nonolet
2017.11.12. 16:05
Csak talál eléggé nyomós okot a mama...
Pláne most, hogy kéne a pénz az otthon befizetésére.
végrendeleti öröklés - köteles rész
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.11.12. 11:14
„A mama visszakéri az ajándékot.
Ebbe sem tud beleszólni senki.”
Ha csak a megajándékozott nem: "nem adom".
nonolet
#
2017.11.12. 10:36
Amúgy van egyszerű megoldás.
A mama visszakéri az ajándékot.
Ebbe sem tud beleszólni senki.
Aztán eladjátok a házat.
Így a mamához kerül az ő résznek a teljes ára.
Amiből
- befizeti az otthont magának
- a helyében kivennék még belőle egy kis tartalékot is a hátralévő évekre
- a maradékról pedig eldönti, hogy kinek és mennyit ad belőle ajándékba...
erasterck
#
2017.11.11. 23:30
A mama kifejezett kérése volt, hogy adják el a lakást, mert otthonba ment és be kell fizetni 1,5 milliót. A lakás árából fedezték volna közösen a testvérek. De közben kibukott a lakás tulajdoni helyzete. A két fiatalabb testvér csak a papa részét kérték ki, hiszen a mama még él, amíg ki nem derült, hogy az anyai részt az idősebb testvér kapta meg, aki kijelentette, hogy az Őt illeti. (Abból akarja kifizetni a lánya lakását.)
Azzal egyet értek, hogy nem szép dolog még elő voltában huzakodni az örökségen (amihez annyi közöm van, hogy tanácsot kértem számukra), hiszen még él a mamám.
nonolet
#
2017.11.11. 20:22
Nincs más különbség csak az, hogy legalább nem látja már.
Ahogy marakodnak koncon.
Amit látni, még élőként rossz...
drbjozsef
#
2017.11.11. 17:50
Valóban, sokkal jobb a halála után vitatkozni, osztozkodni.
nonolet
#
2017.11.11. 17:40
erasterck
Nagyon nem csípem, amikor még él valaki.
De az utódok már a vagyonán osztozkodnak, vitáznak.
A szememben jókora bunkóság az ilyesmi.
Ez az ügy pedig erről szól.
- -
Neki is lehet még akár 25 éve is esetleg...
Hisz csak 88 éves még.
ObudaFan
#
2017.11.11. 13:26
Nagy jelentősége nincs annak, hogy belefoglalták-e, hogy nem kell betudni a megajándékozott kötelesrészébe ezt az ajándékot, hiszen a többi testvér fog a megajándékozottal szemben kötelesrészi igénnyel élni.
erasterck
#
2017.11.11. 12:53
Több helyen olvastam, hogy ha kikötik a szerződésben, akkor nem kell betudni a köteles részbe, illetve ügyvéd is ezt mondta a tesóknak. Ők most mindent megpróbálnak, ezért segítem őket azzal, hogy itt kérek tanácsot (nem kioktatást a fogalmazást tekintve).
"Korai még a mama halálával foglalkozni" - nagyon remélem, hogy így van, de sajnos egy beteg 88 éves emberről van szó.
Köszönöm az eddigi építő jellegű hozzászólását.
Várom másét is, hátha találkozott ilyen helyzettel.
nonolet
#
2017.11.11. 11:11
"mint unoka"
Akkor meg pláne semmi közöd a dolgaikhoz, csak rájuk tartozik a dolog.
A mama meg egyébként kitudja mit hord össze a valóság helyett. Csak azért, hogy jó színben tűnjön fel előtted.
nonolet
#
2017.11.11. 11:06
"belefoglalták-e, hogy az ingatlan ne számítson bele a köteles rész számításába."
Ugyanmár... mindegy, hogy belefoglalták-e.
A törvény szerint 10 éven belüli halálnál benne lesz és kész.
De kissé korai még a mama halálával bíbelődni, nemdebár?
- -
Amúgy pedig: kérd ki a földhivatalból a másolatát, ha kíváncsi vagy.
A jogi érdeked igazolása esetén lemásolják neked.
Ha nincs jogi érdeked, akkor pedig azt mondják majd,
hogy: hess innen, semmi közöd hozzá.
