Társasházi jog


Társasház2016 # 2016.06.19. 14:03

Több millió ember tudja Magyarországon, hogy végtelen a társasházi problémák száma.

Nem egyedi, hanem rendszerszintű megoldásra van szükség, amely garantálja, hogy a közös képviselő pártatlan és jogkövető legyen.

A megoldás: állami kézbe venni a társasházkezelést.

Közös képviselői feladatokat nem lehet korrekten ellátni vállalkozói rendszerben (tisztelet a kivételnek). A vállalkozó nyereségorientált (de legalábbis megélhetési céljai vannak), az állam nem. Az állam semmilyen ügyben nem türelmetlen, nem elégedetlen, nem önhatalmú, nem jogszerűtlen, és ami a legfontosabb: ne mondhasson fel!

A közös képviselők gyakran nem tudják, nem akarják betartani a rájuk vonatkozó szabályozást, mert az túlzott terheket jelentene számukra. A társasházi tulajdonostársak egy része behódol, más részük igyekszik elősegíteni, vagy megkövetelni a szabályok betartását.

A közös képviselő végső fegyvere a felmondás. Ezzel a társasház hoppon marad, és kezdhet mindent előlről egy másik közös képviselővel. Az a tulajdonostárs, akinek a felmondás köszönhető elmeszelte magát a többiek előtt. Kiszolgáltatottság a köbön.

Kérdés:

1.Hol, milyen módon lehetne elősegíteni, kezdeményezni a közös képviselői feladatok állami kézbe vonását?

2.Hol lehet érdemben hozzászólni a hatályos társasházi törvényhez, annak módosítását kérni?

bundori # 2016.06.08. 17:24

ÓbudaFan,köszönöm szépen!

ObudaFan # 2016.06.08. 04:54

Thtv. 10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.

19. § (1) A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.
(18. § 18. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata, és az engedélyhez kötött építési munkák esetén a 21. § (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása nem szükséges.
(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti - határidőben meghozott - közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság felhívására a közgyűlés - harmincnapos határidőn belül meghozott - határozattal

  1. a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén - a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban - megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit,
  2. a lakhatás nyugalma - így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.)

21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

25. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

26. § (4) A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

bundori # 2016.06.07. 17:16

Van még 2/3-os, 4/5-ös tulajdonosi hozzájárulás? Ha igen, milyen esetekre?

big_tits # 2016.05.06. 11:08

Köszönöm válaszát.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.06. 10:04

Társasházi jog... Ja, tudom, mert társasházban van...

big_tits # 2016.05.06. 09:43

Egy belső két szintes lakásra a második bejárati ajtó beépítéséhez kell-e építési engedélyt kérni?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.05. 15:50

Köszönöm a bizalmat, de a kollégák már válaszoltak. Ahhoz én se tudok mit hozzá tenni.

Kiki1976 # 2016.05.05. 15:09

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

1996 Júliusában vásároltunk a volt férjemmel egy lakást fele-fele tulajdoni arányban.
A házasságunkból két gyermek született.Akik 20 illetve 13 évesek jelenleg.
2014 Novemberében elmenekültem otthonról a férjem bántalmazása miatt.20 évig bántalmazott.
Már korábban is végrehajtói letiltás folyt felém közösköltségtartozás miatt.De miután elköltöztem sem szünt meg a letiltás.Mai napig letiltás érkezik a munkáltatomhoz közösköltség címén.2015 Julius 1 én elváltunk hivatalosan is.A volt férjem használja biroi jogerös döntés következtében lakást a gyerekekkel.
De ennek ellenére a részem a lakás tulajdonában nem változott.
Meglátásunk szerint a volt férjem szándékosan halmozza az adósságot közösköltség címén.
El akar lehetetleníteni engem.
A mai napig hozzávetölegesen 1 300 000 ft ot fizettem meg csak én közösköltség tartozás révén.
A végrehajtó illetve a közösképviselö is tájékoztatva lett arról hogy elváltunk és az ingatlant csak a volt férjem használja.Hivatalos iratokat is megkapták.
De továbbra is folyamatosan csak tölem vonják le az idöközben felhalmozodott tartozást!
Ott se lakom már majdnem 2 éve de fizetem a volt férjem helyett azt a közösköltség tartozást amihez nekem semmi közöm.
Tájékoztattam a végrehajtot a volt férjem jelenlegi munkahelyéröl hogy onnan is letilthatna de figyelembe se vette a szavaimat.
Segítséget szeretnék abban kérni önöktöl hogy miként lehetne ezt a végrehajtást megszüntetni felém illetve hogyan tudnék az ingatlan részemen tuladni annak tükrében hogy jelenleg az ingatlanon lakáshitel van rajta.
Nagyon kérem segítsen valaki ezt megoldani mert teljesen összeroppanok a nagy összegű letiltás miatt!
Nem tudok megélni és új életet kezdeni ettöl a bántalmazó és anyagilag kizsákmányoló személytől!
Kérem segítsenek!Köszönettel

Régi olvasó # 2016.05.05. 14:30

Tisztelet Jogi Szakértő!

