Osztatlan közös tulajdon

„Ptk. 5:76. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.”

Értesítetted, felszólítottad a munkálatok megkezdése előtt?

Kedves Osztap!
Köszönöm szépen, ez nagyon hasznos volt, szerintem bele is vágunk.
Még egy kérdésem lenne, hogy az ingatlant érintő kiadásokba beletartozik az úgynevezett állagmegóvás? A csőtörésekre, a lehulló vakolatra, beázások utáni felújításra, tetőjavításra gondolok.

Vegyetek fel hitelt 1 évre, a ház eladása után visszafizetitek s még nyereségetek is lesz.

Andilona,

A közös tulajdonnal járó kiadásokat a tulajdonosok a tulajdoni hányad arányában viselik. Ptk. 5:75-76. § Aki kifizette (és ezt tudja igazolni, pl. számlával), szólítsa fel a nem fizető tulajdonost tértis levélben, hogy az arányos részt fizesse meg. Ha nem fizet, adathat ki ellene fizetési meghagyást. Ha arra sem fizet, végrehajtást kérhet: akkor a végrehajtó végrehajtási jogot tetet az adós mindegyik tulajdoni hányadára. Ha ez is megvan, akkor végrehajtást kérő a végrehajtótól kérheti, hogy az adott ingatlanon árverezzék el a tulajdoni hányadát (ahol tehermentesen megvehetitek), vagy a többi tulajdonos együtt kérheti, hogy az egész ingatlant árverezzék el.
Megoldás lehet, hogy az egyik földet árvereztetitek (az egészet), a befolyó pénzből meg licitáltok a házban levő tulajdoni hányadára.

Kedves Alapos! Higyje el, hogy ha lenne a zsebemben több mint tízmillió, akkor nem itt nézelődnék. Van esetleg valami kivitelezhetőbb ötlete?

Ez lenne a legokosabb. Dobjátok össze az árat..

„Mivel tele van adóssággal, el akarja adni, akár abszolút áron alul is.”
Ha igaz akkor meg kell venni tőle !

Köszönöm szépen!
A lakóingatlant valójában egyikünk sem használja, de a fenntartásába sem száll bele a része erejéig.
a földek meg mind a helyi tsz-nek vannak bérbeadva. Kiadásnál nem albérletre gondolunk hanem arbnb szerű vállalkozásra, néhány napos vendéglátásra.

Azt akarod kérdezni, lehet-e perben úgy kérni több ingatlan közös tulajdonának megszüntetését, hogy mindegyiknek valamelyik peres fél legyen a kizárólagos tulajdonosa?
A bíróság valószínűleg alapból idegenkedne tőle, és azt mondaná inkább, hogy nem lehet. Én azt mondom, elvben nem kizárt, de van néhány feltétele. Mindenekelőtt az, hogy csak arra lehet "rátukmálni" valamely ingatlan kizárólagos tulajdonjogát, aki azt birtokolja.

A bérbeadáshoz egyhangú határozat kell. Ha viszont megvan a döntés, a bérleti díj a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a tulajdonosokat. A szerződéseket eleve úgy szokás írni, hogy a bérlő közvetlenül fizet mindenkinek. Úgy nehéz beszámítani.

Szép napot!
A családunknak van vidéken egy lakó és több kisebb mezőgazdasági ingatlana.
Mindegyikben társ egy testvér, 1/3 résszel.
Az összes ingatlanra jelzálog került a tartozásai (NAV, vh.stb) miatt.
A lakóingatlan romos állapotban volt, annak megmentését és felújítását a mi családunk finanszírozza, a tetemes leutazási költségekkel együtt (240km). Ugyancsak nem száll be tizenöt éve egyetlen kötelező fenntartási költségbe sem (szemétszállítási díj, közművek, rendszeres gyomirtás-kaszálás)

Mivel szabadon bejárhat, így mi sem tudjuk az ingatlant nyugodtan használni, mert egyrészt acsarog, másrészt ha megjelenik, azt onnan tudjuk, hogy eltűnik ez az. Ezért a fontosabb szerszámokat, anyagokat is inkább hurcoljuk.

