hibázott - e az ügyvéd...

Az a kédésem, hogy hibázott-e az ügyvéd?
Én és a férjem ügyvédhez fordultunk, mivel 2 gyermekünk van, az egyik 10éve ajtót se nyit ránk. Mivel, hogy öregek vagyunk már betegek úgy gondoltuk annak a gyermekünknek adunk mindent aki gondoskodik rólunk, ha leesünk a lábunkról és segítségre szorulunk. Ügyvédhez fordultunk, hogy szeretnénk ELTARTÁSI SZERZÕDÉST kötni, mivel hogy csak az egyik gyermekünk segít mindenbe, így legyen minden az övé és olyan papírt szeretnénk ami nem megtámadható,mivel hogy amásik gyermekem MINDERE KÉPES.És mi nem szerettük volna, ha ő örököl.Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy ebben az esetben nem jó az ELTARTÁSI SZERZÕDÉS, mert hogy azt meg lehet támadni. Javasolta hogy ADÁSVÉTELI SZERZÕDÉST kössünk, és így a másik gyermekem nem örökölhet. Megfogadtuk a tanácsát és ADÁSVÉTELI SZERZÕDÉST írt. A ház amiről készült az adásvételi az kettőnk tulajdona, mi ezt mondtuk az ügyvédnek is,de ő közölte velünk hogy a földhivatalban csak 1tulajdonos szerepel, a feleség nevén van minden, és eladni kizárólag csak a feleség tudja, a férjemnek meg vásárolnia kell haszonélvezeti jogot. Mivel hogy az volt a kitét hogy adásvételi készül a gyermekünk és mi köztünk míg élünk addig haszonélvezeti jogunk van mindkettőnknek.Én mondtam az ügyvédnek az lehetetlen hogy csak 1 néven legyen a ház mi azt közösen építettük.Én hittem az ügyvédnek hogy ez így lesz jó, hát megírtuk a papírt és én egyszemélyben adtam el a házat. A férjemnek meg vásároltunk haszonélvezeti jogot.Sajnos pár évre rá a férjem meghalt,nem sokára megjelent a gyermekem aki 10 évig ajtót sem nyitott, most viszont követelte a részét és én közöltem vele, hogy nem kap semmit,a testvérének adtunk mindent mivel hogy csak őrá számíthattunk.3hónap múlva bíróságtól levelet kaptam, hogy saját gyermekem beperelt, 4évig pereskedett velem természetesen gyermekem megnyerte a pert. A bíróság határozata:jogtalanul adtam el az ingatlant mivel hogy a kettőnk tulajdona volt, de a férjem nevén nem szerepelt, de viszont a bíróság határozata alapján 40év házasság után bejegyzetlen tulajdonosként jegyezte be.Következő határozata, hogy mindent vissza kell állítani az eredeti állapotba, semmissé vette az adásvételi szerződést. Most vissza került a nevemre a ház. Kérdásem az hogy az ügyvéd miért volt felületes miért nem nézte meg jobban a papírokat hogy kettőnk tulajdonában van az ingatlan?A gyermekemet ki kárpótolja hogy mindent elveszített, a házat, a 4évi bírósági költséget amik voltak és jelenleg is vannak.Ezek a hibák miatt érdemes-e beperelni az ügyvédet mivel hogy általa kerültünk ebbe a helyzetbe??

Előre is köszönöm a segítséget!!!

Mint bárki mástól, az ügyvédektől is követelhető az általuk okozott kár megtérítése. Hogy a konkrét esetben történt-e károkozás, és azért az ügyvéd felel-e, azt csak az ügy nagyon alapos ismeretében lehet - és még akkor sem bombabiztosan - megmondani. (Bevallom, számomra például az esetleírás még így vázlatosan is ellentmondásosnak tűnik.)

Talán az ügy összes iratával keressen meg egy másik ügyvédet.

A bíróság jogosan döntött. A férje un. ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos volt a házassági vagyonközösség miatt. ( Ezt tudnia kellett volna az ügyvédnek.) Igy valóban az adásvételi szerződést mind kettőjüknek meg kellett volna kötni. Beperelni be lehet az ügyvédet, de nagyon nehéz erre a perre ügyvédi képviseletet találni. Fel kellene venni az ügyvéddel a kapcsolatot és az ő ügyvédi felelősség biztosítása terhére kártérítéshez jutni. Na persze más dolog, hogy ön milyen tényeket tud és más dolog, hogy mi bizonyítható. Pédául az ügyvéddel kötött megbízási szerződés, vagy a felvett tényvázlatban szerepel e a férjére hivatkozás. Mert ha nem esetlegesen az ügyvéd állíthatja, hogy ő férjről nem tudott, az ingatlannyilvántartásban meg csak ön szepel egyedüli tulajdonosként. Ha nincs arra utalás, hogy lenne inyvt-on kívüli tulajdonos, akkor jogszerűnek minősíthetik az ügyvéd eljárását.

