gerbera317
2018.02.15. 10:07
Csak kérdeztél. Hogy mi az a)-b) pont. Mert nyilván nem tudod hirtelen megnézni. Mert éppen nem gép előtt ülsz. Talán mert vezetsz?
Jelzálogjogosult mulasztása
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 09:58
És én mit mondtam?
gerbera317
#
2018.02.15. 09:53
Béla, ne fórumozz vezetés közben! :-)
165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő: a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 09:39
„d)-g) pontjában meghatározott követeléseket előzi meg, az a)-b) pontokat nem.”
És az a)-b) pont az micsoda?
gerbera317
#
2018.02.15. 09:37
Kicsit megkésve szólok hozzá, úgyhogy újabbat nemigen tudok közölni, legfeljebb csak ugyanazt bővebben.
„Másképpen: ezeknek egymás között nincs ranghelye?”
Nincs: 168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Például, a követelések (3 ügy): 2M + 800e + 160e Ft. Ezeket össze kell adni (2960e), ezzel elosztani az ezek között felosztható összeget (legyen ez 1,5 M Ft, tehát az eredmény 0,5066 Ft), és ennek a kétezerszeresét kapja az egyik, nyolcszázszorosát kapja a másik, százhatvanszorosát kapja a harmadik (1.013.514 + 405.405 + 81.081 = 1,5 M Ft).
Természetesen, ez csak a főkövetelést és a 166. § szerinti követelésrészeket (kamat, perköltség) érinti. A végrehajtással felmerült költségeket (illeték, elrendeléssel járó további költség (pl. ügyvéd), előlegezett költségek) a 164. § szerinti elsőbbség illeti.
A később zálogjogot alapítók gyakran abban a tévedésben vannak, hogy a vadonatúj zálogjogukkal elsőbbséget szereztek a korábbi vh-joggal bíró vh-kérőkkel szemben is. Ezek a tévedések a 170. § (3) alapján cáfolhatók.
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 08:30
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést a kielégítési sorrendet a Vht. 156.§. szabályozza. Ha fedezi akkor meg mindegy a sorrend mert minden követelést ki lehet elégíteni.
Ilyen értelemben nincs jelentősége a végrehajtási jog bejegyzés időpontjának.
Grave7
#
2018.02.15. 08:29
Javítás a 2018.02.15. 09:17-kor írt hozzászólásom utolsó előtti mondatában: "az a)-c) pontokat nem."
facsiga77
#
2018.02.15. 08:19
Mulasztás az ha nem kapcsolódik be?
Nem csak nem él egy jogával?
Grave7
#
2018.02.15. 08:17
@Kovács_Béla_Sándor: Az én jogerzékem és igazságérzetem meg azt mondja, hogy ne kelljen 2* illetéket/vh.elrendelési költséget fizetnie a zálogjogosultnak ha az adós összes vagyontárgyát szeretné végrehajtás alá vonni (adósnak is csak +költség). :)
Egyébként ez a két eset (bekapcsolódás és önálló végrehajtás kezdeményezése) két külön jogintézmény, szerintem a szabályozás eltérései miatt is indokolt elkülöníteni egymástól a kettőt és a jogosult választására lehet bízni, milyen módon érvényesíti követelését.
„[...] a zálogjogosult mindenki mást (mínusz tartásdíj) megelőzve [...]”
A Vht. 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket előzi meg, az a)-b) pontokat nem.
Másik kérdésedre: a Vht. 170. § (3) bekezdését kivéve nincs.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 07:09
Itt álljunk meg! Pont ez a kérdés. Egyáltalán nem olyan egyértelmű ez a "be kell állnia a sorba". Sőt, úgy tűnik, a többségi vélemény amellett áll, hogy a zálogjogosult mindenki mást (mínusz tartásdíj) megelőzve jut hozzá a követeléséhez, akkor is, ha a bekapcsolódást elmulasztotta, de a végrehajtásban végrehajtást kérőként fél lett.
Kapcsolódó kérdés: ugye, az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jogok sorrendjének, idejének nincs különösebb jelentősége? Másképpen: ezeknek egymás között nincs ranghelye?
