Köszönöm a választ! A végrendelet tanúi apukám testvérei. Az érvényes?
Ha jól értem akkor gyermeknek, unokának nem kell illetéket fizetni?
végrendelet
Abban a körben érvényes, amely vonatkozásában nem a tanúk rokonai, hozzátartozói az örökösök.
Gyermeknek, unokának és az örökhagyó (ajándékozó) más egyenesági örököseinek nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
Ha ebből adódóan a végrendelet teljes egészében hatálytalan, akkor a törvényes öröklés rendje szerint zajlik az öröklés és a hagyaték átadása.
Ez esetben - házastárs hiányában - elsősorban az örökhagyó leszármazottai, gyermekei örökölnek és haszonélvezeti jogot kap(hat) az élettárs, ha e minősége bizonyítást nyer. Ehhez viszont bejegyzett kapcsolat vagy az éllettársi kapcsolat bizonyítottan legalább 5 éves fenállása szükséges. Egyébként a élettárs nem jogosult öröklésre semmilyen módon és mértékben.
A hatálytalansági, semmisségi okot a közjegyző az eljárása során hivatalból észleli és ez esetben a hagyatékot a törvényes öröklés rendje alapján kell átadja.
„A hatálytalansági, semmisségi okot a közjegyző az eljárása során hivatalból észleli és ez esetben a hagyatékot a törvényes öröklés rendje alapján kell átadja.”
Na-neee!
Én vagyok az örökös vagyis az unoka lesz örökös, a tanúk a nagybátyjám és nagynéném. Ők a rokonaim. Akkor nem érvényes?
Sajnos igen, ez hatálytalansági ok. Ez estben, ha van még élő közvetlen leszármazó, akkor Ők örökölnek és Önt be se vonják a hagyatéki eljárásba.
Ekkor az örökössel kötött külön megállapodás, szerződés (pl. ajándékozás) alapján kerülhetnek Önhöz az örökhagyó hagyatékba tartozó tárgyak. A hagyaték jogerős átadása után.
Ez jó! Van még a testvérem. Ügyvéd előtt írta apukám a végrendeletet, akkor nem tudták felvilágosítani kik lehetnek tanúk? És ha én haszonélvezőként vagyok megjelölve akkor is így van? Ilyenkor a törvényes öröklési rend lép életbe nem? Mi az hogy engem nem vonnak be az öröklésbe?
A közjegyző előtti hagyatéki eljárásban - Pp. 48. § - jogképeséggel azok rendelkeznek, akiket jogok illethetnek vgy kötelezettségek terhelhetnek.
Ezek vagy a végrendeleti örkösök vagy érvéynes végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje szerinti örösösö.
A közjegyzőnek csak azokat kell idézni és azokat kell a hagyatéki eljárásba bevoni, akik jogképesek az eljárásban.
A lényeg az, hogy a végrednelet hatálytalan, amit pukája testvérei tanúztak le, mivel azt úgy tették, hogy az így általuk tanúzott végrendelet az Ön javára tartalmaz rendelkezést (erre amúgy nekem pont az ügyvédem hívta fel a figyelmemet és megjegyzem, ha az ügyvád okoskodás helyett lehetett volna az egyik tanú).
Viszont, ha nem élnek már az örökhagyó gyerekei, akkor Ön lesz az elsődleges örökös a törvényes öröklés rendje szerint és így a hagyatéki tárgyalásra is idézni fogja a közjegyző. Tehát ennek okán igazából a végrendelet is felesleges volt.
A végrendelet aban a részében minden tekintetében hatálytalan, amiaz Ön javára szól. Így esetleges haszonélvezetről is a közjegyző törvényes öröklés rendje szerint hozott hagyatékátadó végzésben fog rendelkezni. Ez azonban - ha a feltételei fennálnak - az örökhagyó élettárását illetné meg.
„Sajnos igen, ez hatálytalansági ok. ”
Dehogy!
