Meghosszabbította április 26-ig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetéssel gyanúsított volt gazdasági főigazgatójának előzetes letartóztatását a Pécsi Városi Bíróság pénteken.
Hajdu István, a bíróság elnöke az MTI-nek elmondta: a végzés indoka, hogy a 46 éves férfi az ellene folyó büntetőeljárás ideje alatt a gyanú szerint újabb bűncselekményt követett el. Az előzetes letartóztatás azért április 26-ig szól, mert akkor jár le az ügyészség határideje a vádemelésre.
A bíróság Imhof Gábort szeptember 5-én helyezte újra előzetes letartóztatásba, miután a rendőrség három nappal azelőtt őrizetbe vette készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettének megalapozott gyanújával.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavasza óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az NNI január 27-én zárta le a nyomozást és az iratokat vádemelési javaslattal adta át a Baranya Megyei Főügyészségnek. Az érintetteket azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.
Az m1 Kékfény című műsorában a közelmúltban elhangzott, hogy a rendőrség az év áprilisában “rajtaütésszerű házkutatást” tartott az egyetemen és az intézmény egyes külső beszállító cégeinél. Feljelentést nem az egyetem tett, “ott semmit sem vettek észre”, az NNI-nek “egy tégla súgott”.
Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással, postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette: “a háttérben korrupciógyanús bűncselekmények vannak”.
A Kékfényben emlékeztettek arra, hogy Imhof Gábort, az egyetem gazdasági főigazgatóját, az ügy fő gyanúsítottját néhány héttel később őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Vele együtt 2010 július végéig összesen tizenegyen kerültek előzetesbe, köztük az egyetem gazdasági főosztályának vezetői, beszállító cégek képviselői, és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.
Ma már csak Imhof Gábor van ezen intézkedés hatálya alatt, mert bár korábban 30 millió forint óvadék ellenében szabadult, 3 millióért próbált irodatechnikai eszközöket vásárolni az egyetem költségére, ezért újra letartóztatták.
A huszonkilenc gyanúsítottból tizenhárom az egyetem volt, vagy jelenlegi dolgozója. Utóbbiakból hat munkatárs ellen fegyelmi indult, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztettek, utána döntenek arról, hogy felmondanak-e nekik. A gazdasági főigazgatóság öt vezető munkatársától közös megegyezéssel megváltak, egy másikat felfüggesztettek, a volt gazdasági főigazgatót pedig kirúgták.
Bilonka Béla, az egyetem jogi igazgatója a Kékfénynek a bűncselekményekkel kapcsolatban elmondta: annak fejében, hogy egy cég, vagy magánszemély szerződhessen, hajlandó volt fizetni annak, aki az egyetem képviseletében eldönthette, kitől rendeljenek egy bizonyos terméket, vagy szolgáltatást. Hozzáfűzte, hogy “ezek a kérdések részben informatikai tárgykörű beszerzések, szakértői szolgáltatások körében merültek fel”.
Pilisi Gábor a korrupcióra példaként az informatikai hálózat kiépítését említette. Ott egy meglévő alhálózatba optikai szálakat kellett telepíteni, de a munkát úgy számolták el, mintha egy új alépítmény készült volna optikai szálak behúzásával. A Kékfény úgy tudja, a nyomozók szerint csak ebben az esetben 125 millió forint fiktív számlázásra került sor.
A műsorban elhangzott az is, hogy az egyetemi szerver-beszerzésnél 10 millió forintos kenőpénz “egyengette a beszállító cég útját”. Papíron minden szabályosan történt, csak az egyetem gazdasági vezetőinek százalékot fizető cégnek kiadták azt az információt, amivel megnyerhette a közbeszerzést.
Pilisi Gábor egy másik “pénzlenyúlás” kapcsán szólt arról is, hogy különböző tanulmányok készültek arra vonatkozóan, hogyan lehetne gördülékenyebbé, gyorsabbá tenni a közbeszerzéseket, s ezeket a tanulmányokat “túlszámlázták.”
Bilonka Béla, azt mondta, hogy kártérítési igényt jelentettek be az ügyben. Ha ezt a büntetőperben nem ítélnék meg, akkor polgári pereket indítanak, hogy az egyetem veszteségét részben csökkentsék. Mert az anyagi kár mellett jelentős erkölcsi kárt is szenvedtek.
Ahhoz, hogy legyen fedezet a későbbi kártérítésekre, a nyomozók a gyanúsítottak vagyonának zárolását kérték a bíróságtól.
Az NNI régióvezetője elmondta: huszonöt ingatlan, ingóságok, nagy értékű gépjárművek, motorok, tizenkilenc bankszámla és vagyoni jogosultságok kerültek zár alá.
