TB fizetés

„heta 2015.12.15. 10:49

Üdvözlöm!

Ausztriai munkavállalás esetén úgy olvastam itthon ki kell jelentkezni a Nav-nál ill az oep-nél.
Kicsit életszerűtlennek tűnik, hogy valaki kimegy dolgozni, hivatalos munkaszerződéssel(talán be is jelenti a munkáltató) és jöjjön vissza két héten belül ügyet intézni...Mi van, ha nem válik be a hely, nem kapja meg az ember a fizetését stb...bármi előfordulhat..és egy hónap után vége...Megy a ki-be jelentkezés???
Nem lenne célszerűbb több időt várni,míg kiderül tényleg beválik-e a munkahely???
Hogy működik ez a valóságban?Mi a célszerű eljárás??

A kinti munkáltató sem hiszem, hogy ad erre néhány napot...
Ill. mi a helyzet szezonmunka esetében?Pl 3-4 hónap múlva hazajön az ember és utána ha nincs más 1 évig fizetheti a minimálbér 50%/-át???(ebben az esetben kérdéses ki az aki kijelentkezik....)
Ez egy jogszabályi hiányossig is...

Válaszukat előre is köszönöm,
Hevesi Tamás
”

Tisztelt Kérdező!

Nincs jogszabályi hányosság.

Nem csak az ausztriai, hanem bármely EU-s tagállamban létrejövő jogviszony létrejöttét és megszűnését be kell jelenteni.

Ezzel kapcsolatban az OEP honlapján ezt olvashatja:

Az a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár aki valamely EGT tagállamban munkát vállal a létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül kell bejelenteni a hazai egészségbiztosítónak.

A bejelentést a magyarországi lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kell megtenni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, amely az OEP honlapjáról (www.oep.hu) letölthető.

A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kirovását vonhatja maga után.

http://www.oep.hu/…NEU.70.U.pdf

A digitalizált világban (okostelefonok, ügyfélkapu) fentiek nem jelenthetnek nehézséget.

Igen, megy a ki-bejelentkezés, mint ahogyan ha itthon, próbaidő alatt megszűnik valakinek a jogviszonya őt is ki-bejelentgetik.

Honnan veszi, hogy a minimálbér 50%-át (52.500 Ft-ot)kell fizetni???

Tbj. 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

19. § (4) .....A 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint).

Azaz nem a minimálbér 50%-a!!!!

Üdvözlöm!

Ausztriai munkavállalás esetén úgy olvastam itthon ki kell jelentkezni a Nav-nál ill az oep-nél.
Kicsit életszerűtlennek tűnik, hogy valaki kimegy dolgozni, hivatalos munkaszerződéssel(talán be is jelenti a munkáltató) és jöjjön vissza két héten belül ügyet intézni...Mi van, ha nem válik be a hely, nem kapja meg az ember a fizetését stb...bármi előfordulhat..és egy hónap után vége...Megy a ki-be jelentkezés???
Nem lenne célszerűbb több időt várni,míg kiderül tényleg beválik-e a munkahely???
Hogy működik ez a valóságban?Mi a célszerű eljárás??

A kinti munkáltató sem hiszem, hogy ad erre néhány napot...
Ill. mi a helyzet szezonmunka esetében?Pl 3-4 hónap múlva hazajön az ember és utána ha nincs más 1 évig fizetheti a minimálbér 50%/-át???(ebben az esetben kérdéses ki az aki kijelentkezik....)
Ez egy jogszabályi hiányossig is...

Válaszukat előre is köszönöm,
Hevesi Tamás

„Meridaa 2015.12.07. 20:43

Tisztelt Szakértő!

Munkaviszonyom ez év végével szűnik meg közös megegyezés útján (2 éves munkaviszony), viszont terveim szerint külföldre (Ausztriába) költözöm, munkakeresés céljából. A kérdésem az lenne, hogy külföldön tartózkodás és álláskeresés idejére jár az álláskeresési járadék? vagy külföldön tartózkodás esetén ez nem lehetséges? Vagy ha sikertelen lenne és nem találok munkát, hazaköltözés esetén munkanélküliségem idejére később is igénybe vehető az álláskeresési járadék? Válaszát előre is köszönöm.

”

http://europa.eu/…index_hu.htm

Frissítve : 14/07/2015

Munkanélküli-ellátások átvitele másik országba
Általánosságban elmondható, hogy ha munkanélküli-ellátásokat szeretne kapni, akkor az ellátásokat folyósító országban kell tartózkodnia.

Bizonyos feltételek mellett azonban Önnek lehetősége van arra, hogy álláskeresés céljából egy másik uniós országba.

Ebben az esetben a 28 uniós tagállam + Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc
távozzon úgy, hogy az az ország, ahol munkanélkülivé vált, továbbra is folyósítson Önnek munkanélküli-ellátásokat.

