Válás, vagyonmegosztás


monalisa1 # 2007.12.30. 18:00

Az első tárgyaláson mindkettőjüknek személyes ott kell lennie., a bíróság egyezteti az adatokat és kérdezi őket a válási szándékot illetően.

Ügyvéd akár a kezdetektől lehet, bár a vagyonjogi dolgok általában csak a későbbiekben majd. (Szerencsés eset ha már előzetesen meg tudnak egyezni és azt írásba foglalják, amit a bíróság jóváhagy a válóper során. Sok pénzt és időt lehet így megtakarítani...)

A bíróság általában 30 napon belül válaszol, közölve a tárgyalás majdani időpontját. Ha a párod esetleg nem kapna személyesen neki címzett levelet (...), személyesen is lehet érdeklődni a bíróságon. Sőt utóbb megadhat egy másik kézbesítési címet, ahová várná a továbbaikban a bíróságtól a leveleket.

Javaslom visszaolvasni ezen "válás, vagyonmegosztás" topicot, mások esetéből sok hasznos információhoz lehet jutni.

Reb75 # 2007.12.30. 19:03

Monalisa1
Köszönöm a gyors választ.
Mégegy kérdésem lenne, mégpedig:
A párom adta be a keresetet (amit sajnos nem tudok biztosan) a feleségével nem élnek együtt évek óta. Azt mondta, hogy mindent az ügyvéd intéz, eszerint létezik-e az, hogy az ügyvéd megkérheti-e hivatalosan a házassági anyakönyvi kivonatot, ill. a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát? Igazából nekem lenne fontos tudni, hogy elindult-e a válás vagy nem. Sajnos biztosat nem tudok. Nem élünk együtt.Nem ismerem az ügyvédet sem. Papírt nem láttam.

Köszönöm a választ előre is
Reb75

Gyöngyusz # 2007.12.30. 22:54

Sziasztok.

Válófélben lévő anya vagyok. Házasságunk alatt újépítésű ingatlant vásároltam Otp kölcsönre. A földtulajdoni lapon az én nevemre van bejegyezve a hitel is az én nevemen van és tőlem vonják le. Tavaly szeptemberben a volt férjem kizárt a lakásból és azóta is ő lakik a lakásban és én fizetem a hitelt. Mit tehetnék? A lakást megakarta venni de nem kapott hitelt, mert rengeteg tartozása van. Ha valaki tudna tanácsot adni ilyen helyzetben az kérem segítsen. A lakásra nincs szükségem és nem akarom tovább fizetni a hitelt viszont a volt férjem nem hajlandó belemenni hogy eladjuk a lakást. Köszönöm.

Gy.

ObudaFan # 2007.12.31. 11:54

A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.
Ha a felperes - a fenti eseteket kivéve - az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni.

ObudaFan # 2007.12.31. 11:57

Gyöngyusz!

A férjedtől többlethasználati díjat, a túlfizetésedet, valamint a közös tulajdon megszüntetését követelheted.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Ha olyan közös ingatlanról van szó, amelyben az egyik tulajdonostárs benn lakik, s kiköltözni a közös tulajdon megszüntetése esetére sem hajlandó; ennek a körülménynek az értékre gyakorolt hatását megfelelően figyelembe kell venni.
Ha méltányolandó körülmények mást nem indokolnak, a saját bennlakása folytán előállt értékcsökkenés következményeit a bennlakónak kell viselnie, mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind pedig az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál.
Ha a közös tulajdonban álló ingatlanban lakó tulajdonostárs nem vállal kötelezettséget arra, hogy a közösségnek árverés útján való megszüntetése esetére az ingatlanból kiköltözik, kérelemre a bíróságnak azt is ki kell mondania a közös tulajdont megszüntető ítéletében, hogy az árverési értékesítést elsősorban olyan feltétellel kell megkísérelni, hogy ha az árverési vevő a bennlakó tulajdonostárs részére megfelelő cserelakást ajánl fel, a bennlakó (volt) tulajdonostárs köteles az eladott ingatlanból kiköltözni. Vita esetén a felajánlott cserelakás megfelelő voltát a bíróság a vétel után a kiköltözésre köteles és a beköltözésre jogosult fél közötti perben dönti el. Ilyen értékesítés esetén a bíróság csak azt az értékcsökkentő hatást veszi figyelembe a bennlakó tulajdonostárs terhére, amely a cserelakás felajánlásának szükséges volta miatt jelentkezik a beköltözhetőség mellett mutatkozó értékkel (vételárral) szemben. Viszont a kiköltöző javára megfelelően értékeli a költözéssel felmerülő költségeket.

