Fórum cégügyek - társasági jog régebbi elöl     új hozzászólás


Egyesület alapítás, létrehozás

ObudaFan # e-mail 2017.06.27. 18:07

A nyilvánosságot, ha máshogy nem, közérdekű adatigényléssel, illetve ez iránt indított perrel vélhetően ki lehet kényszeríteni. Ugyanis van arra bírói gyakorlat, hogy a sportági országos szakszövetség közérdekű tevékenységet végez, működésének adatai közérdekűek. (Az MLSZ-szel kapcsolatban pl. kimondta a bíróság, hogy ki kell adnia azoknak a névsorát, akik megvonták az FTC klublicencet.)

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

ObudaFan # e-mail 2017.06.27. 18:03

Az a gond, hogy ezeket a kérdéseket az alapszabályokbol lehetne megvalaszolni, így az alapszabályokat a Törvényszékrol meg kellene szerezni.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

jaateekoos # e-mail 2017.06.26. 19:49

Tisztelt Szakértők!

kicsit hosszú, de próbálom érthetően leírni...
Alaphelyzet:

  • "sportegyesületek országos szakszövetsége 1"
  • "sportegyesületek országos szakszövetsége 2"
  • "felettes szerv, a két szakszövetség alkotta szövetség"

(zárójelben a két szakszövetségnek "kényszerházasságon" alapul a korábban létrehozott "felettes szerve")

A két sportegyesületek országos szakszövetség közül a "2"
jelenlegi elnökségének 2017. 05. 03-án lejárt a mandátuma.
Annak rendje és módja szerint az elnök ki is írta(vagy íratta)
a tisztújító közgyűlést 2017 május 31-re.
Megalakultak a jelölő bizottságok, egy fő keletről, egy fő nyugatról és egy fő Budapestről.
Az egyesületek által jelölt személyek névsora fel is került a szövetségbe. Ekkor kezdődtek a problémák. Valaki rájött arra, hogy ez így nem lesz jó, mert az akkori alapszabály szerint
(már nincs alapszabály) minden megyében 4 csapat után járt 1 küldött, s mivel Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten igen sok csapat van,
így előfordulhatott volna, hogy nem azok kerülnek megválasztásra, akiket egy bizonyos kör szeretne.
Ekkor kb. 2 hét szünet következett, s a bizonyos körön kívül nem tudott senki semmit csak folyt a találgatás és a pletyka.
A kis szünet után jött egy újabb meglepetés, megjelent, hogy az 05.31-re kiírt tisztújítás elmarad. Nem az elnök írta le és indokolta meg, hogy miért, hanem csak úgy leíratták a főtitkárral...
majd megint új fordulat következett.
Hivatalosan előtérbe került a "felettes szerv" és elnöke, aki
megszerkesztette 2017.01. 03-án a "felettes szerv" alapszabályát és annak módosítását .....
(eddig csak az "eredeti" 2006-os alapszabály volt nyilvános...)

Ez az alapszabály "titkos", mert nem jelent meg sehol, kivéve a Fővárosi Törvényszéket.
Felmerül az a kérdés, hogy ezt milyen közgyűlés szavazta meg.
Kik voltak jelen és honnan, mert jelenléti ívet nem látott senki, illetve az alapszabály módosítása sem volt eddig publikus.

"Rendkívüli közgyűlés elrendelése, valamint felhívás annak összehívására:
Tájékoztatom, hogy a "sportegyesületek országos szakszövetsége 2"
rendkívüli küldöttgyűlési ülésének összehívását elrendelem,
hatályos vezetési-szervezeti rend 20. § (1) g) pontja alapján.
Kérem a Tisztelt Elnök Urat a hatályos vezetési-szervezeti rend 20. § (5) bekezdés
alapján, hogy a rendkívüli küldöttgyűlési ülés megtartása érdekében a szükséges
intézkedéseket megtenni szíveskedjen..."