Ebben az esetben legalább 3, illetve - az ellátásokat folyósító intézmény döntésétől függően - legfeljebb 6 hónapon keresztül továbbra is folyósíthatják Önnek a munkanélküli-ellátásokat abban az uniós országban, ahol utoljára munkaviszonnyal rendelkezett.

Ezt Ön csak akkor teheti meg, ha:
• teljes mértékben (nem részlegesen vagy időszakosan) munkanélküli,
• és munkanélküli-ellátásokra jogosult abban az országban, ahol munkanélkülivé vált.
Kiutazás előtt:
• meg kell győződnie arról, hogy legalább 4 hete regisztrált munkanélküli álláskeresőként tartják nyilván annak az országnak a foglalkoztatási szolgálatánál, ahol munkanélkülivé vált (ez alól kivételt lehet tenni);
• kérelmeznie kell a nemzeti foglalkoztatási szolgálattól az U2 nyomtatványt ( korábbi E 303 nyomtatvány), amely a munkanélküli-ellátások „kivitelének” engedélyezésére szolgál.

Az engedély csak egy országra érvényes. Ha munkanélküli-ellátásait az első ország után egy másik országba akarja átvinni, akkor újabb U2 nyomtatványt kell kérvényeznie. Érdeklődje meg a munkaügyi központban, hogy az új engedély kérelmezése céljából haza kell-e térnie, vagy azt külföldről is elintézheti-e.

Amikor megérkezik abba az országba, ahol állást szeretne keresni, a következőket kell elintéznie:

• regisztráltassa magát álláskeresőként a nemzeti foglalkoztatási szolgálatnál; ezt 7 napon belül meg kell tennie (attól az időponttól számítva, amelytől Ön nem áll a korábbi lakóhelye szerinti ország foglalkoztatási szolgálatának rendelkezésére);

• a regisztrációkor nyújtsa be az U2 nyomtatványt (korábbi E 303 nyomtatvány);

• hozzá kell járulnia, hogy az új ország Önt alávesse mindazon ellenőrzéseknek, amelyeket ott a munkanélküli-ellátások igénylésével kapcsolatosan elvégeznek, ugyanúgy, mintha ettől az országtól kapná a munkanélküli-ellátásokat.
Ajánlatos tájékozódnia arról, hogy az új országban álláskeresőként milyen jogai és kötelezettségei vannak. Ezek nagymértékben különbözhetnek azoktól a jogoktól és kötelezettségektől, amelyek abban az országban vonatkoznak Önre, ahol munkanélkülivé vált.

A fentiekben ismertetett lépések elvégzését követően az új országban ugyanolyan összegű ellátást kap majd, mint korábban. Az ellátást közvetlenül arra a bankszámlájára folyósítják, melyet abban az országban nyitott, ahol munkanélkülivé vált.

Ha meg akarja őrizni munkanélküli-ellátásokra való jogosultságát, akkor a jogosultság lejárta előtt vagy lejártának napján mindenképpen térjen vissza a munkanélküli-ellátásokat fizető országba.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amennyiben Ön horvát állampolgár, egyes uniós országok ideiglenesen korlátozhatják munkavállalási jogát.

Három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás
Ha 3 hónapnál tovább szeretne külföldön maradni, akkor hosszabbítást kell kérnie annak az országnak a nemzeti foglalkoztatási szolgálatától, ahol munkanélkülivé vált. Kérelmét meg kell indokolnia.

Fontos meggyőznie a hatóságokat arról, hogy valós esélye van állást találni a fogadó országban.

Máskülönben hosszabbítási kérelmét elutasíthatják.

Kérvényezze a hosszabbítást minél hamarabb.

A hosszabbítást még az első 3 hónapos időszak lejárta előtt kérvényeznie kell.

Egyenlő bánásmód

Ha külföldön keres munkát, a következők tekintetében ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint

a fogadó ország állampolgárai:
• munkavállalás;
• támogatás a foglalkoztatási szolgálat részéről;
• álláskeresést segítő pénzügyi támogatás.
Előfordulhat, hogy az ország, ahol Ön munkát keres, addig nem nyújt bizonyos típusú pénzügyi támogatásokat az elhelyezkedés megkönnyítésére (pl. kedvezményes kamatozású kölcsönt a saját vállalkozást indító munkanélkülieknek), amíg Önnek nincs tényleges kapcsolata a helyi munkaerőpiaccal. Tényleges kapcsolatnak minősülhet például, ha Ön elég hosszú ideje tartózkodik és keres munkát az országban.

http://europa.eu/…index_hu.htm

„Meridaa 2015.12.07. 20:43

Tisztelt Szakértő!

