Pszichológiai vizsgálat gyermekelhelyezésnél


shockosugi # 2007.02.19. 14:03

hogolyo: nalunk pont forditva volt ugyanez a helyzet, bár "csak" egy gyerek van. Előbb utóbb úgyis lépni fogsz, senyvedni egy olyan arc miatt, aki szanaszét csalt, nem érdemes, és csak a lelkivilágod teszi tönkre.

hogolyo # 2007.02.19. 13:08

Sziasztok! Nekem is lelki segely kellene.Ket gyerekunk van, valofelben vagyunk. A ferjem miota papit kapott probal normalis lenni, de ez csak az egyik oldal.
Nem tekint nonek. ezzel mar az elso gyerek utan is baj volt, de a masodik szuletese ota (2 ev), alig parszor szeretkeztunk, azt is en akartam. Mert szerinte atalakultam. Ezen kivul ram sem nez, mas nokkel kikezd. Akar elottem is. Az, hogy megcsalt, hazudott mar nem is erdekel, csak engem is ugy kezelne, mint egy not!!!!
A gyerekek ragaszkodnanak hozza, de hozzak ekkoora aldozatot miattuk? nekem mar soha ne legyen jo?

shockosugi # 2007.02.19. 12:46

Sziasztok. Nem tudom, nekivágjak e egy peres ügynek, nem ismervén esélyeimet. A szituáció a következő:
5 évig együtt éltem egy lánnyal, gyerekünk született. Mikor a gyermek 3éves volt, anyjával a kapcsolatunk mélypontra jutott, szétmentünk. Válás nem volt, lévén házasság sem.
Anya hazaköltözött vidékre a családjához, az 5 év alatt egy percet sem dolgozott, én melóztam több munkahelyen egy időben, hogy eltartsam őket.
Elköltözése után röviddel nővére szerzett neki egy munkát, melyet fél évig csinált majd kirúgták (otthagyta). Azóta eltelt újabb fél év, azóta semmiféle munkája nincs, tegyük hozzá érettségije sem, 2x fizettem be iskolába, hogy tegye le az érettségit, ehelyett billiárdozni járt,. a pénzt tehát az ablakon dobtam ki.
A gyerek, mióta elvitte szinte folyton beteg, az anya szétválásunk óta sem gyógyult ki súlyos chatfüggőségéből (ami a szétválást végsősoron kiváltotta), és a gyerek az addig tanultakból leginkább csak felejt, szellemileg visszafejlődés tapasztalható.
Mint megtudtam, a gyerekre, ha nem oviban van, nagyrészt nagyanyja vigyáz (2oldali csípőficam, mindössze pár kilót tud emelni, effektív törpe), néha poedig a faluban pedofíliával többször vádolt öccs. Utóbbiból sajnos rendőrségi ügy sosem lett.
A gyereket egyre ritkábban láthatom, sőt az anya már igyekszik egy másik friss kapcsolatába beintegrálni a gyereket.
Szeretném én is és a gyerek is, ha nálunk lehetne a jelenlegi helye ellenében, ám az anya nem szeretné adni. Kérdés mekkora esélyem van megnyerni a pert, nekem van állásom, lakásom, neki semmi, ezzel szemben nálunk jók a körülmények. Gyerek 4 éves. Köszia választ.

gombócartúr # 2007.02.09. 07:20

Kedves helga 07 és Wasp!
Köszönöm a válaszokat! Kicsit el voltam fáradva amikor írtam, de ma már újult erővel éljük a mindennapokat! Remélem a kicsit meg tudjuk védeni a sérülésektől. Mindent megteszünk érte, értünk. :)
Mindenkinek szép napot!
gombócartúr

sanger # 2007.02.04. 10:12

Sziasztok!
A topic indítójának: már kétszer voltam ilyen vizsgálaton, második éppen ezen a héten szerdán volt.
Mi szülők mind a ketten kaptunk egy-egy MMPI tesztet (566 kérdésből álló személyiségteszt). Miközben mi ezt töltöttük, a gyereket vizsgálták. Családrajz (manipulálható), majd ha varázsolhatna, mivé varázsolhatná a lerajzolt családtagokat. Három tündér kérdés: mi lenne a három kívánsága, ha mindegyiktől kérhetne egyet-egyet.
És némi elbeszélgetés a gyerekkel (ez nyilván kortól függ).
Az apával végeztetett Rorsach-tesztet is, meg némi elbeszélgetés szintén. Velem már nem csináltatott tintapacákat, de mást sem, csak beszélgettünk.