Dr.Attika
#
2018.02.15. 06:56
A zálogos a mulasztása miatt hátrányosabb helyzetbe kerül, mert be kell állnia a sorba a többi végrehajtást kérőhöz. Míg ha nem mulasztott volna, akkor a zálogtárgyból nyerhetett volna kielégítést.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.14. 18:50
Pontosan ez történt a konkrét ügyben is. A jogérzékem és az igazságérzetem egyaránt tiltakozik az ellen, hogy a zálogos is ugyanabban a helyzetben legyen, mintha nem is mulasztott volna.
Grave7
#
2018.02.14. 16:47
@Kovács_Béla_Sándor:
„Ha valóban nincs semmi jogkövetkezménye a mulasztásnak, akkor mi értelme a bekapcsolódás intézményének, különösen a nagyon szoros határidőhöz kötésnek?”
A szoros határidő értelme, hogy a végrehajtási eljárás (a körülményektől függően) minél gyorsabban a következő fázisba léphessen, árverést tudjon kitűzni a végrehajtó.
„Bono et equo tartanék egy olyan megoldást, hogy ha a zálogjogosult elmulasztja a zálogosként bekapcsolódást, de később maga is végrehajtást kérővé válik, akkor az árverezett ingatlanból ne privilegizáltként, hanem a többiekkel egy soron részesedhessen.”
Szerint ez megoldás pont ennek az elvnek nem felene meg, mert külön bekapcsolódási illetéket és külön vh.elrendelési költséget kellene fizetnie a zálogjogosultnak, hogy először az ingatlan, utána pedig az adós összes vagyontárgya vonatkozásában érvényesíthesse követelését.
Találkoztam már pár olyannal, hogy a bank a bekapcsolódási kérelmét beadja illetékfizetés nélkül, majd a hiánypótlási felhívás eredménytelensége után a kérelmet elutasító (és a vh.felfüggesztését megszüntető) végzés jogerőre emelkedéséig gyorsan felmondja a szerződést és záradékoltatja az okiratot, végrehajtónak költségeket előlegezi, végrehajtási jogát bejegyezteti. Ekkor már önálló végrehajtási ügye lesz és az árverési hirdetményen is szerepelni fog. (Időben az kb. ugyanannyi, mint amikor a bíróság engedélyezi a bekapcsolódást.)
Vadsuhanc
#
2018.02.14. 15:54
Én csak arra reagáltam amit KBS írt, hogy a szerződés felmondása nélkül, hogyan érvényesítheti az egész tartozást a hitelező a bekapcsolódás során.
Én betartom a szerződést fizetem a részleteket - teljesítem a vállalt kötelezettségemet - de egy másik végrehajtásban az ingatlant értékesítik, mi hatalmazza fel a hitelezőt, hogy egy összegben kérje tőlem a tartozásom, ha a szerződést nem mondta fel?
A végrehajtás általános szabályai szerint ugyanis csak lejárt követelés esetében van helye végrehajtható okirat kiállításának és végrehajtási eljárás foganatosításának.
A bekapcsolódással így a követelés lejárttá válik és egy összegben követelhető, de ha a szerződés nincs felmondva akkor elég aggályos, hogy hogyan követelhető egy összegben.
gerbera317
#
2018.02.14. 13:44
Az előző hosszú hozzászólásomból kimaradt, hogy azért is aggályos a felmondáshoz való ragaszkodás, mert mi van akkor, ha a zálogszerződés olyan hiányosan van megfogalmazva, hogy tulajdonképpen csak egyféle a szerződésszegést ismer: a nemfizetést, illetve a késedelmes vagy hiányos összegű teljesítést. És sem harmadik személy vh-joga, sem a végrehajtó, sem a bíróság felhívása nem ok a felmondásra. Az adós meg vígan fizeti a törlesztőrészleteket, és semmi olyat nem követ el, ami alapján felmondható lenne a zálogszerződés.
Ekkor el fogják utasítani a bekapcsolódási igényt, és ezzel simán kihúzható a zálogjogosult alól a zálogfedezet?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.14. 13:41
Bono et equo tartanék egy olyan megoldást, hogy ha a zálogjogosult elmulasztja a zálogosként bekapcsolódást, de később maga is végrehajtást kérővé válik, akkor az árverezett ingatlanból ne privilegizáltként, hanem a többiekkel egy soron részesedhessen.
gerbera317
#
2018.02.14. 13:38
Vadsuhanc, az nem elég. A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzésen ott áll fehéren-feketén, hogy a kielégiítéshez való jog csak a zálogtárgy vonatkozásában nyilt meg. Ilyenkor nincs helye más vagyontárgy végrehajtás alá vonásának, sem letiltásnak sem egyébnek. A zálogingatlant le lehet foglalni, de az sem szükséges.