Munkaviszonyom ez év végével szűnik meg közös megegyezés útján (2 éves munkaviszony), viszont terveim szerint külföldre (Ausztriába) költözöm, munkakeresés céljából. A kérdésem az lenne, hogy külföldön tartózkodás és álláskeresés idejére jár az álláskeresési járadék? vagy külföldön tartózkodás esetén ez nem lehetséges? Vagy ha sikertelen lenne és nem találok munkát, hazaköltözés esetén munkanélküliségem idejére később is igénybe vehető az álláskeresési járadék? Válaszát előre is köszönöm.

”

Tisztelt Kérdező!

Röviden:

Igen jár, bár feltételekhez kötött.

Igen, később is igénybe vehető.

Ha valaki munkanélküli ellátásban részesül, és úgy gondolja, hogy egy másik tagállamban nagyobb eséllyel találna munkát, kérheti, hogy a munkahelykeresést abban a másik államban folytathassa, ellátását exportálhassa.

Tekintettel a gyakori jogszabályváltozásra részletes és aktuális tájékoztatásért forduljon a Munkaügyi Központhoz.

Az Ön jogosultságára vonatkozóan részletes felvilágosítást a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási munkaügyi kirendeltségen kérhet.

A területileg illetékes kirendeltség elérhetőségeit megtalálhatja a www.munka.hu internetes oldal „Foglalkoztatás” aloldalának „Szervezetünk” menüpontja alatt található „Területileg illetékes kirendeltség” kereső használatával.

http://www.afsz.hu/engine.aspx?…

„Anna₆₃ 2015.12.08. 14:55
Tisztelt Fórum!
63 éves (1952 októberi születésű) immár 9 éve munkanélküli nő vagyok és az idén szeptemberben indítottuk el a nyugdíjazási kérelmemet, de még csak az egyeztetéseknél tartunk a nyugdíjfolyósítóval..
Az utóbbi 9 évben saját magam fizettem az egészségügyi hozzájárulási járadékot (tb-t), de egy ismerősöm azt mondta, hogy "hülye vagy, mert 62 éves kortól ne is kell"....
Nem tudom mi az igazság, az OEP minden évben kiküldte (így 2015-re) is a csekkeket, amiket én szép sorban be is fizettem... Nézegettem a neten, de nem találtam meg, hogy valójában meddig kell fizetni....
Kérek hozzáértő segítséget:
1./ az én esetemben meddig kell (vagy kellett volna) fizetni az egészségügyi hozzájárulást (hogy ne maradjak orvosi ellátás nélkül)
2./amennyiben tényleg 62 éves korig, akkor milyen jogorvoslati lehetőségem van arra, hogy visszakapjam a több mint 1 éves befizetéseimet? (plusz mire számíthatok?)
Minden segítséget köszönettel vesz:
Anna63
”

Tisztelt Kérdező!

• Az öregségi nyugdíj igényt a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága bírálja el (megyénként egy van belőle), majd ha ez megtörtént az ellátást a nyugdíjfolyósító folyósítja (az országban egy van belőle).

• Aki állít, az bizonyít. Ismerőse állítását melyik jogszabályra alapozta?
• Azt, hogy kinek kell, illetve kinek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a Tbj. (1997. évi LXXX) törvény határozza meg.

Ezen törvény taxatíve(zártkörű felsorolás) felsorolja azon eseteket, amikor nem kell ilyen járulékot fizetni.

Ilyenek pl. nappali tagozatos tanuló, hajléktalan, fogvatartott stb.

• A jogszabály felsorolásában olyan rendelkezés nincs, hogy bizonyos életkor felett nem kell fizetni ezen járulékot, olyan viszont van, hogy külön járulékfizetés nélkül is jogosult eü-i szolgáltatásra az, aki

11. a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

• A nyugdíjtörvény értelmében az 1952-ben született a nyugdíjkorhatárt a 62. életév betöltése + 183. napon (62 és félévesen) éri el. A k) pont szerinti mentesülésre csak ekkortól hivatkozhat!

18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

1. 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
2. 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

• Egyebekben a visszaigényléssel kapcsolatos írásbeli kérelmét ajánlott, tértivevényes levélben a NAV részére kell megküldenie.

A hivatkozott taxatív felsorolás:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a)csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti baleseti járadékban,

2. a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

c)mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

4. nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
5. bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
6. gyermekgondozási segélyben,
7. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

h az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,

9. a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,
10. megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

12. kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
13. személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
14. fogvatartott,

o)a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

16. egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
17. a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,

s)

t)hajléktalan,

21. a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
22. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül,
23. a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.

