gerbera317
2024.02.18. 12:06
A nem lakóingatlannak csak általános becsértéke van.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
tarapara
#
2024.02.17. 23:16
papinianus88, gerbera
A nem lakóingatlan árverés témában az előző posztomban feltett kérdésben tudnátok esetleg segíteni?
Kedves Majordomus, nem lakóingatlan lehet pl egy nagyértékű családi ház, amire nem kértek használatbavételi engedélyt, így kivett építési területnek minsül, de egy vállalkozás többszázmilliós telephelye sem lakóingatlan, amire szintén épülhetett lakóház is, meg egy belvárosi üzlethelyiség sem az.
Majordomus
#
2024.02.17. 22:06
Azért mert egy istálló árverezése esetén feltételezik hogy abban nem laknak.
A kérdésedre: a nem adós tulajdonostárs részét nem árverezik el.
tarapara
#
2024.02.17. 21:27
Sziasztok
A nem lakóingatlan árverés témánál maradva, mi az oka annak, hogy nem lakóingatlan árverése során az árverési hirdetményben nem tüntetik fel, hogy beköltözhető vagy lakott állapotra vonatkozik a becsérték?
Véleményem szerint a Vht. 154. § (1) bekezdése meghatározza az árverésen értékesített ingatlan birtokbaadását. Ingatlan érverés során a végrehajtónak birtokba kell helyeznie az árverési vevőt függetlenül az ingatlan jellegétől. A nem lakóingatlant is birtokba kell adja.
Ez esetben, nem lakó ingatlan esetében miért nem közlik, hogy beköltözhető (birtokba adható) vagy lakott (nem birtokba adható)?
A Vht. 141. § (3) bekezdése, mely leírja, hogy mikor kell lakottan árverezni az ingatlant minden esetben lakót említ: bérlő lakik, haszonélvező lakik, nem adós tulajdonostárs lakik, stb.
Mi van akkor, ha nem lakóingatlan esetében a bérlő vagy a nem adós tulajdonostárs egy üzleti tevékenységet végző vállalkozás?
Válaszotokat előre köszönöm.
Majordomus
#
2024.02.03. 22:05
Sosem mertem megkockáztatni egy árverési vételt...
kockázatos...
papinianus88
#
2024.02.03. 17:28
„másik kérdésem, nem lakóingatlan birtokbaadásakor szükséges a jegyzői 60 napos tájékoztatás, amennyiben a felépítmény (laknak benne) miatt a Vht. 154/A. § (10) alapján egy helyszíni eljárással adja át a birtokot a végrehajtó?”
Amennyiben nem lakóingatlként értékesítette, akkor nincs. Speciális szabályt, amikor nem lakóingatlant lakóingatlannak kell tekinteni a Vht. 147. § (4) bek. a-b) pontja és az (5) bekezdés konkretizálja. De ebben az esetben - véleményem szerint - már a lefoglalásnál - végrehajtási jog bejegyzésénél is kell tájékoztatni a jegyzőt.
„A nem lakóingatlanra a végrehajtónak nincs birtokbaadási kötelezettsége? Ezt nem értem, a Vht 154. § (1) szerint a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. A törvény az ingatlan jellégét nem vizsgálja.”
A 2021-es Nagykommentárban is rögzítik birtokba adási kötelezettsége - határidőben előterjesztett kérelem esetén - a lakóingatlanok tekintetében van a végrehajtónak (Vht. 154/A. § (10) bek.) Ez a speciális rendelkezés. A Vht. 154. § (1) az, amit javasolni szoktak, jegyzőkönyvben bemondásra. A felelősségük alapján inkább birtokba adják a Vht. 154/A. § (10) bek. szerint is a nem lakóngatlant a végrehajtók, így eleget tesznek a 154. § (1) bek. szerinti törvényi kötelezettségüknek. És ha szigorúan vesszük, a 30 nap eltelt kitételt is teljesíti :)
tarapara
#
2024.02.03. 15:28
papinianus88: Köszönöm a választ. Korábbi hozzászólásodból idézve:
„az ingatlan birtokba adását alapvetően szűken kell értelmezni. A végrehajtó kötelezettsége - határidőben előterjesztett kérelem esetén - a lakóingatlan tekintetében áll fenn”
A nem lakóingatlanra a végrehajtónak nincs birtokbaadási kötelezettsége? Ezt nem értem, a Vht 154. § (1) szerint a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. A törvény az ingatlan jellégét nem vizsgálja.