monalisa1 # 2007.12.31. 12:44

Reb75

Ha van ügyvéd akkor a válóper dolgában ő intéz mindent, így többek közt a szükséges anyakönyvi kivonatok beszerzését is. A bíróság is ővele levelez majd és nem a felperessel közvetlenül. Amennyiben az ügyvéd beadta a keresetlevelet akkor a per megindult - kérdezd a barátodat.

Reb75 # 2007.12.31. 14:15

Köszönöm a választ Monalisa1

Igazság szerint ez nem ide tartozik, de ha kérdezem Őt azt mondja, hogy beadta. De mivel ez már nálunk elég régóta megy,ez a huzavona, lehetséges,(mivel ellenőrizni úgysem tudom), hogy azért mondta, hogy beadta, hogy már ne legyen nyaggatva. De ő is ezt mondta, amit Te is írtál. Augusztusban adta be, és még semmi hír. Ez nekem a fura.

Gyöngyusz # 2007.12.31. 16:01

Köszönöm ObudaFan a tanácsot.
Az érdekelne még hogy ezt a többlethasználati díjat, a túlfizetést, valamint a közös tulajdon megszüntetését hogyan követelhetem. Mit kell tennem?
Gy.

ObudaFan # 2008.01.01. 13:34

Bíróságon keresetet kell indítani. Célszerű a közös tulajdon megszüntetésével együtt indítani a keresetet, és azért javaslom, hogy ügyvédi segítséget is vegyél igénybe, mert elég sok nehézsége ven egy ilyen pernek.

angelo # 2008.01.02. 20:39

Házasságkötésem előtt rendelkeztem egy tehermentes öröklakással amit a szüleimtől kaptam.
17 évi házasságunk során ezt a lakást kisebb ráfizetéssel nagyobbra, amelyben már a feleségem is tulajdonosként szerepel 1/1 arányban majd hitel segítségével családi házra cseréltük. Két gyermekünk született / 14, 17 évesek / ők a válás során az anyjuknál kerültek elhelyezésre. A lakáshasználati jogot megegyezésünk szerint Ő élvezi. Kísérleteket tettem a továbblépésre, felajánlottam hogy fizessen ki,vagy én kifizetem őt,esetleg adjuk el az ingatlant,és osszuk el az értékét. Sajnos nem jártam semmilyen eredménnyel, egyáltalán nem reagált rá. Fontolgatom a vagyonmegosztási per indítását,de nem vagyok tisztában a tényekkel,hogy mennyi esélyem van? Érvényesíthető-e a többlettulajdonom a házrészben, hiszen az eredetileg tulajdonomban volt öröklakás értéke kb kétharmada az ingatlannak. Kényszeríthető-e az eladásra,vagy a részem kifizetésére találok-e jogorvoslatot egy per során,vagy csak kiderül,hogy nem kell fizetnie,mert kevés a keresete,vagy nem értékesíthető az ingatlan amiatt,hogy kiskorú gyerekkel lakik benne,esetleg az új kapcsolatából születő gyermek miatt ez a helyzet tartós marad? Kérem a tanácsukat, hogy milyen esélyekkel indulok egy vagyonmegosztási per esetében,és milyen költségekre számíthatok ?

