Közös vagyonba mi tartozik bele váláskor?

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
ObudaFan # 2006.09.07. 18:35

A lány véleménye igen nagy jelentősséggel bír, hacsak nem azt állapítja meg a bíróság, hogy azért az egyik szülő felé húz, mert ő egy kicsit túl sokat is megengedne neki.
"Elővásárlási jog" nincs a vagyonmegosztás során. Ha egyezséggel rendezni ezt nem lehet, közös tulajdon megosztási perben lehet kérni, hogy magadhoz válthasd a lakást. Erre leginkább akkor van esélyed, ha a használatot neked rendeli a bíróság, arra meg leginkább akkor, ha a gyermeket nálad helyezi el.

becs # 2006.09.08. 10:23

Üdv ObudaFan!
Köszönöm !!!

becs # 2006.09.11. 10:56

Üdv ObudaFan!
Irod: "Erre leginkább akkor van esélyed, ha a használatot neked rendeli a bíróság, ..."
Nem értem a "használatot" ?
Én azt gondoltam, hogy az életközösség felbontásakor, ha a lakás megosztható (már pedig igen) én egy szobát kérek kizárólagos használatra és a közös helyiségek használatát. Ezen felül valamelyikünket a bíróság a lakás használati joggal ruházza fel? És ha a felperes kapja a használatba vételi jogot még én fizetek azért, hogy ott lakhatok? Hogy van ez?
Várom a válaszod!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.11. 12:03

Nem valószínú manapság, hogy egy kétszobás lakást megosztana a bíróság. Annyira azért már nem állunk rosszul.

becs # 2006.09.11. 13:00

Üdv kbs!
Irtam e-mail-t.
Várom válaszod! Köszi.

ObudaFan # 2006.09.11. 20:48

Ha a lakásban a házastársak egyikôjük vagy mindkettôjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felôl.
A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelôen - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlôt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levô lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetôvé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlôtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlôtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelô lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött.

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá esô részére jogosult.
A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhetô és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelô összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely ôt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelô - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejezôdik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlô esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levô lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelôzôen önálló bérlôje a lakásban maradó házastárs volt.
Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetôleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá esô részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejûleg esedékes.

becs # 2006.09.12. 10:31

Köszönöm OdudaFan!
Üdv, becs

ObudaFan # 2006.09.12. 22:06

Nincs mit.

paca # 2006.09.29. 08:23

Sziasztok!
Haláleseti öröklés miatt több ingatlan is a nevemre került. Esteleges válásomkor igényt tarthat-e ezekre az ingatlanokra a házastársam? (3 éve vagyunk házasok, az öröklés 1 éve történt)
Köszönöm!

hagyma # 2006.09.29. 08:41

Nem.
Különvagyonnak számit a házasság fennállása alatt öröklés jogcimén szerzett vagyon.

  • 1
  • 2