Korrupciós kockázatok és korrupció elleni védelem - Javult a magyar közszféra integritása? - ÁSZ felmérés 2017

2017.12.11. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal végezte el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő Integritás felmérését. A kutatáshoz idén minden korábbinál több 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor. A felmérés megállapította: az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában. Az ÁSZ kutatásának eredményei bizonyították továbbá: a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot.

Az Állami Számvevőszék 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka az idei évben zárult le. A 2013-2017 között zajló Integritás felmérésekben összesen 5639 intézmény vett részt, melyek között voltak olyan szervezetek, amelyek minden évben, vagy több alkalommal is kitöltötték a kérdőívet, így az öt év alatt összesen 11 934 kitöltött, feldolgozható kérdőív érkezett be az Állami Számvevőszékhez. A kutatáshoz csak idén 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor.

Az ÁSZ felmérése igazolta, hogy az integritás kultúrájának megteremtéséért az elmúlt években indított átfogó, számos közintézmény együttműködésével zajló kezdeményezések eredményeként Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés területén. Az integritás kultúra elterjedése hazánkban emellett a szabályozás szintjén is egyértelműen nyomon követhető. Különösen az elmúlt hét évben, a jogszabályok, iránymutatások, hivatásrendi etikai kódexek, kormányzati stratégiák az integritást erősítő, korábban nem ismert eszközöket vezettek be.

A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot. Azoknál az intézményeknél ugyanis, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje.

A 2017. december 11-én nyilvánosságra hozott felmérés olyan területekre fókuszál, ahol különösen jelentősek a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok. Ennek megfelelően megvizsgálta többek között a közszolgáltatások, a hatósági jogkörök, a közbeszerzések, és a szakértők alkalmazásának integritási helyzetét.

A közszolgáltatások integritás szempontú elemzése a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos. A közszolgáltatások kapcsán jelentős korrupciós veszélyek jelenhetnek meg, mivel az állampolgárok érdekeltek abban, hogy ezeket a szolgáltatásokat a legjobb feltételekkel vehessék igénybe. A kutatás eredményei szerint: az integritást támogatja, hogy pénzbeli vagy természetbeni ellátás nyújtása esetén jellemzően készül hivatalos átvételi dokumentum, illetve az összeférhetetlenség kérdéskörét az intézmények többsége megfelelően szabályozza. Panaszkezelő és közérdekű bejelentést támogató rendszert azonban csupán az intézmények harmada alakított ki, melynek hiányában az integritást sértő rendellenes működés kiküszöbölésére nehezen kerülhet sor – tárta fel az ÁSZ kutatása. