Végrehajtói munkadíj+jutalék 6 - 7évvel később???

Segítenének értelmezni a Vht 41.§-t?

Ugyebár a 34.§ (5) szerint - mivel a végrehajtást kérőnek fizettem - neki kellett volna átutalnia a végrehajtónak az őt illető összeget. Most a lapon az van, hogy előírt és teljesített munkadíj/költségáltalány nem egyezik, jutalék meg egyátalán nem lett fizetve, de az összeget és annak felosztását ők állapították meg.

A bíróság persze kimondta, hogy a futamidő végén feleknek el kell számolniuk, ami 2011-ben volt, és most, 2017-ben kapok egy pü-i elszámolást és felszólítást???

Amit nem értek, az az, hogy a 40.§ azt mondja, hogy a VH-t kérő köteles jelenteni és fizetni a végrehajtónak. Ezzel szemben 2011-ben a végrehajtó keresett, hogy ők nem látják, hogy én rendezném a tartozásomat. Hivatkoztam a jogerős bírósági határozatra, mely alapján akkor már majd 1 éve törlesztettem, de ők erről állítólag nem is értesültek, és kértek, hogy szóljak a DHK-nál, hogy tájékoztassák a végrehajtót. Ezt abszurdnak tartottam már akkor is.

Továbbá a 41.§ (3) azt mondja, hogy ha a VH-t kérő nem nyilatkozott és nem fizetett ki mindent 100%-ban, akkor a végrehajtás megszüntetésének nincs helye. Most ez rám nézve mit jelent? Mégse évült el?

előzőhöz kiegészítés gerbera korábbi válaszát figyelembe véve:
végrehajtást kérő minden követelése teljesült: tőke, kamat, illeték, perköltség, költségrész stb, csak a végrehajtónak járó összegből hiányzik szerintük. de az elmúlt majdnem 6 évben sem elszámolással, sem felszólítással nem kerestek ebben az ügyben.

Kedves kötelezett! Én alikusként írom. Szerintem a végrehajtásnak nincs vége, tehát az nincs lezárva, de mivel 5 év alatt nem történt semmi, így végrehajtási cselekmény elmulasztása miatt, hívatkozhatsz az elévülésre. De én nem vagyok jogász, sem ügyvéd, hallgasd meg a szakértőket!

Kérdezném! Amit bemásoltam árverésisi kifogásként lentebb, az hülyeség, vagy fog vele foglalkozni a bíróság?
Köszönöm!

"Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy az egyik adóssal szemben foganatosított végrehajtási cselekmények a másik adós vonatkozásában is megszakítják az elévülés folyamatát. A tételes jogi alapot nem találom, de van egy olyan érzésem, nem lehetetlen, hogy egy követelés az egyik adós vonatkozásában elévüljön, a másik vonatkozásában pedig nem."

Ptk II. CÍM TÖBBALANYÚ KÖTELMEK-ben tárgyal ilyeneket. Pl:

6:29. § [Egyetemleges kötelezettség]
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
(5) A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.

Ez az, köszönöm.

Bevallom, a (4)-et nem igazán értem. Tudna valaki példát felhozni?

Viszont az (5):
„A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre”
Tehát lehetséges, hogy míg az egyikkel szemben nem tud elévülni a követelés (mindig megszakad az elévülés), addig a másikkal szemben elévülhet.

Nekem ez is csak egy elméleti lehetőségnek tűnik. Pontosabb lenne úgy fogalmazni: "nem hatna ki". (Ha egyáltalán előfordulhatna.)
Ráadásul pont az adósnak ez közömbös. Hát nem tök mindegy, hogy egy vagy több embernek tartozik azzal, amivel tartozik?

Runningman!
"A tételes jogi alapot nem találom, de van egy olyan érzésem, nem lehetetlen, hogy egy követelés az egyik adós vonatkozásában elévüljön, a másik vonatkozásában pedig nem."

