tísztelletel érdeklődni szeretnék válni szeretnék van egy lakásom saját tulajdon hitelre es anyukáma a haszonélvező+ jelzalogkent van a saját lakása őnrésznek felrakva 8 év egyutélés után abból 4 év élletárs 4 év házzaság mit követelhet a volt feleségem tőlem a lakasból elkoltozott es vitte a 4 eves kislányomat is
Válás, vagyonmegosztás
Mikor szerezted azt a lakást, milyen módon?
Juliet Juliet, a fél ügyvédje a fél érdekeit köteles képviselni. (Amúgy sem pszichiáter, hanem jogász.)
Juliet Juliet
Ebben az esetben célszerű felkeresni egy másik ügyvédet, aki majd felveszi vele a kapcsolatot.
Juliet Juliet
És természetesen nem neked kellene őt megkeresned, hanem a párodnak. (Ha még nem tette.)
torboszlo
Amit édesanyád adott a házba, olyan arányban különvagyonod az ingatlan mindenképpen.
Egyebekben ha az életközösség előtt vetted, akkor az egész különvagyon, de a párod követelheti az együttélés alatt visszafizetett hiteltörlesztések felét.
Ha viszont az együttélés alatt vettétek a házat, akkor a fent írt különvagyoni hányadon túl közös vagyon az ingatlan és közös a hiteltartozás is.
Egyáltalán nem írt olyat, hogy részben az anyja ajándékából vette az ingatlant. Azt írta, hogy az anyja lakásán is jelzálog van a felhasznált kölcsön biztosítékaként - aminek viszont a tulajdoni viszonyok szempontjából nincs jelentősége.
Tisztelt Ugyved Ur!
A kerdesem az lenne, hogy ha az elettarsi viszonyban orokoltem anyukamtol 1/2 aranyban 1 lakast, amit eladtunk es ebbol az osszegbol nyaralot vettem a sajat nevemre es most, hogy valunk a volt parom igenyt tartana a felere. Szoval lehetseges, hogy ezt a nyaralot feletnem kell vele?
Elore is koszonom valaszat!
Az ajándék különvagyon. A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy is.
KBS olvtárs arra gondol, hogy az örökség is. :o)
Nem arra gondoltam, hanem elnéztem; de valóban, az örökségre ugyanúgy igaz. :)
Koszonom !
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi esetben kérném segítségüket. Egy házaspár közös megegyezéssel szeretne válni és a legnagyobb vagyonuk egy közös lakás, melynek jogi sorsát szeretnék rendezni.
Ilyenkor érdemes még a válás előtt vagyonmegosztási szerződésben rendezni az ingatlan sorsát és csak utána kérni a házasság felbontását az illetékes bíróságtól (ebben az esetben milyen illetékre vagy díjakra kell számítani az ügyvédi költségen kívül?), vagy az az előnyösebb, ha a házasság felbontásakor kérik a felek a bíróságtól az ingatlanon a közös tulajdon megszüntetését? Ezesetben a 30.000,-Ft-os bontóperi illetéken kívül van-e egyéb fizetni való? (egyéb illeték (pertárgy értékének 6%-a, vagy más adó, stb.) Tehát ha csak az ingatlant szeretnék megosztani, akkor abból lesz-e vagyonmegosztási per, vagy elintézhető a házasság felbontása iránti perben?
Önök szerint melyik az ésszerűbb megoldás?
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat.
Amennyiben a vagyon megosztását is kéritek a bíóságtól, a felepresi követelésben szereplő tétel 6%-a lesz az illeték, de ha erről egyezség születik az első tárgyaláson, ennek a 6%-nak a 10%-ára mérsékli ezt a bíróság.
Peren kívül ez a költség nem merül fel. Felmerül az ügyvédi munkadíj. Ezt viszont akkor sem célszerű megspórolni, ha perben egyeznétek meg, mert a bíróságnak nem az a feladata, hogy a számotokra minden szempontból (pl. közterhek) legkedvezőbb egyezséget hozzon létre.