- -
"A mama továbbra is abban a hiszemben van"
Amíg a mama nem lép addig te nem tudsz lépni.
Hisz ő nem akarja visszacsinálni és nem gondolja, hogy átverték.
(max büntető feljelentéssel élhetsz, de arra egyelőre nem igazán látszik ok)
Valakire hatnod kéne, de csak a meggyőzés az eszközöd.
vagy a mamára
vagy a tesóra
vagy mindkettőre
Anélkül ez vonat elment...
erasterck
#
2017.11.11. 06:37
Kedves Nonolet!
A többi testvér is ott volt és segített mindenben a mamának, ergo "tűzközelben". A mama továbbrais abban a hiszemben van, hogy szét lesz osztva az anyai rész tisztességesen, képtelen elhinni, hogy másként is lehet. Az idősebb testvér konkrétan kihasználta a helyzetet. A szerződés tartalmának ismeretére pedig azért lenne szükség, mert nem tudni, belefoglalták-e, hogy az ingatlan ne számítson bele a köteles rész számításába.
Én csak a másik két testvért sajnálom, meg a mamát, hogy be lettek csapva...más okom nincs a segítség kérésre.
Köszönöm
nonolet
#
2017.11.10. 22:37
"kezelte a mama összes bevételét (özvegyi és rendes nyugdíj), amivel elszámolni nem tud a testvérek "
Miért is kéne neki?
Közötök hozzá?
Semmi!
Amíg
- a mama nem panaszkodik és/vagy kér segítséget
vagy
- nem bíz meg az elszámoltatással titeket
vagy
- nincs alapos gyanútok bűncselekményre
Persze háboroghattok... neki eshettek a tesónak.
De csak erkölcs alapon, remélhetőleg.
nonolet
#
2017.11.10. 22:33
A szerződés érvényes.
Legfeljebb a mama tudja visszacsinálni...
Ha nagyon akarja.
- -
Nektek azt a szerződést megmutatni nem is kellett.
Miért is kellett volna?
Hiszen ...
A mama mint cselekvőképes MÉG ÉLŐ ember
ÖNÁLLÓAN dönthet a tulajdonáról, amíg él.
A döntéséhez nektek JOGILAG SEMMII!!!! közötök.
Csakis az ő dolga, hogy miért és hogyan döntött.
Ugyanez vonatkozik a nyugdíjára is.
Semmi közötök hozzá jogilag, hogy kivel-miként jár el.
Ha ti segítették volna az életét, akkor ti lettek volna tűz közelben és úgy alakulnak a dolgok, ahogy ti terelitek.
Így meg a teso volt tűz közelben.
Ezért ő tudta terelni az ügyeket.
Ha mama nem kifogásolja, akkor az úgy jó, ahogy történt.
Törődjetek bele.
- -
Ezekbe a dolgokba jogi úton,
kb. csak akkor szólhattok bele,
ha a mama
- segítséget/tanácsot kér tőletek
vagy
- megbíz az ügyének kezelésével
vagy
- ha bűncselekményt gyanítotok
Ez esetben tehettek feljelentést
(ha pl. erőszakot, zsarolást, csalást, megtévesztést, sikkasztást stb. gyanítotok)
De a hamis vád esetére gondolni kell közben ...
- -
Szóval, amíg
- a mama nem kér fel titeket a beavatkozásra
vagy
- nem áll fenn bűncselekmény alapos gyanúja
Addig nektek nyugi van és így járás.
Hisz jogilag nem szólhattok bele a mama dolgába...
Csak bosszankodhattok miatta.
- -
Megjegyzem, ha netán az ajándékozástól számított
10 éven belül hal meg, akkor a köteles részetek alapjába bele fog még számítani ennek az ajándéknak az értéke is...