Először is a tanú vagy hozzátartozó javára szóló rendelkezés nem hatálytalan, hanem érvénytelen. [Ptk. 7:19. § (1)] Másodszor pedig nagynéni nagybácsi a Ptk. alkalmazásában nem hozzátartozó. [8:1. § 1-2.]
+1. Éppenséggel lenne értelme a három tanúnak. Ti. ha az egyik tanú a végrendeleti örökös hozzátartozója lenne, a két másik tanúval akkor is érvényes lenne a végrendelet. [7:19. § (2)]
KBS,
A nagybácsi, nagynéni tanú a kérdező szempontjából az, ha jól értem.
Tehát az örökhagyó, végrendelkező szempontjából a testvérei tanúskodtak. Ők hozzátartozók.
És? :D
Köszi KBS a kiigazítást, ez nekem is nagy segítség amúgy, mert van egy ilyen vonatkozású saját ügyem is. :)
Amúgy az érvénytelenség/hatálytalanság közt érdemben mi az érdemi nagy különbség? Hiszen - Én úgy tudom legalábbis -, hogy mindkettő azt jelenti, hogy nem válthat ki joghatást az ilyen jellegű irat, már ami érvénytelen/hatálytalan.
Én lennék az örökös, a fiam örökölne és én lennék a haszonélvező a végrendelet szerint. 3 tanú van, Nekem nagynéni, nagybácsi (apukám testvérei), unokatestvér. Akkor most érvényes vagy nem? Ez érdekelne.
Betty3,
Igen, érvényes, rigoz és én is tévedtünk, az ügyvéd úr írta a helyeset. A nagynénéd, nagybátyád megfelelő tanú (ha ők nem örökölnek semmit a végrendelet szerint), nektek ők nem a Ptk. szerinti hozzátartozóitok.
Illetéket se neked, se a fiadnak nem kell fizetnie, mert egyenesági rokonai vagytok az elhunytnak.
Egyébként hol azt írod te vagy az örökös, hol azt hogy a fiad (az unoka), szóval ez nem tiszta, de a fentiek szempontjából ez teljesen mindegy.
Esetleg a Te testvéred követelhet köteles részt a végrendeleti örökös(ök)től.
Köszönöm szépen! Megnyugodtam. :). Végrendelet szerint, az unoka lesz az örökös. Azért írtam úgy mert rigoz is kicsit megzavart. Törvény szerint én vagyok az örökös.
Törvény szerint te és a testvéred LENNE a törvényes örökös - ha nem lenne a végrendelet (kivéve, valamilyen haszonélvezetedet, ha jól értelek).
A végrendeletben kapom a haszonélvezetet.
Üdv!
Megtámadni egy végrendeletet az hány évig tartó eljárás?
Köszönöm.
Megtámadni egy nap. A pertartam valahol fél és tíz év között lesz.
Kedves Szakértők!
Az alábbiakkal kapcsolatban kérek informális segítséget.
- Házastársak, az általuk külön-külön írt végrendeletben a túlélő házastársra kívánják hagyni minden ingó és ingatlan tulajdonukat, valamint a bankban lévő megtakarításukat.
- A bankszámlához mindkettőjük részéről haláleseti rendelkezés tartozik, melyben egymást nevezték meg kedvezményezettnek.
- Szándékuk az, hogy gyermekük a törvény által meghatározott köteles részt örökölje majd mindkettőjük után.
Kérdések:
1.A köteles résszel kapcsolatos szándékuk megvalósulásához elegendő-e, ha a végrendeletben a házastárs van megnevezve egyedüli örökösnek?
- Vagy a végrendeletben szerepelni kell annak is, hogy gyermekükre a köteles részt hagyják?
- Vagy annak is szerepelni kell benne, hogy a köteles rész feletti örökségből gyermeküket kizárják?
A fentiek közül mely esetben örökli automatikusan a gyermek a köteles résznek megfelelő hagyatékot?
Az automatikus alatt azt értem, hogy a fentiek közül mely esetben szerves része a hagyatéki eljárásnak a köteles rész közjegyző általi meghatározása és az arról történő rendelkezés. (Ez lenne a cél.)