De ez a topiktéma tényleg nem erről szól.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.14. 13:29
Jól mondod.
De nem ezt kérdeztem. :)
Vadsuhanc
#
2018.02.14. 13:28
És mi a helyzet akkor, ha a végrehajtásba bekapcsolódott jelzálogjogosult a bekapcsolódás után az ingatlanra kéri a végrehajtási jog bejegyzését - anélkül, hogy Ő külön végrehajtást kezdeményezne - és a végrehajtó ezt be is jegyezteti.
A Vht. alapján a bekapcsolódott jelzálog jogosultat a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei megilletik. De azzal, hogy a végrehajtási jogot külön bejegyeztette nem indította el a saját jogán is a végrehajtást?
gerbera317
#
2018.02.14. 11:44
„Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye”
Ha valamiről felsőbíróságnak kell véleményt nyilvánítania, arról – azt hiszem – elmondható, hogy nincs agyonszabályozva. A kommentár pedig éppen bh-ra hivatkozva kommentál úgy, ahogy. És valóban: a gyakorlat igencsak vegyes képet mutat. Tulajdonképpen a bekapcsolódási kérelmet elbíráló titkáron múlik, hogy követeli-e a jelzálogjogosulttól a felmondást, vagy pedig beéri a 114/A. § (2) szerinti feltétel meglétével. Az én álláspontom, a puszta jogszabályra alapozva, nem hallgatva sem a bh-ra, sem a kommentárra, a következő:
A bekapcsolódás a 140. § (4) szerinti felhívással kezdődik, és ha a bekapcsolódás utóbb okafogyottá válik, akkor a 114/A. § (12) szerint végződik. De ha így végződik, a zálogszerződést pedig felmondták, akkor az adós ott fog állni teljesen meglőve! A végrehajtás egyetlen célja annak elérése, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét (5. §). Nem lehet a végrehajtás további célja, hogy az adós ellehetetlenüljön, különösen akkor nem, ha a végrehajtás egyébként elérte a célját. Márpedig az okafogyottan felmondott jelzálogszerződés bizony ellehetetlenítés.
A helyes gyakorlat – szerintem, és a jogszabály sem állít mást, – az, hogy a zálogjogosult – felhívásra – bejelenti a zálogjogból fakadó igényét és kéri a kielégítési joga megnyíltát, és a bíróság ennek – a 114/A. § (2) bekezdés második mondata és az (5) bekezdés szerinti kivétellel helyt is ad. A szerződést nem kell ehhez felmondani, az adós továbbra is, mindvégig fizetheti a rendes törlesztőrészleteket, majd ha a végrehajtás a (12) bek. szerint fejeződik be, minden marad csodásan a régiben. Ha viszont árverési eladásra kerül a sor, a zálogjogosult a vételárból az árverés napján fennálló követelése szerint juthat kielégítéshez. Hogy az pontosan mennyi, azt a bekapcsolódást engedélyező végzés mint végrehajtható okirat alapján felszámítva tartja nyilván a végrehajtó, és elméletileg ugyanannyinak kell lennie, mint amit a bank abban az esetben követelne, ha a zálogszerződést éppen az árverés napján mondaná fel. Mellesleg, akkor tényleg fel is mondja, hiszen a zálogtárgy engedély nélkül más tulajdonába került, és ezzel az adós (valószínűleg) szerződést szegett.
Természetesen, más a helyzet, ha a zálogjogosult a bekapcsolódási felhívásra azért mondja fel a zálogszerződést, mert az adós egyébként is szerződést szegett, és a zálogjogosult már egyébként is azon volt, hogy a szerződést felmondja. De – ha az adós nem szegett szerződést – egyáltalán nem szükséges. És innentől tényleg csak a titkáron (pontosabban: a helyi bíróság gyakorlatán) múlik, hogy mi lesz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.14. 10:14
:D
wers
#
2018.02.14. 10:12
a másik kedvencem
"- szerezz a kicsinek egy apát
- a kicsinek van apja, csak a lányodnak nincs férje"
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.14. 10:05
Az bizony. :)
wers
#
2018.02.14. 07:52
„"Tudtam - csak nem sejtettem." :D”
:))) Oskar....
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.14. 07:49
Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye
Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is.