Mivel tele van adóssággal, el akarja adni, akár abszolút áron alul is. Mi érzelmi okokból is ragaszkodnánk hozzá, meg egyszer már nagyon becsapott minket. (Szülői ház)

Felajánlottuk neki, hogy csereberéljük el, de hallani sem akar róla.
Most azt tervezzük, hogy kiadnánk nyaralónak szezonban, de mivel ő semmivel nem járult hozzá a lakhatóvá tételéhez és a fenntartásához, és a kiadással kapcsolatos minden teher is minket fog nyomni, (leutazás, ágynemű mosás, takarítás fertőtlenítés...) így nem látjuk igazságosnak, ha megkapja az 1/3 bevételt. Pláne, hogy a NAV tartozása miatt nem számlázná ránk vissza a részét, tehát az ő haszna után is mi adóznánk.

Kérdés, hogy a csereberélést ki lehet-e erőszakolni, esetleg a befektetett munkával/pénzzel egyetemben?
Vagy ha ez nem megy, akkor bérbeadásnál jogunk van-e levonni a költségeinket az ő részéből is? Persze részarányosan.
Esetleg visszatarthatjuk az ő részét addig, amíg a befektetett költségek rá eső részét ki nem egyenlíti?
Köszönöm szépen előre is!

Ha hárman nem fogtok össze akkor kiszolgáltatott
helyzetbe kerültök...

Ha hárman nem fogtok össze akkor kiszolgáltatott
helyzetbe kerültök...

„Ha egy magánút nincs lezárva a közforgalom elől, azt bárki használhatja. Lezárni hatósági engedéllyel lehet.
”
Igen, ez világos. Lehet, hogy ezért akarja az úszókaput. De közben beszéltem katasztrófavédelmisekkel és ők mondták, hogy ha nem üzemeltetünk rá külön portást/kapuőrt, akkor ha a leghátsó/legfelső házban tűz üt ki, vagy mentő kellene és a kapu miatt nem tud időben bejutni, akkor az akadály kapcsán az összes alsó lakó felelősségre vonható. Ugyanez vonatkozik a téli csúszásmentesítésre. Ha a mentő lefelé megcsúszik szerda reggel, senkit nem fog érdekelni a magán kis időbeosztás, hogy kinek kellett volna takarítani kedd éjjel.

Nekem nem hiányzik az egyetemleges felelősség.
Biztosan meg lehet ezt oldani másképpen is. Pl. táblával. Ennek majd utánanézek.

Quercus

„Hogyan tudta megvenni a tulajdoni hánydot? Az eladó tulajdonostárs közölte veletek a vételi szándékot, és ti ahhoz hozzájárultatok?"
”
Dehogy! Már régen jogerős volt az építési engedély és jelentős földmunkákat is elvégeztek, amikor megjelent a vevő az elővásárlásról lemondó nyilatkozattal. Akkor még a 2/4 szerepelt benne, és ekkor tört ki az első balhé. Bal felső szomszéd meg akarta venni az utat - hogy ne tudják egyáltalán használni -, de ezek szerint fölösleges lett volna.
(A két lenti telek/ingatlan tulajdonosa ugyanaz...részben tulajdon, részben öröklés jogcímen. Most az örökséget adta el. Amikor a tulajdonában lévő ingatlant vagy 10 éve eladta, akkor felejtődött el az oda tartozó 1/4 út bejegyzése, így lett neki 2/4. Ezt akarták megkaparintani. De ez megoldódott, rendeződött.)

Már csak az nem világos, hogy az ügyvéd miért írt olyan szerződést, amiben rögzítették, hogy az út egynegyedének a megvásárlásával az útnak a telek felé eső egynegyedét vásárolták meg...Lényegében megtoldották a telküket másfél méterrel és tették ezt a másik 3 tulajdonostárs rovására.