A 2017.06.10. napon megtartott közgyűlésről semmi hivatalos információ eddig nem jelent meg.
Nem hivatalosan annyit lehet tudni, hogy még a napirendet sem tudták elfogadni...
A későbbi megismételt közgyűlés hivatalosan még nincs kitűzve... (nem hivatalosan,
07.15.-én lenne...)

A másik "országos szakszövetsége 1" hasonlóképpen most tartotta volna a szintén összehívott
rendkívüli küldöttgyűlését, az elsőt betegség miatt nem tartották meg, itt legalább közzétették
az elmaradás okát, s megjelent a következő időpontra szóló meghívó...

kérdések:

1. - mi lehet a "hatályos vezetési-szervezeti rend"? (esetleg a "felettes szerv"
2017.01. 03-án megszerkesztett alapszabályában leírtak...)

2. - a tagok, sportegyesületek képviselőit megyénként 1-1 főben határozták meg ...
ettől mi módon lehet eltérni? ... ha lehet egyáltalán

a valós helyzet:
Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben valamint Budapesten összesen van 98 sportegyesület,
ezzel szemben az ország többi részében van 30 sportegyesület.
A 98 sportegyesületet 3 küldött képviselhetné, míg a 30 sportegyesületet 16.
1-1 sportegyesületet van Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben 1-1 küldött,
Budapest 19 sportegyesület, nem lehet küldött és az érdekesség, hogy Hajdú-Bihar, Tolna és Baranya megyékben nincs sportegyesület de van 1-1-küldött.
...
valahol olvastam egy véleményt a törvényről, "Még szerencse, hogy csak akkor kell az alapszabályt az új Ptk-nak megfeleltetni, ha amúgy is módosítani kell. Remélhetőleg 2016-ig kijön az összes hibája és kiderül, hogy alkalmazhatatlan.Szerintem onnan tudjuk majd, hogy helyreállt a jogállam, ha visszaállítják az 1989 évi II törvényt, ami majdnem tökéletesen szabályozta az egyesülési jogot. Annak ugyanis lényege az önkéntesség, önkormányzatiság az államtól és más jogalanyoktól való függetlenség. Akkor milyen alapon ír elő a jogalkotó formakényszert civil szervezetre ..."

sajnos úgy néz ki, nem javult mostanra a helyzet...

3. - a "kényszerházasságot" mi módon lehetne megszüntetni, ott az egyesület (a "felsőbb szerv")
két taggal működik, ott nem előírás a 10 tag? ...

4. -nem hivatalos információ, a "felsőbb szerv" vezetése 3 főből állt: elnök és két tag, most az egyik tag írásban lemondott, a "felsőbb szerv" működése ennek ellenére lehet akadálytalan?

5. -mi módon lehet a "felsőbb szerv" működésének? nyilvánossá tételét kikényszeríteni...

6.- a megtartott, csak dolgavégezetlen közgyűlésen történteket kinek kellene nyilvánosságra hozni?
esetleg a "felsőbb szerv"- nek, hiszen az rendelte el, az elnöke elnökölt... és a "sportegyesületek országos szakszövetsége 2"- nek jelenleg nincs vezetése... viszont közeleg a 2007/2008-as
szezon indulása, aminek előkészületei már most munkát adnának a hiányzó vezetésnek....

köszönettel: jaateekoos

ObudaFan # e-mail 2017.06.18. 15:19

Amíg nem támadja meg senki, addig nagy baj valószínűleg nem lesz belőle.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

linuxos # e-mail 2017.06.16. 16:26

Gondolom, lényeges kérdésnek minősül - például - a tevékenységi beszámoló, pénzügyi beszámoló, költségvetés, aktuális munkaterv, tagfelvételi kérelem stb. Ezeket mindig a "rendes" napirendi pontok között tárgyaljuk és mindig kapnak részletes írásbeli előterjesztést a tagok a meghívó mellé.

