Tulajdoni Lap mennyire megbízható?

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Jane2 # 2024.03.25. 08:11

KBS tudom mi a különbség a szemle és a teljes között, mindig teljeset nézek meg, és biztosan tudom ki volt a korábbi tulaj sőt azt is hogy ők kitől vették meg! Itt az lehet amit osztap ír hogy a digitális változatra nem kerültek fel.
Hát lehet hogy nem tavaly néztem meg :-)... Akkor még volt teljes, nem hiteles, hiteles meg szemle, ingyen volt kettő és a többi nem hiteles 1000,-.
Közben lecsekkoltam a gépemre elmentett változatot valóban osztapnak van igaza a II. részben az első bejegyzés 4- el kezdődik. Ezt nem is figyeltem ill nem tulajdonítottam neki jelentőséget.
Egy rejtéllyel kevesebb a számomra :-)
Köszönöm a segítséget ezentúl ezt is figyelni fogom!

Szomorú örökös # 2024.03.24. 15:47

osztap

„a nem hiteles tulajdonilap-másolat bő egy éve megszűnt. Most már csak hiteles van.”

És a szemlével együtt csakis 3000 Ft, ha online kéri le az ember.
Évente kettő teljesen ingyen van ráadásul. Ha komolyan gondolja az ember, akkor megéri.

osztap # 2024.03.24. 08:19

„Ez hogy lehetséges? A tulajdoni lapnak minden korábbi tulajdonost, változást, bejegyzést tartalmaznia kellene!!”
A nagyon régi ÉS már törölt bejegyzések nem mindig vannak rajta. A tullapokat asszem valamikor a kilencvenes években digitalizálták, és akkor nem mindent vittek fel. Ezt onnan látod, hogy teljes másolaton a II. részben a bejegyzések nem 1-gyel kezdődnek. Ha mondjuk a 4. a legelső bejegyzés, akkor volt előtte három tulajdonos nagyon régen, akiket csak a papíralapú tulajdoni lapon lehet megnézni a földhivatalban. Ezek viszont gyakran be vannak szkennelve, legalábbis Budapesten. Ezért ha bemész a földhivatalba, és tullapbetekintést kérsz, egyből meg tudják modnani, ki volt régen a tulajdonos, nem kell iratbetekintést kérned.

Szomorú örökösnek igaza van, a nem hiteles tulajdonilap-másolat bő egy éve megszűnt. Most már csak hiteles van.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.24. 08:17

Az úgy lehet, Jane2, hogy vagy mégsem teljes lapot kértél le, vagy tévesek az információid a korábbi tulajdonosokról.

(Nincs már "nem hiteles" tulajdoni lap.)

Szomorú örökös # 2024.03.24. 04:07

Jane2

„Mindig teljes de nem hiteles tulajdoni lapot kérek le mert csak tájékozódni szeretnék és az olcsóbb mint a hiteles.”

Ügyfélkapus hozzáféréssel nekem a szemle és az e-hiteles tulajdoni lap is dettó ugyanannyiba kerül: 3000 Ft.
Nem mellesleg online olyan, hogy „nem hiteles” tulajdoni lap nincs is.

Jane2 # 2024.03.23. 22:46

Mindig teljes de nem hiteles tulajdoni lapot kérek le mert csak tájékozódni szeretnék és az olcsóbb mint a hiteles. Az ráér akkor ha valóban vásárlás lesz a nézelődésből. A szemle tudom hogy csak kívonatos pont ezért nem is érdekel annyira.
Nagyon furcsáltam hogy a volt tulajdonos miért nincs rajta akitől vették.

drbjozsef # 2024.03.23. 19:48

Jane2,

A "teljes" tulajdoni lap tartalmaz mindent az ingatlan előéletéről.
Ha "szemle" típust kérsz le, akkor az csak az élő, releváns adatokat tartalmazza, se a régi tulajdonost, se a már törölt terheket nem.