Illetve másik kérdésem, nem lakóingatlan birtokbaadásakor szükséges a jegyzői 60 napos tájékoztatás, amennyiben a felépítmény (laknak benne) miatt a Vht. 154/A. § (10) alapján egy helyszíni eljárással adja át a birtokot a végrehajtó?
papinianus88
#
2024.02.03. 07:05
tarapara: Ahogyan említettem, a gyakorlatban a "nem lakóingatlanokat" is birtokba adja, Vht 154/A § (10) bek. alapján a végrehajtó, amennyiben azt kérelmezed. Ennek több oka is van. Hiába írja le a Nagykommentár is, hogy lakóingatlanra vonatkozik, azonban például földek árverése nem bírósági végrehajtói, hanem kormányhivatali hatáskör, és a a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. Korm.rendelet is tartalmaz egy utaló szabályt a Vht.-re a 18. § (1) - (2) bek.-ben
Végrehajtási eljárás esetén a végrehajtó a részére megküldött záradékolt árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíti az adósnak, egyidejűleg felhívja a földrészlettel együtt nyilvántartott épület, építmény 15 napon belül történő elhagyására. Amennyiben a felhívásban foglalt időpontig erre nem került sor, az árverési vevő a Vht. alapján kérelmezheti annak kiürítését.
A végrehajtó a Vht. alapján intézkedik a földrészlettel együtt nyilvántartott épületnek, építménynek az árverési vevő részére történő birtokbaadásáról.
Azért valószínűsítem, hogy az eljáró végrehajtók nem ismerik ezt a rendelkezést, és a kormányhivatal által záradékolt árverési jegyzőkönyv másolatát nem is kézbesítik az adósnak...
Ezzel csak a tételes jogi rendelkezések gyakorlati, és tételes jogi különbözőségére hívtam fel a figyelmet.
A te konkrét példádban azért a hirdetményen feltüntetésre kellett kerülnie annak, hogy a valóságban felépítmény található az ingatlanon, ezt azért már az adó - és értékbizonyítvány is tartalmazza. A Vht. 140. § (1) alapján az adó - és értékbizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy az ingatlan lakóingatlan vagy sem. Bármilyen érdekes, ez is sokszor lemarad (ahogyan önhatalmúlag nem állapítanak meg lakott értéket, ha nyilvánvalóan beköltözhető, de a tételes jogi rendelkezés szerint meg kell állapítaniuk.)
Én a gyakorlat miatt biztosan a Vht. 154/A. § (10) bek. alapján kérném a nem lakóingatlan birtokba adását, hiszen 1. nem vonatkozik rá a moratórium, bármikor eljárhat a végrehajtó, így nyilván a Vht. 154. § (1) szerinti jegyzőkönyvnél lassabb eljárás, de véleményem szerint kevésbé támaható. 2. ha benne lakik az adós, akkor igazából nem tudsz mit tenni, hiába mész be a végrehajtóhoz, hogy állítsa ki a 154. § (1) szerinti jegyzőkönyvet bemondásra, a valóságban birtokba nem léptél.
Majordomus
#
2024.02.02. 23:09
Szerintem sem.
Gerbera a szakértő....
tarapara
#
2024.02.02. 22:28
Sziasztok.
Visszaolvasva az utóbbi néhány hozzászólást, jól értem belőlük, hogy a végrehajtó egy olyan nem lakóingatlannak hirdetett ingatlan birtokbaadásakor, pl egy kivett építési terület, amin a valóságban áll egy 20 éves ház a benne lakó adóssal, a Vht. 154/A. § alapján kell eljárjon?
Egy ilyen ingatlan birtokbaadása helyszíni eljárás nélkül nyilván nem valósítható meg.
Majordomus
#
2024.01.31. 21:16
Jav: a társasházi ügyek
Majordomus
#
2024.01.31. 21:15
Na akkor merülj el av ársasházi ügyek birói jogalkalmazásában.