16/A. § A 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

Tisztelt Fórum!
63 éves (1952 októberi születésű) immár 9 éve munkanélküli nő vagyok és az idén szeptemberben indítottuk el a nyugdíjazási kérelmemet, de még csak az egyeztetéseknél tartunk a nyugdíjfolyósítóval..
Az utóbbi 9 évben saját magam fizettem az egészségügyi hozzájárulási járadékot (tb-t), de egy ismerősöm azt mondta, hogy "hülye vagy, mert 62 éves kortól ne is kell"....
Nem tudom mi az igazság, az OEP minden évben kiküldte (így 2015-re) is a csekkeket, amiket én szép sorban be is fizettem... Nézegettem a neten, de nem találtam meg, hogy valójában meddig kell fizetni....
Kérek hozzáértő segítséget:
1./ az én esetemben meddig kell (vagy kellett volna) fizetni az egészségügyi hozzájárulást (hogy ne maradjak orvosi ellátás nélkül)
2./amennyiben tényleg 62 éves korig, akkor milyen jogorvoslati lehetőségem van arra, hogy visszakapjam a több mint 1 éves befizetéseimet? (plusz mire számíthatok?)
Minden segítséget köszönettel vesz:
Anna₆₃

„Muflonka01 2015.12.04. 21:22

Kedves Kérdezők! Gyermek TB-jogviszonnyal lenne kérdésem. Németországba költöztünk a párommal es az egy éves gyermekünkkel. Ez év október 22-en kijelentkeztünk az országból mind a hárman mivel nem tervezzük a visszaköltözést illetve Mo-on felmondtuk az albérletet es ki kellett jelentkeznünk onnan, máshova nem volt lehetőség atjelentkezni ideiglenes címen. Apa által lettünk volna biztosítva december 1-től, de a munkáltatója csak január 1-vel jelenti be. A heten sajnos egy éjszakát a kórházba kellett töltenem a gyermekünkkel kiszáradás gyanúja miatt és a Mo-on kiváltott EU tb kártyát adtam oda a kórházi regisztrációhoz. Ma egy ismerősöm azt mondta, hogy A GYERMEKEM MAGYAR EU TB KÁRTYÁJA ÉRVÉNYTELEN mivel kijelentettük Mo-ról...!!! Én azt a tájékoztatást kaptam hogy 18 év alatti kiskorú magyar gyermeknek alanyi jogon jár a tb?! Aki pontos információt tud erről, kérem tájékoztasson, mert teljesen kiakadtam amikor ezt meghallottam ma délelőtt. Nem állunk ugy anyagilag, hogy egy borsos kórházi számlát ki kelljen fizetnünk.
”

Tisztelt Kérdező!

Kitől kapta ezt a tájékoztatást, hogy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező 18 év alatti kiskorú magyar gyermeknek alanyi jogon jár a tb?!?

Ehhez képest a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) így rendelkezik:

16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - a

12. kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik...

A fentiekből fontos az ÉS szó, azaz csak a két konjuktív (együttes) feltétel keletkeztet jogosultságot, azaz a magyar állampolgárság kevés.

„pandi93 2015.12.03. 13:37

Sajnos 2015.11.11. 17:37-i kérdésemre nem kaptam választ, de leírnám, hogyan oldódott meg.
Bementem a munkaügyibe, ahol újra felvettek nyilvántartásba, majd egy hatósági bizonyítvánnyal elmentem egy kormány ablakba, ahol kérvényeztem, hogy TB 1 évig biztosítva legyen. Nav-nál még nem jártam.
Most egy olyan gondom akadt, hogy ügyfélkapun még nem írja ki a biztosítási jogviszonynál, hogy fizeti a tb-met a Kormány Hivatal, de levél már jött, hogy nov.18.-tól biztosítva vagyok. Attól ez már érvényes? Vagy lehet azért nem jelzi, mert ami nyár óta összegyűlt elmaradásom nincs rendezve?
Pontosabban július 9.-ig biztosítva voltam, csak ugye töröltek a nyilvántartásból és most november 18.-tól újra biztosítva vagyok. A két időpont közötti időszakkal nem tudom mi van.
Ha elmegyek körzeti fogorvoshoz attól független ellát vagy kérhet pénzt is vagy később hajtsa be a Nav?
”

• Igen, érvényes. (Amennyiben az orvos "piros lámpát" lát mutassa meg ezen határozatot.)
• Ellátja, de a fogorvosi ellátás már a biztosítottnak sem teljesen ingyenes, bizonyos dolgokér fizetni kell mindenkinek.

Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

Ebtv. 10. § (3) Jogszabály a térítésmentes ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálaton való részvételhez kötheti, illetve azok elmulasztása esetén az azzal összefüggő ellátások igénybevételét részleges térítési díjhoz kötheti.

Fogászati ellátás

12. § (1) A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult

1. 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

2. 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,

3. 62 éves életkor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,
4. az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre,
5. a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.

Magyarországon mindenkit el kell látni akár biztosított, akár nem, akár fizet eü-i szolg járulékot akár nem.

