hagyma
2006.09.29. 08:41
Nem.
Különvagyonnak számit a házasság fennállása alatt öröklés jogcimén szerzett vagyon.
Közös vagyonba mi tartozik bele váláskor?
- 1
- 2
paca
#
2006.09.29. 08:23
Sziasztok!
Haláleseti öröklés miatt több ingatlan is a nevemre került. Esteleges válásomkor igényt tarthat-e ezekre az ingatlanokra a házastársam? (3 éve vagyunk házasok, az öröklés 1 éve történt)
Köszönöm!
ObudaFan
#
2006.09.12. 22:06
Nincs mit.
becs
#
2006.09.12. 10:31
Köszönöm OdudaFan!
Üdv, becs
ObudaFan
#
2006.09.11. 20:48
Ha a lakásban a házastársak egyikôjük vagy mindkettôjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felôl.
A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelôen - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlôt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levô lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetôvé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlôtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlôtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelô lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött.
A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá esô részére jogosult.
A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhetô és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelô összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely ôt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelô - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejezôdik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlô esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levô lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelôzôen önálló bérlôje a lakásban maradó házastárs volt.
Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetôleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá esô részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejûleg esedékes.
becs
#
2006.09.11. 13:00
Üdv kbs!
Irtam e-mail-t.
Várom válaszod! Köszi.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.09.11. 12:03
Nem valószínú manapság, hogy egy kétszobás lakást megosztana a bíróság. Annyira azért már nem állunk rosszul.
becs
#
2006.09.11. 10:56
Üdv ObudaFan!
Irod: "Erre leginkább akkor van esélyed, ha a használatot neked rendeli a bíróság, ..."
Nem értem a "használatot" ?
Én azt gondoltam, hogy az életközösség felbontásakor, ha a lakás megosztható (már pedig igen) én egy szobát kérek kizárólagos használatra és a közös helyiségek használatát. Ezen felül valamelyikünket a bíróság a lakás használati joggal ruházza fel? És ha a felperes kapja a használatba vételi jogot még én fizetek azért, hogy ott lakhatok? Hogy van ez?
Várom a válaszod!
becs
#
2006.09.08. 10:23
Üdv ObudaFan!
Köszönöm !!!
ObudaFan
#
2006.09.07. 18:35
A lány véleménye igen nagy jelentősséggel bír, hacsak nem azt állapítja meg a bíróság, hogy azért az egyik szülő felé húz, mert ő egy kicsit túl sokat is megengedne neki.
"Elővásárlási jog" nincs a vagyonmegosztás során. Ha egyezséggel rendezni ezt nem lehet, közös tulajdon megosztási perben lehet kérni, hogy magadhoz válthasd a lakást. Erre leginkább akkor van esélyed, ha a használatot neked rendeli a bíróság, arra meg leginkább akkor, ha a gyermeket nálad helyezi el.
becs
#
2006.09.07. 11:32
Köszönöm a válaszod ObudaFan!
Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű. A felperessel nem tudok megegyezni, egyrészt nem is akar, másrészt a lehetőségei is korlátozottak. Viszont nekem van és élni is szeretnék vele. Amiben egyezik az álláspontunk: a házasság felbontás és a lákás megosztása. A közös gyermekünkhöz ragaszkodik és én is. Vagyonmegosztást sem akar én viszont ragaszkodom hozzá.
Kérdésem:
- 17 éves lányom véleménye milyen hatással lehet a bíróság döntésére az elhelyezéssel kapcsolatban?
- a lákás értékesítésre kerülhet-e annak ellenére is, hogy a felperes nem akarja?
- a vogyonmegosztás után elővásárlási joggal élhetek a felperes kifizetésével?
Várom válaszod! Köszi, becs
ObudaFan
#
2006.09.06. 15:31
A bíróság a lakás használatáról rendelkezni fog, hiszen váltok. Az a határozat lesz a használatra irányadó. Ezzel együtt lehet, hogy érdemes lenne a közös tulajdont megosztani, két kisebb ingatlanra cserélni - már ha közös tulajdonú az ingatlan.
becs
#
2006.09.06. 11:09
Köszönöm a gyors válaszotokat!
Kedves ObudaFan!
Az alábbiakkal egészíteném ki a kérésemet a pontosabb válasz megadása érdekében.
1988-ban kötöttünk házasságot és azóta élünk közös háztartásban a feleségem gyermekével és közös gyermekünkkel egy lakótelepi 2+félszobás lakásban. A lakás tulajdon 50-50%, közösvagyon.
A "nevelt" gyerek nagykorúvá válásakor kinyilvánította az önállóságát, ő rendelkezik az árvasági ellátással. (Most 22 éves)
A gyermekével való kapcsolatom már több éve teljesen megromlott, ami a feleségemmel való kapcsolatunkra teljesmértékben kihatott és váláshoz fog vezetni, ami folyamatban van.
A lakás fenntartását teljes egészében én fizetem annak fejében, hogy - van egy közös gyermekünk, 18. életévében járó lány - a jelképes gyerektartást így fedezem. Lányommal nagyon jó a kapcsolatom és még ezen felül is segítem mindenben. Sajnos ép a fentiek miatt saját lányomat nem tudom úgy anyagilag támogatni, ahogy szeretném, mert egy "parazitát" is el kell tartanom, aki az alapvető tiszteletet sem adja meg.
Megjegyzem az általam "eltartott" Opel Tigra tulajdonosa, barátnőt tart a lakásunkba és nem éppen kínai cuccokban jár egyetemista létére.
Nem elég, hogy segítettem a fenőtté válásához, még a tiszteletet is ki kell vívnom ahhoz, hogy köszönjön. Ja, amúgy egy "köcsög" vagyok. Mindezek komoly anyai támogatással!
