picur-baba
2011.01.31. 22:24
Nadír05!
Köszönöm szépen igen mellettünk állnak :)
Nektek is jó egészséget
Kizárhatom az apát a gyerek életéből?
sió
#
2011.01.31. 11:26
picur-baba
Sokan írtak. Jót rosszat.
Nem szeretném az elítélők táborát gyarapítani, de azokét sem akik mellet álltak.
Szerintem a legfontosabb tanács ilyenkor a nem te helyedben lennék én mit csinálnék, és nem is a saját példa behozása. /ezt egyenesen elítélem, mivel minden élet más-és más!/
Vagy Jamina aki az apát is felelősé teszi. /azt elfelejtve hogy hány gyerek fogant fogadkozásból hogy a nő védekezik!/.
Amin érdemes elgondolkodni az a tény: ha nekimész, akár apaság, akár tartásdíj, akár bárhogy, az ebben az esetben nagyon el tudja mérgesíteni az egészet.
Most beszéltek, és van kommunikáció. Ezt használd ki, és lovagold meg!
Ha továbblépsz ehet hogy nem lesz emberi hang!
Ha apát akarsz a gyereknek, először rendezd azt, aztán beszéljétek meg hogy hogyan tovább.
Hagyd meg neki a döntésbe való beleszólást, és ne erőltess rá semmit sem.
Hagy kibontakozni, és szép szóval lerendezni.
Amit te így nem tudsz elérni, azt a hatóság csak töredékében tudja majd. És lehet, hogy kapsz pár ezer forintot, de kérdés hogy megéri-e? Bármi áron!
Mona1977
#
2011.01.31. 09:35
Sziasztok.. szép napot!
picur-baba ügyéhez szeretnék hozzászólni..
Való igaz, hogy a gyerekeket sem felhasználni az apuka ellen, sem pedig eltiltani nem lehet az apukától..
Van, hogy a gyerek menne és szeretné tartani a kapcsolatot az apukájával, mint a mi esetünkben a kisfiamnál, de sajnos az apuka nem hajlandó ezt figyelembe venni, neki csak akkor gyerek a gyerek, ha ő szükségesnek tartja a kapcsolattartást.
És olyan is van, hogy látni sem akarja a gyerek az apját, Bírósági szabályozás ide vagy oda, mert annyi bánatot kapott a gyerek az apukától, hogy köszöni, de készakarva nem teszi ki magát a gyerek az újabb csalódásnak.. mint a mi esetünkben a nagy lányomnál.
Tény, hogy egy szülőnek és mindegy hogy apa vagy anya, sem szeretetet, sem gondoskodást, sem semmilyen szülői alapérzést nem adhat senki!! Ami nem jön magától, azt már senki oda nem teheti.. Azt hiszem azok az emberek, akiknek nincs igényük a saját gyermekükre, nos.. szegény emberek!
Neked kell erősnek lenni és megpróbálni megadni azt a gyermekednek, amit az apukájától kéne megkapnia.. nem könnyű dolog és persze nem is "normális", mert a gyereknek mindkét szülőjére szüksége lenne..
Talán eljön az idő, amikor azok az apukák észbe kapnak, akik nem törődnek a gyermekükkel.. de lehet hogy késő lesz már nekik.. mert a gyerekek úgy nőnek fel, hogy tüske marad bennük az apukájuk hiánya, annak viselkedése, elutasítása és talán majd a gyermek is úgy hátat fordít az apukának, mint ahogy most az apuka a gyermekének.. a kérdés az, hogy akkor mit tesz majd az apuka?!
Ez már nem a mi dolgunk lesz..
rime
#
2011.01.31. 08:19
Üdv mindenkinek!
Tanácsot szeretnék kérni.