Köszönettel: Angelo

ObudaFan # 2008.01.02. 21:06

Ez két külön per: az elsőben a pontos tulajdoni arányokat kell megállapítani, a másodikban meg kell szüntetni a közös tulajdont.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

angelo # 2008.01.03. 09:42

Köszönöm a választ ObudaFan,de nem értem pontosan.Ez azt jelenti,hogy a bíróság a tulajdonomban lévő házrészt odaítélheti a volt feleségemnek annélkül,hogy kifizetne engem?Az övé lesz az egész amit a szüleimtől kaptam?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.03. 10:23

Semmi ilyet nem mondott ObufaFan. Még hasonlót sem. Sőt, éppenséggel az ellenkezőjét mondta.

angelo # 2008.01.03. 11:24

Kedves ObudaFan !

Köszönöm válaszát, de a közös tulajdon megszüntetéséről kérem írja le számunkra a legfontosabbat miszerint van-e esélyem, lehetőségem megkapni a házrészem ellenértékét úgy hogy a volt feleségem benn lakik a két gyermekkel és elzárkózik minden tárgyalás elől ? Ha továbbra sem sikerül meállapodásra jutnunk a bíróság kényszerítheti-e valamilyen eszközzel a tulajdonrészem kifizetésére vagy a ház eladására, árverezésére ?
Mennyi perköltségre számíthatok ?
Fix összeg vagy értékarányos ?

Köszönettel: Angelo

garner99 # 2008.01.03. 12:23

Szervusztok!
A kérdésem a következő: Vagyon megosztásnál (lakás) milyen szempont/ok szerint történik a szétosztás a házaspárok között?
A rövid történetünk.
Válás előtt állunk, de nem tudunk mindketten számára megfelelő megoldást találni. A kapcsolatunk nem jó már régóta (10-12 éve), elidegenedtünk egymástól, talán meg is utáltuk egymást, de a gyerek miatt együtt maradtunk. Mára-már a gyerek felnőttkorú lett (19), a feleségem talált egy másik kapcsolatot pár hónappal ezelőtt és miután megtudtam nem kívánok tovább együtt maradni vele. Ő sem velem. A válást ő régebb óta indítványozta, de eddig mindég sikerült újrakezdenünk.
1987 nyarán ismerkedtünk meg és 1988 márciusában házasodtunk össze. A szerelmünk gyümölcseként kislányunk született ugyanabban az évben. A kezdetektől albérletekben laktunk, majd 1995-ben, miután a feleségem nagymamája elajándékozta neki a házrészt (erről van ajándékozási szerződése), melyik hamarosan eladásra került majd ebből az összegből és hitelek segítségével sikerült saját lakásunkhoz jutni (ezen vitatkozunk), melyet átalakítótűnk, bebútoroztunk stb. A felújítási munkák nagy részében személyesen részt vettem. A nagymama hamarosan ezután meghalt. A feleségem szerint a lakás nagyobb része vagy összegben őt illeti, a tulajdonlapon egyébként ½ - ½ tulajdon áll köztünk és hát ugye jóval a hazásságunk alatt.
Szerinte a megoldás az, hogy költőzek el albérletbe és nekik hagyjak mindent ahogy van. Én ezt nem tudom elfogadni és vagyonmegosztást javasoltam fele-fele arányban. Ezt viszont ő nem tudja elfogadni és most bizonytalan lettem. Mi van ha neki van igaza? Lehet, hogy tényleg semmi sem marad nekem?
A lakás egyébként egy és félszobás (56nm), de nem osztható, legalábbis ahogy a feleségem szeretné, hogy szívódjak fel.
A gyerektartás része és gondoskodás iránta nem okoz problémát. Meg tudjuk beszélni.
Mit lehet ilyenkor tenni? Ki milyen keresettel fordulhat a bírósághoz? Megegyezés..., a jelen helyzet szerint kizárt!
Köszönettel:

ObudaFan # 2008.01.03. 20:30

angelo!

