végrehajtás kérdések


Grave7 # 2017.10.04. 10:03

@Blackywhite: Végrehajtást kérő vagy adós vagy?

.
@CHIP84: Igen, ez egy jó gondolat. Magát az árverést a végrehajtást kérőnek kell kérnie, érdemes megkérdezni a végrehajtót, hogy jött-e már erről szóló irat. Az is működhet, ha az 1994. évi LIII. törvény 157. § alapján az egyik tulajdonostárs veszi meg az ingatlant, akkor licittel sem kell bajlódni és persze rövidebb idő alatt zárul le az eljárás.

.
@Vadsuhanc: Valószínűleg a közjegyzői okirat tartalmazza, hogy az ÁSZF rendelkezései is alkalmazandóak, és a kamat változásának lehetőségét az ÁSZF meghatározza.
Szerintem ezt a közjegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a vh.záradékban ne a közokiratba és ászf-be foglaltaknál nagyobb legyen a tartozás/kamata.

Blackywhite # 2017.10.04. 08:58

Üdv Mindenkinek!

Amikor a végrehajtó levelében azt, írja, "hogy az eljárás szünetel (34.e. Vüsz.34.§.): 2017.09.27-től. Követelést csak letiltással lehet behajtani, más intézkedést nem teszek, ügyet irattárba teszem". Az mit jelent nekem, van-e teendőm?

Előre is köszönöm!

CHIP84 # 2017.10.04. 07:47

Tisztelt Szakértők!
Még egy pótkérdés a végrehajtási joggal terhelt ingatlan eladásához:
Amennyiben mégis meghiúsul az adás-vétel, a többi tulajdonostárs, vagy akár egyikük, kérhet-e árverezést a terhelt 1/4 részre, és az árverésen élve az előárverezési jogával megveheti-e azt, így tehermentesítve az ingatlant? És amennyiben ez lehetséges, de az árverésre nincs más jelentkező, elviheti-e kikiáltási áron, vagy ajánlhat-e érte kevesebbet?

Vadsuhanc # 2017.10.03. 18:43

A történet fele igaz. Onnantól kezd el, hogy mikor ki és miért kérte ellened a végrehajtást és Te mit reagáltál a végrehajtó felszólítására.

Elrendelt végrehajtás van ellened, amit nehéz lesz kimagyarázni, de az Impulse ellen nem lehetetlen. Csak ne magas lóról kezd mert így nem fog menni.

jhsyl # 2017.10.03. 18:33

T Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy egy ügyben a követeléskezelő hány végrehajtást indíthat el, mert a
VHT 1994. évi LIII. törvény lenti paragrafusa szerint 1 VH lapot kell kiállítani.

18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.
(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha

  1. a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy
  2. a követelés több adóssal szemben áll fenn.

CHF autóhitel már évek óta húzódó egyeztetéseket folytatattam az Impulse Leasinggel, de eredménytelenül. Tavaly 2016.05.01 végelszámolást indítottak el magukra és eladták a követeléseket. A Defaktoring vásárolta meg a szóbeli tájékoztatásuk szerint, mert eddig semmilyen írásos értesítést erről nem kaptam. Úgy értesültem, hogy a végrehajtó inkasszót rakott a bankszámlámra.

A kérdésem azért is fontos, mert a vh 170.000,-Ft+költségek és a HUF-ban nyilvántartott tartozásom 4,5millióFt, ami mint tudjuk irreális ...

Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy állítólag tavaly decemberben (amit szintén nem kaptam meg) 1,1millióFt egyösszegben történő megfizetése esetén elengedik a többi tartozást.

Köszönök minden segítő választ,
Üdv:
jhsyl

Vadsuhanc # 2017.10.03. 17:52

Tényleg szükséges lenne a válasz....

Előre is köszönöm.

Vadsuhanc # 2017.10.03. 14:17

Még annyi, hogy amennyiben a tartozás megfizetésére az adóst kötelezték CHF-ben a kamatot mire alapozva kell meghatározni?

Jegybanki alapkamat, de melyiket kell a végrehajtási kérelemben előterjeszteni devizahitel esetén ?

CHIP84 # 2017.10.03. 11:27

Köszönöm a tanácsokat!
Miután veszítenivalónk nincs, bedobjuk a vevőnek ezt a megoldást és meglátjuk mit lép rá. Valószínűleg némi magyarázattal meg lehet vele értetni a dolog lényegét, és azt hogy esetleg még jól is járhat.
Mégegyszer köszönet mindenkinek!