A Társasházi határozatokról nem értesít a közös képviselő. A gyűlések olyan időpontban kerülnek megtartásra,hogy munkavégzés miatt nem tudok elmenni.
A társasház szigeteléséről döntöttek,melyet én már a saját lakásomnál évekkel ezelőtt megcsináltattam saját költségemen.
Kérhetem az befizetett felújítási költség visszafizetését?
Hol élhetünk panaszunkkal,hogy a közgyűlési határozatokat a megtartástól számított 8 napon belül minden lépcsőházba függessze ki.

Köszönettel a választ: Régi Olvasó

vaúú # 2016.05.03. 21:20

Köszönöm szépen!

ObudaFan # 2016.05.03. 20:49

Ha tulajdonos vagy, akkor főszabály szerint betekinthetsz a társasház irataiba.

vaúú # 2016.05.03. 19:21

Tisztelt Jogtudor,
elnézését kérem, a levelem elején utalnom kellett volna arra, hogy a közös képviselővel van problémánk. Ezt a nagy sietség okozta: tegnap már írtam levelet Önöknek, de valamiért nem ment át.
05.06-ra kaptunk időpontot, és szeretnénk tudni, hogy mire számíthatunk.
Köszönettel!

vaúú # 2016.05.03. 19:11

Tisztelt Jogtudor!
Társasházban élek 4 éve. Haszonélvező voltam 3 évig, 2015.ben írattam vissza a nevemre. Megjegyzem, hogy minden évben jelen voltam a közgyűléseken,és látom, tudom, hogy inkorrekt. Pl. a határozatokból sosem kaptunk, így csak az évzáró közgyűlésen szereztünk tudomást a társasházban történtekről - már amennyiben megtörtént... még egy példa: nem tekinthettünk be az iratokba. Elsősorban a bankszámla kivonatokat szerettük volna látni.
Már tavaly kezdeményeztem, hogy kérjünk másolatot iratokról - a k.k. nem vette át a levelünket.
Idén 5 tulajdonos aláírásával postáztunk neki levelet, a feladó nem én voltam, így eljutott hozzá a levél.
Sok iratról kértünk másolatot évekre visszamenőleg is.
Jött válasz: ügyvédi letétbe helyezte az iratokat, ott megnézhetjük és kérhetünk másolatot.
A leveléből idézek, mert értelmezési problémám van :
"...címen a tulajdonostárs, vagy szabályos meghatalmazás esetén a tulajdonostárs képviselője betekinthet, a betekintés kizárólag arra az időszakra vonatkozóan illeti meg a tulajdonost, amikortól a társasházban tulajdonjoggal rendelkezik".
A kérdésem a következő: mivel az 5 aláíró közül egyedül én rendelkezem közgazdasági végzettséggel, az lenne "szerencsés", ha én mennék az iratokért. Van olyan tulajdonostárs, aki sok éve tulajdonos, ő meghatalmazást adna nekem, tehát én lennék a képviselője.
Megtagadhatja-e az ügyvéd, hogy én képviseljem a tulajdonostársat, ez esetben számít-e, hogy 1 éve vagyok tulajdonos.
A Társasházi törvényben nem találtam ilyen feltételt.

Szíves válaszát megköszönöm

ObudaFan # 2016.05.01. 12:06

Szerintem mindenképpen annak minősül.

Zoli123 # 2016.04.30. 21:35

Tisztelt Jogi Szakértők!

Társasház lapostetején kialakítandó zöldtető költsége rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? A tetőszigetelésnek vannak nagyobb hibái és nincs valami jó állapotban, gyakoriak a beázások, pár éven belül fel kellene újítani. A zöldtető tehát részben szigetelés felújítás lenne, részben persze a lakások értékét növelő, élhetőbb lakókörnyezetet eredményező fejlesztés.

Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.26. 18:25

Igen és nem.

Volotmiti # 2016.04.26. 17:50

Tehát, ha jól értem a Közös Képviselő egyedül közgyűlés és SzvB nélkül hozhat ebben az ügyben döntést és semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról,hogy ezt a pozíciót pályázat útján lehet elnyerni. Az intéző bizottság megegyezik a Számvizsgáló Bizottsággal?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.26. 16:45

A társasház törvényes képviselője a közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke).

Volotmiti # 2016.04.26. 16:40

Egyszerűen csak megbízom. De itt újabb kérdés merül fel... Ki bízza még? A közös képviselő? Vagy a Számvizsgáló Bizottság?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.26. 13:18

Ha te akarsz megbízni egy vállalkozót valamilyen munkával, hogy csinálod?

Volotmiti # 2016.04.26. 12:26

Köszönöm a gyors választ! Ha nem pályáztatással aki milyen módon működhet még?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.26. 11:11

Szolgálati lakás vállalkozónak?

Egyébként a szerződés felmondással megszűnik. Olyan kötelezettsége viszont egy társasháznak nincs, hogy csak pályáztatással köthetne szerződést.

Volotmiti # 2016.04.26. 11:03

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg az édesanyám vállalkozóként dolgozik megbízási szerződéssel egy társasháznál. A gondnoki munkához szolgálati lakás is jár. A szerződésében én szereplek helyetteseként szabadság illetve betegség esetén. Az volna a kérdésem, hogy felmondása esetén közvetlen módon megkaphatom e munkáját vagy minden képpen még kell pályáztatni a helyét?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Kovács Nikoletta

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.21. 14:57

Rosszul tudod.