Hát én azóta is kerekedem ez ügyben. Mindenhol azt írják, hogy a főkövetelés ha nem évült el, akkor a kezesé sem évülhet el. De 1 kivételes esetben elválhat egymástól a kettő. Amennyiben megállapítható, hogy az adóstól nem hajtható be a teljes követelés, attól az időponttól a kezesnél ketyeg az 5 év, akkor elévülhet az övé, külön a főköveteléstől elválasztva. Tehát, ha az adós tartozik 80 millió forinttal, de a végrehajtás alatt lévő összes behajthatósága csak 50 millió, 50 éves és havonta csak 30 ezret lehet levonni a fizetéséből, akkor kijelenthetjük, hogy a teljes összeg, (ami közben még kamatozik is)Nem megoldható a behajtása a teljes összegnek az adóstól. A kezes ebben az esetben hivatkozhat arra, hogy őt 6 évig nem kereste meg a végrehajtó. Végrehajtási cselekmény hiányában lehet elévülésre hivatkozni és kérni a bíróságtól, hogy szüntessék meg a dologi adós ellen a végrehajtást. Volt 5 éve a végrehajtónak, hogy a dologi adóson is árverést írjon ki, de nem tette.6.5 év után erre akkor lehet hivatkozni? Jól értelmezem? Köszönöm a választ!

Megírtam a levelet. Bemásolom. Remélem megfelelő, vagy vegyek ki belőle valamit? Ha van még tanács, hogy mit írjak bele, vagy hogyan változtassam meg, hálásan megköszönném! Holnap délelőtt postára adom.
Tisztelt .... Járásbíróság!
Tisztelt .......Önálló bírósági végrehajtó!

Tárgy: Végrehajtói kifogás benyújtása.

Végrehajtói Ügyszám: ..... számon lévő intézkedésével kapcsolatosan a 15 napos jogorvoslati határidőn belül végrehajtási kifogást terjesztek elő.
Alulírott, ......né és egyben a férjem ..... lakcímünk: ....... szám alatti lakosok a következő indoklás alapján:
A 2002-ben lányunk által felvett mezőgazdasági forgóeszköz hitellel kapcsolatosan, mi nem közvetlen hitel adósok vagyunk. Nem is kezesek. Mi zálogszerződést írtunk alá, amiben fedezetként szerepelt a mi családi házunk. Mi zálogkötelezettek vagyunk, vagyis dologi adósok. A zálogkötelezett csak a zálogba adott ingatlanával és annak a szerződésben szereplő értékének erejéig felel a hitel felmondása után.
Ezért végrehajtási kifogással élünk, mert a nyugdíjunkból törvényesen nem vonathatja le a 33%-ot és a férjem OTP-nél vezetett bankszámláját nem inkasszózhatja le jelen esetünkben. Kérem, hogy az inkasszót haladéktalanul vonja vissza és a bankszámláról hiányzó összeget utalja vissza férjem részére! Kis nyugdíjasok vagyunk, a férjem járásképtelen. 6 hónapja gyűjtögetünk, hogy egy elektromos rokkant kocsit tudjunk vásárolni. Annak az árát tartalékoltuk a számlán. Kérjük a törvényt sértő intézkedés megszüntetését! Mi csak zálogkötelezettek vagyunk, csak az ingatlanból való kielégítést lettünk volna kötelesek tűrni, egyéb vagyonunkkal és jövedelmünkkel nem felelünk.
A hitel 2009. 07. 29-én lett felmondva. 2011 januárjában vezették rá a tulajdoni lapra a végrehajtási jogot, 2011. 08. hóban a bank követeléskezelőnek engedményezte a tartozást. Minden cselekményről kaptunk írásban, tértivevényesen értesítést. Mi mint jogkövető állampolgárok az ingatlant kiürítettük, elköltöztünk belőle a jelenlegi lakcímünkre és vártuk a végrehajtást, árverezést. Ez idáig mi más írásos levelet a végrehajtótól nem kaptunk, végrehajtási cselekmény nem történt az esetünkben. Tehát, 5 éves elévülési igényt is benyújtok jelen levelemben.
Az elévülési igényt Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelemmel lehet bejelenteni a végrehajtónál. hogy a követelés végrehajtási cselekmény hiányában elévült.
Tehát kérelmezem, hogy végrehajtási cselekmény hiányában állapítsák meg az elévülést esetünkben, majd azt követően az ingatlanunkról a végrehajtási jogot töröltessék le, azért mert, a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
Ha 2011-2012-ben árverést tűztek volna ki az ingatlanunkra, nem tudtunk volna élni a sortartás kifogásával, mert zálogkötelezett esetében a fedezettel és annak erejéig feleltünk a követelésért akár elsődlegesen is. Az önálló Bírósági Végrehajtó Úr megszakítás nélkül 5 évig nem tett semmit a fedezetként felajánlott ingatlanunkkal kapcsolatosan.
Tudvalévő, hogy ha a főkövetelés nem évült el, akkor a mellékkövetelés sem évülhet el. De egy kivételes esetben elválhat egymástól a kettő. Amennyiben megállapítható, hogy az adóstól nem hajtható be a teljes követelés, attól az időponttól a zálogkötelezettnél életbe lép az 5 év, akkor elévülhet az övé, külön a főköveteléstől elválasztva.