Ezzel kapcsolatban az OEP honlapján ez olvasható:
A jogviszony-ellenőrzés lényege, hogy jelenleg valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, minden orvos-beteg találkozó alkalmával on-line módon ellenőrzi, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál vezetett nyilvántartásban. A jogviszony-ellenőrzés eredményétől függetlenül minden érvényes TAJ számmal rendelkező (zöld és piros) betegnek meg kell kapnia a szükséges egészségügyi ellátást. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként kiderül, hogy a beteg jogviszonya rendezetlen –azaz „Piros lámpát kapott”, a közfinanszírozott ellátás nyújtását akkor sem tagadhatja meg az egészségügyi szolgáltató, és nem téríttetheti meg a beteggel az ellátás (gyógyszer, segédeszköz, stb. teljes árát)

http://www.oep.hu/…nyellenorzes

„Hanabi 2015.12.03. 10:33

Sziasztok!

Jelenleg Japánban tartózkodom turista vízummal, úton van ugyan a munkavállalási vízumom, de még nem kaptam meg, így itt nem vagyok biztosítva, nincs állandó lakcímem.

Szeretnék karácsonyra hazalátogatni és igénybe venni az otthoni egészségügyi szolgáltatásokat.

Mivel közel 8 hónapja nem fizettem otthon TB-t, így szeretném tudni, hogy visszamenőleg is kell majd fizetnem vagy csak a biztosítás remélt igénybevételének napjától?

Köszönöm!:)
”

• A meg nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó tartozás, azaz 5 évre visszamenőleg követelhető.
• A gyakorlatban a szolgáltatónál történő megjelenéskor, de legkésőbb akkor, amikor az EÜ-i intézmény kéri az OEP-től az Ön ellátásának a finanszírozását kiderül, hogy tartozása van, erre az OEP értesíti a NAV-ot, amely szerv kiadja a határozatot.
• Mellesleg az orvosnál történő a megjelenéskor már "piros lámpát" mutat a rendszer, azonban ennek ellenére el kell, hogy lássák.
• Magyarországon mindenkit el kell látni akár biztosított, akár nem, akár fizet eü-i szolg járulékot akár nem.

Ezzel kapcsolatban az OEP honlapján ez olvasható:

A jogviszony-ellenőrzés lényege, hogy jelenleg valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, minden orvos-beteg találkozó alkalmával on-line módon ellenőrzi, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál vezetett nyilvántartásban.

A jogviszony-ellenőrzés eredményétől függetlenül minden érvényes TAJ számmal rendelkező (zöld és piros) betegnek meg kell kapnia a szükséges egészségügyi ellátást.

Amennyiben az ellenőrzés eredményeként kiderül, hogy a beteg jogviszonya rendezetlen –azaz „Piros lámpát kapott”, a közfinanszírozott ellátás nyújtását akkor sem tagadhatja meg az egészségügyi szolgáltató, és nem téríttetheti meg a beteggel az ellátás (gyógyszer, segédeszköz, stb. teljes árát)

http://www.oep.hu/…nyellenorzes

Tisztelt Szakértő!

Munkaviszonyom ez év végével szűnik meg közös megegyezés útján (2 éves munkaviszony), viszont terveim szerint külföldre (Ausztriába) költözöm, munkakeresés céljából. A kérdésem az lenne, hogy külföldön tartózkodás és álláskeresés idejére jár az álláskeresési járadék? vagy külföldön tartózkodás esetén ez nem lehetséges? Vagy ha sikertelen lenne és nem találok munkát, hazaköltözés esetén munkanélküliségem idejére később is igénybe vehető az álláskeresési járadék? Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Kérdezők! Gyermek TB-jogviszonnyal lenne kérdésem. Németországba költöztünk a párommal es az egy éves gyermekünkkel. Ez év október 22-en kijelentkeztünk az országból mind a hárman mivel nem tervezzük a visszaköltözést illetve Mo-on felmondtuk az albérletet es ki kellett jelentkeznünk onnan, máshova nem volt lehetőség atjelentkezni ideiglenes címen. Apa által lettünk volna biztosítva december 1-től, de a munkáltatója csak január 1-vel jelenti be. A heten sajnos egy éjszakát a kórházba kellett töltenem a gyermekünkkel kiszáradás gyanúja miatt és a Mo-on kiváltott EU tb kártyát adtam oda a kórházi regisztrációhoz. Ma egy ismerősöm azt mondta, hogy A GYERMEKEM MAGYAR EU TB KÁRTYÁJA ÉRVÉNYTELEN mivel kijelentettük Mo-ról...!!! Én azt a tájékoztatást kaptam hogy 18 év alatti kiskorú magyar gyermeknek alanyi jogon jár a tb?! Aki pontos információt tud erről, kérem tájékoztasson, mert teljesen kiakadtam amikor ezt meghallottam ma délelőtt. Nem állunk ugy anyagilag, hogy egy borsos kórházi számlát ki kelljen fizetnünk.

