Osztatlan közös tulajdon


nidi # 2016.03.10. 16:13

Sziasztok!
Új vagyok itt a fórumon. Változott mostanában az "elővásárlási jog"?
Konkrétan, osztatlan közös tulajdonom van, ikerház.
Úgy tűnik a szomszédom eladta az ő oldalát anélkül, hogy minket megkérdezett volna írásban.
Ma már ez így megy? Nem kellett volna írásban közölni a vétel feltételeit, ár, fizetési határidő?

wxyz # 2016.03.11. 21:19

Üdv. 6.6 hektáros osztatlan közös tulajdonú erdőből szeretnék kiválni 0,55 hektárral.Mi a menete tudja valaki?


123456789

lajcsó # 2016.03.11. 21:29

"Üdv. 6.6 hektáros osztatlan közös tulajdonú erdőből szeretnék kiválni 0,55 hektárral.Mi a menete tudja valaki?"
Első lépésben vsárolsz még hozzá 2,45 hektárt, mivel csak 3 hektár területnagyságtól lehet külterületi termőföldön önálló ingatlant kialakítani!

MajorDomus # 2016.03.11. 21:34

De 0-ik lépésként keresd meg az árát.

habfarago # 2016.03.12. 08:36

Tisztelt Fórumozók!

Ingatlankeresésben vagyunk és beleakadtunk egy épülő ingatlanba, aminek jó az ára, jó a fekvése és egészen jó minőségben épül.A fizetési feltételek is korrektnek tűnnek, abban nem látok nagy kockázatot. Az vele a gondom, hogy a jelenlegi tulajdonosa, aki egyben a kivitelezője is (elvileg "magánember", gyakorlatilag ezzel foglalkozik hivatásszerűen) osztatlan közös tulajdonként szeretné értékesíteni a lakásokat megosztási megállapodással. Amennyire utána tudtam nézni ez elvileg működhetne is, gyakorlatilag számos nyűgje van az elővételi jogtól kezdve az elérhetetlenné váló társtulajdonoson keresztül a közös részeket érintő ügyek intézéséig... Szóval sokkal tisztább volna a helyzet ha társasházzá alakítaná, de nem így akarja.(Vajon miért?) Elvileg ugye utólag a tulajdonosok is megalakíthatják a társasházat, lenne vele pár tízezer forint költségük. Csak ott elég ha egy valaki vétózza az ügyet, vagy valamilyen vita alakul ki és máris megakad a dolog.
Hat lakásról van szó, elvileg az utolsó darabot néztük, tehát a másik öt tulaj már ismert, akár nyilatkozhatnának is a társasház alapítási szándékukról... Adjatok tanácsot, érdemes ezen gondolkodnom, beleszállni valamilyen feltételekkel, vagy túl sok itt a kockázat, hagyjam a csudába?
Köszönöm előre is.

SolnesM # 2016.03.12. 18:18

Épülő ingatlant nem szabad megvenni.

Majd ha kész lesz !!

MajorDomus # 2016.03.12. 18:29

Ne vágj bele, kockázatos.

Dr.Attika # 2016.03.12. 18:35

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Svindli szaga van a dolognak.

lajcsó # 2016.03.13. 08:07

"A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet." (Társasházi törvény)
Valóban jó lenne tudni, hogy ő miért nem lép az ügyben. Szerintem is hagyd a fenébe!

habfarago # 2016.03.16. 09:38

Köszönöm a hozzászólásokat!
Megrágtuk a dolgot és úgy döntöttünk, hogy nem foglalkozunk vele. Közben találtam a neten olyan szerződést, ami szintén új építésű társasházi lakások építés alatti eladásához készült egy komolyabb építőipari cégnél. Hát nem egy két soros iromány, nyilván nem véletlenül..

umea # 2016.03.19. 16:59

Tisztelt Jogi Fórum.
Hatlakásos társasházban lakunk. Kis udvarunkban akar gépkocsi beállót. Mi a többi tulajdonos ehhez nem járulunk hozzá. Bírósággal fenyeget.Az Aalapító kiratbvan és a Hátirendben benne van, hogy az osztataln közös tulajdonú udvarban gépkocsival parkolni tilos. Mit tehetünk ellene, mi várható a Bíróságnál?
Előre is megköszönöm szíves válaszukat,
tisztelettel:
Imre

MajorDomus # 2016.03.21. 19:17

Esetleg magyarul?

