élettárs és az elhunyt örökösei - vagyonmegosztás

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2007.04.26. 14:36

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Ilyen esetben, ha vaalamelyeik tulajdonostárs bent lakik az ingatlanban, akkor gyakran merül fel , hogy az ingatlant lakottan kell értékesíteni. Ebben az esetben viszont a bentlakás értékcsökkentő volta a bentlakó hátrányára esik.

A perköltséget általában megosztják a felek között a megszüntetési perben.

Drake # 2007.04.26. 08:21

Üdv.

Milyen lehetőségeim vannak az alábbi esetben?

Elhunyt a nagymamám, házastársa nem volt utánna egy ingatlan maradt. A törvényes öröklés szerint 1/3 részekben örökölt a 2 túlélő gyereke (fia, és lánya), és én (édesapám után, aki meghalt)

A nagybátyám saját ingatlanát eladta, és az örökölt ingatlanba beköltözött, a nagynénémmel megegyezett, az ő követelését kielégítette...viszont az én örökségemet nem akarja kifizetni...

Ilyen esetben mit lehet tenni? Kihez lehet fordulni?
Csak bírósági úton lehet az ügyet rendezni?
Mire lehet perelni? ( a örökölt vagyonrész forgalmi értékére ?, az ebből adódó eddig elmaradt haszonra, kamatra?, és az ügyvédi költségekre is?)

A jog szerint a bíróság elvileg nem ítélhet ellenem (hiszen, ami jár az jár), de hogy jut az ember a pénzéhez, ha a nagybátyámnak nincs pénze? (Hatóságilag elárverezhetik a házat, és abból kielégíthetik a követelésem?)

Árva diák vagyok és az ügyvéd, akit megkerestem nem adott kielégítő(és érthető) választ azokra akérdésekre, amikre kíváncsi lettem volna...

Előre is köszönöm a válaszokat...

ancsi70 # 2007.04.02. 18:44

Kedves ObudaFan! Nagyon köszönöm a hozzászólásokat.

ObudaFan # 2007.04.02. 11:59

Nem kell külön pert indítani, ugyanabban a perben is lehet tisztázni az egészet. Esetleg viszontkeresettel, de sztem az sem igazán kell.

ancsi70 # 2007.04.01. 14:36

ObudaFan, nagyon köszönöm. Végre valami megnyugtató. Az élettársi viszonyról hivatalos (önkormányzati) papír van, ez már kellett az "özvegyi" nyugdíjhoz, de számos tanú van, akik nyilatkozhatnak, hogy 20 évig együtt éltek....Még egy kérdésem lenne: ha az örökösök perben támadják a lakás adásvételi szerződését és azt színlelt szerződésnek ítélik meg, édesanyámnak külön pert kell majd indítani, melyben neki kell bizonyítania, hogy a lakás közös szerzemény volt? (a történethez még hozzátartozik, hogy közös vállalkozásuk volt, majd az üzletet eladták és vásároltak 1-1 lakást, egyet az elhunyt nevére, egyet az édesanyám nevére), aztán anyagi nehézségek miatt az édesanyám nevén álló lakást eladták és a pénzt felélték, ezután került adásvételi szerződés keretében a vitatott lakás fele édesanyám nevére). Elképzelhető, hogy a színlelt szerződést mondjuk burkoltan ajándékozásnak minősítse a bíróság és az örökösöknek jár majd köteles rész az édesanyám részéből?

ObudaFan # 2007.04.01. 12:08

Nem kell azért megijedni, az élettársi együttélés tényét ugyan nektek kell bizonyítani, de ez általában már az által sikerül, hogy a szomszédokat behívjátok tanúnak, esetleg a családtagokat, akik szintén el tudják mondani, hogy volt élettársi együttélés.

Az ingatlan vonatkozásában nyilván az történt, hogy az élettársak a színlelt ügylettel kívánták elérni, hogy a tulajdoni lapon is olyan tulajdoni arány szerepeljen, mint ami szerintük a valóságban is volt az élettársi együttélésre tekintettel. Szerintem ez a per is nyerhető.

