gerbera317
2018.02.21. 19:42
„Nem partner a Vh-kérő”
Erre a 41 is fel van készülve.
Jelzálogjogosult mulasztása
Dr.Attika
#
2018.02.24. 16:24
Publikációs rovatban megjelent egy dolgozat a témában.
Dr.Attika
#
2018.02.26. 17:07
Béla! Indítottál egy topicot. Sokan fáradoztunk, hogy segítsünk. A lentebb hivatkozott szerzőt is publikációra inspirálta kérdésed. Legalább köszönd meg, hogy ennyi ember fáradozott kérdésed megválaszolásában.
Vadsuhanc
#
2018.02.26. 17:08
Kedves Dr. Attika!
Köszönöm a figyelmedet. Elolvastam. AZ a baj, hogy sok újat ez sem mond. A témát körberágtam már, de vannak olyan részei amelyben más a gyakorlat szinte megyénként.
Ilyen kérdés, hogy a zálogjogosult bekapcsolódhat-e szünetelő eljárásba? A törvény szerint nem csak folyamatban lévőbe. A "mi" járásbíróságunk titkárának az a véleménye, hogy ennek nincs akadálya. Hmm....
Ilyen kérdés, hogy ha a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosult végrehajtási száma alatt az egész ingatlant lefoglalják és később a zálogjogosult által indított végrehajtásban ismét lefoglalják, melyik az érvényes foglalás. HA az első akkor a második foglalás megszakítja-e az elévülést?
A harmadik ilyen kérdés , hogy a zálogjogosult a saját végrehajtási ügyébe bekapcsolódhat-e? Az a végrehajtási ügy amelybe a zálogjogosult bekapcsolódott megszűnt, de időközben a zálogjogosult a saját jogán is indított végrehajtást. A törvény szerint a bekapcsolódás a később elrendelt végrehajtásokra is érvényes, így akkor a saját ügyére is hiszen külön vh szám alatt fut.
HA esetleg válaszol valaki a feltett kérdésekre megköszönöm.
Grave7
#
2018.02.27. 15:02
@Vadsuhanc:
1.) Ha szünetel az eljárás, akkor nincs becsértékközlés, se zálogjogosult felhívása bekapcsolódásra. Ha a becsértékközlés után következik be a szünetelés (pl. adós részletfizetést kötött), akkor valóban szünetelhet az eljárás mire a bírósághoz kerül a bekapcsolódási kérelem.
Ez utóbbi esetben találkoztam már a bekapcsolódási kérelem elutasításával, engedélyezésével, de a kérelem elbírálásának (szünetelés időtartamára történő) felfüggesztésével is.
2.) Mindkettő érvényes foglalás, miért ne lenne bármelyik az? Így az elévülést is mindkét végrehajtási cselekmény megszakítja. De ha vh.megszüntetési perben bíróság mást mond, kérlek küldd el az anonimizált döntést, érdekelne.
3.) A kérdésed és az alatt írtak két külön tényállást jelent.
A kérdésben foglalt tényállás szerint a bekapcsolódási kérelem abban az ügyben érkezik, amiben a zálogjogosult már önállóan végrehajtást kérő. Itt a Vht. 140. § (6) bek. „ha az alapügyben nem végrehajtást kérő” része az érdekes, mert a jogalkotói szándék az volt, hogy ne kétszeres végrehajtás legyen ugyanazon követelésre. Ha egy másik követelés a zálogjoggal biztosított, mint ami az alapügyben érvényesítésre kerül (pl. személyi kölcsön), akkor szerintem az a helyes jogértelmezés, hogy a bekapcsolódási kérelmet erre hivatkozással nem lehet elutasítani, hanem érdemben vizsgálnia kell a bíróságnak.
A leírás szerinti tényállásban pedig a C-ügyben még azelőtt lefoglalásra került az ingatlan, hogy az A-ügy (amibe korábban bekapcsolódás volt és megindult a B-ügy) megszűnt volna. Alapesetben a bekapcsolódás (B-ügy) hatály kiterjed a C-ügyre is. Ha a B-ügyben és a C-ügyben érvényesített követelés megegyezik, akkor viszont a kétszeres végrehajtás tilalmába ütközünk, ezért (szerintem) a B-ügyben nem lehet a követelést behajtani (mindaddig amíg a C-ügy "él"); ugyanakkor a B-ügyben a Vht. 114/A. § (12) bek. szerinti költségeket az ingatlan értékesítése során befolyt vételárból ki kell elégíteni.
Persze szélsőségesen jogpozitivista álláspontot képviselve mindkét tényállás esetén lehet azt mondani, hogy az alapügyben is végrehajtást kérő (lett) a zálogjogosult, ezért el kell utasítani a bekapcsolódási kérelmet (/meg kell szüntetni a bekapcsolódással indult ügyet).
Vadsuhanc
#
2018.02.27. 16:09
Tisztelt Grave7!
A bekapcsolódásra történő felhívás az adós halála és a tartozás engedményezése után történt. A bekapcsolódásról szóló bírói végzés még az adós halála miatti hagyatéki eljárás befejezése és a végrehajtást kérő személyében történő jogutódlás megállapítása előtt történt. Röviden sem a bekapcsolódási eljárás kezdetekor sem annak befejezésével nem volt adós ( vagy jogutódja ) és nem volt végrehajtást kérő ( sem annak jogutódja ) A végzést megküldték a halott adósnak és a tartozást engedményező eredeti végrehajtást kérőnek. Persze, hogy senki nem mondott ellent a végzésnek.
Az ingatlanom összesen háromszor van lefoglalva. Nem a fele, nem a negyede az ingatlan maga. Egyszer a bekapcsolódáskor egyszer a hugom halálakor és egyszer az ellenem indult eljárásban. Az első két eljárásban egyedüli jogutód vagyok értelemszerűen az ellenem indult eljárás így érthető. A " földhivatalban " a háttér anyagból kitűnik, hogy ugyanazt az ingatlant, ugyanaz a végrehajtó ugyanazon tartozás miatt háromszor is lefoglalta. Melyik az érvényes foglalás és melyik foglalás nem minősül már érvényes végrehajtási cselekménynek?
A harmadik kérdésre adott válaszodat kicsit emésztenem kell még, de a zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező bírósági végzés jogerőre emelkedés után elrendelt végrehajtásokban is érvényes a bekapcsolódás. Vht 114/A (11) szakasz alapján semmi nem tiltja, sőt előírja a bekapcsolódás után történt végrehajtási eljárásokba a bekapcsolódást, így a zálogjogosult saját maga által indított külön végrehajtásban sem látom a bekapcsolódás tiltásának okát, illetve a nem kötelező jellegét.
Köszönöm figyelmed.
nonolet
#
2018.02.27. 22:06
Az örökös az jogutód!
A halál pillanatától kezdve...
gerbera317
#
2018.02.28. 08:12
Végrehajtásban nem. Ott az a jogutód, akiről azt a foganatosító bíróság megállapítja. A Vht. itt egy félmegoldást alkalmaz, erre vezeti be az "ismeretlen jogutód" intézményét.