Röviden ennyit és ha még további információra van szükség állok rendelkezésére.
Fáradozásotokat megköszönve, maradok tisztelettel: becs
ObudaFan
#
2006.09.05. 19:29
Azt kellene tudni, hogy a párod a házastársad, vagy csak élettársad, valamint azt is, hogy milyenek a lakás tulajdoni viszonyai, azt az együttélés során szereztétek-e. Mert ha közös tulajdon a ház (márpedig ha az együttélés alatt nem különvagyonból szereztétek, akkor az) , akkor azt a párod is használhatja, és saját fiát nyilván be is fogadhatja. Az más kérdés, hogy a rezsibe be kell szállnia a befogadottnak.
monalisa1
#
2006.09.05. 15:13
Becs:
- Az árvasági az ő járandósága, tehát az ő pénze - belátása szerint...
- Ha a nejeddel közös tulajdon az a lakás akkor a rezsi fele - fele, több nem. (Igazság szerint csak a 25% hiszen négyen lakjátok azt a lakást.)
- Nevelt gyermek a 18. életévének betöltése után a mostahaszülő részéről NEM KÖVETELHET semmiféle tartást.
Én csak mint egy laikus hozzászóló.
becs
#
2006.09.05. 12:54
Üdv Mindenkinek!
A dolog röviden: 20 éve egy háztartásban vagyok a párom gyermekével. 1992 óta árvasági ellátásban részesül. Amikor elérte a nagykorúságot kikiáltotta a függetlenségét. A lakásban külön szoba áll rendelkezésére. Kocsit és barátnőt tart, aki már családtagként érzi magát.
Ez persze anyai támogatással párosul.
Én meg fizetem a felmerülő rezsi költségeket.
Ez már több éve így megy, ami a házastartsi kapcsolat rovására ment vagyis megromlott és válunk.
Kérdésem:
- A fentiek alapján az árvaságit kapó arra használja fel az összeget amire akarja?
- Követelhetem a ráeső rezsi költségekhez való hozzájárulását?
- Eltartottnak számít?
Ha további információ szükséges, adom!
Várom segítségeteket! Köszönöm
becs
#
2006.09.04. 13:52
Köszi!
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.09.04. 13:44
Annak.
becs
#
2006.09.04. 12:35
Üdv Mindenkinek!
Válunk és vagyonmegosztást akarok
Kérdésem a következő: párom 1997-ben kötött egy életbiztosítást, 2007-ben jár le.
Párom az egyik biztosított, a másik meg én.
Közösvagyonnak számít?
Várom válaszotokat!
gasko
#
2006.09.01. 07:44
:-) ObudaFan! Semmi kivetnivalónk nem volt az ügyvédjelölt ellen, sőt, nagyon jó viszonyba kerültünk vele! (Sztem talán jobba is, mint egyébként szoktak :-))
Isten ments, hogy bárkit is megsértsek!
A felvetés inkább annak szólt, hogy az ügyvédünkkel a 3 év alatt kb 5ször találkoztunk, nem többször. De mondom, ha azt mondjátok hogy ez nem ritka, akkor semmi problémánk nincs. A dilemma a mi tudatlanságunk vagy gyakorlatlanságunk következménye, semmint sértettség vagy hasonlók.
(Azért még mindig érdekelne a vagyonmegosztás/gyermekelhelyezés kérdése, de ha kínos ilyesmit feszegetni, akkor elfogadom)
ObudaFan
#
2006.08.31. 18:16
Például magam is ügyvédjelölt volnék, és még nem volt panasz ügyfelek részéről arra, hogy én vittem egyes ügyeket, így még több mint egy évig egy kicsit bántó is számomra a felvetés. :)
gasko
#
2006.08.31. 14:12
Szia Wasp!
Nagyon köszönöm, hogy írtál, gondolom nehéz lehet egy ilyen kérdésre egy fórumon választ adni.
_Wasp_
#
2006.08.31. 07:35
Az ügyvéd bizalmi pozícióban van. Ha elvesztetted a belévetett bizalmadat, akkor váltani kell.
Az, hogy egy ügyvéd az ügyvédjelöltjét küldi ki az egyszerűbb esetekre, nem ritka dolog.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
gasko
#
2006.08.31. 07:26
ObudaFan!
Köszönöm a gyors választ.
Az ügyvédünkkel kapcsolatos kérdést pedig megértem, tiszteletben tartom. De kérlek próbálj(atok) kicsit a mi fejünkkel is gondolkozni! Nem arra várok igazán választ, hogy mit tegyünk. Sokkal inkább arra, hogy amiket leírtam, azok a mindennapokban így zajlanak-e, és csak nekünk furcsa kicsit, vagy valóban el lehet-e várni ennél többet. Nincs semmi egyéb problémánk az ügyvédünkkel, és mint látod (látjátok), ebben sem vagyunk biztosak, hogy jogosak-e az igényeink.
A másik része pedig ennek a kérdésnek szintén egyfajta gyakorlatra utal: nevezetesen, hogy egy válóperes ügyet, a gyerekelhelyzéstől a vagyonig, egy ügyvéd szokott-e végigvinni, vagy szokás váltani.
Tényleg nem szeretnék senkit megbántani, vagy kínos helyzetbe hozni, így nem is várom, hogy reagálj rá, ha nem szeretnél.
Ha más esetleg tud segíteni, azt azért kérem, írja le mit gondol :-)
Köszi
ObudaFan
#
2006.08.30. 17:17
A különvagyon értékén szerzett dolog különvagyon, de azt, hogy a különvagyon értékén lett megszerezve annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik.
A derillel kapcsolatos kérdésre nem tudok válaszolni, a kollégával kapcsolatos kérdésre pedig nem lenne etikus szerintem.
- 1
- 2
