facsiga77
2018.02.15. 08:19
Mulasztás az ha nem kapcsolódik be?
Nem csak nem él egy jogával?
Jelzálogjogosult mulasztása
Grave7
#
2018.02.15. 08:29
Javítás a 2018.02.15. 09:17-kor írt hozzászólásom utolsó előtti mondatában: "az a)-c) pontokat nem."
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 08:30
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést a kielégítési sorrendet a Vht. 156.§. szabályozza. Ha fedezi akkor meg mindegy a sorrend mert minden követelést ki lehet elégíteni.
Ilyen értelemben nincs jelentősége a végrehajtási jog bejegyzés időpontjának.
gerbera317
#
2018.02.15. 09:37
Kicsit megkésve szólok hozzá, úgyhogy újabbat nemigen tudok közölni, legfeljebb csak ugyanazt bővebben.
„Másképpen: ezeknek egymás között nincs ranghelye?”
Nincs: 168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Például, a követelések (3 ügy): 2M + 800e + 160e Ft. Ezeket össze kell adni (2960e), ezzel elosztani az ezek között felosztható összeget (legyen ez 1,5 M Ft, tehát az eredmény 0,5066 Ft), és ennek a kétezerszeresét kapja az egyik, nyolcszázszorosát kapja a másik, százhatvanszorosát kapja a harmadik (1.013.514 + 405.405 + 81.081 = 1,5 M Ft).
Természetesen, ez csak a főkövetelést és a 166. § szerinti követelésrészeket (kamat, perköltség) érinti. A végrehajtással felmerült költségeket (illeték, elrendeléssel járó további költség (pl. ügyvéd), előlegezett költségek) a 164. § szerinti elsőbbség illeti.
A később zálogjogot alapítók gyakran abban a tévedésben vannak, hogy a vadonatúj zálogjogukkal elsőbbséget szereztek a korábbi vh-joggal bíró vh-kérőkkel szemben is. Ezek a tévedések a 170. § (3) alapján cáfolhatók.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 09:39
„d)-g) pontjában meghatározott követeléseket előzi meg, az a)-b) pontokat nem.”
És az a)-b) pont az micsoda?
gerbera317
#
2018.02.15. 09:53
Béla, ne fórumozz vezetés közben! :-)
165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő: a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 09:58
És én mit mondtam?
gerbera317
#
2018.02.15. 10:07
Csak kérdeztél. Hogy mi az a)-b) pont. Mert nyilván nem tudod hirtelen megnézni. Mert éppen nem gép előtt ülsz. Talán mert vezetsz?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 10:11
Didaktikus kérdés volt. :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 10:12
Ezt mondtam: „a zálogjogosult mindenki mást (mínusz tartásdíj) megelőzve ”
Ezt korrigálta Grave úgy, hogy csak az a)-b)-t. :)
Grave7
#
2018.02.15. 10:52
Aztán korrigáltam magam, hogy az „a)-c)”-t (tehát a munkabért is), mert a B és a D között van még egy betű :D
gerbera317
#
2018.02.15. 11:40
Tkp. senki nem mondott semmi újat. Mert ezt egyébként a végtelenségig lehet ragozni
- a vh-kérők a követeléseik arányában részesülnek
- de ha van jz-jogos, akkor úgyis az visz mindent
- de ha vagy gyerektartás, akkor előbb az
- és ha van más tartásdíj vagy munkabéres követelés, akkor az is
- és ha ezek és a jz-jogos után mégis marad valami, akkor az adóhatóság viszi a maradékot
- és ha még mindig maradna (mert csodák léteznek), na akkor tényleg arányos kielégítés következik
- DEEE mindenek előtt, a sor legelején a vh-költségek :-)
facsiga77
#
2018.02.15. 14:48
Azaz annyi vigasza van egy vh jogosultnak, hogyha más nem is, de a vh költségek szinte biztosan térülnek neki is.
Magyarán annyival lehet előrébb, hogy a vh eljárási díjakat meg a végrehajtónak fizetett vh előleget visszakapja.
Persze erre is átlag 3-4 évet várhat.
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 16:05
OFF
Tisztelt KBS!
2018.02.14. 08:49 hozzászólásodban azt írtad:
„.."Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye
Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is"...”
