is.Előre is köszönöm a válaszokat.

csipesz # 2008.10.25. 18:26

Hova tűnt erről az oldalról a szakértő???

csipesz # 2008.10.24. 06:07

Jó reggelt!!! Olvasgattam itt az írások között, de nem igazán találtam rám vonatkozó dolgokat, így íráshoz folyamodom.
4 éve 3 családi pótlékra jogosult gyereket nevelek. Ill emelt családi pótlékot kapok, mert özvegy vagyok. A legnagyob gyermekem után a következő hónaptól nem jár, befejezte tanulmányait. A kérdésem az, hogy a másik két gyerek után jár vmi adókedvezmény? Régen volt gyerekenként már nem emlékszem az összegre. Ez létezik még?

Didikó1 # 2008.05.12. 16:03

Én kapok a gyerekek után a családipótlékot. Mi az hogy az apa azt ir be amit akar? Hogy érti?

nandy # 2008.05.10. 20:58

(egyébként az apa azt ír a bevallásába, amit akar... )

nandy # 2008.05.10. 20:58

Az veheti igénybe, aki a gyermekek után a csal. pótlékot kapja.

Didikó1 # 2008.05.10. 16:13

Szeretném tudni hogy ha ideglenes intézkedéssel a Bíróság nálam helyezte el a gyerekeket és tartásdíjjat is megítélt, de még nem váltunk el , és közös lakásunkban élünk jelenleg,az apa felveheti-e az adókedvezményt az én tudtom nélkül?

nandy # 2008.05.08. 07:09

Szja tv. 3. §

60. Kedvezményezett eltartott

  1. az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint, valamint bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, illetőleg más hasonló ellátást folyósítanak,
  2. az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  3. a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
nandy # 2008.05.08. 07:07

Szja tv. 40. §

(3) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.

(5) A (3) bekezdésben megállapított összeg meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a továbbiakban együtt: eltartottak).

(6) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa.

(9) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóév végén megoszthatja azt (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik.

Ha csak 2 gyermek nevelődik a háztartásban, akkor az kettő, nem négy, így nem jár családi kedvezmény utána.

skyy # 2008.05.07. 20:34

Sziasztok!
Szeretném kérdezni: az igényelheti a csládi adókedvezményt aki neveli a gyermeket vagy az is akinek 4 gyereke van, de csak 2-t nevel.
Én most fogok válni, 2 gyerek nálam marad, 2 pedig az anyukánál. Jelenleg én veszem ezt igénybe mivel csak én rendelkezem bejlentett munkahellyel.
Köszönettel.

Mr. Kiváncsi # 2008.04.24. 18:40

Szerintem írok egy levelet, egy postát megér nekem. Köszönöm az útbaigazítást.

nandy # 2008.04.24. 11:50

Szerintem nincs annak jelentősége, hogy illetékköteles vagy illetékmentes fellebbezés. Az illetékmentesség csak egy könnyítés, hogy a rászorulónak ne kelljen plusz pénzt fizetnie.

Tehát ha 15 napon belül nem lebbeztetek fel, akkor mostmár nem is lehet.

nem tudom, mi lenne a jó megoldás.

Mr. Kiváncsi # 2008.04.23. 17:30

Kedves nandy,
Jó érzés, hogy ilyen hamar válaszol a számomra fontos kérdésekre, köszönöm.
Mindig azt hiszem, hogy ez volt az utolsó kérdésem, de mindig felmerül valami kiskapu :), a nem pontos kérdezésem miatt.
A határozatban az áll pontosan, hogy "Ezen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül illetékmentes fellebbezéssel élhet amelyet, a Magyar Államkincstárnak kell címezni, de a Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság részére kell benyújtani".
Igy a kérdésem az lenne, hogy 15 nap elmultával (4 hónapnál több) lehet fellebbezni illeték ellenében?
Ha igen mi a határidő határozatok elleni fellebezésre, vagy van e ilyen?
A MÁK megmondja mennyi az illeték?
Ha igy el lehet intézni akkor érvényes a multkori kérdésem, hogy jár visszamenőleg az emelt CSP és az adóvisszaigénylés is korábbról?
Mivel Máj 20 ig biztos nem kapok végleges papírt, marad az önellenőrzés?
Amennyiben sikerül ez a folyamat, előfordulhat hogy annó 2,5 évvel ezelött mikor mi kaptuk a CSP-t jogtalanúl, és odaadtuk az apának, amit aláírt papírral tudunk igazolni, a MÁK befizetteti velünk ezt az összeget megint, mert azt mondja hogy minek adtuk oda, vissza kellett volna fizetni?

nandy # 2008.04.23. 07:45

Az én értelmezésem szerint:

  • mivel a gyermek 2007. június 16-tól a ti háztartásotokban nevelkedett, és erről jogerős bírósági végzés van, így 2007. július hónaptól nektek járt volna a csp.
  • a másik szülő hibázott, hisz neki június 16-tól számított 15 napon belül be kellett volna jelentenie, hogy a gyermek már nem az ő ht-ban nevelkedik.
  • a jogosulatlanul felvett csp-t nem nektek, hanem a MÁK-nak kötelessége visszakövetelni
  • A MÁK kötelessége lenne július-október hónapra a csp-t nektek kifizetni. Tehát mindenképpen nektek kellett volna jeleznetek a MÁK felé az igényt.

Az baj, hogy nem fellebbeztetek.

nandy # 2008.04.23. 07:40

223/1998. (XII. 30.) Korm. R. 6. § (2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

1998. évi LXXXIV. törvény (T.)*
a családok támogatásáról

34. §
(1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.
(2) Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő, a kérelem postára adásának - igazolt napja.

T. 37. §
(1) Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

T. 39. §
Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

R. 3. §
R. 3. § A T. 39. §-a alapján - írásban - be kell jelenteni

  1. nevelési ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

aa) a gyermeknek, a személynek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését

T. 41. §
(1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki

  1. arra nem jogosult

(2) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.

(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha

  1. az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;
  2. az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.

(7) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

T. 42. §

(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.