2. oldal

Jelen esetben az adós tartozik 67 millió forinttal, de a végrehajtás alatt lévő összes behajthatósága csak 40 millió Forint értékű, 50 éves és havonta csak 30 ezret lehet levonni a fizetéséből, akkor kijelenthetjük 2011-ben, hogy a teljes összegre, (ami közben még kamatozik is, most 96 millió Ft.) nem megoldható a teljes összeg behajtása az adóstól. Volt 5 éve a végrehajtónak, hogy a zálogkötelezett esetében is árverést írjon ki, de nem tette, nem élt a jogával. Ha visszájáról nézzük és 2011-12-ben kiírta volna árverésre a házunkat és megtámadtuk volna azzal a kifogással, hogy tartsa be a sortartást, előbb árverezze el az adós összes vagyonát és ha még marad tartozás, csak akkor kerítsen sort a miénkre. Elutasították volna azzal, hogy világosan látszik, hogy az adóstól nem hajtható be a teljes követelés. 2011-ben is árverezhetett volna, mert minden jogalapja meg volt már akkor is a végrehajtónak. A hitel felvételekor is pont azért kellett zálogkötelezett pluszba a hitel biztosítékaként, mert az adósnak nem volt annyi ingatlanfedezete, ami a hitel összegét lefedte volna. 2011 januárjától, azaz: 6.5 éve minket a végrehajtó semmilyen úton, módon és formában nem keresett meg. „A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.”
A fenti szabály dogmatikai indoka az, hogy a mellékkövetelés a főköveteléshez képest járulékos jellegű.
Az elévülés intézményének három jogpolitikai pillére van:

• a jogbiztonság, amely megköveteli, hogy ne álljanak fenn huzamosabb ideig bizonytalan jogi helyzetek
• az adós védelme, vagyis ha a jogosult igényérvényesítését hosszabb időn át elmulasztja, ne léphessen fel az adóssal szemben
• a bíróságok mentesítése

A polgári jog alapvető szabályai szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind pedig a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható. Éppen erre tekintettel, ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez. E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely megnehezíti a valóságnak megfelelő igényérvényesítést. A járulékos kötelezett oldalán bekövetkezett jogi tények csak annyiban hatnak ki a főkötelezettre, amennyiben azok a jogosult kielégítésére vezettek. Arra tehát hivatkozhat a főkötelezett, hogy a járulékos kötelezett teljesítése folytán ő már nem tartozik a jogosultnak, arra azonban nem hivatkozhat, hogy a követelés a járulékos kötelezettel szemben elévült. A járulékos kötelezettel szemben ugyanis a követelés külön is elévülhet, vagyis úgy, hogy a főkötelezettel szemben fennmarad (pl. úgy, hogy az elévülés csak a főkötelezettel szemben szakad meg, a járulékos kötelezettel szemben viszont bekövetkezik).
Ezért kimondhatjuk, hogy végrehajtási cselekmény hiányában a végrehajtáshoz való további joga a végrehajtónak. a mi esetünkben elévült.
Erről jogegységi határozatott hozott a Magyar Köztársaság nevében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/2007. számú PJE határozatában. Amit kinyomtatva a levelemhez mellékelek.
Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy Magyarországon érvényes jogszabályok alapján állapítsa meg esetünkben az elévülést!