Nem tudnád ezt kommentárt valamilyen formában olvasható formában részemre megismerhetővé tenni? Nagyon megköszönném mert magam is ezt a nézetet vallom, de még sehol nem találkoztam ilyen állásfoglalással és érdekelne nagyon.
Köszönöm szépen.
ON
gerbera317
#
2018.02.15. 16:30
Nincs olyan, hogy „a” kommentár. Kommentárok vannak, tehát az van, hogy „némelyik kommentár”. Hadd idézzem az egyiket:
„A zálogjogosult igényérvényesítésének rendszerint az az akadálya, hogy a harmadik személy által indított végrehajtási eljárásban a követelés a foglaláskor még nem járt le, így a zálogjogosult nem kérheti a végrehajtható okirat kiállítását. Ezért a törvény az esetre nézve, ha a követelés még nem járt volna le, kimondja, hogy a zálogtárgynak a végrehajtási eljárás során történő lefoglalása teszi lejárttá a követelést, tehát a törvény erejénél fogva nyílik meg a kielégítési jog. Az LB egyik döntésében egyértelműen úgy értelmezte és alkalmazta e törvényi rendelkezést, hogy a zálogtárgy (a konkrét ügyben egy ingatlan) végrehajtási eljárás során történő lefoglalása önmagában lejárttá teszi a követelést, a törvény erejénél fogva megnyílik a zálogjogosult kielégítési joga.” valamint: „Egy konkrét ügyben az adós amiatt vitatta a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezését, mert a zálogjoggal biztosított követelés tekintetében szerződésszegést nem követett el, a zálogjogosult követelése nem vált esedékessé, és ennek tényét az ingatlannak más követelés fejében történő lefoglalása sem változtatta meg. Érvelése szerint a zálogjog járulékos természetű, ennélfogva a zálogjogosult csak akkor kereshet kielégítést az zálogtárgyból, ha a kötelezett a teljesítést elmulasztja; a kielégítési jog és a követelés lejárta, érvényesíthetősége így nem választható el egymástól. A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv. E. 22.139/2003/3.).” (A szöveget minimális mértékben megvágtam, de a tartalom nem változott.) (In: Dr. Balogh Olga [és tsai]: A bírósági végrehajtás. HVG-ORAC 2009. 306. és 365. o.)
Hmm. Nem olvastam még ezt a részt, de megnyugtat, hogy véleményazonosságon van velem.
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 21:39
Tisztelt gerbera317!
Először is szeretném megköszönni a figyelmedet és a segítségedet. Az általad bemásoltak alapján a
„.." A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv. E. 22.139/2003/3.).” ”
A bekapcsolódással lejárttá tett tartozás egyben esedékessé is teszi a tartozás megfizetését ugye? A Ptk szerint ugyanazon szerződésből fakadó követelést kétszer lejárttá és esedékessé tenni nem lehet. Ha a végrehajtást kérő később mondja fel a szerződést akkor a követelés esedékességét melyik időponttól lehet megállapítani? Szerintem a bekapcsolódás időpontjától az általad bemásolt kommentár alapján is.
DE majd gondolom kijavítotok-)
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 21:47
Te nem az adós vagy? Miért akarsz több kamatot fizetni?
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 21:57
Tisztelt KBS!
Először is ott a gondom amit Te is írtál, hogy, ha a bekapcsolódás egyben a szerződés felmondását is jelenti, akkor a Ptk alapján később ujra felmondani ugyanazt a szerződést már nem lehet, így a közjegyzői okirat záradékolásának a szerződés felmondása alapján nincs helye, mert a követelés nem akkor vált felmondottá, esedékessé és lejártzá amit a záradék megállapított.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 23:43
Ez hülyeség. Teljesen mindegy, hogy azért záradékol a közjegyző, mert a hitelező felmondta a szerződést, vagy mert a követelés a foglalással lejárttá vált.
(Ne jogászkodj!)
Dr.Attika
#
2018.02.16. 06:06
Vadsuhanc!
A bekapcsolódás nem a szerződés felmondásával jár, hanem azzal, hogy a zálogtárgyból való kielégítési jog nyílik meg.
Vadsuhanc
#
2018.02.16. 13:57
Tisztelt Attika !
Amit írtál a lentebb KBS által is felvetett kérdés alapján nem egyértelmű. Kértem, hogy másolja be az általa hivatkozott állásfoglalást, hogy miért minősül szerződés felmondásnak és miért van az, hogy a „.." felsőbíróságoknak más a véleménye Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is"...””