A gépkocsi dolgában pedig valóban a bíróság tud dönteni, ott viszont elég lesz azt bizonyítani, hogy volt élettársi együttélés.

ancsi70 # 2007.03.31. 20:17

Hát, számomra ez nem túl bíztatóan hangzik. Amikor 1986-ban összeköltöztek, mindkettejüknek volt egy ugyanolyan értékű autója. Eladták őket, megvásároltak első "közös" autójukat (ki tudja már kinek a nevére - feltételezem az elhunyt nevére, hisz ő volt a "Férfi" :))) És az elmúlt 20 évben kb. 10 autó csere volt...A jelenlegi autót kettővel megelőző autó volt az egyetlen, ahol vagyonközösségi nyilatkozatot is tettek, hogy bár az autó az elhunyt nevén van, azt közösen fele-fele arányban tulajdonolják. Ez esetleg számít valamit? Nem tudom, hogy később miért nem így csinálták.....

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.31. 20:05

Alapvetően eltér a házassági tulajdonközösség és az élettársi. Az előbbi melett törvényi vélelem áll fenn, az utóbbit viszont szükség esetén bizonyítani kell. Egy közhiteles nyilvántartásból származó adat nyilvánvalóan szükségessé teszi az ellenbizonyítást.

(A népek hajlamosak azt hinni, hogy nincs is semmi különbség a házasság meg a vadházasság között. Hát van. Nem is kicsi.)

ancsi70 # 2007.03.31. 19:56

Ez alatt pontosan mit kell érteni? Az élettársi kapcsolat gazdasági közösséget is jelent. Együtt vásárolták az autót.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.31. 19:44

Feltéve, hogy a közös tulajdon jelleg viszont megállapítható.

ancsi70 # 2007.03.31. 19:17

Köszönöm a hozzászólást. Én úgy olvastam, hogy amennyiben nem állapítható meg a hozzájárulás mértéke, úgy a bíróság vélelmezi a fele-fele arányú hozzájárulást. Tévedek?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.31. 19:14

2. A közjegyző valóban nem veheti figyelembe az élettársi viszonyt a hagyatéki leltárral szemben. Egy esetleges tulajdoni perben az esélyek természetesen attól függenek, tudja-e bizonyítani a közös tulajdont illetve annak arányait. Ami egyébként nem fele-fele, hanem a hozzájárulásnak megfelelő.

ancsi70 # 2007.03.31. 19:10

Kedves Fórumozok!
Édesanyám 20 évig élettársi kapcsolatban élt, párja nemrég hunyt el. Sajnos az élettárs gyermekeivel (örökösök) nem sikerült megállapodást kötni. Két probléma van:

  1. egy ca. 6 MFt értékű ingatlan, amelyet befektetési céllal vettek 7 évvel ezelőtt eredetileg az élettárs nevére, édesanyám haszonélvezetével. Az ingatlan felét az élettárs halála előtt néhány hónappal adásvételi szerződés keretében az édesanyám nevére iratták. Ezt most támadni akarják az örökösök, illetve követelik, hogy mi történt az adásvételi szerződésben szereplő összeggel. Valószínűleg pert fognak indítani. Mit tanácsolnak: vallja be édesanyám, hogy nem történt pénzmozgás? És aztán hivatkozzon az élettársi viszonyukra és akkor automatikusan fennmarad tulajdonjoga? Vagy esetleg a bíróság semmisnek tekinti ezt az adásvételi szerződést, édesanyám tulajdonjogát megszüntethetik és édesanyámnak kell új pert indítani? Mit javasol az ügyvéd úr?
  2. egy ca. 1,6 MFt értékű személygépkocsi, amelynek tulajdonosa az elhunyt volt, üzembentartója pedig édesanyám. A hagyatáki tárgyaláson nem vették figyelembe az élettársi viszonyt, az autót a gyermekeknek "ítélték" 1,4 Mft-ben. Édesanyám ez ellen tiltakozott, kapott 30 napot, hogy benyújtsa perindítási kérelmét. Szeretném tudni, hogy a közjegyző helyesen járt-e el, valóban figyelmen kívül kell hagynia az élettársi kapcsolatot, az ezzel kapcsolatos igényeket csak bírósági úton lehet érvényesíteni? Ezt az autót egyébként édesanyám örökségéből tudták megvásárolni, a korábbi szintén közösen vásárolt autó beszámításával. Csak bírósági úton szerezheti meg legalább az autó felét? Van esély rá, hogy pert nyer? Mennyibe fog ez kb. kerülni neki?

Minden segítséget előre is köszönök.