Kelt,.... 2017. 09. 11.

Maradok őszinte tisztelttel: .........né kifogást benyújtó
15 000 Ft illeték, illetékbélyegen leróva.

Ember, az nem végrehajtÓi kifogás, hanem végrehajtÁSi kifogás. Egyébként pedig, végrehajtási kifogásnak a végrehajtónak a végrehajtási eljárást sértő intézkedése ellen van helye. Nem látom az elmeböffenetedet olvasva, hogy megneveznéd, a végrehajtó mely intézkedést tartod jogszabályt sértőnek.
Emlegeted a Vht. 41. § szerinti eljárást, de csak a bíróságot oktatod, ahelyett, hogy kérnéd vagy kérted volna a végrehajtót, hogy a 41. § szerint nyilatkoztassa meg a vh-kérőt.
És még le is illetékeled. Taps-taps-taps.
Bocs, de most mennem kell röhögni.

Köszönöm az észrevételed! A végrehajtóin én is nevetek. köszönöm, hogy észrevetted, már javítottam. Hát amint látod nagyon laikus vagyok. Azt viszont megkérdezném, ha a végrehajtó mulasztott, akkor miért kell a végrehajtást kérőt megnyilatkoztatni? Azok sem írtak semmit 6 év alatt.
Jogszabálysértő a nyugdíjból a 33% levonatása és a bankszámla inkasszó, ezt meg is indokoltam az elején. Utána írtam az elévülésről. Szar az egész irományom?

Megkerestem a Vht. 41-es § helyett az 51-est kell beírnom

Szar az egész. A végrehajtó nem mulasztott, a vh-kifogasnak semmi értelme. A 41. § a te barátod, de látom, nincs az a pénz, amiért ezt hajlandó volnál felfogni.

Na mivel nem értek hozzá, most újra olvastam:

41. § (1)162 Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.
(2)163 Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
(3)164 Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.
(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.
(5) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Akkor nekem pert kellene indítanom a bíróságon, de csak akkor, ha a vh kérő nem ismeri el azt, hogy alaptalan a követelése. Nekem meg okirattal kéne azt bizonyítanom, hogy elévült először? Okiratom nincs. Pont azért évült el, mert 6.5 évig nem történt semmi, még 1 levelet sem kaptam. Végül is akkor mindenképpen bele kell írni, mert a végrehajtó munkadíját a vh kérőnek meg kéne fizetnie. Nos kapizsgálom már, vagy ez is hülyeség?

Segíts légyszíves! Most akkor vegyem ketté a dolgot? 15 napom a nyugdíj 33%-os letiltási lapra van. Akkor most csak azt kifogásoljam meg? Az elévülést hagyjam? Ha nem hibázott a végrehajtó akkor az azt jelenti, hogy a zálogkötelezettek ellen a végrehajtást kérő követeléskezelő csak most adott be megbízást, azért kezd el most 6.5 év után a nyugdíjhoz és az inkasszóhoz nyúlni a végrehajtó? Ezt nem magától csinálta, tehát kérték Csak hogy értsem azokat is amit írni próbálnál nekem? Köszönöm!

Ha valóban csak zálogkötelezett vagy, és így is rendelték el a végrehatjást, a letiltást, mint törvénysértő intézkedést - mindenképpen meg kell támadni.
Ha a szerződés szerint zálogkötelezett vagy, de nem így rendelték el a végrehajtást, Vht. 41. § szerinti eljárás kell majd pedig végrehajtás korlátozása iránti per. A letiltás megtámadásának nincs értelme.
Ha szerinted elévült az ellened folyó végrejahtáshoz való jog, zálogkötelezett vagy, de nem így rendelték el a végrehajtást, Vht. 41. § szerinti eljárás kell majd pedig végrehajtás megszüntetése iránti per. A letiltás megtámadásának nincs értelme.

