Végrehajtás indításának van - e formai megkötése?

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.03.30. 07:44

182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.
(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

  1. a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
  2. a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy
  3. a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát követően a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról a végrehajtó soron kívül intézkedik.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.03.30. 07:42

Vht. 154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
Szószerint megismétli a hatályos rendelkezést, az Országgyűlés a javasolt változtatást kiszavazta belőle.
(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.
(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.
(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.
(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.
(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.
(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.
(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.
(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.
(10) Ha a kiköltözésre az (1), (2) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § megfelelő alkalmazásával.

Tamás123 # 2007.03.30. 07:01

Sziasztok!

Végrehajtói irodától kaptam levelet, hogy az ingatlant április 6-ig hagyjam el.

Van még ebben a levélben egy ilyen mondat: Figyelmeztetem az adóst, hogy az önkéntes teljesítés elmulasztása esetén további cselekményre kerül sor, amelynek költségei az adóst terhelik.

Amiket kérdezni szeretnék:

Mire számíthatok, ha nem tudok elköltözni április 6-ig?

Mit jelent pontosan az, hogy "további cselekményre kerül sor" ?

Tahát: Előfordulhat-e az, hogy ha nem tudok addig elköltözni, hogy pl. április 7-én jövök munkából, zár lecserélve, ruháim, stb. a lakásban és mehetek az utcára és a cuccaimat meg raktárba szállítják.

Vagy: Kapok további 1-2 hét haladékot, amikor már a végrehajtó és a rendőrség fog kötelezni a kiköltözésre.

Nagyon fontos lenne, mert vagy a munkahelyem marad meg vagy pedig nekiállok albérletet keresni, pakolni, költözni.

Köszönöm

ObudaFan # 2007.02.15. 20:51

Egy év alatt nem évül el. Az elsőfokon eljárt bíróságon kell végrehajtási kérelmet előterjeszteni, de a bíróság székhelye szerinti önálló bírósági végrehajtótól is lehet erre segítséget kérni.

Encara # 2007.02.15. 17:59

Üdvözlök Mindenkit!

A kérdésem az volna, hogyha valakit perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság, de egy éve nem fizette ki ezt a pénzt, hogy kell a végrehajtást kezdeményezni?

Egyáltalán van-e elévülés?

Előre is köszönöm a választ.

ObudaFan # 2007.02.14. 18:33

Ahogy a tulajdoni lapon az ő neve fog szerepelni, máris végrehajtható lesz.

bronco # 2007.02.14. 00:09

A lakás elvileg kész, úgy értem lakható, csak a földhivatalnál nincs még semmi bejegyezve, mert nincs átadva.
Jövedelme éppenséggel van, csak kicsit fekete.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.13. 19:57

Építési engedélyre nem lehet végrehajtást vezetni. Majd ha megépül a ház, akkor a ráépítéssel szerzett tulajdonrészére.

Apropó: miből építkezik, ha se jövedelme, se vagyona? Maga veti a vályogot a pince helyéről kitermelt agyagból?

bronco # 2007.02.12. 23:47

Sziasztok!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy gyerektartásdíj nem fizetése miatt indított bírósági végrehajtásnál számít-e az valamit, ha az illető nevén van egy jogerős építési engedély, de a lakás még nincs kész, nincs átadva és a telek nem az ő nevén van. Ha igen, akkor hogy néz ki ez a gyakorlatban, mármit a végrehajtás menete? Egyéb nincs a nevén, se autó, se lakás, se kutíája, se macskája :-)

ObudaFan # 2007.02.12. 18:00

A vh. lap ellen fellebbezni valóban nem lehet, ha nem voltak meg az előfeltételei a kibocsátásának, akkor a vh. lap visszavonását lehet kérni. Jelen esetben ha van végrehajtható határozat (ítélet, vagy bírói egyezség), akkor ennek aligha van helye.