Így, ha akkor majd jár köteles rész belőle,
akkor azt majd a teso megfizeti nektek utólag.
erasterck
#
2017.11.10. 21:51
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi ügyben kérném tanácsukat;
Adott a mama, van 3 gyereke. Augusztusban volt 2 éve, hogy a papa halála után az atyai része a közös ingatlannak fel lett osztva öröklés útján, tehát mama 3/6, gyerekek 1/6, 1/6, 1/6. A mama othonba költözött nemrég. Eladásra került az ingatlan, amikor kiderült, hogy a legidősebb testvér röviddel a hagyaték után, ajándékozási szerződéssel magára irattatta az anyai részt, haszonélvezeti jog nélkül. 2 napja derült erre fény, a szerződést nem mutatja meg a testvéreknek, állítólag pár nappal előtte letelt a megtámadhatósági határidő is. A mamának nem adta oda, a saját példányát sem, nehogy a testvérek megnézhessék mi szerepel benne! A mama úgy tudja, hogy csak formaságból lett átpapirozva az ingatlan, de az idősebb testvér nem kíván közösködni az anyai részből. Mindemellett a többi testvér tudta nélkül lett jelzáloggal is terhelve a saját gyermeke (unoka) javára (lakást vett.
Emellett az elmúlt években az idősebb testvér kezelte a mama összes bevételét (özvegyi és rendes nyugdíj), amivel elszámolni nem tud a testvérek felé (összegben milliós nagyság).
A kérdésem, van-e bármilyen megoldás, hogy a másik két testvér ne legyen "kisemmizve", illetve a szerződésbe betekinthessenek? Vagy én, mint unoka (vagy a még másik 3, aki nem az idősebb testvér gyerekei) tudunk-e bármilyen joggal élni?
Köszönöm előre is válaszukat!
ObudaFan
#
2017.11.10. 15:01
„Valamint még azt jó volna tudni, hogy régen kb 50,60 évvel ezelőtt, hogyan lehetett anyakönyvezni az apja nevére egy gyereket, ha az házasságon kívül született.Ugyan úgy mint most, hogy nyilatkoznia kellett az apának, hogy elismeri gyerekeként?”
Igen, ha elismerte. Ha nem ismerte el, akkor ugyanúgy, mint ma. Apasági perben. Azt megindíthatja a halott apa ellen is.
Ramónácska
#
2017.11.10. 10:48
"Valamint még azt jó volna tudni, hogy régen kb 50,60 évvel ezelőtt, hogyan lehetett anyakönyvezni az apja nevére egy gyereket, ha az házasságon kívül született.Ugyan úgy mint most, hogy nyilatkoznia kellett az apának, hogy elismeri gyerekeként?"
Már megtaláltam a választ:
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szabályait Magyarországon jelenleg a családról, a házasságról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 37. §-a állapítja meg.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. [Csjt. 37. § (1) bek.]Ezek szerint:
Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha
- a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
- a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó. [Csjt. 37. § (2) bek.]
Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. [Csjt. 37. § (3) bek.]
A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. [Csjt. 37. § (4) bek.]
Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. [Csjt. 37. § (5) bek.]
Az apai elismerő nyilatkozat tételének nem feltétele, hogy vérségi kapcsolat álljon fenn a gyermek és a nyilatkozattevő között.
Ezek szerint 50, 60 évvel ezelőtt is már volt ez a törvény.
Azért még egyszer köszönöm az előbbi válaszokat!
Ramónácska
#
2017.11.10. 10:11
Köszönöm szépen a válaszokat!
A hagyatéki tárgyalás ,majd csak ezután lesz.
A fórumban leírtak alapján, arra következtetek, hogy csak van valami okirata a hölgynek, mert azt sem tudjuk honnan került elő a hölgy, és honnan tudta egyáltalán ,hogy meghalt a papa. Valamint, erre a kérdésünkre nem adhatott felvilágosítást a hagyatéki ügyintéző.
Biztos az anyakönyvi hivatalból értesítették ki, csak akkor meg nem értem miért nem mondhatta meg az ügyintéző, hogy hivatalból értesítették ki a hölgyet, mert szerepelt a papa lányaként a nyilvántartásukban.
Valamint még azt jó volna tudni, hogy régen kb 50,60 évvel ezelőtt, hogyan lehetett anyakönyvezni az apja nevére egy gyereket, ha az házasságon kívül született.Ugyan úgy mint most, hogy nyilatkoznia kellett az apának, hogy elismeri gyerekeként?
nonolet
#
2017.11.09. 21:45
"1. A hölgynek valamivel"
Van erről anyakönyvi kivonata?