Remélem, ezzel tudtam valamennyit segíteni. Óvatosan a manipulálással, ha jó a szakértő észreveszi és le is írja. A bíróság pedig ad a szakértő véleményére az ügyvéd szerint. Gyerekelhelyezésnél pedig a bíróság nem nagyon meri felvállalni, hogy ellentmondjon a szakértőnek. Ergo: a szakértő szava dönt.

Sok sikert! (magamnak is...)

_Wasp_ # 2007.02.02. 11:24

gombócartúr:
Személyes élményekből (dettó ugyanilyen volt a helyzet): sokat segítetek a gyereknek, ha nem könyörögtök neki, hanem egyszerűen csak elhozzátok. "El kell jönnöd."

Ugyanis ha nem ezt teszitek, akkor döntési helyzetbe kerül, és választania kell az anyja akarata illetve az apjáé között. Az anya feltehtően azt mondja a gyereknek, hogy nagyon fáj neki, amikor az apjával megy. Ilyenkor, amikor azt kéritek, hogy a gyerek menjen veletek, tulajdonképpen úgy csapódik le benne, mintha azt akrnátok, hogy okozzon fájdalmat az anyjának. Ez hosszú távon arra vezethet, hogy az őt ért stresszért majd az apját fogja (tudatosan, vagy tudat alatt) okolni.

Arra is nagyon vigyázzatok, hogy ne vitatkozzatok, ne menjetek bele a harcba az ordibálós vádaskodás ellen, mert az úgy lesz kommunikálva a gyerek felé, hogy "apád veszekszik és kiabál anyáddal"

(persze ezek nem is jogi kérdések...)


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

helga07 # 2007.02.02. 09:33

Szegény gyerek !

gombócartúr # 2007.01.17. 06:50

Még annyit, hogy az elmúlt fél év alatt többször nem adta oda a gyereket, mert nem akart a kicsi eljönni. Végül a gyámügy döntött a kérdésbe és az anyát elmarasztalták (alaposan helyrerakták). Utána kapásból beperelte a férjem a bíróságon egy ingatlannal kapcsolatban. Egyértelműen bosszút állt. A kicsinek az itteni körülményei nem változtak,hosszú-hosszú évek óta.

gombócartúr # 2007.01.17. 06:45

Kedves Fórumozók!

Többször kaptam segítséget a fórumon keresztül, remélem most is tudtok segíteni! :)
Hogyan és milyen esetekben lehet kérni az édesanya és a nála elhelyezett gyermek pszichológiai vizsgálatát? Arra gondolok, hogy fél éve kínlódunk, mert a kicsi, csak 1 órás könyörgés után hajlandó eljönni az anyjától. Ez a probléma csak akkor áll fenn, amíg az éa jelen van. Mihelyt becsukódik az ajtó ugyanolyan aranyos gyerek lesz amilyennek neveltük (kéthetente hétvégén :( ). Az éa több éves tapasztalatunk szerint sem teljesen normális. A kicsi is egy alkalmi kapcsolatból fogant (nyugi szedek gyógyszert...). Az éa-nál "patika-rend" van, a gyerek kap enni, van tiszta ruhája, anyuka diplomás. Tehát minden adott a rendes körülményekhez. Közben született egy kishuga. Az új élettársról nagyon rossz hírek jönnek . Természetesen egy pletykára nem lehet alapozni. De a gyerek nagyon megváltozott. Többször rájöttünk, hogy hazudik. Rosszul alszik (rémálmok). Az apját és engem is nagyon szeret (sokszor véletlenül anyának hív). Nálunk tényleg minden a gyerekről szól. Kincsként kezeljük minden percét az ittlétének. Az éa a gyerek feje felett kiabál és minden bolondságot a férjem fejéhez vág. Olyan dolgokkal vádaskodik, amit csak széttárt karral és tanácstalanul tudunk fogadni, ugyanis halvány fogalmunk sincs miről beszél. A párom nem kiabál vissza. Minden alkalommal szépen, csendben kéri _beszéljük meg. Nem használ.
Egyszóval, mit tegyünk. Szeretnénk békességet és elfogadjuk, hogy a gyereknek az anyjánál van a helye (ha hozzánk kerülne a kicsi az anya tönkretenne minket, még a tetlegességét sem tudom kizárni). A gyerkőc 6 éves.
Köszönöm!
Gombócartúr

maximm # 2007.01.16. 15:24

ObudaFan, köszönöm a segítségedet!