23 bíróság ötféleképpen "itélkezett" a Kúria által kiküldött próbaperben
papinianus88
#
2024.01.31. 08:00
„Nem minden törvénnyel értünk egyet,de akkor is ez a törvény...”
Nem a törvény egyetértéséről diskurálunk, hanem a jogalkalmazásról. Véleményem szerint egy ilyen esetben előterjesztett végrehajtási kifogásnak az eredménye nem egyértelmű. Néha a jogalkotói szándékot is nehéz felmérni. Ahogyan egy eljáró végrehajtó is értelmezheti máshogy a konkrét tételes jogi rendelkezést.
Majordomus
#
2024.01.30. 20:41
Nem minden törvénnyel értünk egyet,de akkor is ez a törvény...
papinianus88
#
2024.01.30. 11:08
eulimen
„De hiszen a 154.§ (1) bekezdés szerinti átadás nem kérelemre indul, hanem a törvény szerint a végrehajtónak kötelessége megtenni! Nekem is volt olyan megnyert árverésem, amelyben sem az árverési jegyzőkönyvben, sem külön átiratban/jegyzőkönyvben nem szerepelt a 154.§ (1) szerinti intézkedés”
Az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni alapból kizárt, hiszen a jogszabályhely is úgy rendelkezik, hogy teljes vételár + 30 nap eltelt. Az árverés napja pedig az árverési jegyzőkönyv aláírásának a napja. Alapjáraton nem értek egyet a 154. § (1) bekezdéssel. Látatlanban átadni az ingatlant egy jegyzőkönyvben, bemondásra, miközben akár egy nem lakóingatlan, kivett beépítetlen területen is lehet 86 szarvasmarha, vagy versenyló is.
Abból következően, hogy lakóingatlanra vonatkozik alapjáraton a Vht. 154/A . § (10) bek., de a nem lakóingatlanra is így jár el a végrehajtó, nagyon jelentősége nincs. Mellesleg, ha birtokba adja a végrehajtó a nem lakóingatlant, amelyre nem vonatkozik a moratórium, jegyzői tájékoztatás stb., arra is 30 nap elteltével kerül sor. A többit megindokolták, a birtoklás, mint tény, és a tulajdon, mint jog, nem keverendő.
De ezért említettem: vagy átveszi önként, vagy adóstól, vagy egyéb jogi lehetőségei vannak (Pl: birtokvédelem). Természetesen nem lakóingatlanra értem. A téma érdekes, szerintem a végrehajtást foganatosító bíróság is vakarná a fejét.
gerbera317
#
2024.01.28. 11:19
Van úgy, hogy megéri. Csak ésszel kell csinálni. Itt most a kérdező saját magának generálta a problémát.
eulimen
#
2024.01.28. 10:10
@Majordomus Kínlódik a fene olyan árveréssel, amelyik alig olcsóbb
- ad absurdum mèg drágább is, ha a vègrehajtàst kérő licitàl -- mint a piacon ;)
Majordomus
#
2024.01.27. 21:53
Csak azt nem értem miért kinlódtok az árverési vétellel?
Mennyivel olcsóbb mint a szabadpiacon???
drbjozsef
#
2024.01.27. 21:22
Ha a tulajdonjogot nem is, a birtoklással kapcsolatban azért lehet kellemetlenkedni.
Akár üres telek esetén is, ha az adós mondjuk azt állítja, hogy ott tárolta a gyémántjait egy széfben a telek közepén, és az a múlt héten még megvolt, most meg, hogy az árverési vevő önkényesen birtokba vette, már nincs meg. Például. Vagy effélék.
gerbera317
#
2024.01.27. 20:58
Az átadás a birtoklásról szól. Ennek az elmulasztására való hivatkozással nem lehet a tulajdonjogot vitatottá tenni.