Több mint 8 éve együtt élek egy emberrel. Nem volt fényes a kapcsolat az elejétől fogva, de nagyon szerelmes voltam és tűrtem. Meg mindig volt valami kapaszkodó, amiben bízhattam, hogy majd ha lesz saját házunk jobb lesz, majd ha lesz gyerekünk jobb lesz... De nem lett. És már nincs miben bíznom. Van egy 3 éves kisfiam, ő a legfontosabb az életemben, és nem akarom, hogy lelki roncsként nőjön fel. Nem tudom mit tehetnék. Az élettársamnak nincs egy forint jövedelme sem, hónapok óta otthon van, nem csinál semmit. Csak néha jól beiszik, akkor kiabál, tör-zúz, és többször bántott már engem is. Volt rá példa, hogy rendőrt is hívtam, elvitték, de abból sem tanult. Kértem menjen el, mert a házat én nem akarom otthagyni neki, csak azért mert az én szüleim háza a fedezet, mivel jövedelme nincs, a részletet fizetni úgysem tudná, én meg nem szeretném úgy fizetni a részletet, a rezsit, egész hónapban azért dolgozni, hogy aztán tulajdonképpen távolról is, de őt eltartani!!! Nem élet ez egy gyereknek (na meg nekem se), hogy állandó rettegésben éljen, hogy ne játszhasson, csendben üljön egy sarokban azért mert az apja részeg és mindenért ordít. Én meg folyamatosan szégyenkezem, mert pici ahhoz a kisfiú, hogy tudja, nem szabad ezeket mindenhol elmesélni.
Lényegében a kérdésem, van e rá mód és ha igen, hogy hogyan tetethetném ki a lakásból mindkettőnk védelmében?
bernadett 1978
#
2011.01.30. 20:48
ne a gyereket büntesd!
Az én férjem sem fizet,de birói végzés van.
Ezt nem hagyom annyiba,de a gyerekláthatás sajnos nincsen összefüggésben a fizetéssel.
Ha a gyermek az apját szeretné látni,és vele lenni,nem tehetsz mást engeded.Mert a gyermekedet teszed lelkissé.SZERINTEM!
bernadett 1978
#
2011.01.30. 20:46
NEM!
picur-baba
#
2011.01.30. 20:23
Jamina!!!
Tisztában vagyok vele hogy erőszakkal nem lehet és nem is szeretném kierőszakolni érzelmi kötöttséget...Igen szeretem és a gyermekemnek szeretnék jót csak leírtam mert ha azt írtam volna utálom az nem lenne igaz dehogy szeretném a gyermekünket felhasználni!!!
Próbálom elfogadni hogy ez a hajó el úszott csak hidd el nem könnyű...Soha nem szeretném tőle eltiltani mert Én úgy érzem apai is csak egy van nem csak anya !!!!És hidd el nem egyből futottam a gyámhivatalba soha nem fenyegetőztem inkább ő fenyegetett vártam majdnem 4 hónapot, próbáltam vele emberek módjára beszélni nem kettőnkről hanem a gyerekről!!!Sajnos folyamatosan falakba ütköztem mikor megkérdeztem tőle kíváncsi vagy e a gyerekre se egy IGEN se egy NEM választ se kaptam csak a nagy csönd volt mindig !!!A gyereknek joga van az apukájához... Érzelmileg nagyon megvisel :( e miatt nem lehet büntetni !!!!
Jamina
#
2011.01.30. 17:42
picur-baba,
mit mondanának? a hivataltól hiába várod, hogy érzelmi oldalról közelítsék meg a helyzeted.
Te még mindig nem érted meg, hogy nem lehet a szeretetet/törődést kierőszakolni?
Az egyetlen amit elérhetsz, hogy fizetni fogja a gyerektartást.
De neki is lehetett volna annyi esze 31 évesen, hogy ő maga is védekezik, ha nem akart gyereket. Nem tette, viselje a következményét. De még azt se lehet tőle kierőszakolni , hogy a kapcsolattartásra igényt tartson.
Azt mondtad szereted.
Te most őszintén: a gyerekednek akarsz jót? Vagy a gyereket akarod felhasználni, hogy a kapocs memaradjon köztetek.
