Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Társasház és közös tulajdon

MajorDomus # e-mail 2018.12.13. 21:15

Meg kell keresni a Jegyzőt!

nonolet # e-mail 2018.12.13. 18:39

Nem kell lakásnak nyilvánítani...
ÉS
nem csak lakásnak lehet címe!!!

1.
Kéri a cím megállapítását, ez ugye nem tagadható meg a sufni esetén sem.

2.
Aztán beköltözik...

3.
Aztán be is jelentkezik, hisz

  • cím van
  • otr lakik

Ennyi.

wers # e-mail 2018.12.13. 08:32

Valahogy ez a "lakó"helyiség még mindig további értelmezéseket szül, pedig egyértelmű.

Nem hiszem, az ötlakásos társasház hatodik helyisége, mint a Futrinkautca 33. 1.em. 6. szerepelhet a lakcímnyilvántartásban, ha azt az önkormányzat nem nyilvánította lakásnak. Márpedig itt erről van szó.

Azt a KEKKH nyilatkozat nem tudom hogyan került az utcajogászhoz, de nem hivatalos, egyébként már kekkh sincs egy jó ideje.

nonolet # e-mail 2018.12.12. 23:24

aki75

LAKNI bárhol lehet... akár a sufniban is, jogszerűen.

- - -

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény) vonatkozó rendelkezése alapján

a polgár lakóhelye:

„annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.

A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.” (Lakcímtörvény 5. § (2) bekezdés)

A törvény álláspontunk szerint tehát egyértelmű: ha valaki nem lakásban lakik és Magyarországon élő magyar állampolgár, az az ingatlan státuszától függetlenül bárhova be tudja jelenteni a lakcímét, ha egyébként a törvény többi feltételét teljesíti.

Azonban hiába oktattuk ki alaposan az ügyfeleinket a hatályos jogszabályi rendelkezésekről és készítettük fel őket a járási (kerületi) hivatal előtti ügyintézésre, több esetben – akár a közvetlen közreműködésünk mellett– sem sikerült az ügyfeleinknek a lakcímüket az általuk lakott helyiségbe – leginkább az ügyintézők tájékozatlansága!!!!!! miatt – bejelenteni.

Álláspontunk megerősítése érdekében így a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi (KEKKH) hivatalától kértünk állásfoglalást, mivel a KEKKH az a hatóság, amely működteti a polgárok lakcímének nyilvántartását, valamint az okmányirodai rendszert. A KEKKH állásfoglalásában megerősítette az eddigi gyakorlatunkat, tehát:

1. A Lakcímtörvény a lakcímbejelentés tekintetében nem vizsgálja a lakás jellegét, besorolását, lakhatásra alkalmasságát,
hanem
egyenértékűnek tekinti – más ágazati jogszabályokban meghatározott – lakásnak nem minősülő épületekkel, épületrészekkel, helyiségekkel, és biztosítja ott lakóhely létesítését.

Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy be tudod jelenteni a lakcímedet az általad lakott présházba, sufniba, garázsba, üzlethelyiségbe, ha azt jogszerűen használod, függetlenül attól, hogy ezek az épületek jogilag nem minősülnek!!!!! lakásnak.

2. A lakcímbejelentési eljárás során a cím létezését nem az ingatlan-nyilvántartás, hanem a címnyilvántartás alapján ellenőrzik.
A jogszabály alapján a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei azt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi.

Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel az címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha te olyan helyen laksz, ami még nem szerepel a központi címnyilvántartásban – mert még soha nem jelentett be oda senki lakcímet –, akkor bizonyíthatod a jegyző előtt – a példánál maradva – a présház létezését, aminek eredményeképpen a lakcímbejelentést el kell fogadni.

Ha neked is problémád van a nem lakáscélú ingatlanba való lakcím bejelentéssel, akkor töltsd le innen a KEKKH állásfoglalását,

http://utcajogasz.hu/…2_2016_2.pdf

MajorDomus # e-mail 2018.12.12. 21:54

Ez van akkor,amikor sajnálják a pénzt,egy közös képviselőre!

HausOhneFenster #   2018.12.12. 11:25

@aki75

Az, hogy miert nem akarjatok, hogy oda egy csalad beköltözzek, ott - a kialakitott taroloban - eletvitelszerüen eljen es azt lakasnak hasznalja, teljesen mindegy. Teny, hogy az 5 lakasbol senki nem akarja, hogy ott valaki lakjon. Igy megprobal az ember a törveny keretein belül olyan megoldast keresni, ami ezt megakadalyozhatna.