Valóban elő lehet terjeszteni a végrehajtónál is a vh. kérelmet. Mondjuk a vh. lapot a bíróságnak kézbesítenie kellett volna feléd.

nyusz66 # 2007.02.12. 05:50

Nos, az én tapasztalataim szerint szerepel rajta a felhívás, és egyébként meg ezt találtam:

"Az akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemrõl szerzett értesüléstõl számított három nap alatt – ha nincs helye fellebbezésnek – kifogást terjeszthet elõ a végrehajtást foganatosító szervnél."

és még ezt is

"Kizárt a fellebbezés, csak végrehajtási kifogással támadható meg: a végrehajtást elrendelő végzés (...)"

És én ezzel is éltem abban az ominózus esetben, amikor tévesen jött ki nekem végrehajtás.

amatőr # 2007.02.11. 20:58

A vh-i lap ellen fellebbezésnek van helye, nem vh-i kifogásnak. A vh-i kifogást a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen lehet benyújtani.

De az, hogy ellene fellebbezésnek van helye, nem is szerepel a végrehajtási lap nyomtatványon.

nyusz66 # 2007.02.11. 20:51

Még egy utolsó kérdés:

Akkor is érvényes a végrehajtási lap, ha azon nem szerepel a "8 napon belül a bíróságon végrehajtási kifogással élhet" féle figyelmeztetés?

amatőr # 2007.02.11. 20:35

De, kellett volna végrehajtási lapot kapnod, de azt nem a bíróság, hanem a végrehajtó kézbesíti.

Megint csak azt tudom javasolni, hogy - a pertől függetlenül - menj be a bíróságra megkérdezni, ellened rendeltek-e el végrehajtást vagy sem. Azért, hogy tisztán láss és ne a tárgyaláson kelljen szembesülnöd a válasszal.

nyusz66 # 2007.02.11. 20:35

Azt nem értem, hogy akkor most elég, vagy nem elég, ha a végrehajtónál nyilatkozik, aztán minden úgy történik, ahogyan leírtam. - ezt ugyanis nem nekem kellene tudnom. Ha ugyanis tudnám, nem kérdeznék itt.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.11. 20:30

„Na, ez most már nem tiszta a számomra.”
No látod. Pedig a te ügyed, ismersz minden körülményt, rendelkezek minden okirattal...

Akkor számunkra hogyan legyen tiszta?

nyusz66 # 2007.02.11. 20:28

Na, ez most már nem tiszta a számomra.

Tehát, elméletben elég, ha az általam indított végrehajtási eljárás során bemegy az ex a végrehajtóhoz, viszi a végrehajtható okiratot, bemutatja, és jegyzőkönyvbe mondja, hogy én tartozok neki, és ezután már a végrehajtó intézi az egészet?

De nem kellett volna akkor arról is szabályszerű végrehajtási lapot kapnom a bíróságtól, amire szintén szabály szerint kifogással élhettem volna, hogy aztán a per során a bíróság döntsön?

Mert jött ugyan akkor egy végrehajtási lap-szerű nyomtatvány, de azon csak annyi szerepelt, hogy "(dátum)-án XY irodámban megjelent, és jegyzőkönyvben előadta, hogy nem is ő tartozik, hanem volt házastársa, 27 ezer forinttal. Kérem a fenti állítással kapcsolatban 8 napon belül nyilatkozzon." Ezt én meg is tettem.

A "rendes" végrehajtási lapon az szokott szerepelni, hogy a végrehajtás ellen X napon belül végrehajtási kifogással élhet, bla-bla-bla.

Szóval akkor most mi van?

(Sajnos az eredeti végrehajtót nem lehet megkeresni, mert azóta lecsukták sikkasztásért. A két aktát az új végrehajtónál láttam, aki átvette tőle az ügyeket.)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.11. 20:02

De a végrehajtást a végrehajtótól is lehet kérni - aztán majd ő kiállíttatja a végrehajtási lapot. És én is mégegyszer mondom: a kérdező volt férje rendelkezik végrhajtható bírósági határozattal. Minden valószínűség szerint azt be is mutatta a végrehajtónak. És minek kérdezősködjön, amikor benne vannak a végrehajtási per sűrűjében?

amatőr # 2007.02.11. 19:20

Még egyszer mondom: végrehajtást csak bíróság rendelhet el.