eulimen
#
2024.01.27. 17:16
@papinianus88 a birtokbaadásról jut eszembe, nem lakóingatlan (pl. beépítetlen üres telek) esetén lehet-e gyakorlati jelentősége/következménye annak, ha a végrehajtó nem intézkedik a Vht. 154.§ (1) bekezdés szerinti átadásról? Többször is előkerült ez a kérdés a fórumon, gerbera minden esetben külön nyomatékosította a kérdezőt, hogy kérje a végrehajtótól a Vht. 154.§ (1) szerinti átadást. De hiszen a 154.§ (1) bekezdés szerinti átadás nem kérelemre indul, hanem a törvény szerint a végrehajtónak kötelessége megtenni! Nekem is volt olyan megnyert árverésem, amelyben sem az árverési jegyzőkönyvben, sem külön átiratban/jegyzőkönyvben nem szerepelt a 154.§ (1) szerinti intézkedés
- azonban a jogerős eredeti árverési jegyzőkönyvet megkaptam, a földhivatal is bejegyezte a tulajdonjogomat (és utóbbit támadó közigazgatási per sem indult). Igazából a 154.§(1) szerinti átadás jegyzőkönyvére eddig sehol nem volt szükség, még a telken lévő közművek átírásánál sem.
papinianus88
#
2024.01.27. 10:57
Afsafsafs.
Ha a 15 napos törvényi határidő előtt, vagy után kéred, annak lesz költsége, xsak nem abban az ügyben, hanem a lakásügyben hozott hatarozat vegrehajtása miatt, amiben a vegrehajto, mint meghatározott cselekmény adja át az ingatlant. Ha nem hataridőben terjeszted elő, akkor egy jegyzőkönyvet kellene kapnod, hogy kikéstél a kérelem előterjesztéséből
Afsafsafs
#
2024.01.27. 09:40
Kedves @gerbera 317!
Köszönö szépen a választ.
Meglepőnek találom, mert pont a végehajtó mondta, hogy akkor van csak költsége a birtokbaadásnak, ha azt nem a 15 napos hatridőn belül kérjük.
papinianus88
#
2024.01.27. 07:36
Onekore:
mielőtt mindenki hibás lenne, azért tegyük hozzá, hogy az ingatlan birtokba adását alapvetően szűken kell értelmezni. A végrehajtó kötelezettsége - határidőben előterjesztett kérelem esetén - a lakóingatlan tekintetében áll fenn, amennyiben az adós önkéntesen az ingóságaival kiűrítve nem hagyja el az ingalant. Az üdülőnél egy kivétel szabály alapján olykor tekinthető lakóingatlannak (Vht. 147.§ (5). bekezdés), de nagyon ritka. A "nem lakóingatlanok" esetén önkéntesen átadja az adós, vagy pl birtokvédelem alapján léphetsz birtokba. De éppen azzal kezdted, hogy birtokba léptél, és "leszarod". Az, hogy a végrehajtóknál megcsontosodott a gyakorlatban, hogy a nem lakóingatlant birtokba adják (hiszen a Vht. 154/A. §-a ezzel kapcsolatos végig, csak lakóingatlanból lehet kiköltözni, csak lakóingatlannál van értelme a jegyzői tájékoztatásnak, a halasztás iránti kérelemnek, ez mind-mind megvilágítja a jogalkotói célt) az ilyen esetek után remélhetőleg kikopik. Úgyhogy nyugodtan előterjeszthető a kifogás, egy átlagos titkár is csúnyán elfogja utasítani, azzal kezdődően, hogy a birtokba adási kérelmed hiába érkezett be az objektív határidőben, az nem keletkeztet kötelezettséget az eljáró végrehajtó részére.
osztap
#
2024.01.26. 18:29
eulimen,
Szerintem a helyzet világos, Te vagy a tulajdonos, az adós határidőre nem adta át az ingatlant, az lh díjnak van jogalapja.
Az, hogy neki vitái vannak mással (pl. a végrehajtóval), a kettőtök jogviszonyát nem érinti. Ezért szerintem:
- Nem
- Már most esedékes, onnantól hogy letelt az átadási határidő ÉS felszólítottad.
Nem tetszik neki? Mondjon ellent az általad kiadatandó fizetési meghagyásnak, adja elő érveit, jogszabályi hivatkozásokkal és a joggyakorlat bemutatásával gazdagon megtámogatva, aztán majd a perben a bíró eldönti. Nem látok neki jó esélyeket. ESETLEG a pert függeszti fel a bíró, a többi eljárás végéig.
Vagy, ha nem akarsz most beleállni, várj az FMH-val. Ötéves az elévülés. Előbb-utóbb csak elbírálják a kifogásait, Téged meg birtokba ad a végrehajtó májusban. Elindíthatod ezt azután is.