Nem lehet, hogy szemlét kértél csak le?

Jane2 # 2024.03.23. 19:40

Jó napot kívánok!
Tulajdoni lappal kapcsolatban lenne kérdésem. Keresgélek egy ideje ingatlant saját részre, amelyik nagyon érdekes lehet a számomra annak le szoktam kérni a nem hiteles tulajdoni lapját. Itt vettem észre az egyiken hogy a jelenlegi tulajdonos adásvétellel jutott hozzá az ingatlanhoz de az előző tulajdonos nem szerepel rajta sőt tudom hogy ki volt az azt megelőző tulajdonos is. Tehát a két előző tulajdonos nincs feltüntetve.
Ez hogy lehetséges? A tulajdoni lapnak minden korábbi tulajdonost, változást, bejegyzést tartalmaznia kellene!!

drbjozsef # 2024.03.21. 12:16

Jó, oké, én azért az „Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.” kitételt értettem úgy, hogy azért csak kell a vevőjelölt is ehhez. Mert ha az a "személy" nem akar ingatlant venni, akkor a végrehajtónak is nehézsége lesz... :D

gerbera317 # 2024.03.21. 11:39

A 157. § szerinti eljárásban a vevőnek nem kell kérnie semmit. Az adósnak és a végrehajtást kérőnek kell közösen kérniük, hogy mi történjen. Ha a vételár elegendő mindenre, akkor elegendő csak az adósnak kérnie. Ellenben, ha van másvalaki is (tulajdonostárs, annak hitelezője, haszonélvező, szolgalmi jog jogosultja, bárki), annak is kell a hozzájárulása.

drbjozsef # 2024.03.21. 10:39

Egybe biztosan nem mennék bele : olyan "sima" (ügyvéd előtti adásvétel) ügyletbe, ahol az adós mindenfélét ígér, meg igazol, meg vállal, de időt, esetleg pénzt kér, hogy letisztázza a részét. Abból bukó lesz.

drbjozsef # 2024.03.21. 10:38

Ha fedezné a rá eső vételárrészlet a tartozásait, akkor ahogy gerbera írta, a Vht. 157.§ szerint a vevővel közösen kérhetnétek az árverésen kívüli vételt. Ha nem, akkor ez bukott.
Ez esetben csak idő kérdése, hogy árverés lesz. Ott kell eldönteni nektek azt, hogy kéritek az egész árverezését, megéri-e (ehhez a becsértéken és a leszállítási lépcsőket is kellene tudni, meg hát persze leginkább azt, hogy te meddig vagy hajlandó lemenni árban), vagy nem. Ha nem, akkor a vevőnek kell elndöntenie, hogy megéri-e neki megvenni a ti részeteket, és árverésen az adósét. Vagy csak az adósét árverésen, aztán kéri a közös tulajdon megszüntetését bíróságon. Vagy hagyja a fenébe az egészet.

Én a helyedben, ha a vevő hajlik rá, hogy megvegye a részeteket, és megfelel neked az a nyomott ár, amit azért ad, mert neki még macerája lesz azzal a maradék 4/10 résszel, akkor én eladnám. Ehhez a tulajdonostárs belegyezése nem kell, meg senkié sem, hiszen a ti részetek tehermentes, csak elővételi joga lenne a tultársnak, de hát ennyi tartozással eléggé kizárt, hogy beszálljon, és a vevőd hoppon maradjon, ezzel nem kockáztat semmit valszeg.

Péterkirály # 2024.03.21. 10:00

Köszönöm szépen! Így már értem!
És akkor a tulajdoni lapos kérdésem is tisztázódott.

drbjozsef # 2024.03.21. 09:48

Péterkirály,

1.: Hát a 12 és a 19 között akkora a szakadék, hogy ennek csekély esélye van.