HA van akkor nyert... simán.
De akkor hagyaték ügyben eljáró közjegyző is
hivatalból tudni fog róla, hogy ő is örökös.
Illetve a közjegyzőnél tud bejelentkezni örökösnek.
HA netán nem tudná hivatalból a közjegyző.
HA nincs, akkor egyelőre nem kell vele foglalkozni.
Majd ha lesz "papírja", akkor kell komolyan venni.
Akkor elmegy a közjegyzőhöz és
- bejelentkezik, ha még tart a hagyatéki
illetve
- indít póthagyatékit, ha már lezárult
- -
Szóval, ne adjatok neki semmit!!! ah kérne bármit is.
Jelentkezzen be a közjegyzőnél és
majd megkapja ami jár, ha valóban
egy eltitkolt gyermek...
Persze ha kíváncsi vagy kérd el tőle
a születési anyakönyvi kivonatát.
Ha köze van (jogilag) az elhalthoz, abból kiderül.
Ha nincs köze (jogilag) akkor meg nem lesz örökös.
Legalábbis ADDIG, amíg nem lesz köze
Addig csak egy mese tőle, amit mond...
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.11.09. 16:54
- Ki előtt?
- Nem "csak", hanem legalább.
- Annak a harmada, amit törvényesen örökölne.
Ramónácska
#
2017.11.09. 16:51
Kedves Fórumozók, Tisztelt Ügyvéd Urak!
Segítséget szeretnék kérni abban az ügyben, hogy:
Nagypapa elhunyt, végrendeletében vagyonát a feleségére, a fiára és 2 unokájára hagyta. A bibi, hogy mindenki meglepetésére megjelent egy hölgy, aki az elmondása alapján a papa eltitkolt lánya.
A kérdéseim a következők:
- A hölgynek valamivel( DNS teszt, apasági nyilatkozat...stb)bizonyítania kell, hogy ő valóban a papa lánya, vagy elég, hogy stimmel a család név?
- Ha a hölgy valóban a papa lánya,akkor a végrendelet miatt, a hölgynek "csak" a köteles rész jár?
- A kötelesrész ez esetben= a papa vagyona/ örökösök száma(5)/3?
A válaszokat előre is köszönöm!
drbjozsef
#
2017.11.09. 06:43
„Nincs közös vagyon...
Csak olyan aminél még nem tisztázott
a szerzési-tulajdoni arány.”
Ja, értem, akkor egyetértesz velem, hogy házasságban sincs közös vagyon, csak olyan, aminél törvényileg előre tisztázott a szerzési-tulajdoni arány ugyebár (hozzájárulástól függetlenül). Ne tedd, mert ez is hülyeség, mint a tied.
Ajánlom figyelmedbe :
http://www.jogiforum.hu/…ratok/5/1022
Különös tekintettel a 2011/165. Bírósági Határozatra, például.
ObudaFan
#
2017.11.09. 05:46
Az a probléma, hogy a hozzászólásod megtéveszti a kérdezőt, ugyanis a hozzászólásodban nem említed, hogy életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.
A felek egymás közti viszonyában és utólag ez már nem különbözik attól, mintha közös vagyonszerzők lennének a kapcsolat alatt, a különbség az együttélés ideje alatt érzékelhető.
nonolet
#
2017.11.08. 15:46
Nincs közös vagyon...
Csak olyan aminél még nem tisztázott
a szerzési-tulajdoni arány.
Ettől azonban nem lett közös egy pillanatig se.
drbjozsef
#
2017.11.08. 14:52
De van vagyonközösség.
Az önálló vagyonszerző nem azt jelenti. Elhiheted, nemrégen zárult le témába vágó perem.
Az önálló vagyonszerző csak annyit jelent, hogy a közös vagyon megosztása esetén nem a házasságnál irányadó 50-50%-ot kell alapesetnek tekinteni, hanem azt, hogy a közös vagyonból olyan arányban részesülnek, amennyit abba a saját jövedelmükkel hozzátettek. Természetesen a rengeteg módosító (másik fél vállalkozásában végzett munka, háztartásban, gyereknevelésben végzett munka, etc) tényező változtathatja ezt, de a kiindulási alap ez lesz.