Nem vagyok benne biztos, hogy te ezeket el tudod dönteni. Mutasd meg az iratokat egy ügyvédnek, és kérj tőle tanácsot. Arra ügyelj, hogy az ötlete egyezzen a fenti lehetőségek valamelyikével. Ha újítani akar, akkor inkább kilincselj tovább az ügyvédeknél.

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!
Kedden postára kellett adnom a kifogást, mert lejárt a 15 nap. A jó tanácsaid figyelembe vételével javítottam a beadványon. Ügyvédre már nem volt időm. Tuti, hogy dologi adós, zálogkötelezett vagyok csak és nem egyetemleges adós. Nem inkasszózhat és nem vonathat 33%-ot a nyugdíjból. Tehát beleírtam. Ha jó, hanem, beküldtem, ilyenre sikerült:

Tisztelt .... Járásbíróság!
Tisztelt .... Önálló bírósági végrehajtó!

Tárgy: Végrehajtási kifogás benyújtása.
Végrehajtói Ügyszám: ......számon lévő intézkedésével kapcsolatosan a 15 napos jogorvoslati határidőn belül végrehajtási kifogást terjesztek elő.
Alulírott, .....né és egyben a férjem .... lakcímünk: ..... szám alatti lakosok a következő indoklás alapján:
A 2002-ben lányunk által felvett mezőgazdasági forgóeszköz hitellel kapcsolatosan, mi nem közvetlen hitel adósok vagyunk. Nem is kezesek. Mi zálogszerződést írtunk alá, amiben fedezetként szerepelt a mi családi házunk. Mi zálogkötelezettek vagyunk, vagyis dologi adósok. A zálogkötelezett csak a zálogba adott ingatlanával és annak a szerződésben szereplő értékének erejéig felel a hitel felmondása után.
Ezért végrehajtási kifogással élünk, a végrehajtó intézkedését jogszabálysértőnek tartjuk! A nyugdíjunkból törvényesen nem vonathatja le a 33%-ot és a férjem OTP-nél vezetett bankszámláját nem inkasszózhatja le jelen esetünkben. Kérem, hogy az inkasszót haladéktalanul vonja vissza és a bankszámláról hiányzó összeget utalja vissza férjem részére! Kis nyugdíjasok vagyunk, a férjem járásképtelen. 6 hónapja gyűjtögetünk, hogy egy elektromos rokkant kocsit tudjunk vásárolni. Annak az árát tartalékoltuk a számlán. Kérjük a törvényt sértő intézkedés megszüntetését! Mi csak zálogkötelezettek vagyunk, csak az ingatlanból való kielégítést lettünk volna kötelesek tűrni, egyéb vagyonunkkal és jövedelmünkkel nem felelünk.
A hitel 2009. 07. 29-én lett felmondva. 2011 januárjában vezették rá a tulajdoni lapra a végrehajtási jogot, 2011. 08. hóban a bank követeléskezelőnek engedményezte a tartozást. Minden cselekményről kaptunk írásban, tértivevényesen értesítést. Mi mint jogkövető állampolgárok az ingatlant kiürítettük, elköltöztünk belőle a jelenlegi lakcímünkre és vártuk a végrehajtást, árverezést. Ez idáig mi más írásos levelet sem a végrehajtás kérőtől, sem a végrehajtótól nem kaptunk, végrehajtási cselekmény nem történt az esetünkben. Tehát, 5 éves elévülési igényt is benyújtok jelen levelemben.
Tehát kérelmezem, hogy a Bíróság a végrehajtást függessze fel kérésünkre! A végrehajtó a Vht.41.§ szerint járjon el! Ha szükségesnek ítéli meg a bíróság, akkor pert kezdeményezünk, hogy bizonyíthassuk az elévülést. Ha pedig a vizsgálat nekünk kedvezően alakul, akkor kérjük hogy végrehajtási cselekmény hiányában állapítsák meg az elévülést, majd azt követően az ingatlanunkról a végrehajtási jogot töröltessék le, mert a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
Ha 2011-2012-ben árverést tűztek volna ki az ingatlanunkra, nem tudtunk volna élni a sortartás kifogásával, mert zálogkötelezett esetében a fedezettel és annak erejéig feleltünk a követelésért akár elsődlegesen is. Az sem az önálló Bírósági Végrehajtó, sem a végrehajtást kérő megszakítás nélkül 5 évig nem tett semmit a fedezetként felajánlott ingatlanunkkal kapcsolatosan. Nem kaptunk tértivevényes levélben felszólítást, nem kaptunk tájékoztatást a hitelnek az aktuálisan fennálló kamat összegéről sem 6.5 év alatt.
Tudvalévő, hogy ha a főkövetelés nem évült el, akkor a mellékkövetelés sem évülhet el. De egy kivételes esetben elválhat egymástól a kettő. Amennyiben megállapítható, hogy az adóstól nem hajtható be a teljes követelés, attól az időponttól a zálogkötelezettnél életbe lép az 5 év, akkor elévülhet az övé, külön a főköveteléstől elválasztva.

