Élettársat megillető jogok a másik fél halála esetén

Annyit lehet elérni az igazolással a perben, hogy a tartozás nem 1/2 hányadban terheli, hanem az élettársi közös vagyon arányában. Mármint egymás között, mert a kölcsönadóval szemben egyetemlegesen tartoznak. (Ezt, persze, ti magatok ne vessétek fel, ha egyébként nem hivatkoznak rá.)

De a lakással kapcsolatban erre nem tud igényt alapozni.

Szabályosnak szabályos, csak egy perben ez nem sokat ér. Legfeljebb néhány közigazgatási eljárásban.

Üdv!

Köszönöm a választ. Nem jelölt meg semmilyen konkrétumot a Ptk-n belül. Én is tisztában vagyok azzal, hogy ügyvédet kell fogadnunk, csak előtte szerettem volna megbizonyosodni, a fórum által arról, hogy az illető hölgyet biztosan nem illeti meg a lakáshasználati jog ellenértéke.

Az ügyhöz kettő dolog még hozzátartozik, amit korábban nem mondtam:

Az egyik az, hogy a hölgy ügyvédje szerint a hölgy az adósságért nem felel, holott ő is egyetemleges adóstárs és a hitelt együtt költötték el.

A másik dolog pedig, hogy a hölgy az elhunyt halálát követően, hónapokkal később állíttatott ki a helyi jegyző által egy olyan papírt, ami igazolja hogy ő és az elhunyt élettársi kapcsolatban éltek.

Ezzel kapcsolatban az is érdekelne, hogy szabályos e élettársi kapcsolatot igazolni, az olyan személlyel aki már hónapokkal a bejegyzés előtt elhunyt, illetve nem kellett e volna az élettársi viszony igazolásához mind a kettő félnek jelen lennie? (Az illető hölgy addig amíg az elhunyt életben volt biztosan nem tudta volna élettársi kapcsolatát igazolni, ugyanis az utóbbi időben annyira megromlott a viszonyuk, hogy a hölgy az ingatlan egyik melléképületében lakott és még az ételért is fizetnie kellett az elhunytnak.)

Köszönöm a segítséget.

Közelebbről is megjelölte, a Ptk. mely normája alapján, miféle vagyoni értékű jog illeti meg a hölgyet?

Azt hiszem, meg kellene bíznotok egy ügyvédet, nem fogtok boldogulni a fórumon kapott tanácsokkal, mert bez élesben megy.

Üdv Mindenkinek!
Az ügyünk újabb fordulatot vett,és szeretnék ismét segítséget kérni.
A hölgy ügyvédje azt válaszolta nekünk, hogy az élettársat a ptk rendelkezései szerint vagyoni értékű jog illeti meg az ingatlannal kapcsolatban, ezáltal jóhiszemű lakáshasználónak minősül, vagyis lakáshasználati jog ellenértéke illeti meg.
A hölgy követeli az összes ingóságot,nemcsak a közösen szerzetteket, továbbá a 7 millió Ft-os ingatlan után 2,1 millió Ft lakáshasználati jog ellenértéket.
Mi utána néztünk a ptk-ban,de semmi ilyesmit nem találtunk benne, mivel az ingatlan az elhunyt külön vagyona volt,nem közös szerzemény.
Mielőtt pert indítunk a hölgy ellen, szeretném mégegyszer megkérdezni,hogy biztosan nem illeti-e meg a lelépési díj, illetve arra is kíváncsi lennék,hogy amennyiben mi indítunk pert és meg is nyerjük,akkor a vesztes fél fizeti-e a per költségeit.

Köszönöm a segítséget.

Pert indíthattok a lakás kiürítése iránt.

Az, hogy az ellenérdekelt fél ügyvédje a megbízója érdekeinek megfelelően nyilatkozik, természetes, erre tett esküt. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan megalapozatlan - tehát megtévesztő - jogi érvelés ebbe etikailag még belefér-e.