Az Indítványok,javaslatok, egyéb aktuális ügyek között inkább valamilyen tájékoztató, bejelentés, tényközlés tudomásul vételéről határozott határozatot a közgyűlés, az előzőekben felsoroltakhoz képest nem igazán lényeges kérdésekben. Vagy pályázat benyújtásáról, mert a meghívó kiküldése után szereztünk tudomást ilyen lehetőségről és akkor a közgyűlés megvitatta az egyebek között a pályázat benyújtását, illetve hozzájárulását adta a pár ezer ft-os nevezési díj befizetésének a jelen lévők egyhangú szavazatával.

Ja és eddig soha senki nem indított keresetet egyik határozatunk ellen sem, és a 30 napos határidő letelte miatt erre - az eddig meghozott határozatok esetében - már nem is fog sor kerülni.

S ha jól értelmezem, kevésbé lényeges kérdésben hozható határozat az egyebek között is, tehát olyan törvényi tiltás nem létezik, amely egyáltalán tiltaná bármilyen kérdésben határozat meghozatalát az egyebek között. Az igazán lényeges kérdéseket (amiket hozzászólásom elején említettem példaként) meg eleve a rendes napirendi pontok között, nevesítve, írásban előterjesztve, határozati javaslattal ellátva szoktunk tárgyalni és eldönteni.

Remélem összességében és általában így jól csináltuk, csináljuk. S így járunk el az elnökségi ülések esetében is.

ObudaFan # e-mail 2017.06.16. 14:30

Igen, bármelyik tag keresettel megtámadhatja.
A Ptk. részletesen szabályozza a meghívó tartalmát és abba nem fér bele az, ha lényeges, határozathozatalra bocsátott kérdések nincsenek kifejtve.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

linuxos # e-mail 2017.06.15. 16:41

A meghívóban ezt a napirendi pontot általában így szoktuk megnevezni: Indítványok, javaslatok, egyéb aktuális ügyek.
Az esetek többségében nem is szoktunk határozatot hozni, de előfordult már 1-2 esetben.
Az Alapszabályunk ezt nem szabályozza (tehát nem is tiltja). Ptk. vagy civil törvény ezt szabályozza?

Adódik a kérdés: mi számít "lényeges" kérdésnek, amit támadni lehet? S ki támadhatja meg? Például valamelyik tag? Az Alapszabály szerint bármelyik tag bármely egyesületi szerv határozatát keresettel támadhatja meg, ha azt jogellenesnek tartja - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - ilyenre még nem volt példa.

ObudaFan # e-mail 2017.06.15. 16:02

Ha lényeges kérdésekben hoztok határozatot ilyen címen, az támadható.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

linuxos # e-mail 2017.06.15. 11:13

Jó napot kívánok!

Tisztelettel kérdezném, hogy akár az elnökségi ülésen, akár a közgyűlésen a napirenden szereplő "Egyebek" alatt tárgyalt kérdésekben lehet-e határozatot hozni, vagy itt csak olyan tájékoztatók, bejelentések stb. hangozhatnak el, amelyekről nem kell határozatot hozni?

Köszönöm!

Tamas.K # e-mail 2017.06.14. 16:11

Nagyon köszönöm a segítséget!

ObudaFan # e-mail 2017.06.03. 15:07

2. Nem bővíthető, szűkíthető a nyomtatvány.
3. Ha 14év alatti, akkor csak a szülő, ha 14-18, akkor célszerűen mindketten írják alá.
4. Azt szerintem igen.
5. Szerintem ebben az esetben csak a jegyzőkönyv mintában.
6. A 3.1.4. pont tartalmazza.
7. Szerintem nem.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

Tamas.K # e-mail 2017.06.02. 22:08

Üdv! Egyesület egyszerűsített bejegyzési kérelemmel való megalapítására készülünk, de van néhány anomáliánk.

1. Egyszerűsített nyilvántartásba vétel csak elektronikusan kérelmezhető Ügyfélkapun keresztül, amihez a szükséges nyomtatvány itt található:
http://birosag.hu/…atvanyok/101

2. Nem tervezünk alakuló ülést tartani. A jogszabályok szerint ilyenkor elég, ha minden alapító tag aláírja az alapszabályt, ezzel jelzi, hogy mindennel egyetért. A linkelt nyomtatványban azonban nem szerepel mező a minta alapszabály aláírására. Elég, ha egy külön lapra ráírjuk, hogy a fentiekkel egyetértünk, aláírja a 10 alapító, két tanu igazolja, és ezt a lapot csatoljuk a kérelemhez?

