ObudaFan
2008.06.12. 18:28
3. Köteles vagy megjelölni egy értéket.
4. Szerintem ne csináld jogi képviselő nélkül.
Hagyatéki ügy
ObudaFan
#
2008.06.12. 18:27
1. Részben pervesztes leszel, és megosztják a költségeket. Ha viszont óvatosan indítasz, és csak akkor emeled meg a keresetet, amikor megkapod a szakvéleményt, ez elkerülhető.
Hegyi Barnabás
#
2008.06.12. 08:40
Tisztelt Fórumozók!
Többlethasználati díj iránt keresetet szeretnék beadni a bírósághoz. Ügyvéd nélkül intézem a dolgot, ezért a szíves segítségeteket kérném.
1./ Valószínűleg szakértőt fog kirendelni a bíróság a tényleges többlethasználati összeg megállapítására.
Amennyiben az általam írt kereti igény nagyobb összeg lenne, mint amennyit a szakértő megállapít, akkor vajon „pervesztesnek“ számítok-e, – és ha igen, akkor az ellenfelem ügyvédjét stb. költségeket nekem kell állnom?
Mekkora különbség esetén érvényes a „pervesztes“ megállapítás.
Módoíthatom e lefelé a kereseti igényemet a szakértői vélemény ismeretében?
2./ Ha viszont kevesebb összeget jelölök meg kereseti igényemként és a szakértő esetleg többet állapítana meg, akkor a szakértői vélemény ismeretében fölfelé megváltoztathatom utólag a kereseti igényemet?
3./ Köteles vagyok a keresetben konkrét összeget megjelölni igényként, vagy írhatom-e azt, hogy a szakértő véleményétől teszem függővé a konkrét pénzbeli igényemet.
Ez utóbbi esetben, ha ilyen keresetet egyáltalán befogad a bíróság, akkor mekkora összeg után fizessem a kereseti illetéket?
Nagyon várom és előre is köszönöm a szíves segítségeteket?
Üdvözlettel
H. Barna
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.06.05. 06:39
- Jobb lenne, ha a testvérek nem természetben kapnák meg a köteles részüket - akkor nem is kellene részt venniük az eladásban.
- Hogy a haszonélvezet mit jelent, azt itt inkább ne bontsuk ki. Legyen elég annyi, hogy azzal terhelten senki nem fogja megvenni az ingatlant. A legköltségkímélőbb megoldás az, ha édesanyád az adásvételi szerződésben mond le a haszonélvezetéről is.
- Öööö... MIlyen illetéket is kellene édesanyádnak fizetnie?
- Ha a fizetendő személyi jövedelemadóra gondolsz, akkor abból ne csinálj nagy gondot magadnak. Az adó alapja ugyanis a szerzéskori érték (ami után illetéket fizetsz) és az eladási ár különbözete. Vélhetően nem lesz nagy a differencia - és még ebből is lejönnek a szerzés költségei: közjegyző díja, földhivatali eljárás díja, öröklési illeték.
sadiko
#
2008.06.04. 20:35
Édesapám halála kapcsán szükségessé válik szüleim családi házának eladása. Édesanyám nem képes ellátni magát, sikerült idősek otthonában elhelyezni, de mivel nagyon kevés a nyugdíja, gondoskodni kell róla, hogy fizetni tudjam a különbözetet. A hagyatékátadás egy hét múlva lesz, mely során – miután édesapám végrendeletet készített – három testvérem a köteles részt kapja, a többit pedig én öröklöm. Kérdéseim ezzel kapcsolatosak:
1. Készíthető-e olyan megállapodás, melyben a testvéreim megbíznak az ingatlan eladásával, hogy csak nekem és édesanyámnak kelljen a szerződést aláírni, miután nem egy helyen lakunk és ez könnyebbé tenni a lebonyolítást. Ha igen, ezt ügyvéd előtt kell-e megtenni, vagy elegendő két tanúnak aláírni?
2. Mit jelent, hogy édesanyámnak haszonélvezeti joga van (lesz) édesapám tulajdona után? Eladás után a haszonélvezet is tulajdonrészt jelent, tehát az eladási érték fele az övé és az édesapám utáni részből is jár neki a tulajdoni hányad arányában?
3. 1999-ben vásárolták a házat. Úgy tudom édesanyámnak emiatt nem kell adót fizetnie. Illetéket viszont igen, de azt csak az ingatlan eladása után tudná kifizetni, hiszen a nyugdíja még az idősek otthoni díjára sem elég. Lehet ilyenkor méltányossági kérelemmel élni?
4. A bevételt csak az eredeti tulajdonos (édesanyám) tudná csökkenteni? Miután Neki nem kell adót fizetni, s mivel a nagyobb részt édesapám után én öröklöm, én nem vehetem ezeket igénybe? (illeték, ügyvédi díj)
Nagyon köszönöm előre is válaszukat, segítségüket!