2. oldal

Jelen esetben az adós tartozik 67 millió forinttal, de a végrehajtás alatt lévő összes behajthatósága csak 40 millió Forint értékű, 50 éves és havonta csak 30 ezret lehet levonni a fizetéséből, akkor kijelenthetjük 2011-ben, hogy a teljes összegre, (ami közben még kamatozik is, most 96 millió Ft.) nem megoldható a teljes összeg behajtása az adóstól. Volt 5 éve a végrehajtónak, hogy a zálogkötelezett esetében is árverést írjon ki, de nem tette, nem élt a jogával. Ha visszájáról nézzük és 2011-12-ben kiírta volna árverésre a házunkat és megtámadtuk volna azzal a kifogással, hogy tartsa be a sortartást, előbb árverezze el az adós összes vagyonát és ha még marad tartozás, csak akkor kerítsen sort a miénkre. Elutasították volna azzal, hogy világosan látszik, hogy az adóstól nem hajtható be a teljes követelés. 2011-ben is árverezhetett volna, mert minden jogalapja meg volt már akkor is a végrehajtónak. A hitel felvételekor is pont azért kellett zálogkötelezett pluszba a hitel biztosítékaként, mert az adósnak nem volt annyi ingatlanfedezete, ami a hitel összegét lefedte volna. 2011 januárjától, azaz: 6.5 éve minket sem a végrehajtást kérő, sem a végrehajtó semmilyen úton, módon és formában nem keresett meg. „A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.”
A fenti szabály dogmatikai indoka az, hogy a mellékkövetelés a főköveteléshez képest járulékos jellegű. Az elévülés intézményének három jogpolitikai pillére van:

• a jogbiztonság, amely megköveteli, hogy ne álljanak fenn huzamosabb ideig bizonytalan jogi helyzetek
• az adós védelme, vagyis ha a jogosult igényérvényesítését hosszabb időn át elmulasztja, ne léphessen fel az adóssal szemben
• a bíróságok mentesítése

„A polgári jog alapvető szabályai szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind pedig a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható. Éppen erre tekintettel, ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez. E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely megnehezíti a valóságnak megfelelő igényérvényesítést. A járulékos kötelezett oldalán bekövetkezett jogi tények csak annyiban hatnak ki a főkötelezettre, amennyiben azok a jogosult kielégítésére vezettek. Arra tehát hivatkozhat a főkötelezett, hogy a járulékos kötelezett teljesítése folytán ő már nem tartozik a jogosultnak, arra azonban nem hivatkozhat, hogy a követelés a járulékos kötelezettel szemben elévült. A járulékos kötelezettel szemben ugyanis a követelés külön is elévülhet, vagyis úgy, hogy a főkötelezettel szemben fennmarad (pl. úgy, hogy az elévülés csak a főkötelezettel szemben szakad meg, a járulékos kötelezettel szemben viszont bekövetkezik).”
Ezért kimondhatjuk, hogy végrehajtási cselekmény hiányában a végrehajtáshoz való további joga a végrehajtónak. a mi esetünkben elévült.
Erről jogegységi határozatot hozott a Magyar Köztársaság nevében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/2007. számú PJE határozatában. Amit kinyomtatva a levelemhez mellékelek.
Kérem a Végrehajtó Urat, hogy a Vht. 41.§ szerint folytassa le esetünkben az eljárást, mert mi csak zálogkötelezettek vagyunk és szerintünk a követelés el is évült!
Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy Magyarországon érvényes jogszabályok alapján állapítsa meg esetünkben az elévülést!