3. Jogszabály szerint 18 év alatti személy helyett törvényes képviselője nyilatkozik a tagságról, de ehhez sem találtam nyomtatványt sem a fent linkelt űrlapnál, sem a bíróság honlapján. Eleve a törvényes képviselő kell aláírja az alapszabályt, vagy a törv. képviselő és a tag is, vagy csak a tag, és külön lapon kell jelölni hogy a törvényes képviselő beleegyezik?

4. A fenti űrlap ezt sem tartalmazza, de a jogszabály szerint taglistát is csatolni kell. Ehhez is elég akkor megírni egy külön lapot a tagnévsorral?

5. Jogszabály előírja, hogy a tagdíjról rendelkeznie kell az alapszabálynak, de a fent linkelt űrlapon szereplő minta alapszabály egyetlen szót sem szól a tagdíj mértékéről, és mező sincs arra, hogy megadjuk. Ezzel kapcsolatban tényleg abszolút el vagyok veszve.

6. Szintén szerepelnie kell benne, hogy tagfelvételnél kihez fordulhatnak a jelentkezők, de erre sincs mező.

7. Mi szeretnénk, ha pártoló tagok is lehetnének, de erre utalás nincs a minta alapszabályban. Ettől még lehetnek?

Előre is nagyon köszönök minden segítséget!

Kelemen Tamás

ObudaFan # e-mail 2017.05.26. 21:52

Nem igazán lehet megválaszolni azt a kérdést, hogy az alapítvány vagy az egyesület jobb, hiszen mindkettő más célok elérésére lehet alkalmas. Meg kell határozni a pontos célt, a szervezet kívánt működési rendjét, ezt követően lehet dönteni az egyesület vagy az alapítvány alapítása mellett, ha szükséges, ügyvédi segítséggel.

Egyesület alapításához 10 alapító tag szükséges.
Alapítványhoz elegendő, ha van egy alapító és egy kurátor, akik nem hozzátartozók.

Az alapítvány céljától, működési elvétől is függ, hogy mekkora alapítói vagyont követel meg a bíróság, de a legegyszerűbb alapítványoknál sem szoktak 100-200.000 Ft alá menni.

A székhely lehet bárhol, aminek a használatára a tulajdonostól engedélyt kap az egyesület/alapítvány.

Lehet külföldi a tag, elnök.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

Attiláné # e-mail 2017.05.26. 08:12

Tisztelt Forumozók.
Van egy osztrák allampolgár ismerősom. Nincs magyar lakcime.
magyarországon egyesuletet vagy alapitványt szzeretne létrehozni. Lehet e neki. hsa igen ezek lennének a kerdesei

  1. magyar egyesület elnôke - lehet külföldi ember is?
  2. magyar egyesület tagjai - lehet külföldi emberek is?
  3. székhely lehet bárhol? mert nekem nincs lakcím.
  4. hány HUF kell, hogy alakul egy alapítvány?
  5. hány ember kell, hogy alakul egy alapítvány?
  6. mi jobb - alapítvány vagy egyesület?
  7. mit csinálhat az egyik, ami a másik nem csinálhat?

koszonom a válaszotokat

ObudaFan # e-mail 2017.05.19. 14:36

LEgyen két olyan tanú, aki nem szerepel rajta. És persze nekik tanúsítaniuk kell ebben az esetben az összes aláírást.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

imre775 #   2017.05.19. 10:35

Köszönöm a válaszát! Egyszerűbb megoldásnak tűnik, hogy mindenki aláírja az új alapszabályt, ezért ilyen módon adjuk be a hiánypótolt változatot. Ezzel kapcsolatban felmerült még egy kérdés: Az aláírás menetét így képzelem el: 11 tagja van (lesz) az egyesületnek. Az alapszabályt aláírja az elnök, majd az elnök aláírása alatt a 11 tag is aláírja az alapszabályt (beleértve az elnököt). Ezt követően a lap alján két tanú is aláírja, akik a tagok közül lesznek kiválasztva. Ha az aláírások így szerepelnek az alapszabály utolsó oldalán, akkor az elfogadható okiratként? Vagy esetleg tanúnak két olyan személyt kell megkérni, akinek az aláírása egyáltalán nem szerepel az alapszabályon?