Rozália*

Ha egy magánút nincs lezárva a közforgalom elől, azt bárki használhatja. Lezárni hatósági engedéllyel lehet.
Hogyan tudta megvenni a tulajdoni hánydot? Az eladó tulajdonostárs közölte veletek a vételi szándékot, és ti ahhoz hozzájárultatok?
Szolgalmi jogot egyoldalú jognyilatkozattal is lehet alapítani, de a szolgalmi jog nem szemályhez kötött, hanem ingatlanhoz. Vagyis szerintem ez esetben az uralkodó telek az építési telek, a szolgáló telek pedig az út.

Osztap,
Nagyon köszönöm :)

Rozália*,

„Még azt szeretném kérdezni, hogy ha egyik reggel arra ébredünk, hogy leaszfaltozta az utat vagy épített mellé 10 aranyozott kandelábert - nagyon sarkítottam és tételezzük fel, hogy az ügyködését (pl. aszfalt) a bíróság is jóváhagyná -, és én azt nem tudom kifizetni, akkor a tulajdonomban lévő útra tennék rá a végrehajtást (hiszen itt vagyok fizetőképtelen), vagy ez érintené a saját ingatlanomat, kocsimat, bankszámlámat?”

HA a bíróság elfogadná, AKKOR mindent érintene. Teljes vagyonoddal felelsz a tartozásaidért. DE a bíróság nem fogja elfogadni, mert a Ptk. 5:76. és 5:78 § szerint az aszfaltozás (i) nem az állag megóvásához és fenntartásához feltétlen szükséges kiadás, ellenben (ii) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, tehát egyhangúság kell hozzá.
Mit jelent ez: Csak akkor aszfaltozhat, ha a tulajdoni hányad szerinti többség megszavazza. De akkor még csak a saját költségére teheti. A többiektől csak akkor szedhet be rá pénzt, ha minden egyes tulajdonos megszavazta.

Perre persze mehet, de nem hinném, hogy fog, mert a fentieket ő is tudja. Peren kívül könnyű hangoskodni. Meg aztán neki nem a perből lesz pénze, hanem a lakások minél gyorsabb eladásából.

Köszönöm a válaszokat.
Nem túl biztató kilátások; eddig itt béke volt.
Egy kis présház és gyümölcskert volt, amit megvásárolt. 5 napos Kft-vel, 3 Milliós törzstőkével. Az előző Kft-je csődeljárás alatt van.
Ilyen van. Bizalom már nincs..
Nincs itt semmiféle területhasználati megosztás. Gondolom, ha elkészültek az autóbejárók - a közös útra merőlegesen lesznek ráépítve (ezzel befedve az út bal oldalának teljes rézsűs részét) - majd elénk tolja a megfelelő papírokat.
Még azt szeretném kérdezni, hogy ha egyik reggel arra ébredünk, hogy leaszfaltozta az utat vagy épített mellé 10 aranyozott kandelábert - nagyon sarkítottam és tételezzük fel, hogy az ügyködését (pl. aszfalt) a bíróság is jóváhagyná -, és én azt nem tudom kifizetni, akkor a tulajdonomban lévő útra tennék rá a végrehajtást (hiszen itt vagyok fizetőképtelen), vagy ez érintené a saját ingatlanomat, kocsimat, bankszámlámat?

Nem hiszem hogy ennyivel beéri. Amikor ő diktálja a játékszabályokat sokkal többet kaszálhat mintha meg van kötve a keze.

Rozália*,

„Ha nem mondunk le az elővásárlási jogunkról, kikényszeríthette volna a szolgalmi jogot a törvény erejénél fogva?”
Igen, ha nincs összekötve megfelelő közúttal, Ptk. 5:160. §. A bíróságtól kérheti, ha az út tulajdonosai nem járulnak hozzá.

„Ők is csak egy eszmei hányadot vásároltak, nem?”
Igen. Ekkor minden tulajdonos használhatja az egész utat használhatja, hacsak nincs a használati megosztásról megállapodás.