A helyedben en felvennem a hatizsakot, bakancsot es kilincselnek a hivataloknal. Nekem akarhova kellett mennem, mindenhol nagyon kedves, segitökesz emberekre talaltam. Az epitesi hatosagoktol elkezdve a NAV-ig mindent bejartam.

En az epitesi hatosagoknal kezdenem. Kellett-e a tarolo kialakitasara epitesi engedely, hasznalatbaveteli engedely, van-e energiatanusitvany? A földhivatalnal kerhetsz betekintest az alapito okiratba. Valahol csak nyoma van annak, hogy a tarolobol iroda lett, utana meg lakas. Ha, az alapito okiratban még tarolo szerepel, akkor most nem rendeltetesszerüen hasznaljak. Hogyan van a tarolo tulajdonhanyada beirva. Ha, elter a lakasoketol, akkor mar rezsiben is csak-csak rafizettek. Ez igy nem koser. Mi van az adasveteli szerzödesben? Tiltja-e irodak, üzletek kialakitasat?

Valminek csak kell lennie, ami nem törvenyszerüen zajlott le es bele lehet kötni. Al Capone-t sem a gyilkossagok, alkoholcsempeszet esatöbbi tettek sved függöny möge, hanem adocsalasert.

Szomorú örökös #   2018.12.12. 08:32

aki75

Hogy lehet ez jogilag, hogy az ember él egy 5 lakásos társasházban társasházi szerződéssel, jogokkal majd hirtelen önkényesen 6 lakásos lesz?

Nem biztos, hogy 6 lakásossá vált a társasház. Az iroda is használható lakásként, ha a megfelelő költségeket fizetik rá. Én egy papíron 2 lakásos házban laktam anno úgy, hogy egy hivatalosan, engedéllyel épült melléképület bővítésben alakítottunk ki 3. lakást. A főépítészi irodában mikor bent jártam, hogy esetleg önálló lakrésszé szeretném hivatalosan is nyilvánítani, akkor egyéb okok miatt - hátsó kert 6 méterre lógott az épület, ahová nem lehet építeni lakóépületet - azt mondták, hogy ez nem lehetséges, viszont ők abba nem szólnak bele, hogy milyen célra használom a melléképületet, tehát így hivatalosan az sem gond, hogy lakás céljára történik a használata.

Lehet itt is ez a helyzet és szerintem annak azért örülni kéne, hogy nem iroda vagy a korábban felsorolt használatú helyiség lett belőle. Normális együttélés mellett nem értem, hogy lehet egy újabb lakó probléma. Valami más gond van itt, csak arról nem nagyon írtál.

aki75 # e-mail 2018.12.12. 08:09

HausOhneFenster

Mi nálunk egy 25 éve épült házról van szó. Társasházi szerződéssel, kijelölt képviselőkkel, stb.
Csak az egyik volt nagyméretű, földszinti tároló kikerült egy nem itt élő, lakó tulajdonába és ő lakássá alakította és kiadta.
Ment a harc az ingatlanosokkal is de egyszer csak valaki beköltözött.
Hogy lehet ez jogilag, hogy az ember él egy 5 lakásos társasházban társasházi szerződéssel, jogokkal majd hirtelen önkényesen 6 lakásos lesz?
Hát azért ez nonszensz...
Üdv

HausOhneFenster #   2018.12.12. 07:52

@aki75

Nalunk is egy 5 lakasos közösseg van alakuloban.
Az adasveteli szerzödesünkben benne foglaltatik, hogy ebben a lakohazban semmilyen üzlet/iroda nem müködhet.

Az egyik potencialis vasarlonak ezt nem mondtak el. Foglalot letette, aztan az adasveteli-szerzödes felolvasasanal derült feny ra. Ezutan visszalepett a vasarlasi szandekatol.

Nezd meg, hogy talan van ilyen passzus az adasveteli szerzödesetekben.

Meg szeretnem kerdezni Töled, hogy tarsashazkent vagytok-e nyilvantartva, van-e külsös közös kepviselötök vagy csak a lakok közül egy megbizott?

HausOhneFenster #   2018.12.12. 07:45

@MajorDomus

Nem alakultunk még tarsashazza, most még csak egy epitö közösseg vagyunk. A tarsahazi törvenyek nem alkalmazhatok rank. 5 lakasrol van szo, igy kesöbb magunk dönthetünk arrol, hogy tarsashazza alakulunk, vagy csak tulajdoni közösseg maradunk, amire a ptk. törvenyei a mervadok. 5 lakasnal, ha nem alakulunk tarsashazza, akkor SZMSZ sem kell.

Azt is erösen megkerdöjeleznem, hogy a fentiek tudataban, egyaltalan össze hivhatunk-e egy közgyülest amin szavazunk, s egyaltalan ez a szavazas jogerös-e?