Nekem egy kicsit olyan szagú ez az egész, mintha a gyámhatósággal akarnál zsarolni, és kierőszakolni, hogy veletek legyen. Ha legjobbat akarsz a kisfiadnak, szeretettel, odafigyeléssel megadsz neki minden tőled telhetőt, és ha az apa, egyszer mégis úgy dönt, fel akarja vállalni a gyerekét érzelmileg is, nem akadályozod majd a kapcsolattartást, akkor sem, ha addigra új párod lesz.
picur-baba
#
2011.01.29. 14:24
Nadír05
Magamba néztem.....:( És mind igaz amilyen hozzászólásokat kaptam!!Önző módon csak magamra gondoltam,hogy nekem mi a jó és most ez a dolog nagyon fáj hisz több mint egy év kellett ahhoz hogy felnyissam felnyissátok a szememet.Lehet sőt biztos neki jobban fáj ez a dolog mint ahogyan Én gondolom.Hiszen mint ahogy leírtam ő imádja a gyerekeket egy érző emberről beszélgetünk!!!És most már biztos vagyok abban is ,hogy e miatt utált meg engem ennyire hogy még telefonon sem hajlandó velem beszélni!Remélem a lelke mélyén szereti ezt a pici kisfiút:)És egyszer minden jóra fordul köztük apa fia kapcsolatot tudnak teremteni.Idő gyógyít és mindent megold ebben bízom!!!Ez természetes imádom a kisfiamat csak akár hányszor rá nézek mindig eszembe jut az édesapja egyre jobban hasonlít rá!!!De az hogy van Ádi baba ezt is az apukának köszönhetem....:)
UI:Nem tudom mit fog szólni,hogy elindítottam ellene az apai joggálás rendezését....elvileg a jövőhéten valamikor értesíteni fogják a helyi gyámhivataltól,hogy fáradjon kíváncsi lennék ott olyankor mit mondanak az ilyen esetben az édesapának...
Szép Napot!!!
picur-baba
#
2011.01.29. 11:00
marcika!
Igazad van Én belátom!!!Tény nem egy kamaszról beszélünk hiszen ma holnap 31-éves lesz.Csak borzasztó rossz abban a tudatban élni hogy van az első szülött kisfia akit imád és a másod szülött kisfiára meg rá sem nyitja az ajtót.Hiszen ő aztán végkép nem tehet semmiről...Az édesapa imádja a gyerekeket remélem egyszer rájön ,hogy amit most csinál a kisfiával az nem helyes engem utáljon csak a gyereket ne aki nem mellesleg tiszta apukája!!!Én az apukáját nagyon szerettem szeretem még a mai napig de remélem idő múlásával elfeledem.Mikor mondtam neki ha nem tudunk megegyezni akkor elindítom az apa jogállás rendezését erre ő "akkor olyan pert akasztok a nyakadba"Miért nem lehet normális emberek módjára leülni megbeszélni?Ezt nem magamért teszem hanem a közös gyermekünkért akinek joga van az édesapjához!!!!
Sajnos én egy alkoholista apa mellett nevelkedtem 10 évig aki sokszor bántalmazta a családomat tudom milyen érzés apa nélkül!!!!
Szép Napot!!!
marcika
#
2011.01.29. 08:29
Picur-baba,
Ahogy azt szokták mondani, egy gyerek születéséhez is egy anya és egy apa kell, de ez nem csak fizikai értelemben. Az apa nem akarta ezt a gyereket. Mit vársz tőle?
Ez a férfi nem éretlen és felelőtlen kamasz, hiszen szereti a 4 éves kisfiát. Ha egy férfi úgy dönt, hogy nem szeretne újabb gyereket, semmit nem tehet, hiszen a nő dönt, utána egy életen át viseli a rossz párválasztás "következményeit". Fordítva is igaz. Ha egy férfi úgy dönt, hogy szeretné a gyermeket, akkor sem tehet semmit, hiszen ebben az esetben is a nő dönt.
Te akartad ezt a kisfiút. Szeresd, örülj neki,gondoskodj róla. Majd az élet megoldja, de ne akard ráerőltetni a döntésedet senkire. Így döntöttél és kész. Ő pedig úgy döntött, vedd figyelembe döntését.
Éretlen gondolkodásra vall, ha egy felnőtt ember úgy megy bele egy kapcsolatba vagy egy szituációba, hogy majd megváltoztatom a másikat vagy a másik gondolkodását.