Üdv Mindenkinek!

Újabb kérdésben szeretnék segítséget kérni. Az illető hölgy,akiről már szó volt, nem hajlandó az örökösöket beengedni abba az ingatlanba,ami az örökösök tulajdonába került. Tárgyalni sem hajlandó velük. Írásbeli felszólítást kapott arról,hogy az ingatlant hagyja el,és a közüzemi számlákat,valamint minden egyéb iratot adjon át. Amennyiben erre nem hajlandó, a megadott határidő lejárta után kérhetünk-e hatósági (rendőrség, polgárőrség) segítséget abban,hogy az ingatlant a hölgy elhagyja?
Az illető hölgy ügyvédje még korábban azt mondta,hogy amennyiben nem fizetünk lakáshasználati jog ellenértéket a hölgynek,akkor ő jóhiszemű lakáshasználóként élete végéig az ingatlanban lakhat.
Az örökösök a hölgy által már eltulajdonított és még a lakásban maradt ingóságokról is hajlandóak lennének lemondani teljes mértékben a hölgy javára, de erről sem tudunk beszélni vele,mert semmilyen formában nem hajlandó tárgyalni sem, és az ingatlanra beengedni sem az örökösöket.
Erről mi a véleményük?

Élettárs egyáltalán nem örököl; ha közös vagyonra hivatkozva igénye van a hagyatékkal szemben, azt a hagyatéki eljárásban be kell jelentenie. Egyáltalán nem biztos, hogy 1/2 hányadra jogosult - ugyanis nem voltak házasok.

Ne butáskodj! Miért kellene valakinek kiköltöznie a saját tulajdonában álló ingatlanából? Az igaz, hogy az örökösök beköltözhetnek mellé. Bár három éven át valószínűleg azt is meg lehet akadályozni, csak az már elég drága lenne.

Kedves Mindenki!

Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni.

Édesanyám több, mint 15 évig élt élettársi kapcsolatban. Sajnos élettársa 2 hete meghalt.
Élettársának van lakástulajdona, amelyben édesanyám tulajdonjogot szerzett 1/2 arányban. Édesanyám kb. 3 év múlva nyugdíjba mehet és addig szeretne ebben a lakásban élni. Haszonélvezeti jogról nem született sajnos semmilyen nyilatkozat az élettárs tragikus gyorsaságú halála miatt. Kérdésem, hogy mindenképpen ki kell költöznie a lakásból?
Illetve, hogy milyen jogai vannak még? Özvegyi nyugdíjat igényelhet, illetve örökölni a közösen szerzett vagyon után lehet, fele arányban? Ezekre csak megerősítést várok, mert ezeket kiszűrtem az eddigi válaszokból, ha jól értelmeztem őket.
Illetve, hogy ezen kívül mire lehet még jogosult?

Köszönettel: szil25

Lehet, hogy nem figyeltem, de haszonélvezetről eddig szó sem volt.

PRoland:

A legfontosabb az lenne, hogy ti is fogadjatok fel egy ügyvédet, tekintettel arra, hogy a hölgynek már van.
Ha a jelzáloghitelt nem a lakás miatt vették fel, és egyébként sem volt komolyabb felújítás, átalakítás a lakásban az együttélés alatt, akkor a hölgynek valóban nincs hozzá semmi köze! A közösen felvett hitel pedig őt is terheli, de szerintem nem 1/1-ben, hanem arányosan.

Kbs., a haszonélvezeti joggal kapcsolatban mi a véleményed?

Hát... több jogász többet lát...
Szerint KBS-nek lesz igaza...