Sajnos 2015.11.11. 17:37-i kérdésemre nem kaptam választ, de leírnám, hogyan oldódott meg.
Bementem a munkaügyibe, ahol újra felvettek nyilvántartásba, majd egy hatósági bizonyítvánnyal elmentem egy kormány ablakba, ahol kérvényeztem, hogy TB 1 évig biztosítva legyen. Nav-nál még nem jártam.
Most egy olyan gondom akadt, hogy ügyfélkapun még nem írja ki a biztosítási jogviszonynál, hogy fizeti a tb-met a Kormány Hivatal, de levél már jött, hogy nov.18.-tól biztosítva vagyok. Attól ez már érvényes? Vagy lehet azért nem jelzi, mert ami nyár óta összegyűlt elmaradásom nincs rendezve?
Pontosabban július 9.-ig biztosítva voltam, csak ugye töröltek a nyilvántartásból és most november 18.-tól újra biztosítva vagyok. A két időpont közötti időszakkal nem tudom mi van.
Ha elmegyek körzeti fogorvoshoz attól független ellát vagy kérhet pénzt is vagy később hajtsa be a Nav?

Sziasztok!

Jelenleg Japánban tartózkodom turista vízummal, úton van ugyan a munkavállalási vízumom, de még nem kaptam meg, így itt nem vagyok biztosítva, nincs állandó lakcímem.

Szeretnék karácsonyra hazalátogatni és igénybe venni az otthoni egészségügyi szolgáltatásokat.

Mivel közel 8 hónapja nem fizettem otthon TB-t, így szeretném tudni, hogy visszamenőleg is kell majd fizetnem vagy csak a biztosítás remélt igénybevételének napjától?

Köszönöm!:)

„lolci 2015.11.16. 16:46
Kedves fórumozók, a következőben szeretném kérni a segítségeteket: A hallgatói jogviszonyom 2015. február 16.-án megszűnt. A szüleim ekkor figyelmeztettek, hogy most már nem vagyok biztosított és magam után kell fizetnem a TB-t. Ki is töltöttem az 15T1011 -es nyomtatványt és fél évig fizettem magam után a TB-t. 2015. augusztus 31.-e óta újra van hallgatói jogviszonyom. Most ki kell-e újra tölteni a 15T1011 -es nyomtatványt és be kell-e jelenteni hogy biztosított vagyok újra? Hol tudom megnézni hogy biztosított vagyok vagy nem?
”

Tisztelt Kérdező!

A hallgatói jogviszony nem biztosítás!

A biztosítottak körét a Tbj. 5. § szerinti taxáció (zártkörű felsorolás) tartalmazza. Ennek értelmében biztosított a munkaviszonyban álló, az egyéni és társas vállalkozó stb., de a nappali tagozatos hallgató nem.

A hallgatói jogviszonyban álló tehát nem biztosított, Ő külön eü-i szolgáltatási járulékfizetés nélkül ezen jogviszonya alapján jogosult „igyen” eü-i szolgáltatásra.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében:

20. § (6) A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.

Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával adóazonosító jelet állapít meg.

(7) A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek a (6) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek.

Tekintettel arra, hogy az Art. szerint a megszűnés bejelentését kizárólag akkor lehet mellőzni, ha az adózó biztosítási jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) létesít, az új hallgatói jogviszony létesítését be kell jelentenie.

Fentiekből adódik azt, hogy biztosított-e sehol nem tudja megnézni, mivel a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak azzal, hogy a tanulói jogviszonyt a diákigazolvánnyal foglalkozó szervezet az egészségbiztosító felé köteles bejelenteni, amely közig szerv erről adatot szolgáltat a NAV-nak.

Kedves Fórumozók!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ha én nyáron nem fogadtam el a közmunkát és így mindent megvontak tőlem, töröltek a nyilvántartásból. Ha visszaregisztrálok a munkaügyibe, akkor újra lehet igényelni, hogy fizessék a tb-met?
Pályakezdő vagyok pár éve végeztem az iskolával azóta rendes munkahelyem nem volt. Suli után önkormányzat majd Járási Hivatal fizette a tbmet és 1év után kaptam a 22.800 ftot. Nem vállaltam el a nyáron közmunkát így töröltek a rendszerből. Levélbe azt írták, hogy 60 nap után újra regisztrálhatok munkaügyibe. Szóval újra beregisztrálok lehet majd kérni, hogy tb-met fizesse a járási hivatal vagy önkormányzat, mint amikor a sulival végeztem?
Gondolom elmaradást nem fizetnek ki utólag, azt én magam elrendezném ami nyár óta összegyűlt. De fogalmam sincs kb. mennyire számítsak. Elsőnek hova menjek munkaügyibe regisztrálni vagy bejelentkezni a tb fizetésére a Nav-hoz?
És ha esetleg még sem tudnám kifizetni azt a pár hónapot, ami nyár óra összegyűlt (mert nem dolgozom és miből fizetném ugye) és a Járási Hivatal fizetné e hónaptól akkor attól függetlenül, hogy tartozásom van elmehetek orvoshoz úgy hogy nem kell fizetnem a vizsgálatért?
Mondjuk részletre kérném vagy majd jövőre fizetném ki esetleg amint lesz munkám levonnák? Milyen lehetőségek vannak?
Nekem nagyon bonyolultak ezek a közügyek, valaki felvilágosíthatna.

