Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
””Rendőrt biztosít a végrehajtó, hogy valóban elhagyja az adós a házat.”” Ez tévedés, az állami kényszert nem a rendőr, hanem a végrehajtó alkalmazza az adós-kötelezettel szemben. Rendőrre akkor van szükség, ha az esetleges ellenszegülést csak testi kényszer alkalmazásával lehet megszüntetni, ide értve az adósvédő aktivisták távoltartását is az eljárástól.
Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik. A végrehajtás során felmerülő költséget (értsd: lakatos, rakodólegények, fuvaros, tárolás) – ha a törvény másképpen nem rendelkezik (márpedig nem rendelkezik) – a végrehajtást kérő (ebben az esetben az árverési vevő!) előlegezi, és az adós viseli. A végrehajtó a költségek átmeneti viselésére sem kötelezhető! Ennek ellenére, a végrehajtó is szervezhet lakatost, és egyéb kiköltöztető apparátust, de akkor előbb a költségek előlegezésére hívja fel az árverési vevőt. Akkor ott még menne a pofozkodás, hogy miért, meg nehogymá’, ezért a végrehajtói gyakorlattá az vált, hogy hozza és fizesse ezeket az árverési vevő, akár tetszik, akár nem.
Az ingatlant az adós ingóságaitól kiürítve kell átadni, ezért ha a végrehajtást kérő nem gondoskodik a kiürítést elvégző fizikai munkaerőről, a végrehajtó pedig nem fog cipekedni (a rendőr pláne nem), a végrehajtó nem fogja átadni az ingatlant, hanem jegyzőkönyvben megállapítja, hogy az árverési vevő megtagadta a közreműködést, és a végrehajtásnak ez a része egyszer s mindenkorra véget ér: az árverési vevő ezt követően úgy jut birtokba, ahogy tud, de a végrehajtó által már nem fog, legalábbis ebben az eljárásban nem.
Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni. Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
Összefoglalva: a rendőr kivételével a lakatostól a fuvaroson át a tárolóhelyiségig mindent és mindenkit neked kell szervezned és fizetned.
Ezeket nem hallottam valakitől, hanem a törvényből másoltam be, egy kicsit átszerkesztve.