Köszönettel:
Horváth Imre

ObudaFan # e-mail 2017.05.19. 06:32

Vagy közgyűlést hívtok össze, vagy minden tag aláírja az új okiratot.
Egységes szerkezetű alapszabályt mindenképpen be kell adni.
Az új dátummal kell.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

imre775 #   2017.05.18. 16:15

Tisztelt Szakértők!

Folyamatban van az egyesületünk alapítása. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy hiánypótlás benyújtását kérték. Az alapszabályban kell módosítani néhány részt. A kérdésem az lenne, hogy az alapszabály módosításához ismételten össze kell hívni a közgyűlést? Újból végig kell csinálnni az alapítási procedúra egy jelentős részét? Tehát új közgyűlés jelenléti ívet, új jegyzőkönyvet kell beadni? (Az alapszabály azon részein nem kellett módosítani, melyeket a közgyűlés határozatban elfogadott)

Vagy elég csak a módosított alapszabályt beadni? Ha elég, akkor az alapszabály utolsó oldalán a keltezésnek az eredeti alapszabály dátumának kell lennie, vagy a tényleges dátumot kell feltüntetni?

Tisztelettel:
Horváth Imre

linuxos # e-mail 2017.05.11. 11:27

Végül is semmilyen akadálya nincs, meg vagyok győzve.
Pusztán csak hangosan gondolkodtam, hogy határozat nélkül, egyszerűbben is elintézhető.
De ha határozat kell, határozat lesz. Mondom, meg vagyok győzve.

Köszönöm.

További kellemes napot!

ObudaFan # e-mail 2017.05.11. 06:53

Mi akadálya van annak, hogy hozzatok erről egy határozatot? Milyen nehézséget jelentene?

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

linuxos # e-mail 2017.05.10. 19:51

Egyáltalán nem tudom jobban, azért kérdezek. Sőt, sehogy sem tudom, mert mint írtam, a jogszabályokban erre vonatkozó előírást nem találtam.
Ezért kérdezem, hogy így jó lenne-e.
Elnézést, ha félreérthető voltam, csak kérdezek tisztelettel és minden hasznos választ megköszönök!

drbjozsef # e-mail 2017.05.10. 18:38

Nem értem, miért kérdezed, ha jobban tudod.
Tegyél így, akár jó is lehet.
ObudaFan a biztosabbat mondta.

linuxos # e-mail 2017.05.10. 15:28

Ha olyan óriási jelentősége nincs, akkor talán nem is muszáj határozatot hozni.
Arra gondolok, hogy másképp is kezelhető ez.
Az Emlékeztető elején a helyszín, időpont, jelen vannak stb. után mindig teszünk egy Megjegyzést, ahol általában azt rögzítjük, hogy a meghívó, jelenléti ív stb. az emlékeztető melléklete stb.
Arra gondoltam, hogy itt a Megjegyzések közé beilleszthetnénk, hogy az emlékeztető elkészítéséről az elnök gondoskodik (ez úgyis benne van az ügyrendben), és azt is feltüntethetnénk (határozat nélkül), hogy kik hitelesítik azt.
Csak azért kérdezem, mert erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályokban sem találok.

Köszönöm!

További szép napot!

ObudaFan # e-mail 2017.05.10. 15:05

Olyan óriási jelentősége nincs neki, de hoznék a helyetek ben határozatot.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

linuxos # e-mail 2017.05.10. 13:32

Elnézést, a május 7-én feltett kérdésemre (az elnökségi ülés emlékeztetőjével kapcsolatban) tud válaszolni?

Előre is köszönöm!

További szép napot mindenkinek!