Az I. r. alperes társasház kivitelezésére és felépítésére kötött vállalkozási szerződést a II. és III. r. alperesek jogelődjével, CXJ betéti társasággal. A vállalkozás az építési anyagok nagy részét a felperestől szerezte be, az ellenérték kifizetésére azonban nem került sor. A felperes pert indított a vételár kiegyenlítése iránt I. r. alperes vállalkozás, II. r. alperes Kft., III. r. alperes Kft., IV. rendű alperes a jogelőd gazdasági társaság egyetlen beltagja, valamint V. rendű alperes a betéti társaság egyetlen kültagja ellen.
Az elsőfokú bíróság ítéletében tevékenységi körére tekintettel a III. r. alperest, valamint a Gt. 85.§ (5) bekezdése alapján a IV. r. alperest kötelezte egyetemlegesen a vételár és törvényes kamatainak a megfizetésére.
A döntés ellen a felperes és a IV. r. alperes is fellebbezett. A felperes fellebbezésében az I. r. alperes vállalkozó és a II. r. alperes jogutód marasztalását is kérte a III. és IV. r. alperesek mellett. A IV. r. alperes fellebbezési kérelmében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott az ítéleti következtetésére, hiszen a Gt. rendelkezései alapján a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségeiért elsődlegesen a jogutódok kötelesek helytállni. A volt tag marasztalására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a jogutódok fizetésképtelensége megállapításra nem került.
A kérdés, hogy helyes volt-e az elsőfokú ítélet, és alaposak-e a fellebbezések?