Fórum Végrehajtási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Jelzálogjogosult mulasztása

gerbera317 # e-mail 2018.02.21. 20:42

Nem partner a Vh-kérő
Erre a 41 is fel van készülve.

Vadsuhanc #   2018.02.21. 16:24

Tudom most már a hajadat szaggatod.... de leírom.

A bekapcsolódás alapügyében a Törvényszék a végrehajtási lapot jogerősen visszavonta. Kérdés, hogy ilyen esetben a bekapcsolódát engedélyező végzés hatályos-e még?

Az adóstársam ellen indított végrehajtásban a közjegyző a végrehajtási záradékot törölte.

Én a tartozást megfizetném, de a három eljárásban írt költségek, majdnem a tartozás egyharmadát teszik ki, amelyet a Vht szerint nem igazán kellene megfizetnem. Értem én a Vht 41-et...Nem partner a Vh-kérő és ezért is akarnék hivatkozni a kétszeri felmondásra, mert az adós társam ellen a szerződést felmiondták űgy hogy az velem nem közölték akkor. Három év múlva velem szemben is felmondták és ellenem indították a vh eljárást. AZ első felmondást csak a végrehajtási költségek igénylésével tudom igazolni.

gerbera317 # e-mail 2018.02.21. 15:38

A felmondás díja egyetemlegesen behajtandó követelés. A záradékokon olyan helyen szerepel, hogy az egyértelműen egyszer, egyetemlegesen megfizetendő költség legyen. Bekapcsolódást nem lehet egyetemlegesen elrendelni (fogalmilag kizárt). Nálad a számatan:
felmondás: 200.000 Ft
záradékon egyik adós ellen 200e, másik adós ellen 200e, egyetemlegesen, tehát csak 1 x 200e.
végzésen: egyik adós vonatkozásában 100e + másik adós vonatkozásában 100e = 200e Ft.
4 ügyben összesen: 200e Ft.
A végrehajtó akkor számol helyesen, ha hivatalból 400e Ft-ot vesz figyelembe (200e + 2 x 100e), csakhogy ez még mindig a duplája. Ezért tehát -> Vht. 41. §. Ez a te dolgod.
Azonban a végrehajtó szerinti 600e túlzás. 200e Ft vonatkozásában vh-kifogásnak van helye, mivel azt a végrehajtó számítja fel helytelenül.
Látatlanban ennyit tudok mondani.

Vadsuhanc #   2018.02.21. 14:13

Egyébként gondolom, hogy egyből kiszúrod azt, hogy a bekapcsolódásssal kapcsolatos végrehajtásban követelik a felmondás díját. Most ezt mindenki tagadja, hogy akkor nem volt felmondás, viszont a felmondás díja szerintük jár.

Vadsuhanc #   2018.02.21. 14:02

Kedves gerbera207!

Nem akarlak fárasztani, de például a végrehajtás költségei..

A bekapcsolódással indult végrehajtásban a szerződés felmonmdásának költségei irányomban 100.000. forint az egyetemleges adóstásrsam ellen indult eljárásban 100.000. forint.

Az ellenem indult végrehajtási eljárásban az a szerzpdés felmondásának díja 200.000. forint ( egyetemleges adóstárs szerződés felmondási díja is benne van. )

Az egyetemleges adóstár ellen indult végrhajtási eljárásban a szerződés felmondásának díja 200.000. forint ( az egyetemleges adóstárs - én - szerződés felmondásának díja is benne van )

Tehát egy szerződés felmondása, amelyet fogadjunk el 100.000. forintban - nem kellene - így nekem 600.000. forintban fáj. A végrehajtó szerint is.

gerbera317 # e-mail 2018.02.21. 11:29

Olyan mintha kétszer kellene megfizetnem ugyanazon tartozást és a végrehajtó ezt is mondta, hogy az külön tartozás...

Na, erre találták ki a végrehajtás korlátozásának intézményét, az előzményeljárással együtt. Ha a bekapcsolódott ügy és a záradékkal indult ügy követelése ugyanaz a jogviszony, akkor az egyik ügyet korlátozni kell csak a költségekre. Erről leggyorsabban maga a vh-kérő tud nyilatkozni, tehát Vht. 41. §. Ha ő maga is azt állítja, hogy két külön követelés, akkor lehet pereskedni, és végül a bíróság dönt. De semmiképpen nem a 114/A. § meg a Ptk. között kell keresni az összefüggést.
Én egyébként nem is láttam még ilyen vitát. Valamennyi hasonló esetben nem volt kérdés, hogy ugyanarról a követelésről van szó, és az egyik végrehajtást korlátozni kell a nem egyetemleges vh-költségekre.

Vadsuhanc #   2018.02.21. 11:07

Kedves gerbera317!