2.A végrendeletben szerepelnie kell-e a bankban lévő magtakarítással kapcsolatos rendelkezésnek, vagy igaz az, hogy a bankszámlán lévő megtakarításról nem kell a végrendeletben külön rendelkezni, mert a banki rendelkezés azzal egyenértékű?
3.Pontosan meg kell-e nevezni az ingatlant és az ingóságokat?
- Vagy elég azt beleírni a végrendeletbe, hogy a végrendelkező a halála bekövetkeztekor meglévő ingó és ingatlan tulajdonát hagyja a házastársára (azoknak a köteles részét pedig a gyermekére)?
Segítségeteket előre is köszönöm.
El kell menni ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. Ezeknek az otthon készült végrendeleteknek legalább 2/3 része érvénytelen. Ettől még az ügyvédeknél is jobb az arány - pedig dobogós helyen van az ügyvédi műhibáknál.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Az ügyvéd vagy a közjegyző felkeresése előtt esetleg tudtok adni érdemi válaszokat a feltett három kérdésre?
forintos,
- Igen.
- Ha ez haláleseti rendelkezés, akkor az nem is része a hagyatéknak. Tehát felesleges szerepelnie.
Megjegyzem, mivel a haláleseti rendelkezés jogilag ajándékozásnak minősül, ezért hiába vonod ki a hagyaték alól, a köteles rész követelhető belőle (ahogy bármilyen, az örökhagyó halálát megelőző tíz évben bárkinek adott ingyenes juttatásából)
3. Attól függ. Esetetekben, ahol egy örökös van, ott nem, elég a "minden vagyonomat" kitétel. Elég lehet.
Kedves drbjozsef!
Az infókat köszönöm.
Csak, hogy jól értelmezem-e a dolgokat:
1., Az igen azt jelenti,hogy a köteles résszel kapcsolatos szándékuk megvalósulásához elegendő, ha a végrendeletben a házastárs van megnevezve egyedüli örökösnek.
2., Mivel a banki rendelkezés haláleseti, ezért nem kell szerepelnie a végrendeletben a bankszámlán lévő megtakarítással kapcsolatos rendelkezésnek.
(Egyébként ismereteim szerint mindennek, így annak is a köteles részét a gyermeküknek akarják juttatni. A banki rendelkezéssel csak azt szerették volna biztosítani, hogy a hagyatéki tárgyalás időtartama alatt ne legyen "zárolva" a bankszámlán lévő összeg, vagy maga a bankszámla, megnehezítve arra az időre, az életben maradt házastárs mindennapjait.)
Az az infó viszont, hogy a banki haláleseti rendelkezés ajándékozásnak és nem öröklésnek minősül, felvetett bennük két további kérdést, amire eddig nem gondoltak.
Az egyik az, hogy a banki haláleseti rendelkezéssel a házastársak közötti öröklés vajon illetékköteles-e és ha igen, mekkora az illeték mértéke?
A másik pedig az, hogy a végrendeleti örökléssel szerzett tulajdon (ingó és ingatlan) illetékköteles-e és ha igen, akkor mekkora az illeték mértéke?
Erre szeretnék kérni még egy választ, melyet előre is köszönök.
3., Mivel egy gyermekük van, ezért elég a "minden vagyonomat" meghatározás a végrendeletben.
„Az egyik az, hogy a banki haláleseti rendelkezéssel a házastársak közötti öröklés vajon illetékköteles-e és ha igen, mekkora az illeték mértéke?”
Még egyszer : a haláleseti rendelkezés nem öröklés. A haláleseti rendelkezéssel juttatott vagyon ajándékozás. Házastársak között minden ügylet (visszterhes, ajándékozás, öröklés) illetékmentes.
„A másik pedig az, hogy a végrendeleti örökléssel szerzett tulajdon (ingó és ingatlan) illetékköteles-e és ha igen, akkor mekkora az illeték mértéke?”
Ha a házastárs a végrendeleti örökös, az is illetékmentes.