Tulajdonképpen engem most a Ptk ( régi ) része érdekel. HA a gerbera317 által bemásolt és általa is helyesnek vélt kommentár szerint
„ „.." A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv.22.139/2003/3.).” ””
akkor a bekapcsolódás a szerződésből eredő tartozást a már a lefoglalással is lejárttá teszi. HA a zálogjogosult mondjuk 4 év múlva mondja fel a szerződést ( én esetemben ) akkor melyik az az időpont, amely szerint a a követelés esedékes és egy összegben lejárt?
Kétszer hogyan lehet a régi PTK szerint a követelést lejárttá és esedékessé tenni ?
Dr.Attika
#
2018.02.16. 16:36
Tisztelt Vadsuhanc!
A jelzálogjog vagy zálogjog önmagában egy végrehajtási eljárásban lehetséges kielégítési előnyt jelent a többi hitelezővel szemben. A zálogtárgyra vezetett végrehajtás annyit jelent, hogy a zálogjogosult kielégítési igényét önmagában megalapozza. Ezt csak akkor érvényesítheti a zálog jogosult, ha a bíróság által is engedélyezetten bekapcsolódik a végrehajtási eljárásba. Ha ezt elmulasztja akkor csak a sor végébe állhat be a többi végrehajtást kérővel egy sorban.
Vadsuhanc
#
2018.02.16. 17:39
Tisztelt Attika !
Köszönöm a válaszod. A Vht. szerinti értelmezést teljesen értem ezt gerbera beleverte a fejembe. Szerintem, ha meglátja, hogy Vadsuhanc és bekapcsolódás már a talpa is ökölbe szorul.
Mint írtam én most nem konkrétan a Vht-el kapcsolatosan erőltetem a kérdésem. Az alap valóban a Vht-vel kapcsolatos, amely szerint - a lentebb leírtak alapján - a végrehajtási jog bejegyzésével a tartozás lejártnak és egyben esedékesnek minősül.
(KBS nem osztotta meg velünk, hogy miért, de ez a szerződés felmondásának is minősül, de ebbe most nem megyek bele KBS nem tárta fel miért és ki foglalt állást ezen álláspont mellet.)
A régi Ptk alapján ( Szerződésemre ez vonatkozik )a polgári jog általános szabályai szerint a kölcsönszerződésekből fakadó követelések elévülésének kezdő időpontja megegyezik követelések esedékessé válásának időpontjával.
Ha a Vht. alapján a bekapcsolódás, pontosabban az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog lejárttá és esedékessé teszi a tartozást az elévülés onnan kezdődik.
Az a másik, hogy ha jogosult kéri későbbiekben a végrehajtás elrendelését, akkor mely időpontban lesz meghatározva a lejárat ideje ?
Amennyiben a bekapcsolódás a követelést lejárttá és esedékessé tette, akkor azt hogyan lehet még egyszer lejárttá és esedékessé tenni a Ptk alapján?
Köszönöm figyelmed.
gerbera317
#
2018.02.17. 15:45
Én is kérdezek valamit. Ha valaki nem hal meg, csak elbujdosik távoli földre, és ott éli világát, otthon pedig senki nem tud róla semmit, és ezért otthon holttá nyilvánítják (ld. szintén Ptk.). Akkor emberünk - ha eljön az ideje - már meg sem halhat igazából, mert senki nem halhat meg kétszer?
Vadsuhanc
#
2018.02.17. 18:28
Tisztelt gerbera317!
Úgy gondolom, hogy értem a példádat.
Én úgy tudom holttá csak azt lehet nyilvánítani aki eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. Ekkor is csak jogi értelemben lesz halott nem ténylegesen. A holttá nyilvánítás egy függő helyzet megoldása. Ez a bíróság által hozott végzés későbbiekben módosítható vagy úgy, hogy nem volt helye a holttá nyilvánításának mert az eltűnt személy él, vagy pedig a holttá nyilvánítás kezdőidőpontja is módosítható kellő bizonyítékok alapján.
Viszont a a kölcsönszerződésből eredő tartozás esedékessége és lejárta valamint felmondás időpontja csak egyszer állapítható meg, annak időpontját a Ptk szerint kétszer nem lehet megállapítani és későbbiekben módosítani.