ObudaFan # 2007.01.16. 12:15

Ha valóban így volt, akkor valószínűleg igen, de mindezt a bíróságon is el kell mondani.

maximm # 2007.01.16. 08:20

amit ObudaFan írt, az még jobb számomra, mert az apuka nem törődött a gyermekkel- 9 hónapos volt a pici, amikor utoljára látta- nem is érdeklődött felőle, tartásdíjat sem fizetetett. egyáltalán semmit. eddig egy tárgyaláson sem jelent meg-csupán az egyikre egy ellenkeresetet írt, amiben azt akarja, hogy helyezzék el nála a picit. ez szintén hónapokkal ezelőtt volt, a tárgyalásra természetesen nem jött el. azóta semmi életjel nincs felőle.
ezek szerint akkor megnyugodhatok végre?

ObudaFan # 2007.01.15. 18:59

A Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve rendezi a kérdést, amiből jól látszik, hogy a lent írt megállapítások tévesek:

  1. A családon belüli munkamegosztás gyakorlata lényegesen megváltozott annak folytán, hogy a nôk tekintélyes része keresô foglalkozást folytat. A háztartási teendôknek, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatoknak az egyik házastársra hárítása sérti a házastársi egyenjogúságot. Az a házastárs - akár férfi, akár nô -, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendôk ellátására, a gyermek életkorától és nemétôl függetlenül, egyenlô feltételekkel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését.

Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntô szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történô vizsgálata során értékelhetô, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat.

tomas64 # 2007.01.15. 10:44

Úgy gondolom, ha az anya alkalmatlannak bizonyul, akkor, de ebben nem vagyok biztos.

maximm # 2007.01.15. 07:17

kedves tomas64!
köszönöm a segítséget!
azt nem értem, hogy az apát miért csak esetleg?

tomas64 # 2007.01.13. 10:52

Bírósági gyakorlat szerint a csecsemőkorú gyermekeket az anyánál kell elhelyezni. A 3 év alatti gyermekelhelyezések valószínűsíthetőek, hacsak az anya kirivóan nem bizonyul alkalmatlannak. Az esetleges pszichológiai vizsgálat ilyenkor kizárólag az anya (esetleg apa) személyiségére irányul.

maximm # 2007.01.13. 09:17

pappa, köszönöm az infót :)

pappa # 2007.01.12. 22:26

maximm: a pszichológus a kislányotok szüleihez való kötődését fogja vizsgálni az életkornak megfelelő módon.

maximm # 2007.01.12. 19:36

köszönöm ;o)

kissember # 2007.01.12. 17:32

Ez inkább egy nagyon jó kérdés:)

maximm # 2007.01.12. 15:54

sziasztok!
ha lesz nálunk is pszihológiai vélemény, akkor a 20 hónapos lánykámat hogy fogják vizsgálni? csak szavakat mond, főként ismételi, amit mondasz, rajzolni meg kriksz-krakszokat szokott. ebből? vagy hogyan? bocsánat a buta kérdésért

kissember # 2007.01.12. 08:50

Borzasztó dolog szerintem egy ilyen családjogi per, minden vonatkozásában. A pszichológustól, ha amit elmondtál és a gyerek is úgy látja, akkor nem kell félned. Biztos nem fogja a gyereket megviselni, a módszer gondolom minden szakértőnél más egy kicsit.