Dr.Attika
#
2011.01.29. 03:56
"Pellengér… Valaha bevált. Az átkosban is volt egy megfelelője: sújtson a dolgozó nép megvetése.
Talán ma sem hatástalan."- írta Annácska20
Ez nem pellengér volt, hanem a katonai eskü záró mondata. És valahogy úgy hangzott, hogy:
Ha pedig eskümet megszegem, sújtson a Népköztársaság törvénye és dolgozó népünk megvetése.
Viszont, ha katonát megdicsértek, jutalmazták,előléptettek, akkor azt mondta,hogy a
"Dolgozó népet szolgálom."
Ma már a "Hazámat szolgálom." változat van divatban.
Ez az eskü szöveg a néphumorban "dolgozgató nép"-re változott, ma meg talán a "nyugdíjas, munkanélküli, rokkantnyugdíjas nép" lenne a helytálló.
picur-baba
#
2011.01.29. 03:10
Én pont azt szeretném,hogy vállalja a közös gyermekünket az apa!2010.10.09-én megszületett a kisfiunk!!Mikor kiderült,hogy várandós vagyok ő elakarta vetetni Én annyira örültem neki hogy leírni elmondani nem tudom....Elég rövid kapcsolatból fogant meg a kisfiú de sajnos Én évekig azt hittem nem lehet gyermekem (nőgyógyász mondta egy ciszta miatt előző kapcsolatomból 2-év sikertelen próbálkozás után sem estem teherbe...)De ettől függetlenül akkor az egyszer nem figyeltünk oda és kiderült,hogy áldott állapotban vagyok.Egyik szemem sírt a másik nevetett,számomra nem volt kérdés hogy megtartom e.Pedig akkora már nagyon megromlott a kapcsolatunk sajnos!Vállaltam és úgy voltam vele biztos majd apuka is lehiggad és ha mi nem is leszünk újra együtt attól függetlenül szeretni imádni fogja a gyermekét hozzá teszem előző kapcsolatából van egy 4 éves kisfia akit imád nagyon...Tartottuk a kapcsolatot szinte egész terhességem alatt de egyszer sem simogatta meg a pocakomat és még 1 db pelenkát sem vett, rideg volt olyanok voltunk mint két ismerős csupán!Pont mikor az utolsó egy hónapom volt hátra már nem nagyon látogatott :( Sőt egyáltalán nem,megszületett kisfiam 1 hetes volt mikor felhívott "nah mi van mi újság egyben vagy még?"Mondtam neki pont egy hete megszületett a kisfiad válasz "az most már a Tiéd"de azért érdekelte ,hogy hány kg centi stb...És egész terhességem alatt mondta remélem egészséges lesz!Szerencsére egy makk egészséges szép nagy kisfiúnak adtam életet!:) Azóta eltelt lassan 4 Hónap próbáltam vele beszélni vártam,vártam hátha meglátogat megnézi a kisfiát és elindul belőle egy érzés....De sajnos nem így történt még nem is látta pedig annyi lehetősége volt van hozzá.Így bementem a gyámhivatalba és megneveztem az édesapát most várok a fejleményekre....Hiszen mint ahogy egy gyermeknek 1 édesanyja úgy 1 édesapja is van.Nem értem az egyiket szeretem imádom a másikat meg nem mert az anyukájába nem voltam annyira szerelmes...Én lenék a világ legboldogabb anyukája ha jönne és szeretné a kisfiát,pont ezek a félelmek vannak bennem is amik ide vannak le írva hogy mi lesz ha óvodába megy és megkérdezi tőlem az én apukám hol van ?STB....mert utána csak záporoznának a kérdések felém:( Pedig én pont amiatt harcolok hogy vállalja a gyermekét!!!!Hiszen apát nem tudok pótolni és nem is szeretnék és azt a helyet senki nem fogja számára betölteni APA is csak egy van!
Remélem megváltozik az apuka hozzálássa és szeretni fogja ugyan úgy a második kicsi fiát is mint az elsőt...