2.: Jaj, hát ezt teljesen félreérted. Ha együtt kéritek az árverezést, az nem azt jelenti, hogy nektek közötök lesz az adósságaihoz! Ha 10 milláért elmegy a ház, ti megkapjátok a 6/10 részét. Nektek nem kell az ő tartozásaiba befizetni. A vh. megkapja a vételár 4/10 részét. Ha az fedezi a tartozásokat, akkor jó, lezárja a végrehajtást, ha nem, akkor az folyik tovább az adóssal szemben.
Nektek itt az előny az, hogy 1/1 tulajdont szívesebben és magasabb áron vesznek az emberek, mint 4/10-et. Várhatóan. De a kockázatotok meg az, hogy mégse, és tényleg kikiáltási áron megy el. De a saját 6/10 részeteket megkajátok természetesen.

3.: Butaság, ne fizess más adósságába.

Inkább : 4. : vegye meg tőletek a 6/10 részt a mostani vevő, a maradék 4/10-et pedig vegye meg árverésen. Őt se érdekelje az adós tartozásai. Az legyen az ő baja.

Péterkirály # 2024.03.21. 09:41

Köszönöm szépen!

Csak tisztán szeretnék látni, mert nem vagyunk könnyű helyzetben. Az elmúlt napokban körvonalazódtak a dolgok, és rosszabbnak tűnik, mint amire számítottunk. Eddig csak példákat írtam, de most akkor mondom a valódi számokat, hátha tudtok tanácsot adni, hogy mit tegyünk.

19 millióra van felértékelve a ház, van két tulaja egyik 4/10, másik 6/10. (Mi vagyunk a 6/10, a házrészünkön semmi tartozás nincs.)

Két éve áruljuk ingatlanosal, de csak 12-ért találtunk rá hosszú keresgélés után vevőt, akik most megvennék.
A tulajdoni lap szerint a 4/10-es tulaj házrészén összesen 4,4 millió ft végrehajtói tartozás van, ezt a tartozást ha 12-ért eladjuk most az ingatlanos által hozott vevőknek, akkor a 4/10-es tulaj a kapott pénzből pont kitudja egyenlíteni a végrehajtóinak a 4.4-milliós tartozását, ezért az ingatlanos a vevők és az ügyvéd belevágott az eladásba, de az ügyvéd már kétszer tette át az adásvételi időpontját, mert a 4/10-es tulaj végrahajtóitól kért adatok nem egyeztek a tulajdoni lapon lévőkkel.

A 4/10-es tulaj most a napokban szerzi be az ügyvédnek a hiányzó adatokat, de nagyon erős a gyanú, hogy a vége az lesz, hogy 7-8 millió forint a vh tartozása, és nem a tulajdoni lapon lévő 4.4 millió...

Szeretnénk jól dönteni, és a házat eladni.

Szeretnék tisztábban látni abban, hogy mit tegyünk, mi vagyunk 6/10-es tulajdonosok, a házrészünkün semmi tartozás nincs.

Ha most sikerült volna az ingatlanos által hozott vevőknek 12-ért eladni akkor 6,5 millió forint körül kapnánk mi vételárrészt (de mivel a 4/10-es tulaj vh tartozása valószínűleg 7-8 millióra rúg, ez az eladás el fog bukni, és a ház a nyakunkon marad).
A 6.5 milliónak lenne helye, mert konyhát kellene felújítanunk, meg van 2,8 millió hitelünk (diákhitel, stb.) amit ki szeretnénk fizetni, és akkor minden hitelünk megszűnne, és könnyebb lenne az életünk.