Tudom, hogy értetlen idótának tünök és unod is már a dolgot most nagyon röviden próbálom leírni mi zavar, csak erre a követelésre összpontosítva.

Az árverési hirdetmény az elennem elindult végrehajtás számán fut. (OK) A további végrehajtási eljárások felsorolásában viszont ott fityeg a bekapcsolódással indult végrehajtás száma is ( nem az alapügy, hanem a bekapcsolódást engedélyező bírói végzés alapján a bekapcsolódással indult végrehajtás száma ) és itt is az egész összeg van feltüntetve.
OLyan mintha kétszer kellene megfizetnem ugyanazon tartozást és a végrehajtó ezt is mondta, hogy az külön tartozás...

Ennyi a bajom....

gerbera317 # e-mail 2018.02.21. 10:44

@Vadsuhanc
Van némi sejtésem, miért pedzegeted ennyire ezt a "kétszer nem lehet lejárttá tenni" témát. Valamiről azonban nagyon megfeledkezel, nevezetesen a jogalkotó szándékáról. A jelzálogjogosult Vht. szerinti bekapcsolódásának intézményét nem arra találták ki, hogy erre hivatkozva később, egy kizáórlag a Ptk. szerinti útra tartozó jogviszonyt vitássá tehess. Ha tehát te később egy felmondást azzal akarsz megtámadoni, hogy ott a Vht. 114/A. § szerint egyszer már volt egy lejárttá tétel, a bíróság rövid úton el fog hajtani.

Vadsuhanc #   2018.02.19. 19:22

Kedves gerbera317!

Az általad megjelölt fikció a Ptk. alapján nem értelmezhető. A szerződést, ha egyszer felmondják, felmondottnak minősül és akkor a tartozás lejárttá és esedékessé válik ( lsd KBS válaszát )

A bekapcsolódással - Te is helyeselted - a tartozás lejártnak minősül. A Vht ezt tovább nem szabályozza így a Vht. 9.§. alapján a Pp. alkalmazható és a Ptk alapján a lejárt tartozás egyben esedékessé is válik.

gerbera317 # e-mail 2018.02.19. 15:51

Hát csak megkérdezed újból és újból. De akkor én is ismételgetem önmagamat: Nincs az lejárttá téve. Hanem a törvény erejénél fogva, fikcióként el kell fogadni, hogy lejárt és esedékes. Ez a fikció megdől a 114/A. § (12) szerinti okafogyottság megállapításával, vagy pedig átfordul valós ténnyé a sikeres árveréssel vagy a tevőleges felmondással.
Tudod, a halottá nyilvánított gézengúz csavargó: nem halt meg, mégis annak kell tekinteni. Aztán mégis kiderülhet róla, hogy mégsem halott. De abban nem tudod megakadályozni, hogy egyszer tényleg meghaljon, csak azért, mert "nem lehet kétszer meghalni".

Vadsuhanc #   2018.02.19. 15:11

Egyetértünk. Tehát a bekapcsolódást engedélyező végzés nem csak lejárttá, hanem esedékessé is teszi a követelést.

Viszont, ha később a zálogjogosult a bekapcsolódás után (mondjuk 3 év múlva ) a szerződést felmondja, hogy teheti ugyanazon tartozást ismét lejárttá és esedékessé tenni a felmondással? Szerintem a Ptk. ezt nem engedi.( Mondjuk én a régi Ptk-ban gondolkodom )

Ebből nekem az következik, hogy a második esetben a végrehajtás elrendelésekor a szerződés felmondására alapított követelés lejártának és az esedékességnek az időpontja nincs helyesen meghatározva nem a valóságnak megfelelő, így a végrehajtás elrendelésének alapjául nem szolgálhat.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.19. 14:35

Ha egy követelés lejárt, akkor az esedékes is.

www.kbs-ugyved.hu

Vadsuhanc #   2018.02.19. 13:55

Kedves nonolet!

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba egy speciális eset. Úgy engedi a végrehajtási eljárás megindítását a zálogtárgy értékéig, hogy az adós tartozása nem lesz esedékes és a szerződés sincs felmondva.

Tehát a bekapcsolódás csak a tartozást teszi lejárttá, de nem lesz esedékes és a szerződés sincs felmondva.

A szerződés felmondásával a tartozás viszont lejárttá és egyben esedékessé is válik.

Szóval valóban nem jár mindig együtt, de ezért lenne jelentősége annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a bekapcsolódás egyben a szerződés felmondását is jelenti-e?

Vadsuhanc #   2018.02.19. 13:43

Tisztelt KBS!

