BT - tol felvett kolcson kamata

Béla!
A Csongrád Megyei Bíróság ítéletét gondolod bírósági gyakorlatnak? Javaslom olvasd el Pokol Béla : Jogelmélet és joggyakorlat című könyvét - különösen a 38. oldalt követően. Egyébként az általad hivatkozott BH is azt bizonyítja, hogy milyen problémát okoz az, ha jogászok nincsennek tisztában és nem is akarnak tisztában lenni a jogi személyiség nélküli társaság vagyoni viszonyait illetően.

Te meg Petriknek a nem de lege lata, hanem de lege ferenda írását tekinted a hatályos jognak, ez a probléma. (Mellesleg valószínűleg Petrik is úgy képzeli ezt el de lege ferenda, mint szinte ma már mindenki, hogy a kkt és a bt is legyen jogi személy, mert de facto már mind a kettő az).

Mellesleg KBS idézett egy BH-t, te meg egyelőre semmit. (Ami nem csoda.)

Áron!
Mellesleg Te nem hoztál elő észérvet, ami csoda. A Petrik idézet se nem "lata, sem "feranda". Úgy érzem hasznos volt a vita. Én magam részéről lezárom.

Csak mellesleg : tudtommal éppen Petrik főszerkeszti a Bírósági Határozatokat. :)

:O)

Béla! Ez a kettőspont o )-ból arra következtetetek, hogy nincs meg a polgári jog magyarazáta. Áronnak sem lenne meg? Be kell szerezni, mert a jog nem "izomból" érvelésen alapúl.

Miért jut eszembe a Gyaloggaloppnak az a jelenete, amikor a Fekete Lovag, amikor már mindkét kezét és lábát levágta az ellenfél, azt mondja: "Na jó, egyezzünk ki egy döntetlenben"?

Köszönöm, van Ptk. Kommentárom. Sőt, valahol elrakva még az ausztrál bontóperekről szóló kommentárom is megvan, annak is ugyanannyi köze van a kérdéshez.

Nos hamarosan a "puding próbája" bekövetkezik. A jogvita tárgya a bt. tag által nyújtott kölcsön jogi természete.Ha érvelésemet elveti a bíróság mindenképpen beszámolok, ha helyt ad, akkor is "részeredményt hirdetek", hiszen másod vagy akár harmadfokon még bármi is lehetséges.
Viszont megint meg kell állapítanunk, hogy a kérdező elmenekült. Én azért sajnálom, hogy igazán jogilag vitaképes érveket nem hoztatok elő. lehet, hogy az én vitakultúrám nem megfelelő. Ezen elgondolkozom. Talán a korkülönbség teszi? Bár Béla esetében ez nem számottevő.

„hogy igazán jogilag vitaképes érveket nem hoztatok elő”

Azon kívül, hogy jogszabály kifejezetten úgy rendelkezik, ahogy mi írtuk? Vagy azon kívül, hogy BH-ban közzétett határozat is ezt támasztja alá?

Meglátjuk.Fogadjuk el ebben a kérdésben Llewellyn álláspontját, miszerint " Valamit tenni a viták kapcsán, s ezt ésszerűen tenni: ez a jog feladata. Azok az emberek pedig, akiknek ez a kötelessége, legyenek akár bírák, seriffek, hivatalnokok, börtönőrök vagy jogászok, ők a jog hivatalos személyei. Amit ezek a hivatalos személyek tesznek a viták rendezése érdekében, számomra, az maga a jog."

Ne próbáld már meg ezt úgy feltüntetni, mint egy komoly jogi vitát. :) 20 éve még valóban lehetett erről vitatkozni. Azóta azért ezt a vitát a jogszaály eldöntötte.

Nem döntötte el jogszabály. Ez nem jogászok okoskodása. Sok Bt-t kívánnak megszüntetni a válság miatt. Magam is dolgozom ilyen ügyekben. Javaslom, hogy mélyedj el mind Kuncz Ödön, mind Sárközy professzorok álláspontján. Ezért is írtam, hogy sem Tőled sem Bélától nem olvasok jogászi érvelést. A "nem , mert nem" az nem jogászi érvelés.

Van egy kérdésem. Te és Béla megoldó jogászok, vagy "Miért nem jogászok " közé tartoztok. Én megoldó jogász vagyok.

Ez most egy jogi érvelés volt? :)) Egy "megoldó jogász" (ha van ilyen kategória) szívesen ad olyan tanácsot, ami folytán a tanács megfogadója ellen legalábbis könnyen lehet, hogy büntetőeljárás indul?

Nézd, Kuncz Ödön a mai magyar Gt-t még nem ismerhette.
Sárközytől pedig légy szíves, idézz már bármit, ahol a te álláspontodat úgy írja le, hogy az a mai magyar joggyakorlat.

Egyébként jogszabály kifejezetten rendezi a kérdést:
Gt. 2. § (3) Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Küldtem az álláspontomat. Elszállt. Mégegyszer nem megyek neki.