Én 3 lehetőséget látok:

1. lehetőség: Áruljuk tovább a házat ingatlanossal a felértékelt áron ami 19 millió Ft. Ha 19 millióért valaki egyszer megveszi, akkor a 4/10-es tulaj pont ki tudja fizetni a vh tartozását, és mi is jól járunk mert 10-11milliót fogunk kapni vételárrészként.
Ennek a kockázatai: lehet, hogy nagyon sokára fog csak elmenni 19 millióért a ház, vagy lehet, hogy soha nem fog elmenni, és az évek alatt a ház állapota leromlik, mivel senki se lakja, csak van. Plusz gondozni kell az udvart, füvet vágni, stb. hogy ne büntessenek meg. Ráadásul lehet, hogy addig a 4/10-es adós házrészét a vh elárverezi és akkor kikapunk egy olyan új 4/10-es tulajt, aki pl. beköltözik és nem akarja a házat eladni, de minket nem tud/akar kivásárolni a részünkből, így soha nem jutunk pénzhez.

2. lehetőség: A végrehajtó azt írta, hogy a tulajok közösen kérhetik az egész ház elárverezését. Ezt is választhatnánk, de ha jól értem, a mi (6/10) érdekeinket senki se fogja nézni, csak azt fogják nézni, hogy a vh. megkapja a pénzét.
Ennek kockázatai: Ha csak 8-9 millióért árverezik el a házat, akkor a végrehajtó megkapja a 7-8 milliós pénzét, de mi a 6/10-es tulajdonosok alig kapunk pár százezer forintot. Így mi egyáltalán nem járunk jól.

3. lehetőség: Eladjuk most 12-ért az ingatlanos által talált vevőknek, és amit mi kapnánk 6.5 milliót a vevőktől, abból a pénzből mi vállaljuk, hogy kifizetjük 4/10-os tulaj részén túli tartozását a végrehajtójának, ami kb. 3-4 millió forint lesz, és nekünk marad kb.3-4 millió forintunk a 6.5 millióból.
A ház így el lesz adva, megszabadulunk tőle, és a 6.5 millió helyett lesz 3-4 milliónk, amiből ki tudjuk fizetni a diákhitelünket meg a többi hitelünket, és így könnyebb lesz az életünk, mert nem lesznek hiteleink, és a házra se lesz már gondunk.
Ebben az esetben a 6/10-es tulajtól valószínűleg egy fillért nem fogunk látni soha, ő valószínűleg nem fog abba belemenni, hogy írjunk egy kölcsönadási szerződést, amiben vállalja, hogy x időn belül visszafizeti nekünk, amit a végrehajtójának kifizettünk. Így azt a pénzt buktuk.

Melyik lehetőségbe érdemes belevágni szerintetek?

Köszönöm szépen!

drbjozsef # 2024.03.21. 05:44

Péterkirály,

„Akkor mi a helyzet, ha a tulajok együttesen kérik, hogy árverezzék el az egész ingatlant?”
Mi a helyzet? Nem érzed ezt a kérdést értelmetlennek?
Főszabályként nyilván csak az adós tulajdonrészét árverezik. Ha az egészet akarják árvereztetni a tulajdonosok, akkor a Vht. 161.§ szerint kérhetik azt.

„Az árverezésnél mennyire veszik figyelembe a nem adós tulajdonostársak érdekeit?”
Milyen érdekét? Mit kellene nézni? Ha csak az adós részét árverezik, akkor az az ő részét nem érinti. Ha együtt kérték az egész árverezését, akkor meg ő kérte, mire kellene figyelemmel lenni?

„A nem adós tulajdonostársak mennyire járhatnak anyagilag rosszul, ha sikerül elárverezni?”
Ha csak az adósét árverezik el, akkor "anyagilag" nincs közük hozzá. Persze, kaphatnak egy nem kellemes tulajdonostársat. De akár megvehetik a részét ők is, akár áron alul is, szóval akár jobban is járhatnak, ha van lóvé.
Ha az egészet árverezik, akkor abban természetesen benne van, hogy nem annyiért kel el, amennyit ők álmodtak. Ez benne van. Nekik kell eldönteni, mit kockáztatnak, mennyiért.

Szomorú örökös # 2024.03.21. 04:35

Péterkirály

„Akkor mi a helyzet, ha a tulajok együttesen kérik, hogy árverezzék el az egész ingatlant? Az árverezésnél mennyire veszik figyelembe a nem adós tulajdonostársak érdekeit? A nem adós tulajdonostársak mennyire járhatnak anyagilag rosszul, ha sikerül elárverezni?”

Csakis közös tulajdon megszüntetése perben kérhetitek ezt, ha más megoldás nem lehet már.
Árverés esetén többnyire nem a piaci áron fog elkelni az ingatlan.
Magyarul a nem adós tulajdonostárs is jóval kevesebbet kaphat érte, mint amit valójában ér.

„Vegyünk példának egy házat ami papíron 20millót ér”

Árverés esetén bíróság által kirendelt szakértő dönti el, hogy mennyit ér.
És azt is ti ketten tulajdoni arányban megosztva fogjátok kifizetni a másik tulajdonostárssal a perköltséggel együtt (nem olcsó).

„van egy négytizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek több végrehajtós tartozása is van a házon, összesen 6 millió. Meg van egy hattizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek nincs adósága.”

A 4/10 tulajdonú tulajdonostársnak is ugyebár elárverezik az ingatlanát és rossz esetben még adóssága is marad,
ha nem tudják olyan áron elárverezni, hogy a tulajdonrésze fedezze az összes végrehajtást.

Péterkirály # 2024.03.20. 20:31

Akkor mi a helyzet, ha a tulajok együttesen kérik, hogy árverezzék el az egész ingatlant? Az árverezésnél mennyire veszik figyelembe a nem adós tulajdonostársak érdekeit? A nem adós tulajdonostársak mennyire járhatnak anyagilag rosszul, ha sikerül elárverezni?

Vegyünk példának egy házat ami papíron 20millót ér, van egy négytizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek több végrehajtós tartozása is van a házon, összesen 6 millió. Meg van egy hattizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek nincs adósága.

Köszönöm!

Péterkirály # 2024.03.20. 19:58

Hát a vevők most várják, hogy kiderüljön, hogy a adósnak pontosan mennyi a vh tartozása a házon, és ha több, mint amit kapna tőlük a házrészéért, vissza fognak lépni.

"Ha a értékénél több a tartozása, akkor ezt rendes adásvétellel lebonyolítani olyan a vevőnek, mintha piranhakkal teli lavórba lógatni a pöcsét. Nem biztos, hogy ráfázik, de azért én asszem nem próbálnám ki."

Ez szerintem a többi háztulajdonossal is nagy szemétség, hogy ilyen miatt nem tudják eladni.

drbjozsef # 2024.03.20. 17:24

gerbera hozzászólását átugrottad?

Ha a része értékénél több a tartozása, akkor ezt rendes adásvétellel lebonyolítani olyan a vevőnek, mintha piranhakkal teli lavórba lógatni a pöcsét. Nem biztos, hogy ráfázik, de azért én asszem nem próbálnám ki.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.20. 16:58

Azt a végrehajtási jogot két esetben törlik:

  • árverésen megveszi valaki azt a terhelt hányadot.
  • kifizeti az adós (vagy helyette valaki más) a teljes tartozást.

Ugye mondtam, hogy nem a telekkönyv hitelessége a te problémád.

Péterkirály # 2024.03.20. 14:45

Köszönöm szépen a válaszokat! Így már jobban értem.
Boldog Névnapot utólag is: Kedves József!

Megnéztem a tulajdoni lapot és "végrehajtási jog" van írva mindegyik bejegyzéshez.

Ezt mit jelent a végrehajtási jognál: "az időben utána következő jogszerzés nem lehet akadálya a végrehajtás céljának."

Akkor ebben az esetben mik a lehetőségek? Pontokba szedve leírom:

  • Tegyük fel, van ez a ház, nem lakja senki, de lakható állapotban van, fel is van újítva. El akarjuk adni.
  • 20 millióra van felértékelve
  • Két tulaj van, az egyiknek négytized a tuladoni hányada a másiknak hattized (ezek vagyunk mi).
  • A 20 milliós eladási árból a négytizedes tulajnak ennyi járna: 8 millió Ft.
  • A négytizedes tulaj négytizednyi házrészén sajnos van végrehajtási jogos terhelése különféle behajtócégektől. A tulajdoni lap szerint összesen: 3-millió forint.
  • A házat nem lehet eladni a felértékelt 20milliós árért, ezért idővel folyamatosan csökkentünk a meghirdetési áron.
  • A négytizedes tulaj végrehajtási jogú tartozásai közben folyamatosan nőnek a tulajdoni lapon leírtakhoz képest is, de a tulajdoni lapon az összesen 3-milliós végrehajtási jogú tartozása nem változik.
  • Nagy nehezen találunk vevőt, aki 15-millióért megvenné a házat, valószínűleg ennél többet nem kapnánk érte.
  • Ha 15 millióért sikerülne eladni, akkor a négytizedes tulaj arányosan ennyit kapna az eladás után: 6-millió forint.
  • Abból indul ki mindenki, hogy mivel a Tulajdoni lapon az van írva, hogy 1.5 millió összesen a négytizedes tulaj végrehajtási jogú tartozása a házon, a 15 millióból kapott 6 millió bőven elég lesz neki, hogy abból a tartozásait a végrehajtó felé törlessze az adásvételikor. Sőt az adásvételibe belekerülne, hogy a vevő a tartozás összegét egyenesen a végrahajtónak fogja utalni.
  • Az adásvételit készítő ügyvéd megkéri a tíznegyedes tulajt, hogy lépjen kapcsolatba a behajtócégekkel, és gyűjtse össze a a tíznegyedes házrészére terhetl adóságait, és küldje tovább neki.
  • A tíznegyedes tulaj által az ügyvédnek leadott behajtócégektől kért igazolások alapján kiderül, hogy a végrehajtásban a házra terhelt adóságok meghaladják a 8 millió forintot.

Ilyenkor mi az ördög van?
Ugye nem az van, hogy a tízhatodos tulajdoni hányadú tulaj megszívta, mert a házat nem lehet eladni 15-ért, csak 20 -ért? Mert akkor valószínűleg soha nem lehet eladni, és csak tönkre fog menni szegény ház.

Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.20. 09:18

OFF
„(egyébként boldogot neki).”

Köszönöm! :)
ON

gerbera317 # 2024.03.20. 08:07

@Peterkirály
OFF Egyezzünk meg: ha a tulajdoni illetőség 40%, akkor az nem negyven százalék, hanem négytized, esetleg kétötöd. ON
Nem mindegy, hogy jelzálogjog vagy végrehajtási jog. Már csak azért sem, mert oda van írva, tehát azt nem lehet félreolvasni, legfeljebb szándékosan. A jelzálog a kielégítés elsőbbségét biztosítja. A végrehajtási jog pedig az ingatlan lefoglalt állapotát jelzi, és arra való, hogy az időben utána következő jogszerzés nem lehet akadálya a végrehajtás céljának. Az 'x Ft és járulékai' értelmezését KBS-től megtudtad (egyébként boldogot neki).
Aki pedig végrehajtási joggal terhelt ingatlant akar vásárolni, az vagy árverésen tegye, vagy pedig a Vht. 157. § szerinti eljárásban. A harmadik utat (a tiedet) csúnyán el lehet ügyetlenkedni.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.20. 07:18

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles. De te igazából nem ezt akarod kérdezni.

A végrehajtási jogról tudni kell, hogy az "X,- Ft és járulékai" szövegben az X a tartozás tőkerészét jelöli, azt is a végrehajtási lap (vagy záradék) szerint. A teljes tartozás attól lefelé és fölfelé is eltérhet. Sőt, szinte biztos, hogy eltér.

  • 1
  • 2