Kelt ...., 2017. 09. 11.

Maradok őszinte tisztelttel: .....né kifogást benyújtó
15 000 Ft illeték, illetékbélyegen leróva.

Minden további véleményt hálásan köszönöm! A lecseszőset is! A tudásom ennyi.

Baszki, ez nem fért el 6-8 sorban? Aztán majd sír a szád, miért ülnek rajta hónapokig, miközben megy a letiltás. Hát ezért.

Kedves Hozzáértők, két kérdésem van.

Sok évvel ezelőtt indítottak ellenem egy végrehajtást, mivel nem fizettem meg egy bűnügyi költséget. Annak idején azért nem fizettem meg, mert a végrehajtást kérő még többel is tartozott nekem, mint én őneki, ezért megtámadtam a végrehajtási kérelmet. A bíróság megállapította, hogy részben igazam van, illetve annyiból nem teljesen, hogy az általam felmutatott adósságok nem mindegyike volt végrehajtható státuszban, és azokat nem számolhatom el ezzel szemben, mindenesetre a fizetendő adósságom a 40%-ára mérsékelték. Én ezt az összeget kész lettem volna kifizetni, illetve a végrehajtó simán leemelhette volna az általa ismert számlámról, mivel bőven volt rajta fedezet, én akkor azt hittem, hogy ez fog történni. Ehelyett ráterhelték jelzálogként a lakásomra, és csak két-három évvel később (ami mintegy 3 évvel ezelőtt volt) emelték le 3 részletben a fizetésemből. (Igen, tudom, előtte kellett volna ugrálnom, nem most, nem is reménykedem benne, hogy
bármiben igazam lehetne utólag, csak szeretném megérteni a történteket.) Ami most érdekes, hogy idén újra elkezdett küldözgetni leveleket a végrehajtó. Az elején csak arról, hogy megszünteti a végrehajtási eljárást (már ezt sem értettem, azt hittem, három éve rég megszűnt), aztán múlt héten kaptam egy költségjegyzéket, amelynek a végén az szerepelt, hogy nullszaldós vagyok, majd utána az is, hogy a fennálló tartozásom 15 napon belül fizessem be. Erre én írtam nekik emailt, hogy kérek értelmezést, mert biztos velem van a probléma, de nem látom, hogy mennyit is kéne fizetnem, erre persze nem hajlandóak válaszolni (nekem meg nagyon elegem van abból, hogy minden egyes levelet 600Ft-ért (tértisen) kell feladni, és még akkor sem biztos, hogy kapok választ). Aztán ma reggel meg kaptam egy újabb levelet, hogy fizessek az ingatlanügyi hatóságnak 6600Ft-ot a jelzálogjog törlése miatt, épp csak semmi adat nincs benne, hogy hova is és kinek. (Vagyis megint fizessem ki egy ebédem árát csak azért, mert a végrehajtói iroda még ezt sem volt képes beleírni a levelébe és külön levélben kell rákérdezzek.) És végképp morcos vagyok amiatt, hogy egyáltalán miért kell nekem ezt kifizetni, miért terhelték rá az ingatlanomra, ahelyett, hogy annak idején simán a számlámról vették volna le a pénzt.
Szóval gondolom, senki semmi biztatót nem fog tudni mondani, csak az érdekel, hogy ez tényleg ennyire rosszul tud csak működni?