1. Nem igazán így van ez. Önmagában a tartózkodási helyed megváltozása még nem eredményezi a járadékfizetési kötelezettséged megszűnését. Ehhez a külföldi országból is kell kapnod egy igazolást, hogy átkerültél ennek az országnak a járulékrendszerébe.
2. Ezt a bankkal kell ledílelni, de addig ők valószinűleg nem buknak rá a témára, amíg Te nem jelzed nekik.
3. Ezt Egyiptomban kellene megkérdezned.
4. Valószinűleg kell, de ez bonyolultabb történet
5. Igen, de ez bonyolultabb történet.
6. Lásd 1. pont, ezt nem valószinű hogy meg fogod úszni.

Tisztelt Fórum,
egy egészen fura helyzetbe kerültem és eddig nem sikerült egyedül kihámoznom mi lenne a helyes eljárás. Nagyon megköszönném, ha valaki segítene.

Utazó régész vagyok és a jövő évemet Egyiptomban fogom tölteni, egyik sátortáborból a másikba utazva és ásva. Van ahol fogok kapni fizetést (két különböző amerikai alapítványtól) és van ahol önkéntesként leszek. Nem tervezek Magyarországra hazajönni az egy év alatt és hogy utána mi lesz, azt csak a Jóisten tudja (nem mondanám, hogy örökre ott szeretnék letelepedni, de ki tudja).

Kérdések:

1. Nem szeretnék TB-t fizetni, mivel nem leszek otthon egy másodpercet sem. Ezt úgy tudom megtenni, ha visszaadom a lakcímkártyámat, már amennyire ezt sikerült kihámoznom. Ez így stimmel?
2. Na most ha nincs bejelentett lakcímem, akkor viszont a magyar bankomnál ezt be kell jelentenem és elvileg nem lehet bankszámlám. Akkor viszont nem tudok külföldön fizetést kapni.
3. Mondhatnánk erre, hogy jó, de akkor Egyiptomban letelepszem. Nem telepszem le, általában a sivatag közepén fogok lakni egy kunyhóban, ezt még ideiglenes letelepedésnek sem nevezném, olyan a munkám, hogy külföldön kell kutatnom. Egyiptomban erre nem fognak nekem bankszámlát adni, tehát ez nem opció. Mondhatnánk erre, hogy be kell jelentenek a külföldön letelepedést különböző űrlapokon, de mi számít letelepedésnek? Ha a sivatag közepén egy sátorban vagyok és nincs lakcímem és nem tudom, hogy egy év után kinn maradok-e vagy sem ,mert nem tudom mennyi és hány álláslehetőséget kapok, akkor ez már külföldi letelepedés?
4. Mondjuk, hogy elfelejtek szólni a bankomnak és megtartom a bankszámlát és kapok fizetést. Na most az amerikaiak által már Amerikában leadózott, majd utánunk Egyiptomban is fizetett adózott pénz megérkezik a magyar bankszámlámra, úgy hogy nincs lakcímem otthon és a pénzt amúgy Egyiptomban fogom elkölteni (a nem fizetős projektjeim finanszírozására)? Kell-e nekem ebből adót fizetni Magyarországra és ha kell, akkor mennyit? El tudom ezt intézni külföldről?
5. Ha nincs otthon lakcímem és nem érkezik a magyar bankszámlámra utalás, mert mondjuk el tudom intézni velük, hogy kézbe fizessenek (szerződéses munka) akkor is kell adóznom Magyarországra?
6. Valaki meg tudja mondani, hogy mi a legjobb és jogilag legkorrektebb eljárás? Nonszensznek tartom, hogy befizessek egy évre 84 ezer Ft TB-t meg ki tudja mennyi adót, miközben otthon sem leszek, nem ott dolgozom és semmi közöm az egész országhoz, csak hogy az állampolgárja vagyok. Arról meg nem tudok lemondani, mert akkor nem lehet útlevelem és nem tudok dolgozni. A kör bezárult :) szóval mennyit és hova kéne fizetnem, hogy utólag senki se büntessen meg? mivel járok én a legjobban?

Köszönöm, ha valaki válaszol a kusza kérdésre! Nagyon!