Üdv Mindenkinek!
A hitellel kapcsolatban a legutolsó hozzászólás a helytálló,tehát szabad felhasználású kölcsön, amelynek a különvagyoni ingatlan volt a fedezete. Az ingatlan, mely a kölcsön fedezetéül szolgált, teljes mértékben az elhunyt tulajdona volt.
A teljes igazsághoz pedig a következő dolgok még hozzá tartoznak: a kölcsön valamint egy nagyösszegű, az elhunytat megillető baleset miatti kártérítés arra (is) lett felhasználva, hogy az illető hölgy gyermeke adósságait kifizessék, valamint a hölgy nagy valószínűséggel saját részére is vásárolt egy külön ingatlant szintén ebből a pénzből, ez utóbbit azonban nehezen tudjuk bebizonyítani,mert az ingatlan nem a saját nevére került (pont amiatt,hogy ne tudjunk ezzel kapcsolatban semmit sem tenni).
A hölgy először a közös szerzeményekre hivatkozva kicsit több mint 1 millió forintot követelt az örökösöktől mint hagyatéki hitelező, majd a követelését a hagyatéki tárgyaláson módosította lakáshasználati jog ellenértéke címén közel másfél millió forintra.
Az örökösök véleménye szerint a hölgyet azonban nem illeti meg ez az összeg.
A közös szerzeményekről pedig annyit,hogy a hölgy által eltulajdonított ingóságok értéke jóval meghaladja a közös szerzemény 50 %-át, de az eredeti követelésének összegét is. Az örökösök azonban az eltulajdonított ingóságokra nem tartanak igényt, teljes mértékben lemondanak róla a hölgy javára, kizárólag azt szeretnék,hogy ha a lakást elhagyná,illetve a hitel ráeső részét vállalná.
Arra is kíváncsi lennék,hogy ezek fényében mi a véleményük,illetve hogy mekkora részben terheli a kölcsön a hölgyet,mint egyetemleges adóstársat (ha ez számít, az elhunyt örökösei 5-en vannak(testvérek))
Köszönök minden nemű segítséget előre is.

Azt én úgy értettem, hogy felvettek egy szabad felhasználású kölcsönt, amelynek a különvagyoni ingatlan volt a fedezete. Ehhez képest válaszoltam.

Kbs, egy valamit nem tudunk, jó lenne, ha a kérdező tisztázná.
Azt mondja, hogy a lakás külön szerzemény. De ugyanakkor azt már tudjuk, hogy jelzáloghitelt vettek fel közösen az élettárssal.
Azt pedig már sokszor tapasztaltuk, hogy a kérdezők időnként nagyon fontos információkat hallgatnak el... Nem tartom kizártnak, hogy a férfi nevére lett írva a lakás, de a vásárláshoz (esetleg részben) kapcsolódo hitelt már közösen fizették.
Vagy... felvehették az ingatlan felújítására, bővítésére is. Nem tudjuk! Jó lenne, ha a kérdező elárulná, pontosan hogyan történt az ingatlan szerzése, és mire kellett a jelzáloghitel.

A különvagyoni ingatlan nem válik közössé az együttélés során. 70 év alatt sem. Az pedig, ha esetleg követelése van a hagyatékkal szemben az élettársi közös vagyon őt illető része címén, nem jogosítja fel arra, hogy jogcím nélkül bent maradjon az ingatlanban azután, hogy felhívták a távozásra. Egy kiürítés iránti pert simán elvesztene.

OFF
Nem én vagyok az, akinek többet kellene gondolkodni, nem én biztatok másokat olyan jogellenes magatartásra, amellyel kárt okoznak maguknak.
Még csak következetes se vagy. Egyes tulajdonosoknak azt tanácsolod, hogy erőszakkal, fenyegetéssel üldözzék el a jogcím nélküli lakókat; más jogcím nélkülieknek viszont azt mondod, hogy ne is törődjenek a tulajdonosok jogaival.
Bocsánat, most látom, mégis csak következetes vagy: mindig a jogellenes utat javaslod.
ON

Kbs
ha neha gondolkodnal is...
15 ev alatt valoszinuleg tevekeny resze volt a kozos vagyon gyaraitasaban. Ha hitelt vettek fel, valoszinuleg felhasznaltak valamire az ingatlan felujitasara bovitesere,vagy nagy erteku berendezesi targy eszkoz vasarlasara. Ennek a beruhazasnak a fele az ove is. Azt allitani hogy eltulajdonitotta azt ami reszben az ove azert nonszensz.
nem azt mondtam hogy jogot formaljon a lakasra hdnem azt, s azt fenntartom, hogy amig az orokosok ki nem fizetik a neki jaro jogos vagyont addig en sem koltoznek ki.

