hibázott - e az ügyvéd...

Annál is furcsább, hogy - a lenti beszámoló szerint - a feleség tulajdonjogát 1/1 arányban állították helyre, holott a szerződés teljes érvénytelensége esetén az 1/2 rész a férj hagyatékaként a leszármazókra szállt.

A férj a tárgyaláson már nem élt.

Ahhoz viszont minimum az kellett, hogy a férj úgy nyilatkozzon perben, hogy nem járul hozzá, mert álképviselet esetén a képviselt személy jóváhagyása orvosolja a hiányt. Ez a lentiekből nem olvasható, persze nem kizárt, hogy így volt.

Az ajándékozási azért nem érvényes, mert nem lévén ellenérték a férj hozzájárulása nem vélelmezhető, vagyis a 30.§ (1) bek. alkalmazandó.

Szerintem az egészre. Persze látni kellene az ítéleteket.

Illetve lesz, majd, az öröklés megnyíltakor.

1. Ha nem tudott róla, akkor is csak az 50%-ra vonatkozóan lehetett volna semmisséget megállapítani szerintem.
2. A visszterhesség hiánya esetés a leplezett ajándékozási szerződés érvényes, ezért ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítását nem lehet elrendelni, hanem csak kötelesrészi igénye van a gyermeknek.

Igazad van KBS. Találtam egy BH-t. Ott a feleség öröklési szerződést kötött a férj nélkül. A férj szintén nem volt bejegyezve az inyt-ba. Törvényességi óvás kapcsán került az ügy az LB-ra. Az LB szerint, mivel bizonyítottnak látta, hogy a férj tudott az öröklési szerződésről, az ellen nem tiltakozott, így az ügyletet a hozzájárulásával kötöttnek kell tekinteni. Az LB szerint ez a hozzájárulás feljogosította a feleséget a rendelkezésre is, így az öröklési szerződés érvényes. Itt ebben a "mi" ügyünkben valószínűleg a tékozló fiú fel tudott hozni arra vonatkozóan bizonítékot, hogy az édesapja nem tudott az adásvételről, de valószínűbb, hogy a visszterhesség hiányát bizonyította, vagyis azt, hogy nem adásvétel, hanem ajándékozás történt. Ebben az esetben viszont nem alkalmazható a Csjt. 30.§ (2) bek.

Bizony nem, és ha nem így lenne, akkor is csak az egyik tulajdoni hányad vonatkozásában mondhatta volna ki ezt a bíróság, hiszen a saját hányadát eladhatta. (A másik tulajdonos elővásárlási joga pedig csak relatív hatálytalanságot jelent, amire csak a férj és nem a gyermek hivatkozhatna.) Így vagy valami nem pontos odalenn, vagy téves döntés született.

Nem tartozik szorosan a hölgy kérdéséhez - de épp ez volt az egyik homályos pont számomra az esetleírásban. Tudniillik Csjt. 30. § (2) 2) „Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. ”
És (5) „Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.”
Vagyis a feleség érvényesen eladhatta az ingatlant; a bíróság a szerződés érvénytelenségét valószínűleg nem erre alapozta.

A bíróság jogosan döntött. A férje un. ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos volt a házassági vagyonközösség miatt. ( Ezt tudnia kellett volna az ügyvédnek.) Igy valóban az adásvételi szerződést mind kettőjüknek meg kellett volna kötni. Beperelni be lehet az ügyvédet, de nagyon nehéz erre a perre ügyvédi képviseletet találni. Fel kellene venni az ügyvéddel a kapcsolatot és az ő ügyvédi felelősség biztosítása terhére kártérítéshez jutni. Na persze más dolog, hogy ön milyen tényeket tud és más dolog, hogy mi bizonyítható. Pédául az ügyvéddel kötött megbízási szerződés, vagy a felvett tényvázlatban szerepel e a férjére hivatkozás. Mert ha nem esetlegesen az ügyvéd állíthatja, hogy ő férjről nem tudott, az ingatlannyilvántartásban meg csak ön szepel egyedüli tulajdonosként. Ha nincs arra utalás, hogy lenne inyvt-on kívüli tulajdonos, akkor jogszerűnek minősíthetik az ügyvéd eljárását.

Mint bárki mástól, az ügyvédektől is követelhető az általuk okozott kár megtérítése. Hogy a konkrét esetben történt-e károkozás, és azért az ügyvéd felel-e, azt csak az ügy nagyon alapos ismeretében lehet - és még akkor sem bombabiztosan - megmondani. (Bevallom, számomra például az esetleírás még így vázlatosan is ellentmondásosnak tűnik.)

Talán az ügy összes iratával keressen meg egy másik ügyvédet.

Az a kédésem, hogy hibázott-e az ügyvéd?
Én és a férjem ügyvédhez fordultunk, mivel 2 gyermekünk van, az egyik 10éve ajtót se nyit ránk. Mivel, hogy öregek vagyunk már betegek úgy gondoltuk annak a gyermekünknek adunk mindent aki gondoskodik rólunk, ha leesünk a lábunkról és segítségre szorulunk. Ügyvédhez fordultunk, hogy szeretnénk ELTARTÁSI SZERZÕDÉST kötni, mivel hogy csak az egyik gyermekünk segít mindenbe, így legyen minden az övé és olyan papírt szeretnénk ami nem megtámadható,mivel hogy amásik gyermekem MINDERE KÉPES.És mi nem szerettük volna, ha ő örököl.Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy ebben az esetben nem jó az ELTARTÁSI SZERZÕDÉS, mert hogy azt meg lehet támadni. Javasolta hogy ADÁSVÉTELI SZERZÕDÉST kössünk, és így a másik gyermekem nem örökölhet. Megfogadtuk a tanácsát és ADÁSVÉTELI SZERZÕDÉST írt. A ház amiről készült az adásvételi az kettőnk tulajdona, mi ezt mondtuk az ügyvédnek is,de ő közölte velünk hogy a földhivatalban csak 1tulajdonos szerepel, a feleség nevén van minden, és eladni kizárólag csak a feleség tudja, a férjemnek meg vásárolnia kell haszonélvezeti jogot. Mivel hogy az volt a kitét hogy adásvételi készül a gyermekünk és mi köztünk míg élünk addig haszonélvezeti jogunk van mindkettőnknek.Én mondtam az ügyvédnek az lehetetlen hogy csak 1 néven legyen a ház mi azt közösen építettük.Én hittem az ügyvédnek hogy ez így lesz jó, hát megírtuk a papírt és én egyszemélyben adtam el a házat. A férjemnek meg vásároltunk haszonélvezeti jogot.Sajnos pár évre rá a férjem meghalt,nem sokára megjelent a gyermekem aki 10 évig ajtót sem nyitott, most viszont követelte a részét és én közöltem vele, hogy nem kap semmit,a testvérének adtunk mindent mivel hogy csak őrá számíthattunk.3hónap múlva bíróságtól levelet kaptam, hogy saját gyermekem beperelt, 4évig pereskedett velem természetesen gyermekem megnyerte a pert. A bíróság határozata:jogtalanul adtam el az ingatlant mivel hogy a kettőnk tulajdona volt, de a férjem nevén nem szerepelt, de viszont a bíróság határozata alapján 40év házasság után bejegyzetlen tulajdonosként jegyezte be.Következő határozata, hogy mindent vissza kell állítani az eredeti állapotba, semmissé vette az adásvételi szerződést. Most vissza került a nevemre a ház. Kérdásem az hogy az ügyvéd miért volt felületes miért nem nézte meg jobban a papírokat hogy kettőnk tulajdonában van az ingatlan?A gyermekemet ki kárpótolja hogy mindent elveszített, a házat, a 4évi bírósági költséget amik voltak és jelenleg is vannak.Ezek a hibák miatt érdemes-e beperelni az ügyvédet mivel hogy általa kerültünk ebbe a helyzetbe??

Előre is köszönöm a segítséget!!!