En ugy gondolom (ahogy a földhivatalban is mondtak), hogy elöször a hasznalatbavetelinek kell meglennie, azutan az ügyved megirhatja a vegleges alapito okiratot, amit el kell fogadnunk, hisz a tervezett alapito okirat lesz megvaltoztatva. Az alapito okirat megvaltozasat 100%-ban kell elfogadnunk. A földhivatalban ugy magyaraztak, hogy az alapito okirat, most csak azert egy un. tervezet, mert eddig folyamatban volt a lakasok ertekesitese. Ezidaig szamomra minden logikus es követhetö is.

Nekem az jött le ( s most nem vitatkozni akarok es nem is arrol van szo, hogy akarmit jobban tudnek, hanem inkabb visszajelzest varok Töled/ a Forumtol, hogy talan hiba van a gondolatmenetemben vagy sem)

tehat, mindennek az eredöje az, hogy elöször legyen meg a

#1 hasznalatbavetelei. Ezutan (csak ezutan)
#2 meg kell irnia az ügyvednek a vegleges alapito okiratot, amit 100%-ban el kell fogadnunk. Itt bele lehet irni a garazsok 0,5 szorzojat. Az ügyved SZMSZ-t is irhat, ha ugy gondoljuk, hogy tarsashaz leszünk.
#3 meg kell szavaznunk, hogy tulajdoni közösseg maradunk, vagy tarsashaz, akkor igy kerülünk majd nyilvantartasba.

Ezutan lehet lakogyülest tartani, szavazni, a szemetest atiratni, meröorakat esatöbbi.

Az a lakogyüles, amit a mult heten tartottunk meg es szavazgattunk, szerintem az jogilag nem ervenyes.

aki75 # e-mail 2018.12.11. 22:57

MajorDomus

Köszönöm válaszodat.
Azt a baj, hogy egyszer csak megjelentek és beköltöztek mert a tulaj is tudta, hogy a társasház ezt nem engedi így sutyiba és gyorsba oldották meg.
Utólag ez hogyan kompenzálható?

aki75 # e-mail 2018.12.11. 22:55

Blackjack21

Köszönöm a választ. Tehát ezek alapján nem korlátozható.
Azért az elég elkeserítő, hogy valaki évek óta él egy sok 10 milliót érő egy lakásban egy 5 lakásos hegyvidéki társasházban majd egyik pillanatban megjelenik a zárt kertben egy család és se szó,se köszönés és beköltözik az egyik földszinti tárolóba ami irodává lett átminősítve.
Azért ez a lakástulajdonosoknak akár anyagi veszteséget is jelent hiszen így akár az összes tárolóba beköltözhet egy család és a végén egy 10 lakásos társasház jön létre a gyakorlatban egy olyan környéken ahol 5 lakás a maximum...
Én ezt az oldalt olvasgattam és itt azért azt írják van lehetőség korlátozásra.
Mi az igazság?
Köszönöm és üdv.

http://www.hidasi.hu/index.php?…

MajorDomus # e-mail 2018.12.11. 22:53

Keressétek meg a Jegyzőt !
Egyszerű birtokvédelmi eljárással megakadályozható a beköltözés!

!

Blackjack21 # e-mail 2018.12.11. 22:46

Én úgy gondolom, hogy lakóépületben lévő nem lakás célú helység lakásként történő használatát közgyűlési egyedi határozat, szmsz nem tilthatja meg.

Meg kellene nézni az önkormányzati rendeletet, hátha abba található olyan rendelkezés, amely a lakóközösség javát szolgálja.

Fordítva van megoldás, tehát akkor ha lakást használnak más célra, ott szmsz tilthatja a nem lakás célú használatot (iroda, üzlet, szálláscélú kiadás ....).

Blackjack21 # e-mail 2018.12.11. 22:40

„A Társasházi tv. feljogosítja a települési önkormányzatot, hogy rendeletben meghatározza a területén fekvő nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit. Budapesten a jogalkotó hatáskör megoszlik. Elsősorban a kerületi, de a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat alkothat rendeletet.
Az önkormányzat rendeletalkotási jogköre nem csak a lakóépületekben lévő nem lakás célú helyiségek használatának szabályozására terjed ki, hanem bármely épületben lévő nem lakás célú helyiségre. Sőt, az önkormányzat nem is csak a társasházakban lévő helyiségek használatával összefüggő szabályokat alkothat, hanem bármely nem lakás célú helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit meghatározhatja.
A rendeletnek városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján kell megszületnie és az építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban kell állni.

dr. Horváth Gyula. Kommentár a társasházi törvényhez - Kommentár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényhez

Blackjack21 # e-mail 2018.12.11. 22:36

A Társasházi tv. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében

  • a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg
  • szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha
  • szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni,

a szervezeti-működési szabályzat a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.
A törvényszövegből ez esetben is kiolvasható, hogy csak lakóépület szervezeti-működési szabályzata korlátozhatja normatív módon a nem lakáscélú helyiség használatát, hasznosítását. Erre azonban kizárólag a fent felsorolt tevékenységek vonatkozásában van lehetőség. Tehát akkor, ha a nem lakáscélú helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenység folytatását vagy szexuális termék és segédeszköz árusítását kívánja szabályozni, illetve megtiltani a közösség.
A lakásokra vonatkozó korlátozási lehetőséggel összehasonlítva e szabályt, jól látható a különbség. Lakásnál a nem lakáscélú használatot általánosan tilthatja a szervezeti-működési szabályzat, míg nem lakás céljára szolgáló helyiségnél csak a fent felsorolt három tevékenység céljára történő használat tiltható, illetve korlátozható.

aki75 # e-mail 2018.12.11. 22:27

Blackjack21

Jó estét.
Jelenleg is iroda. Mivel az övezeti besorolás szerinti 5 lakás már megvan ezért lakássá nem is lehet besorolni.
Köszönettel és üdv.

Blackjack21 # e-mail 2018.12.11. 22:19

@aki75

Jelenleg mi az ingatlan-nyilvántartási "rendeltetése" a bérelt ingatlannak? Lakás vagy iroda?

aki75 # e-mail 2018.12.11. 22:10

Jó estét.
Segítségüket kérném ilyenkor mit tehetnek a lakók?
A történet dióhéjban:
Óbuda, Táborhegy, zöld övezet. Maximum 5 lakásosak lehetnek a társasházak rendeletileg.
Mind az 5 lakáshoz tartozik-zott külön álló nagy 30-50 nm tároló.
Az egyik lakó tároló nélkül adta el a lakását majd később a tárolót megvásárolta egy személy és irodává minősítette de nem használta, üresen állt.
Majd évekkel később valaki megvette lakássá alakította és most bérbe adta egy családnak akik beköltöztek állandó lakhatásra és be is akarnak, fognak jelentkezni.
A lakás tulajdonosokban ez igen nagy felháborodást keltett.
Hogyan lehetséges ez, hogy egy irodába életvitelszerűen lakjon egy család?
Hogyan akadályozható ez meg?
Ennyi kijátszani az 5 lakásos, zöld övezeti törvényi besorolást?
Kérem ki hogyan látja ez tényleg így működik vagy a lakógyűlés hozhat korlátozást a helység használatára amit be kell (kellene) tartaniuk?
Nem egy olcsó részről beszélünk ahol kényszer lakhatásról van szó.
Köszönöm a segítséget.
Üdvözlet.

MajorDomus # e-mail 2018.12.11. 21:33

Ne, hogy alaki hiba miatt legyen a határozat/közgyűlés érvénytelen.

akkor miért felejtetted el a Jelenléti ívet?

anélkül nincs közgyűlési jegyzőkönyv,sőt közgyűlés sem!

MajorDomus # e-mail 2018.12.11. 21:29

Haus..

semmi!

a meghatalmazást nem lehet továbbadni!

almeghatalmazott nincs!
a szavazat érvénytelen!

Blackjack21 # e-mail 2018.12.11. 17:44

@HausOhneFenster

nem feltétlenül értünk egyet, leírtam már mikor kell a haszn. vételi engedélyhez Ao-ot csatolni.

HausOhneFenster #   2018.12.11. 15:04

@MajorDomus

Mi van abban az esetben, ha pl. valakinek a tulajdonostól állandó megbízása van és nem tud részt venni a lakógyűlésen, ugyanakkor SMS-ben megbíz egy tulajdonost a képviselettel?

Nem akarom cifrázni, de nálunk pontosan ez az eset áll fenn.

Az akinek állandó megbízása van a tulajdonostól, ő saját maga nem tulajdonos.

HausOhneFenster #   2018.12.11. 14:38

A szó elszáll, az írás megmarad. Én írásban kérném. Biztos ami biztos.

Ha, valaki netán megtámadná a lakógyűlésen hozott valamelyik határozatot, akkor (szerintem) a bíróságon mindent le kell rakni az asztalra.
Ne, hogy alaki hiba miatt legyen a határozat/közgyűlés érvénytelen.

MajorDomus # e-mail 2018.12.10. 19:59

Hát ha jobban tudod,akkor miért kérdezősködsz?

egyébként amit emlitettél,az nem általános,hanem eseti meghatalmazás! nem mindegy.