Te azt írtad, ( nem a Te véleményed ), hogy találkoztál olyan állásfoglalással, amely szerint a bekapcsolódás egyben felmondás is. Gerbera azt írta illetve az általa bemásolt kommentár és ítélettel egyetértve, hogy a követelés lesz lejárt. ( egyébként ez a vht alapján egyértelmű )
Azért a kettő nem ugyanaz. A szerződés felmondásával a szerződés szerint követelés nem csak lejárt, hanem esedékes is lesz még a követelés lejárttá tétele önmagában nem teszi a szerződést felmondottá, így az esedékesség időpontja sem állapítható meg.

nonolet # e-mail 2018.02.19. 11:27

Vadsuhanc

  • a követelés lejárttá tétele
  • a szerződés felmondása
  • a szerződés megszűnése

Ez nem 3 különböző dolog?

Én annak érzem...
Ha gyakran együtt járnak is, de nem mindig, szerintem.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.19. 11:22

Neked miért nem mindegy, hogy én linkelem vagy gerbera?

www.kbs-ugyved.hu

Vadsuhanc #   2018.02.19. 10:48

Tisztelt gerbera317! Tisztelt KBS!

Nem akarok én reszelgetni semmit. A topic elején KBS írta, hogy..." "Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye. Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is.."

Pontosan erre lettem volna kíváncsi, hogy a KBS által hivatkozott kommentár és felsőbíróságok mire alapozzák a véleményüket és mivel indokolják, hogy a bekapcsolódás megszüntetik a szerződést. A bekapcsolódás - ha megszünteti a szerződést - akkor éppen a szerződésben foglaltak szerint a szerződés felmondásával a követelés lejárttá és egyben esedékessé is válik. Az egyszer felmondott szerződést ismételten már nem lehet felmondani, így a későbbi záradékolás során hivatkozott felmondás nem lehet érvényes és nem lehet alapja a végrehajtás elrendelésének.

A vht. 114.§ (11) szakaszát meg csak azért említettem, mert ha a bekapcsolódással érintett alapügy megszűnik, akkor a bekapcsolódás nem biztos, hogy megszűnik a (12) szakasz alapján mert, ha később új végrehajtást rendelnek el az alapügy megszüntetése előtt a (11) szakasz alapján bekapcsolódás arra az ügyre is érvényes. ( kérdéses, hogy saját ügyébe be tud-e kapcsolódni bár szerintem a törvény nem tiltja de nem )

Köszönöm a figyelmeteket és a segítségeteket.

gerbera317 # e-mail 2018.02.18. 13:07

Én is annak érzem. Na nem a saját válaszaimat, hanem amire válaszolok.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.02.18. 12:54

Nagyon lelkesen csináljátok, de ez akkor is fingreszelés.

www.kbs-ugyved.hu

gerbera317 # e-mail 2018.02.17. 21:50

A (11)-nek semmi köze ehhez. Lassan ugyanoda jutunk, mint amiről az összes többi általad indított téma szól: 'Mikor válik jogerőssé a betűelírást kijavító végzés?'.

Vadsuhanc #   2018.02.17. 21:27

Mellesleg az általad is helyesnek vélt álláspontot idézem, amit Te tettél közzé:

...A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv. E. 22.139/2003/3.).” (A szöveget minimális mértékben megvágtam, de a tartalom nem változott.) (In: Dr. Balogh Olga [és tsai]: A bírósági végrehajtás. HVG-ORAC 2009. 306. és 365. o.),,,,

Ebben semmi kitétel nincs. A zálog lefoglalásával a zálogjogosult követelése lejárttá válik és pont.

Vadsuhanc #   2018.02.17. 20:51

Igen, de ilyenkor hogyan kezelhető és értelmezhető a 114.§ (11) szakasza?

.." Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed..”"

A bekapcsolódott zálogjogosult indít egy végrehajtást. A fentiek szerint a bekapcsolódás érvényes a saját ügyében is, mert azt nem jelöli a törvény, hogy ugyanazon követelés miatti eljárásra a 11. szakasz nem alkalmazható.

gerbera317 # e-mail 2018.02.17. 20:28

Inkább fikció, mint vélelem, de a lényegen ez nem változtat.

gerbera317 # e-mail 2018.02.17. 20:26

Nincs az lejárttá téve. Hanem vélelmezni kell, hogy lejárt. Ez a vélelem megdől a 114/A. P (12) szerinti okafogyottság megállapításával, vagy pedig átfordul valós ténnyé a sikeres árveréssel vagy a tevőleges felmondással.

Vadsuhanc #   2018.02.17. 19:47

Egyetértek veled valóban így van , de a holttá nyilvánítás később "korrigálható" mint maga a feltételezés és még a tény időpontja is viszont a zálogjogosult bekapcsolódása által lejárttá és esedékessé vált követelés időpontjával kapcsolatosan ilyen lehetőséget nem találtam.

A Vht-ben biztos nincs, de hogy az eddigi ismeretem szerint a Ptk sem engedi meg, hogy később ezen időpontot semmisé tegyék és egy új lejárati és esedékességi időpontot jelöljenek meg a szerződéssel kapcsolatban.