„Mit akart ezzel elérni?”
Hogy a többieknek ne legyen többsége, esetleg - ha megvesz még egy negyedet - akkor neki legyen többsége. Az út közös tulajdon, a Ptk. 5:73-84. § vonatkozik rá. A többség dönt mindenről, kivéve a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat (ennél nem az összeg számít, hanem hogy valami új dolgot építsetek a pénzből), meg pár dolgot. Ha többsége van, akkor megszavazza a dolgokat, aztán pereskedhettek, ha pl. szerintetek egyhangúság kellett volna. Ásd be magad a közös tulajdon szabályaiba:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Talán vigasztal, hogy ha vállalkozó, akkor jó eséllyel el fogja adni a kész lakásokat, amint felépültek. Akkor elválnak, khm, útjaitok.

Gondolom mrgvette a bal alsó lakást.

Hosszú távon ét megoldás van. Összefogtok hárman és leszavazzátok mert a ptk szerint a tulajdoni hányad alapján kell döntéseket hoznotok és a többség még a tiétek.
2. Jól túlárazottan eladod az ingatlanodat Nr.Pénznek és elköltözöl egy olyan épületbe ami csakis a tiéd.

Jól gondpld meg: ha te nem lépsz,megveszi másik szomszédét,ha ő lesz többségben,úgy fogtok táncolni (és fizetni) ahogy ő fütyül!
Menekülj amig nem késő.

Kedves Jogászok!
Ahol jelenleg élek, sok évtizeddel ezelőtt 4 ingatlan épült. Kettő lent, a közút mellett, kettő pedig a domboldalban. Az épületek között egy út húzódik.
Minden ingatlantulajdonos birtokol 1/4 utat is. Osztatlan közös.
Nyár végén a bal alsó telken megjelent Mr. Pénz Nem Számít vállalkozó; társasházat épít.
Ideális esetben a közútról lenne (lett volna) célszerű megközelíteniük az építményt, de a tervezett épületet a méreténél fogva nem lehetett így elhelyezni, ezért elforgatták 90 fokban.
Így ezen – az amúgy ramaty – úton fog végig trappolni plusz 6 db autó.
Mr. Pénz – amikor még lehetett vele normálisan beszélni -, kijelentette, hogy megkérték az útra a szolgalmi jogot. Kitől? És miért?
Ha nem mondunk le az elővásárlási jogunkról, kikényszeríthette volna a szolgalmi jogot a törvény erejénél fogva?
Ez a kérdés csak kíváncsiság. A lényeg.
Állítólag úgy vásárolták meg az út egynegyedét, hogy kikötötték: az útnak az általuk megvásárolt építési telek felé eső egynegyed az övék. Ilyet lehet? Ők is csak egy eszmei hányadot vásároltak, nem?
Még valami. Most, hogy előkerült az út tulajdoni lapja, kiderült, hogy egy 10 évvel ezelőtti ingatlaneladásnál csak az ingatlan cserélt gazdát, az ¼ út maradt az eredeti tulajdonos nevén. Azóta ez rendeződött (ajándékozási szerződéssel), de a vállalkozó eszméletlen harcot folytatott azért, hogy ezt az 1/4-et is megkaparinthassa. Mit akart ezzel elérni?
Szeretnénk tudni a jogainkat, mert már most olyan ötletekkel állt elő – úszókapu az út elejére, fűtőszál az útba –, aminek a költségeit nem tudjuk/akarjuk vállalni. És már mindenkivel is összebalhézott.
Köszönöm előre is.

Gondolom írásos megállapodás nincs.

Szedd össze a számlákat és indíts egyFizetési Meghagyást.

De sportszerűségből előbb írj egy tértis ajánlott levelet a társnak nevesitve az összeget.

Igen! Megvan minden. Ugye közösen kezdtük el, megvan a "látvány terv" amit elfogadtak. A szerint is lett megcsinálva. Minden költség számlája megvan. Az alku szóban volt ami szerint én kifizettem volna, amit most nem tartanak.

Vannak számláid a kifizetett költségekről?