Szép Napot!!!
sagit
#
2011.01.24. 14:56
Akkor türelem. De ha már most el akarod veszíteni akkor lehet ilyenekről egyezkedni had lássa nem is akarod...
zinedinezidane
#
2011.01.24. 14:08
Azon vagyok minden erőmmel, de hajthatatlan, nála makacsabb embert nem ismerek :(
sagit
#
2011.01.24. 13:40
Békülni próbálj ne a láthatást feszegetni főleg mikor még csak 18 hetes terhes...
hz78
#
2011.01.24. 12:14
Szívesen.
Ez az állapot természetes.
Hidd el nem te vagy az egyedüli aki így járt.
Ezen a forumon belül találsz néhány érdekes dolgot.
zinedinezidane
#
2011.01.24. 12:04
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.
Bízom benne,h minden rendben lesz, per pillanat nagyon kivagyok.....
hz78
#
2011.01.24. 11:55
Előszőr is várj pár napot, majd keresd meg a párodat.
Probáld meg megbeszélni vele, hogy válalnád a gyereket és ezért menjetekbe aláírni az apaságit.
Ha aláírtátok, egyezetek meg a láthatásról, felügyeleti jogról, tartásdíjról egyszóval mindenről.
Ha nem olyan mint itt a forum nyitó kingu81, v a volt párom akkor még sikerülhet is.
De ha nem megy ügyvédet kell keresni, rajta keresztül nyilatkoztatni, majd ha igy se hivatalos utra terelni a dolgot: gyámhatóság, majd szülés előtt közvetlen apaságiper inditása
De mindenkép te inditsd meg mert igy jobban jársz, mintha a voltpárod inditja. /ha tiéd agyerek, akkor ő lesz a pervesztes/
Sok sikert hozzá drukkolok, hogy neked simán sikerüljön
zinedinezidane
#
2011.01.24. 11:43
Tisztelt Fórumozók!
Kérlek segítsetek nekem....Párom 18 hetes terhesen a mai napon elhagyott( csúnyán összevesztünk....), sztem esély sincs már, hogy másképp legyen, bármennyire is szeretném. Apasági nyilatkozatot még nem csináltuk meg, mondván, hogy úgyis van még időnk.... Ilyenkor Én mint apa,mit tudok tenni? Milyen jogok illetnek meg engem? Nem akarom egyiküket sem elveszíteni, a kis gyermek is első lenni mindkettőnknek és nagyon vártuk az érkezését. Nem akarom, h a fiam Nélkülem nőjjön fel...
Válaszaitok előre is köszönöm!
zoltan01
#
2011.01.21. 10:40
Köszönöm az érdemi hozzászólásokat!
Gabicsek
#
2011.01.20. 20:48
Nem is normális, az biztos, ha igaz az egész, ha nem.
sió
#
2011.01.20. 08:11
Vegyétek már észre, hogy az állóvizet akarta „kingu81” felkavarni.
Nyilván jót szórakozik a felháborodásokon.
Szót sem érdemel.
hz78
#
2011.01.20. 07:40
Sajnos az a baj, hogy:
- Vannak olyan oldalak/emberek ahol/akik ilyen tanácsokat adnak
- Vannak akik meg is fogadják
- Ráadásul a tv még engedi is.
Mért nincs olyan jogszabály ami kötelezné a születésnél a bejegyzet szülőnél az automatikus apasági elvégzését? /cstolva a hivatali anyakönyvhöz/
Igy a szülök is meggyözödhetnének ha kétely merül fel bennük, ill apa jelölt esetén/ ha ujabb van/ a gyámügy is ellenőrizhetné, s ha kell intézkedhet, hisz ez a gyerek és a különélő apa érdeke is/megismerés/./az anya is könyebb helyzetben lehetne/
Talán kevesebb per, és harc lenne.
De ez magán vélemény
Jamina
#
2011.01.19. 13:16
Jaj Te komolyan azt hiszed, hogy az Unió területén, az apa nem viheti bíróságra az ügyet?
Vagy Mexikóba emigrálsz és bejelentkezel a Kaktusz u. 7-be?