Dr.Attika # 2016.03.21. 21:12

Imre a következőket adja elő: Egy hat lakásos társasházban lakik, melynek kis udvara van. Az egyik lakótárs gépkocsi bejárót akar építeni. Ez ellen a többi lakó tiltakozik. Az építeni akaró lakótárs azzal fenyegetőzik, hogy ha a többi lakótárs ehhez nem járul hozzá, akkor a hozzájáruló nyilatkozatot bírósági határozattal akarja pótolni.
Mind az alapító okirat, mind a házirend azt tartalmazza, hogy az udvarba gépjárművel beállni nem szabad. A kérdés az, hogy ezen tényállás mellett a bíróság határozatában pótolhatja-e az öt lakó hozzájárulását.
Válasz: nem.

MajorDomus # 2016.03.22. 22:36

Én úgy értettem hogy a társasházat akarja Beperelni.
Ja, persze a kötelezés. is per

kakas 2016 # 2016.04.08. 16:54

Az ügyben szeretnék érdeklődni, hogy vásároltunk egy üzlethelyiséget, ami egy 12 lakásos társasházban található, /Wekerlén/ a társasházhoz tartozik egy kerthelyiség, ami közös osztatlan tulajdonként szerepel.
a közös képviselő közölte, hogy az üzletnek nem jár a kertből, ami annyira nem is izgat, (bár én is ki ülhetnék néha csak a madarak csicsergését hallgatni, ha ép nem dolgoznék az üzletben..) - de a kertben közös vízóra van aminek a díjfizetésére viszont egyenlő arányban igényt tartanak. én úgy gondolom ha nincs mit keressek a kertben, nincs is miért fizetnem, bár szerintem a kert egyenlő arányban a többi lakóval engem is illet és abban az esetben természetesen a közös költségeket is vállalom. ( az üzlethelyiséghez még az előző tulajdonos anno az üzlet melletti lakásból megvásárolt egy szobát, és azt is az üzlethez csatolta, így ráadásul az üzlet a társasházban az egyik legnagyobb ingatlan.)
a kérdésem tehát, hogy használhatom e én is a kertet egyenlő arányban a többi lakóval, ill. ha nem kell e a kerti vízcsapért közös költséget fizetnem, ha nem is használhatom?
köszönettel.

ObudaFan # 2016.04.08. 18:05

Ez ennél bonyolultabb. Ha az eddig kialakult gyakorlat ez volt, akkor nem feltétlenül használhatod. A közös vízóra pedig nem csak a locsolást méri.

MajorDomus # 2016.04.08. 20:49

Szerintem egy külön vizóra van a locsolásra. Azért van jelentősége, mert arra a Vízmű nem számít fel csatornadijat.

Az osztatlan közös tulajdonból nem lehet kitiltani az üzlettulajdonost!

A kérdés csak az, hogy osztatlan közös e?
Ha az Alapitó Okirat szerint csak a lakástulajdonosoké, akkor a közös képviselőnek igaza van.

pestszentlorinc # 2016.04.11. 18:20

Osztatlan közös balatoni nyaralónak öt tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos szülei régen haszonélvezetet jegyeztettek be az ingatlanrészre. Mindketten évekkel ezelőtt meghaltak, de a tulajdonos nem hajlandó a haszonélvezet törlésével foglalkozni. Mi van ilyen esetben? Gyakorlatilag hiába ad az élő tulajdonoslemondó nyilatkozatot az elővásárlási jogról, a többi tulajdonosok ingatlanrésze is eladhatatlan?

MajorDomus # 2016.04.11. 19:20

Semmi!
A haszonélvezet a halállal megszünik, kérjétek ki a 2 szülő halotti anyakönyvi kivonatát, és máris lehet eladni.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.11. 19:47

A haszonélvezőnek nincs is elővásárlási joga.

pmonika83 # 2016.04.12. 14:08

Tisztelt Fórumozók!

A tanácsukat szeretném kérni.
Közös osztatlan tulajdonú telket vásároltunk egy családdal, 50-50% tulajdoni hányaddal, amelyre ikerházat építünk, amit később társasházzá szeretnénk nyilvánítani. A telek 2 utcára nyílik, tehát a külön bejutás megoldott, középen pedig egy kerítéssel választanánk ketté a telket. A közművek viszont a mi részünkön vannak. Kérdésem, hogy mivel egy helyrajzi számon vagyunk, kötelesek vagyunk-e tűrni, hogy a mi részünkön menjenek végig a vezetékek a hátsó szomszédhoz. Elvileg az ő oldaláról is be lehetne kötni, csak az milliókkal többe kerülne. A vízóra lesz egyedül, ami a mi telekrészünkön lesz, de saját mérő lesz mindkettőnknek.
Ha nincs más megoldás és a vezetékek a mi részünkön fognak átmenni hozzájuk, terhelni fogja-e szolgalmi jog a mi részünket, miután társasházzá nyilvánítják és külön albetétként fog szerepelni?
A használati és telekmegosztási szerződésen kívül van-e még valamilyen megállapodás, amit ajánlott megkötni a szomszéddal?
Nagyon köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel,

Mónika

AngelP # 2016.04.12. 14:22

Kedves Fórumozók!

Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan, amin egy ikerház áll (két külön bejárattal, két külön házrész). Jelenleg két tulajdonosa van, akik 50-50% -ot birtokolnak. Ennek az ingatlannak az 50%-át szeretném megvásárolni. A jelenlegi tulajdonosok között van használati megosztási szerződés. Az a két kérdésem, hogy

  1. rám mint új tulajdonosra érvényes lesz-e a jelenlegi használati megosztási szerződés, illetve
  2. a másik tulajdonosra érvényes marad-e a használati megosztási szerződés miután én tulajdonos leszek.

A következő lehetőség merült fel bennem: Én megvettem az ingatlan 50%-át. Mivel még nincs köztem és a másik tulaj között szerződés a közös tulajdon kizárólagos használatáról, ezért én szabadon járhatok-kelhetek a teljes házban. Ugyanez megfordítva úgy, hogy nekem kellemetlenebb: Ha lesz köztem és a másik tulajdonos között használati megosztási szerződés, és ő eladja a tulajdonrészét, akkor az új tulajdonostársam szabadon-járhat kelhet a teljes házban (amíg nem lesz új használati megosztási szerződés)?
Remélem értitek milyen problémás helyzetre gondolok.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv
Péter

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.12. 14:28

Mivel tudsz róla, igen.

peptóka # 2016.04.12. 17:23

Tisztelt Fórumozók!
Talán utolsó kapaszkodóként fordulok mindenkihez, talán tud valaki valami biztosat mondani. Nem tudok eligazodni a 2013 évi új földtörvény értelmezésével.
Több ügyvédet, földhivatali munkatársat is megkérdeztem, de ki így ki úgy értelmezve a szöveget adott választ.
Megírom őszintén nem sok reményt fűzök ahhoz, hogy egyáltalán kapok bármi választ is levelemre, de megpróbálom!
2015 év december 10.-én osztatlan közös földterület árverésén vettünk részt, ahol nem mi licitáltunk a legmagasabb összeggel, így egy másik, NEM tulajdonostárs földművesnek ütötték le a licitet. Azért is nem tornáztuk fel a licitet, mivel, előtte megtekintettük a földhivatali nyilvántartást, és a tulajdonostársak közül csak a fiam volt az aki saját jogon a tulajdonát használja. Mindenki másé harmadik személy használatába volt. Olyan sem volt, akiről azt gondolhattuk, hogy földet vásárolna. Vagyis, akkori állapot szerint a tulajdonostársak közt senki nem volt földműves.Egyedül a fiam.
2015 december 31.-én a licitet elnyerő földműves csere szerződéssel tulajdonjogot szerzett az osztatlan közösben. Az egy dolog, hogy valószínűsíthető, hogy csak és kizárólag azért történt a csereszerződés, hogy tulajdonostársként, elővásárlási joga keletkezzen az ingatlanban.
Nem vagyunk egy bíróságra szaladó típus, így nem hiszem, hogy megtámadjuk a csere szeződést.
Az árverést elnyerő földműves, elővásárlási jogállása a következő:

állattartó telep tulajdonosa,
tulajdonostárs,
földműves aki helyben lakónak minősül,
családi gazdálkodó,

A fiam jogállása:

Állattartó telep tulajdonosa,
tulajdonostárs,
földműves aki helyben lakónak minősül,
családi gazdálkodó,
fiatal földműves.

A kérdésem a következő lenne:
látható, hogy a két tulajdonostárs, csak a fiatal földműves meghatározásban tér el. Figyelembe kell-e venni ezt a jogosultsági sorrend felállítása során? Van aki azt mondja igen, van aki azt nem számít.
Megjegyzem, mindattól függetlenül, hogy a figyelembe vétel nekünk kedvezne, nem igazán értem azokat akik a nem mellett voksolnak. Józan ésszel azt gondolom, ha valaki családi gazdálkodó, és még fiatal földműves is, az többet ér, hiszen kettő feltételnek is megfelel.

Ha pedig tényleg nem jelent pluszt az, ha valaki esetleg akár mindhárom jogosulti sorrendnek megfelel,
családi gazdálkodó,
fiatal földműves,
pályakezdő gazdálkodó,
mert lehet ilyen is, akkor csak és kizárólag családi gazda szerezhet földtulajdont.
Nagyon köszönöm,ha valaki elolvassa , és tud nekem bármi BIZTOS magyarázatot adni. Üdv

Immaculata # 2016.04.12. 18:04

Tulajdonostársak között nincs elővásárlási jog, az eladó annak a tulajdonostársának adja, amelyiknek akarja.