ildi5000 # 2007.01.12. 07:12

Azért nem viszi el (szerintem), mert ezzel akarja azt bizonyítani, hogy mi nem engedjük el a gyereket hozzá. Ez csupán taktika. Nem a gyerek lényeges az ő szempontjából, hanem az Én lejáratásom. Mikor megbeszéltük, hogy elválunk elmonda, hogy nem fog a gyerek miatt pereskedni, mert tudja, hogy úgyis nálam helyezik el. Aztán beszélt az anyjával (aki rutinos váló, már több férjet is elfogyasztott) és azzal jött haza, hogy mégis pereskedni fog a gyerekért, mert az anyja ezt tanácsolta neki. Én és a szüleim mindig kínosan ügyeltünk rá, hogy ne mondjunk rosszat az apjáról, mert ez visszaüthet. De amiket művelt mostanába és amit a gyerekkel tett, azt nem titkolhattuk előle. 2 eset: az egyik alkalommal úgy megrángatta a gyerek kezét, hogy a kisfiam sírva bújt hozzám. Más alkalommal a kisfiam szüleimnél volt én meg a városba. Anyukám telefonál, hogy siessek haza, mert itt a rendőrség. A férjem rá küldte a szüleimre a rendőrséget, hogy bezárták a fiamat és nem engedik hozzá. A rendőr megkérdezte a fiamat, hogy haza akar-e menni az apjához, de a fiam kategórikusan kijelentette, hogy nem. Ezeket az eseményeket is elmondtam a bíróságon. És ezek az események a mai napig élénken élnek kisfiamba. Azóta is fél a rendőröktől. Én közös megeggyezéssel akartam elválni, de ő és a családja inkább ezt az utat választották. És nem nézik mi a jó a gyereknek, hanem azt, mi a rossz nekem. A szüleim áldott jó emberek, törvénytisztelők, és imádják az unokájukat. Az anyósom meg jó, ha félévente egyszer meglátogatta az unokáját.

kissember # 2007.01.11. 14:00

Pedig nálunk pontosan ez a helyzet, hogy az anyuka a szüleihez vitte a fiamat és hiába indítványoztuk hogy a bíróság a nagyszülőket is vizsgálja, nem foglalkozott a kérdéssel. Pedig volt olyan is, hogy az anya 1 hónapig kórházban volt, addig a nagyszülők voltak a gyerekkel és persze titkolták a kórházat ahogyan csak lehetett. És persze ezzel együtt elutasították másodszorra is az ideiglenes kérelmet, pedig még a nagyszülők "alkalmasságáról" is csatoltunk be bizonyítékot, pontosan a pszichológiai oldaláról, ennek ellenére sem kötelezték a nagyszülőket vizsgálatra. Ezért nem értem, hogy a bírói gyakorlatban az egyik esetben még kapcsolattartással kapcsolatos perben is citálják a nagyszülőt, vagy az élettársat pszichológushoz, sokkal fontosabb esetekben pedig nem.
Ildi Neked okosat nem tudok mondani, elvileg az a legjobb, ha semmire nem készíted fel a gyereket. A mi pszichológusunk remekül kihozta, hogy az anyai szóhasználatot hallja vissza a gyereknél, ellentétben van a verbális megnyilvánulása a nem verbális megnyilvánulásaival. "Indirekt módon az anya negatívan befolyásolja a gyereket az apa személyével szemben" és hasonló kijelentések. Képzeld el, ha a gyerek azt mondaná a pszichológusnak, hogy anya azt mondta, hogy apát nem is szeretem csak Õt...
Ami teljesen biztos, hogy maga a vizsgálat szerintem nem viseli meg a gyereket, sokkal inkább a válási hercehurca.
De csak kérdezem, hogy miért nem viszi el az apja magával a gyereket mondjuk minden második héten?

ildi5000 # 2007.01.11. 06:24

Az apja édesanyját (anyósomat) azért küldték el pszichológiai vizsgálatra, mert válásunk után a kisfiam apja az anyjához költözik és oda szeretné vinni kisfiamat. A vizsgálat lényege, hogy kiderítsék az anyósom alkalmas-e a gyermek nevelésére. A legutolsó tárgyaláson azt vallotta a férjem, hogy az én szüleim (ugye mert ott lakunk most a kisfiammal) nem engedik be a lakásba, így nem tud a gyermekéről megfelelően gondoskodni, korlátozzuk szülői jogai gyakorlásában. Ez nem igaz, mert bármikor szól, jön, mindig láthatja a fiát. A gond inkább az, hogy hetente 1x telefonál a fiának és hetente-kéthetente 1x egy fél órára eljön és "foglalkozik" a gyerekkel. Ezt a gyerek már megszokta, nem is igényli az apját, nem emlegeti, nem mondja, hogy hiányzik neki. Lehet, hogy rosszul gondolom, de ez nem hiszem, hogy az én hibám lenne. A pszichológiai vizsgálattól azért tartok, azért próbálok utána érdeklődni, hogy megfelelően felkészítsem kisfiamat, mi fog történni. Szeretném, ha a kis lelki világába ez a vizsgálat nem hagyna mély nyomot. Remélem jól gondolom. Köszönöm a tanácsokat.