Köszönöm szépen. :)
Ha a bontást a felek közösen kérik, a vagyonjogi igényt a pertárgy értékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Tehát 30 ezer és passz. (A 6% 10%-a sincs.)
[Ellenőriztem, kétszer is. :) Itv. 43. §]
Ugyanakkor az is igaz, hogy bírók is hajlamosak erről a szabályról elfeledkezni, továbbá nem egyértelmű az alkalmazása, ha a per tényfeltárásosnak indul, és csak aztán alakul úgy, hogy a felek az első tárgyaláson megegyeznek.
Ezért aztán, ha valóban csak egy ingatlan megosztásáról van szó, és a felek között egyezség van, akkor teljesen felesleges ezt perbe vinni.
Igazad van, de tényleg nincs benne minden bíró napi rutinjában a dolog és macerás dolog fellebbezni az illeték kiszabása ellen.
Köszönöm, hogy ennyien szakértettek:). Az illetéktörvényben én is megtaláltam ezt a részt, ám a bírói gyakorlatban nem voltam biztos, úgyhogy nagyon jó, hogy ezt leírták. :)
Tisztelt Szakértők!
Válás:
Közös megegyezéssel szeretnénk elválni. A bontóperi keresetlevelet közösen adjuk be a Járásbírósághoz vagy egyikünknek vállalnia kell a felperes szerepét?
Vagyonmegosztás:
Kötelező a bírósághoz fordulni, amennyiben a felek megegyeznek?
A bontóperrel együtt lehet kérni a vagyonmegosztást is?
Amennyiben az első tárgyaláson egyezség születik, akkor a vagyonmegosztás teljesen illetékmentes (ha jól értelmeztem a fórum előzményeit)?
A különvagyont is fel kell tüntetni a vagyonmegosztás során?
Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt gabor!
Lenni kell felperesnek és alperesnek. Ettől függetlenül az alperes nyilatkozhat úgy, hogy ő is kéri a házasság felbontását. A bontóperben nem kell kérni a vagyonmegosztást.Ha nincs kiskorú gyermek és közösen kérik a bontást, akkor akár az első tárgyaláson is születhet jogerős bontó ítélet.
Az lenne a kérdésem, ha a férj beadja a válópert, mire a feleség ügyvédjén keresztül közli a követelését (pl. a férj saját munkájához vásárolt szerszámok vételárának felét), miközben a teljes eggyütt élésük alatt külön kasszán voltak, és a feleség miután megromlott a kapcsolatuk elköltözött, (ahol addig éltek csak bérlemény) és közben össze jött valaki mással, amit a férjnek beismert, ezek után is jogosan követelhet bármit? Illetve ha megcsalta a férjet, de a bíróságon tagadja, van rá mód valahogy bizonyítani? Illetve hogy külön kasszán voltak számít valamit? A válaszokat előre is köszönöm!
Kriszti.-
A "külön kassza" egy házasságban kevés. Ha nem volt házassági vagyonjogi szerződés, ami kikötötte volna a teljes vagyonelkülönülést, akkor ami nem különvagyon a törvény szerint, az közös vagyonba tartozik. Mondjuk nem a vételárak felét lehet általában követlni, hanem a megszakadáskori vagyon felét. A ráfordítások felét a különvagyonból közös vagyonba, közös vagyonból különvagyonba történt ráfordítások esetén lehet követelni.
A megcsalásnak nagyon ritkán van bármilyen jogi relevanciája (pl. ajándék visszakövetelése esetén lehet), ha van, akkor nyilván a bizonyítás is megengedett.
Ilyen jellegű perekben nem igazán célszerű jogi képviselő nélkül eljárni.
Először is köszönöm a választ. Még azt szeretném kérdezni, hogy ha közös vagyontárgyak nem nagyon vannak, a férj követelheti a feleség esetleges számláján lévő összeg felét? A választ előre is köszönöm.
Naná? A bankszámla szerinted nem vagyontárgy?