Nem tartozik szorosan a hölgy kérdéséhez - de épp ez volt az egyik homályos pont számomra az esetleírásban. Tudniillik Csjt. 30. § (2) 2) „Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. ”
És (5) „Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.”
Vagyis a feleség érvényesen eladhatta az ingatlant; a bíróság a szerződés érvénytelenségét valószínűleg nem erre alapozta.

Bizony nem, és ha nem így lenne, akkor is csak az egyik tulajdoni hányad vonatkozásában mondhatta volna ki ezt a bíróság, hiszen a saját hányadát eladhatta. (A másik tulajdonos elővásárlási joga pedig csak relatív hatálytalanságot jelent, amire csak a férj és nem a gyermek hivatkozhatna.) Így vagy valami nem pontos odalenn, vagy téves döntés született.

Igazad van KBS. Találtam egy BH-t. Ott a feleség öröklési szerződést kötött a férj nélkül. A férj szintén nem volt bejegyezve az inyt-ba. Törvényességi óvás kapcsán került az ügy az LB-ra. Az LB szerint, mivel bizonyítottnak látta, hogy a férj tudott az öröklési szerződésről, az ellen nem tiltakozott, így az ügyletet a hozzájárulásával kötöttnek kell tekinteni. Az LB szerint ez a hozzájárulás feljogosította a feleséget a rendelkezésre is, így az öröklési szerződés érvényes. Itt ebben a "mi" ügyünkben valószínűleg a tékozló fiú fel tudott hozni arra vonatkozóan bizonítékot, hogy az édesapja nem tudott az adásvételről, de valószínűbb, hogy a visszterhesség hiányát bizonyította, vagyis azt, hogy nem adásvétel, hanem ajándékozás történt. Ebben az esetben viszont nem alkalmazható a Csjt. 30.§ (2) bek.

1. Ha nem tudott róla, akkor is csak az 50%-ra vonatkozóan lehetett volna semmisséget megállapítani szerintem.
2. A visszterhesség hiánya esetés a leplezett ajándékozási szerződés érvényes, ezért ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítását nem lehet elrendelni, hanem csak kötelesrészi igénye van a gyermeknek.

Illetve lesz, majd, az öröklés megnyíltakor.

Szerintem az egészre. Persze látni kellene az ítéleteket.

Az ajándékozási azért nem érvényes, mert nem lévén ellenérték a férj hozzájárulása nem vélelmezhető, vagyis a 30.§ (1) bek. alkalmazandó.

Ahhoz viszont minimum az kellett, hogy a férj úgy nyilatkozzon perben, hogy nem járul hozzá, mert álképviselet esetén a képviselt személy jóváhagyása orvosolja a hiányt. Ez a lentiekből nem olvasható, persze nem kizárt, hogy így volt.

A férj a tárgyaláson már nem élt.

Annál is furcsább, hogy - a lenti beszámoló szerint - a feleség tulajdonjogát 1/1 arányban állították helyre, holott a szerződés teljes érvénytelensége esetén az 1/2 rész a férj hagyatékaként a leszármazókra szállt.

Az igaz. Ezzel együtt - az álképviselet jóváhagyása kivételével - a lent írtakat fenntartom.

Ezt így kell csinálni. A bíróság a bejegyző határozatot helyezi hatályon kívül . Ekkor vissza kerül az azt megelőző bejegyzés, majd póthagyatékit kell kérni és annak alapján jegyzik be a két gyermeket az elhunyt férj részének fele-fele örököseként az édesanya meg kap haszonélvezetet. Itt van mód arra, hogy az ő részét elajándékozza a jú fiunak. Innentől a közös tulajdon szabályai játszanak.

Nem tudom. Szerintem a bíróságnak módja van a valós tulajdonviszonyok megállapítására, a közjegyzői kör ilyen esetben feleslegesnek tűnik. Ettől, persze lehet, hogy így kell; láttam már én is varjún karórát...
Ja, értem már! Arra gondolsz, hogy a kereset nem a tulajdonviszonyok megállapítására irányult, hanem csak a szerződés érvénytelenségének kimondására. Igazad lehet, az sokat megmagyarázna. De nem mindent.

Sziasztok
Bocsi hogy belekotyogok, de ezzel kapcsolatben lenne 1 kérdésem.
Ilyen tulajdonviszony visszaállitás esetén a volt tulajdonos visszakapja a vételkor befizetett iletéket, vagy az eladó az eladáskor a vételárból esetleg befizetett jövedelemadót.
Mert ha jól értem a bíróság visszaálitja az eredeti állapotot akkor ennek azért az anyagiakra is vonatkozni kellene.

Köszi
B

Szia!
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.tv. 79.§ (3) bekezdése szerint , ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is- de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hathónapon belül-lehet kérni.

Vagyis a kérdésedre a válasz igen. A jövedelem adó visszatérítését szerintem ezen a jogalapon az elévülési időn belül szintén lehet kérni.

Köszi
B

Köszönöm a válaszokat, ügyvéd lenne aki foglalkozna az üggyel, visszatérve az ügyvéd hibájára. Az ügyvéd be lett hivatva a bíróságra tanuként, mikor folyt a perünk. A vallomását ő úgy kezdte, hogy mindketten jelen voltunk, én és a férjem is az adásvételi szerződés megkötésénél. Határozat van a vallomásáról. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy én egy személyben eladom az ingatlant a fiamnak, továbbá az ügyvéd javaslatára férjemnek a fiam haszonélvezeti jogot vásárolt, hogy éltében használhassa az ingatlant, lánya ne tudja kitúrni otthonából. Egy papíron szerepel e két szerződés. Férjem nem nyugodott, hogy lányunk ne kapjon semmit, így visszamentünk az ügyvédhez, hogy az ingóságra is csináltassunk papírt, itt már furcsa mód az javasolta csináltassunk eltartási szerződést, holott a mi szándékunk az volt, hogy a házra is eltartási szerződés készüljön, amire ő adásvételit javasolt...

Ezek után is kérdéses az ügyvéd hibája???

Egy ügyvéd miért vetett haszonélvezeti jogot a házastársnak 40 év együttélés(házastársak) után, holott tudnia kellett volna, hogy papír nélkül is tulajdonos..."bejegyzetlen", később a bíróság döntése is ez volt...

Szerintem innen már tessék rábízni az ügyvédre az ügyet. Itt még nagyon sok tisztázandó körülmény van, amit csak az tudja intézni, aki belelát minden részletbe, bírósági jegyzőkönyvekbe. Reméljük ezzel az ügyvéddel jobban tetszik járni, mint az előzővel.

Az ügyvédünk a határozatot ami a másodfokon megszületett, amit nagyjából vázoltam önöknek, nem fogadja el ezért felküldte a Fővárósi Bíróságra jogorvoslatra 2005 októberében, amire a mai napig nem érkezett válasz.

Lehetséges-e, hogy ennyi ideig nem kapunk választ, illetve válaszolnak-e minden esetben?

Egy ügyvéd vajon sikerdíjjért egy ilyen ügyben, ügyvéddel szemben vállalná-e a pert?
A per szinte biztos, mert az ügyvéddel valószinűleg nem tudnánk megegyezni peren kívül.

„A per szinte biztos, mert az ügyvéddel valószinűleg nem tudnánk megegyezni peren kívül. ”
No az nem biztos. Ki tudná felmérni, hogy érdemes egyezséget kötni egy bizonytalan kimenetelű per helyett, ha nem egy ügyvéd. S itt még a munkadíjban való érdekeltség sem játszik. :)

Annál is inkább, mert a volt ügyvédnek nem zsebből kell fizetnie, hanem a biztosítója rendezi. Neki sem kedvez a hirnevének, ha ilyen per van ellene.

Sziasztok! Nem akarom más irányba elvinni az ügyet, de ismerek olyan ügyvédet, akit nem igazán érdekelt, hogy határidőmulasztás miatt - amit bírósági határozat is kimon - megegyezik-e velünk mediátori irodán keresztül, vagy inkább az ügyvédi kamara fegyelmi bizottságát választja. A határidőmulasztás miatt jogerőssé vált egy, az említett ügyvéd által is törvénytelen, közjegyzői hagyatéki végzés. A következményeit 2 éve viseljük. Kíváncsi vagyok, mi lesz a kamara döntése. Ha nem, akkor perre megyünk, pedig mindenféle megegyezést felajánlottunk neki. Lehet, hogy úgy gondolta, a nagy hírneve miatt bármit megtehet következmény nélkül?
Mit gondoltok, milyen az az ügyvéd, akinek nem fontos a hírneve?
Ezt a kérdést csak azért merem megkérdezni, mert úgy látom, Nektek az a véleményetek, hogy mindenki hibázhat, de a felelősséget vállalni kell. Vagy esetleg tévedek?