Tehát ha az exed, mint adós az általad indított végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt bemegy a végrehajtóhoz és azt nyilatkozza, hogy nem ő tartozik Neked, hanem Te neki, ráadásul éppen 27 ezer Ft-tal és ezt a végrehajtó jegyzőkönyvbe veszi, a nyilatkozata alapján Veled szemben a végrehajtó nem folytathat végrehajtást.

Ahhoz, hogy Veled szemben is folyhasson végrehajtás, két dolognak kell meglennie:

  1. marasztaló bírósági határozat (pl. jogerős ítélet, amelyben fizetésre köteleznek az exed javára vagy jogerős egyezség, amelyben fizetési kötelezettséget vállalsz, vagy jogerős fizetési meghagyás)
  2. ún. végrejhajtható okirat = bíróság által kiállított végrehajtási lap (az esetek 70 %-ában vh lappal rendelik el a vh-t), amelyen Te vagy adósként feltüntetve.

Az általad írtak alapján javaslom, menj be arra a bíróságra, amelyiken az exed-del pereskedtetek és érdeklődd meg, hogy veled szemben - azidőtájt, amikor ez a biz. 27.000 Ft szóba került - indult-e végrehajtás. Ugyanis, az a mondatod, hogy "két aktát (mappát) találtak", gyanús.

Vagy menj be a végrehajtóhoz és kérd el tőle a veled szemben kiállított vh-lap másolatatát.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.11. 18:58

A volt férj végrehajtható bírósági határozatra hivatkozott - ha jól emlékszem. Az meg tökéletesen alkalmas a végrehajtási eljárás megindítására.

amatőr # 2007.02.11. 18:35

A végrehajtás megindításának vannak formai követelményei, az exed által tett és a végrehajtó által jegyzőkönyvbe vett nyilatkozat nem ad alapot a végrehajtás lefolytatására.

nyusz66 # 2007.02.11. 12:09

Azt szeretném megtudni, hogy végrehajtást CSAK és kizárólag úgy lehet-e jogszerűen indítani, hogy valaki bead egy hivatalos végrehajtási kérelmet a bírósághoz?

Mert az exem ellen jó sok éve indítottam végrehajtást ilymódon. Erre ő bement akkor a végrehajtóhoz, és jegyzőkönyvbe mondta, hogy az nem is úgy van, ahogy én írtam, és én is tartozom neki 27 ezer forinttal.

Ez most az ő részéről végrehajtás indításának számít?

Mert a végrehajtónál jártamkor két mappát találtak: az egyik amiben én kértem ellene végrehajtást, a másik, amiben ez a bizonyos 27 ezer forint szerepel.

Viszont ő csupán a végrehajtónál nyilatkozott. Akkor a végrehajtó nekem kiküldte ezt a jegyzőkönyvet, hogy reagálja rá. Én meg is írtam havi bontásban, hogy miért nem felel ez meg a valóságnak. Azóta teljes csönd.

Most akkor mi van?

Mert menet közben - mivel azóta sok-sok év eltelt, és az ex adóssága már közelíti a 300 ezret - kértem a végrehajtás folytatását (ugyanis évekig nem történt semmit). Ezt aztán a végrehajtó elkutyulta, és, mint az ex követelése postázta nekem. Erre írtam végrehajtási kifogást. Most ez a per folyik, és ebben az ex szeretné bebizonyítani, hogy igenis tartozom neki.

Na, de - függetlenül attól, hogy ez igaz-e vagy sem - érdekel ez valakit, ha egyszer NEM INDÍTOTT VÉGREHAJTÁST?!
Vagy nincsenek formai kötöttségek, és a bíróság eldöntheti, hogy az illető szándéka valószínűleg végrehajtás kérésére irányult, még, ha nem is a szabályos formát használta? Gondolok itt arra, hogy pl. munkaszerződéseknél létezik ilyen, ha jól tudom, hogy azt mérlegelik, hogy a szövegezéstől függetlenül mire irányult a felek akarata. Ez itt is előfordulhat?!