Kedves Fórumozók,
Németországban élek a férjemmel. Nem dolgozom jelenleg.
A férjemnek magyar szerződése van, de egy német cégnél dolgozik. Lényegében hosszú, 2 éves kiküldetésben vagyunk. Itt van egészségügyi ellátásunk. Nem jelentkeztünk ki Magyarországon, van érvényes állandó lakóhelyünk.
Magyarországon viszont augusztus közepéig voltam egészség ügyileg (TAJ) biztosítva, addig voltam GYES-en. Tudja valaki közületek, hogy ebben az esetben fizetnem kell-e a TAJ-t M-országon? Mikortól?
Kell mást fizetnem vagy csak a jelenlegi 6.930-ot?
Befolásoló tényezők: 2016 végén hazamegyünk, viszont addig még lesz egy szülés is.
Köszönöm.

Egyetemen tanulok,de mellette 20órás részmunkaidőben van állásom. Ebben az esetben a munkáltatómnak kell fizetnie utánam az OEP-nek tb-t?Illetve ha nem kell akkor azt a pénzt igényelhetem én?

Igen, arról is kérhetnek igazolást, hogy USA-ban az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. De elég egy sima levél erről, csatolva az okiratok hiteles magyar fordítását. Ha a NAV kér valamit még akkor küldenek egy hiánypótlási kérelmet.

Itt van eről egy NAV tájékoztató: http://nav.gov.hu/…zettseg.html

"Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élőmagánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik,
és
b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll."

Egyszerű a dolog: feltételezem van arról valami dokumentum, hogy az USA-ban élsz. Ezt egy magyar fordítással elküldöd a NAV-nak, és a levélben kéred, hogy töröljék az eü. szolgáltatási járadék fizetési kötelezettségedet visszamenőlegesen.

Het eve,hogy az USA-ban elek,azota nem voltam Magyarorszagon,de meg az EU-ban sem,es mielott kijottem volna, a Polg.Mest.Hivatalban bejelentettem,hogy bizonytalan ideig kulfoldon tartozkodom.Akkor meg csak ez a formanyomtatvanyuk volt,ezt kellett kitolteni.Akkor ott,azt mondtak,hogy sehova nem kell mennem,mert ok az osszes intezmennyel ossze vannak kotve szamitogepen keresztul,tehat ezt a bejelentesemet latni fogja az APEH,TB...Azert en az APEHnal rekerdeztem,hogy kell-e majd fizetnem az eu.jarulekot,es azt mondtak,hogy NEM!Meglepetesemre nehany eve kaptam egy szamlakivonatot az eu.tartozasomrol.A boritekben a fizetesi kotelezettsegre vonatkozo jogszabalyt is mellekeltek.Az APEH (TBJ) ertelmezeseben,fizetni kell minden belfoldi szemelynek,aztan mindjart meg is magyarazza a paragrafus,hogy ki minosul belfoldi szemelynek.Idezem "A Tbj. alapján belföldi személy:

1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett
jogállású, valamint a menekültként elismert személy."
Marpedig en nem elek Magyarorszag teruleten,es errol papirom is van!Felhivtam az APEHot,elmondtam a problemamat,es azt a valaszt kaptam,hogy oket a fenti jogszabaly nem erdekli,fizetnem kell!!!Most komolyan?Mit tegyek?Nem szeretnem ha vegrehajtasra kerulne az ugyem.

az ellátási kérelmemet még június elején benyújtottam, akkor sem volt, és a benyújtástól számított 3 hónap alatt sem volt. ezek az adatok kellenek csak, ha ezek után munkát vállalok, az már nem befolyásolja az eljárást, hiszen max 3 hónapig adható. én fizettem a tb-t, és lassan a negyedik hónapja nem kaptam semmilyen eljárást, mert a sok költözésünk miatt nem tudtam benyújtani egy papírt, amit a szabadságok, ügyintézőváltások miatt még most sem tudtak beszerezni az előző magyar munkaadómtól. így tehát utólag, egy összegben fogják folyósítani, ergó én már befizettem az ellátási időszakra a tb-t, jogkövető módon, de ezekre az időszakokra utólag ők is el fogják utalni, ergo 3 hónapra, utólagos befizetésük miatt, dupla tb befizetésem fog keletkezni.

Nem fog pluszban jelentkezni, mert nem visszamenőlegesen állapítják meg a járadékot, de még mindig az a kérdés, hogy külföldön jelenleg van bármilyen munkád/vállalkozásod? Ha van akkor biztos nem kapsz járadékot.

akkor te tudsz választ adni a kérdésemre. szerintem ez plusszban fog jelentkezni a számlámon, mármint a dupla tb befizetés, az áláskeresési utalása után, ha jól gondolom. jeleztem a munkaügyiben, hogy ismét kiutaztam külföldre, azt kérték, ha van munkám, jelezzem nekik e-mailben, hogy megszüntessék a regisztrálásomat.