Ha ő a kiskorú közös gyermekekkel él bent, akkor csak a lakott forgalmi érték megfelelő részét követelheti Ön. A perköltség egy tág fogalom. Az illeték az a követelt tulajdonrész értékének 6%-a, de nyilván lesz szakértői költség is, ami benne lesz egy 100-asban, és hát ilyen pernek ügyvédi segítség nélkül nem célszerű nekifutni. A perköltséget ilyen perekben a bíróság a pernyertesség-pervesztességtől függetlenül általában a per végén a felek között megosztja.

ObudaFan # 2008.01.03. 20:36

garner!

Kiindulni abból kell, ami a tullapon van, aki ezzel ellentétes megosztást szeretne, az köteles bizonyítani. Ha tehát az ex bizonyítja ezt az ajándékozást, és hogy az ajándék értékéből lett véve a későbbi ingatlan, azzal megváltoztathatja az arányokat, és ekkor neked kell bizonyítani azt, mekkora értékű felújítások történtek közös vagyonból, esetleg a te különvagyonodból.

És csak a tulajdoni viszonyok megnyugtató rendezését követően kerülhet sor magának a közös tulajdonnak a megszüntetésére, amely gyakorlatilag két módon történhet ilyen esetben: 1. az a szülő, aki a gyerekekel bent lakik, kifizeti a másiknak a lakott forgalmi értéknek a másikra eső részét, vagy 2. ingatlanárverésre kerül sor, és az a szülő, akinél a gyermekek nincsenek elhelyezve, ilyenkor is csak a lakott forgalmi érték ráeső részét kapja.

garner99 # 2008.01.04. 08:56

Köszönőm a választ ObudaFan.

vanderbild # 2008.01.04. 14:13

Sziasztok!
Két kérdésem lenne, ha tudtok segíteni!
Válás esetén, ha nálam helyezik el két gyermekünket, és nekünk ítélik meg a lakáshasználatot, akkor a távozó félnek az ingatlan értékének a felét (50-50% tulajdonjog esetén) kell kifizetni, vagy a lakáshasználati jog ellenértékét?
Másik kérdésem:Van egy műhely céljára épített ingatlanunk, ami a férjem nevén van, de együttélésünk alatt épült, nem különvagyonból, nagyrészt hitelből, ami már ki lett fizetve.(összeházasodva még akkor nem voltunk, de gyermekeink már megvoltak, ez elég bizonyíték az együttélésre?) Hitelfedezet céljából a bank 35millióra értékelte fel. Férjem KFT-je, melyben az öccsével tulajdonosok 50-50%-ban, hitelt vettek fel, kb. 20milliót, aminek ez az ingatlan a fedezete. Válás esetén én mire lennék ebből jogosult?
Előre is köszönöm, ha tud valaki segíteni!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.01.04. 14:38
  • A lakáshasználat megváltását. A tulajdoni hányad megváltását csak akkor, ha a közös tulajdont is megszüntetik, méghozzá úgy, hogy te válthatod magadhoz az egész lakást.
  • Jó eséllyel tiéd az ingatlan osztatlan közös tulajdonának 1/2 arányú hányada, de csak a teherrel együtt.
vanderbild # 2008.01.04. 14:50

A teher nem feleződik a KFT tagok tulajdonrésze arányában ilyen esetben?

vanderbild # 2008.01.04. 14:55

Vagy az ingatlan értékéből levonva a teljes hitelösszeget, és a maradék összegnek az 50%-a illetne engem? Ezt vagyonmegosztáskor ugyanúgy ki kellene fizetnie, mintha lakóingatlan lenne? Ugyanazok a szabályok vonatkoznak erre is, mint a lakásra, házra?

ObudaFan # 2008.01.04. 21:18

Nem. Az ingatlan 1/2 tulajdoni hányada, illetve ennek értéke jár. Ezen van egy teher, ami egy kft. atrtozása, ez teljesen más kérdés. És az is, hogy a kft. vonatkozásában a férjed üzletrésze szintén közös vagyon, amit meg kell váltania.

vanderbild # 2008.01.05. 11:26

Köszönöm szépen a válaszokat!

ObudaFan # 2008.01.06. 09:03

Nincs mit.