Vadsuhanc # 2017.10.03. 11:22

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem még mindig az lenne, hogy a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtást elrendelőnek a tőke után járó kamat megállapításakor figyelemmel kell-e lennie a közjegyzői okiratban foglalt adós által vállalt kamat összegére? Az okiratban lényegesen kevesebb a kamat mint a végrehajtás elrendelésekor megállapított kamat.

gerbera317 # 2017.10.03. 10:39

Nem erőszak a vétel. De ha valakinek kell az az ingatlan, most tudja olcsón megszerezni. A tehermentes tulajdoni hányadokat azért, mert 1/4 rész terhelve van, az 1/4 részt utólag pedig azért, mert így a lakott becsérték a kikiáltási ár, ráadásul még le is szállítható.

facsiga77 # 2017.10.03. 09:05

Chip:

Szerintem minden vevőnek van ügyvédje, mert az fogja a szerződést kötni.

Találja az ki hogy mennyiért vállalja a "bonyolult" adásvétel lezongorázását, és azt a költséget viseljétek a vételárból.

A vevő meg csak bízik annyira az ügyvédjében hogy elhiszi neki, hogy menni fog ez így is.

drbjozsef # 2017.10.03. 08:23

Mondjuk ilyen vevőkkel, amit írsz, ilyenekkel ez tényleg nem működik. Pedig minden más út ennél hosszabb, rögösebb, és drágább. De megértem, ha nem akarnak kockáztatni semennyit sem.

drbjozsef # 2017.10.03. 08:21

CHIP,

pont ez a lényeg, amit írtál : normál esetben nincs olyan épeszű ember, aki venne árverésen csak 1/4 hányadot. De pont emiatt éri meg megvenni rendesen a 3/4-et, mert utána más úgysem akarja a maradék 1/4-et, tehát árverésen potom pénzért az övé lehet.

Persze, a 3/4 értéke így, most, lényegesen kevesebb, mint a teljes ház tehermentes értékének 3/4-e, hiszen azért van kockázat. Van, akinek megéri, és ki is tudja mókolni, hogy működjön a dolog.

CHIP84 # 2017.10.03. 06:29

Elnézést, de tegnap délután már nem voltam gépközelben.
Nos szerintem az egyszerű emberek másként gondolkodnak. Ha meghallják, hogy egy olyan háznak kellene megvenni a 3/4 részét, aminek az 1/4-én bejegyzett végrehajtási jog van, egyszerűen odébbáll és néz egy olyant, ami tiszta. Esetleg még olyan félelme is lehet, hogy amennyiben a terhelt rész árverezésre kerül, akad majd valami őrült, aki odaáll licitálni. Sokaknak nehéz lenne elmagyarázni az előárverezési jog intézményét is, ami elvileg megvédi őt a külsős licitálóktól. És ha valaki nem ismeri, vagy rosszul ismeri a szabályokat, az nem fog belemenni egy ilyen vételbe. A mi vevőjelöltjeink is olyan egyszerűek, mint a faék, még azt is nehéz megértetni velük, hogy egy ingatlan adásvételhez miért kell ügyvéd, mert: "Minek az! Írunk egy papírt két tanúval, oszt kész!"

gerbera317 # 2017.10.02. 14:35

Oszt' mé' nem?

CHIP84 # 2017.10.02. 13:54

Ez így igaz, de szerintem a gerbera által javasolt formulára sem sokan mondanának igent.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.02. 13:38

Félreértettél. Én azt mondtam, a végrehajtási joggal terhelt hányadért nem fizet józan ember.

CHIP84 # 2017.10.02. 13:34

Üdv Gerbera!
Én is megértettem a válaszodat, csak K.B.S ügyvéd Úr válaszából kiderül, hogy valószínűleg nem fogják megvenni a 3/4 részt, ha a fennmaradón végrehajtás van. Hasonló helyzetben valószínűleg én sem venném meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.02. 13:11

Én értelek. :)

gerbera317 # 2017.10.02. 13:03

Viszont akkor a gerbera által javasolt módszer sem működik, mert senki nem fogja megvenni a 3/4 részt, ha az 1/4-én végrehajtás van. Van egyáltalán megoldás?
Van megoldás: A vevő vegye meg a nem adósok részét adásvétel útján, költözzön be, majd pedig vegye meg az adós részét árverésen vagy árverés hatályával (például a 157. § szerint). Mi nem érthető ebből???

lewho # 2017.10.02. 12:41

Az oroszok szerint minden az Anyegin múlik...

Mások szerint meg a matekon...

CHIP84 # 2017.10.02. 12:32

Viszont akkor a gerbera által javasolt módszer sem működik, mert senki nem fogja megvenni a 3/4 részt, ha az 1/4-én végrehajtás van. Van egyáltalán megoldás?

CHIP84 # 2017.10.02. 12:13

Akkor úgy néz ki, hogy ez az ingatlan nem igazán forgalomképes, mert gondolom, hogy a végrehajtó nem elégszik meg a követelése felével.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.02. 12:02

Bármilyen módon el lehet adni. Csak ki az a hülye, aki a végrehajtási joggal terhelt hányadot is megveszi.

CHIP84 # 2017.10.02. 11:59

Ez kivitelezhetőnek tűnik. A végrehajtóval nem lehet egyezkedni? Vagy bármilyen más módon eladni?