„ A házastársi életközösség fogalmára a jelenleg hatályos jogi szabályozás nem ad meghatározást, annak ellenére, hogy a vagyonközösség az életközösség fennállásához kapcsolódik. A házastársi életközösség a joggyakorlat szerint a házastársak között fennálló érzelmi, gazdasági közösség, amely az együttlakásban, közös háztartás vezetésében, szexuális kapcsolatban, a gyermekek közös nevelésében, a gyermekekről való közös gondoskodásban és nem utolsósorban gazdasági együttműködésben nyilvánul meg.”
Végrendelet hamisítás
Mondjuk ha kicsit nekiálltam volna gondolkodni, akkor elször is meg kell néznem valahol, hogy egész pontosan miket takar a házassági életközösség, milyen jogokat, kötelességeket, stb.
Ha ezekkel tisztában leszek, utána kell igazolni az, hogy én ezt és ezt a kötelességet teljesítettem, ezt és ezt a jogot gyakoroltam, stb.
Még nem néztem meg, hogy a jogban mit takar pontosan a házassági életközösség fogalma, de feltételezem, hogy nagyon sok mindent, a háztartásban felmerülő költségek fizetése, gyermeknevelés, stb. (szerintem a testi kapcsolatot nem is említi a jog, nem tudom.
Lényeg az, hogy van egy olyan közjegyző előtt aláírt papír, hogy X és Y között megszűnt a házassági életközösség, mondjuk Z évvel ezelőtt. (csakis így lehetett a lakáskölcsönhöz hozzájutni, de valójában szó sem volt a házassági életközösség megszűnéséről,)
Tehát az lenne a konkrét kérdésem, hogy hogyan lehet azt igazolni, hogy a háztartási életközösség teljes mérékben továbbra is fennált, természetesen vállalva annak következményeit, hogy akkor egy a bankot meg megtévesztett X és Y.
Nem az lehet inkább a helyzet ebben az ügyben, hogy a banknak adott papír tartalma valós, ám most egy másik ügyben a bank számára tett nyilatkozat tartalmával ellenkező dolgot igyekszik állítani az egyik fél?
Értelek.
Hát ezt igen/nem alapon nehéz lesz bárkinek is megtámadni - ugye hálószobai titkok...
Ha csak az egyik fél egy ideje szándékosan nem informál harmadik személyt - hogy legyen majd egy tanúja -, hogy ő a férjével és/vagy feleségével egy idő óta már nem él házaséletet.
De ettől (= a kettőjük közti szex hiányától) a házasság adott esetben még mehet tovább...
Ugye hallottál már a "nyított" házasságról., a két fél bizonyos okok miatt - pl. a közös gyerekre való tekintettel - élnek együtt tovább a házassági kötelékben, de egyébiránt mindketten szabadok, és ebbe a másik nem szól bele, semmiképp.
Persze a dolgokat meg kell beszélni és ekként a folytatás vagy a válás....
Kölön jegyzem meg: egy házasság NEM csak a szexről szól! Csupán ezért ne házasodjon senki.
Többek közt közös a gyereknevelés gondja, felelőssége, a lakás fenntartási költsége stb.
Házastársak...
Tehát a két fél nemcsak egy fedél alatt élt, hanem házassági életközösségben is (annak minden részletével együtt), az X. év Y. hónapja után is.
Monalisa!
Nincs előttem a papír, de a tartalom az arról szól, hogy a két fél csak egy fedél alatt él, de X év Y hónapja óta már nem áll fent köztük házassági életközösség. Aláíró a két fél.
A tartalomról beszélek, tehát az hamis, így az okirat semmis. (Persze ezt valaki harmadik személynek bizonyitani kell tudnia.)
És ezt az aláíró két fél szándékosan követte el, tehát a ők a hunyók...
Köszönöm a válaszotokat, szóval azt mindenképp érzetem, hogy nem tiszta az ügy, csak az alábbi esetben nem az aláírások a hamisak, hanem az a tartalom, amit aláírásukkal a két fél állít.
Dehát egy bank többször is körbejár egy témát mire valamely kölcsön folyósítására végül is rábólint - náluk meg simán átment elsőre...
Szóval a csalás- a szándékos megtévesztés is megáll jelen esetben.
Mindenesetre a valótlan tartalmú okirat semmis, így a kölcsön is visszafizetendő kamataival.
És a további jogkövetkezmények.
mona
Így első blikkre intellektuális közokirat-hamisítás.
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy okirathamisításnak minősül-e az a közjegyző előtt két fél által aláírt papír, amelyben értelemszerűen a két fél aláírása valódi, viszont a tartalma az olyan, ami nem felel meg a valóságnak. A valótlan tartalommal mindkét aláíró fél tisztában van, de annak tartalmát egy bank megtévesztésére használja fel, konkrétan, hogy hozzájusson a két fél a banki kölcsönhöz.
Szóval a banki kölcsön folyósítása a két fél részére, csak úgy valósulhatott meg, ha a két fél egy hamis tartalmú dolgot igazol aláírásával a közjegyző előtt.
Btk. 276. § magánokirat-hamisítás. Egy évig terjedő szabadságvesztés vagy közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
De a tényállás csak akkor valósul meg, ha a meghamisított okiratot fel is használják. És a vázolt esetben szvsz a bizonyítás sem lesz könnyű.
Az ún. perben csaláshoz hasonlóan itéltetik meg annak a cselekménye is, aki például hamis végrendeletet készít az örökséghez való hozzájutás érdekében.
Tehát adva volt egy A4-es lap melynek alján csak a "végrendelkező" aláírása szerepelt, a többi beírás a halála utáni.
Ügyes...
Természetesen bűncselekmény egy magánokírat hamisítása és a Btk. vonatkozó §-a alapján "jutalmazza" az elkövetőt a bíróság.
Bármely alakisági probléma esetén egy végrendelet semmis (!), így tehát ha az aláírásokat is "szerkesztettek" - és ezt is felül tudja vizsgálni egy igazságügyi irásszakértő -, a végrendelet mehet a szemétbe.
Bűncselekménynek számít-e a végrendelet hamisítás? Azaz, felhasználva az elhunyt (hiteles) aláírását "fölékölteni" egy végrendeletet...
Milyen minimum és maximum büntetések szabhatók ki érte, ha 100%-osan bizonyítható, hogy az álírás eredetisége ellenére maga a végrendelet hamisított?
Mi van akkor, ha "csak" a tanúk aláírását hamistották rá később?