Ha az ingatlan nem közös szerzemény, akkor miért volt szükség jelzáloghitelre?

Az adósság kétségkívül az övé is. Nem a fele, hanem a megfelelő hányada. Ugyanilyen arányban övé a pozitív közös vagyon is - ha van.
Ha nem költözik ki, majd perelik, és fizetheti a vesztett per költségeit is.
Olyan okos tanácsokat tudsz adni, Major...

A hölgy helyében én sem költöznék ki. Az adósság fele az enyém a vagyon meg az örökösöké. Ugye ezt te sem gondolod komolyan? Minden bizonyíték az ő kezében van egy perben ti jártok rosszabul. Okosabb ha megegyeztek.

Lakáshasználati jog ellenértéke egészen biztosan nem illeti meg.

Az illető hölgy mint már említettem, az ingóságok 2/3 részét eltulajdonította,ami jóval meghaladja a közösen szerzett ingóságok 50%-nak ellenértékét.
A hölgy arra számít az új PTK alapján (nem lépett hatályba) hogy szívességi lakáshasználóból jogcímes lakáshasználónak minősül és lakáshasználati jog ellenértéke illeti meg. A hatályos törvényeket átnézve azonban az örökösök szerint a hölgyet nem illeti meg ilyesmi.
Az ingatlan nem közös szerzemény volt.
Lenne még egy kérdésem: az elhunyt jelzáloghitelt vett fel a hölggyel,mint egyetemleges adóstárssal. Az adósságot is a testvérek örökölték, de a hölgynek is kell-e részesednie az adósságból(hiszen egyetemleges adóstárs, a felvett összeget közösen költötték el)

Az élettárs valóban nem örököl, de a közösen szerzett vagyon arányos része megilleti. Ez vonatkozik az ingatlanra és az ingóságokra is (bútor, műszaki cikkek stb...). Végső soron pert indíthat az örökösök ellen. Jó lenne megegyezni, mert egy per nagyon sokba kerülhet!
Sőt, szerintem még haszonélvezeti jogot is szerezhet.

(Azért 15 év együttélés után te sem gondolod komolyan, hogy az élettárs egy szál bugyiban fog távozni...)

Üdv Mindenkinek!
Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
2010. február 15-én édesapám testvére elhunyt. Végintézkedést nem hagyott hátra. A közjegyző hagyatékátadó végzése alapján a testvérek az örökösök,mivel az elhunytnak házastársa nem volt és gyermeke nem született. Az elhunyt együtt élt egy hölggyel 1995 óta. A hölgy az elhunyt halálát követően városunk jegyzőjénél 2 tanúval igazolta az állítólagos együttélés tényét. A jegyző az élettársi kapcsolatról a dokumentumot kiállította. A hagyatéki tárgyaláson a hölgy ügyvédje állítása szerint a hatályos (meg nem nevezett) jogszabályok értelmében az illetőt lelépési díj illeti meg.
A kérdésem az,hogy az egyébként nem öröklő hölgyet valóban megilleti-e a lelépési díj,illetve valóban jóhiszeműen használja-e az ingatlant,amely már a testvérek tulajdonát képezik. A hölgy ugyanis az elhunyt lakását nem hajlandó elhagyni és átadni az örökösöknek, illetve a lakásban található ingóságok kétharmad részét eltulajdonította.