Bónuszként eszembe jutott még egy kérdés. Tavasszal én is elindítottam egy végrehajtást, mivel két gyerekem másik szülője többszöri kérésemre/felszólításomra sem fizeti utánuk a megítélt tartásdíjat tavaly október óta. Ő májusban meg is támadta bíróság előtt a kérelmem többféle kifogással, de hogy pontosan mi történt azóta az ügyben, nem tudom, mert engem a bíróság csak szórványosan tájékoztat (és nem, nem öt perc bemenni az irodára kikérni az összes iratot, mivel másik településen lakom, mint ahol a bíróságok vannak, és eleve kettőnél folyik az ügy/folynak az ügyek, a régi közös lakcímünk szerintin is, ahol ő továbbra is lakik, meg az én újabb címem szerintin is, az még messzebb van tőlünk), viszont lassan lejár egy újabb fél év (ami ugye a tartásdíj visszamenőleges követelésének a határideje). Én nem szeretnék újabb vh-kérelmet elindítani, mert egyrészt mindkettőnk részéről rengeteg felesleges pénzkidobásnak tartom az egészet, másrészt mert attól is tartok, hogy esetleg a perben simán rámverik az egésznek a költségét, ha a bírónak épp olyan kedve van, de a tartásdíjra való - egyelőre fennálló - jogosultságom sem szeretném elveszteni. Lehet-e ilyen esetben a folyamatban levő vh-ügyhöz "hozzácsapni" az újabb hónapokat? Vagy valami más, egyszerűsítő megoldás létezik-e?

Előre is köszönök minden építő jellegű hozzászólást.

L. eggyel lejebb.

Kedves Gerbera317!

Örömmel tudatom, hogy a végrehajtó édesapám bankszámlájára visszautalta az inkasszó által levett pénzösszeget.

Amúgy nem értem. Nem adta biróságra? Cselekedhet saját hatáskörben is?
Ezzel elismerte, hogy a szüleim, férjem csak dologi adósok.

Közben kiderült a közjegyző által kiállitott vh lap irat hibás. Ők hárman egyetemleges adósként vannak rajta feltüntetve. Ezt 2011-ben állitotta ki a közjegyző. Ha most ezt visszavonatom, ennyi idő után egyedül rám lehet újabb vh lapot kiállítania a közjegyzőnek? Hiba esetén történhet elévülés?
Hálás szivvel köszönöm Mindenkinek az eddigi segitséget! Gyors és hatásos volt a levél, amivel rendesen megizzadtam a Ti segitségetekkel.

Üdvözletem!
Szeretném megkérdezni, hogyha a végrehajtási záradékban a dologi adós egyetemleges adósként van megnevezve, akkor vh záradék esetében lehet irathibára hivatkozva kérelmet benyújtani a kiállitó közjegyzőnek, hogy a vh záradékot vonja vissza? A közjegyző a vh záradék megszüntetési kérelmet ezért a hibáért elutasithatja? Telefonos érdeklődésemre azt mondta beadhatom, de el fogja utasitani. Javitási kérelmet adjak be csak. Hihetek neki? A vh záradék közhiteles okirat, tartalmazhat ilyen hibát? A végrehajtó is ezért vonta a nyugdijat és tett bank inkasszót, mert egyetemleges adósként vagyunk benne feltüntetve. Köszönöm szépen, a választ!

Attól, hogy egy adós nem a teljes vagyonával és minden jövedelmével felel, hanem csak egy meghatározott vagyontárgyával, nem zárja ki az egyetemlegességet. Sőt.
Kijavítást kell kérni, azzal, hogy az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyait korlátozza a közjegyző. Miért nem hiszel a közjegyzőnek?

A végrehajtó jutalékáét a jogalkotó milyen szándékkal alkothatta???

Valamiből neki is meg kell élnie. Tudod, más bevétele nem nagyon van.

No de munka nélkül? A kérdésem arra irányult, hogy a munka nélkül- csak bejegyeztetés történt meg a vh-ról, aminek ugye meg van a munkadíja.., a jutalékról tettem fel kérdést, és arra vonatkozóan, hogy a jogalkotónak mi volt a szándéka a jutalékkal? Nemde a gyorsabb, hatékonyabb, minél kedvezőbb: adós-követelő viszonyának lebonyolításában?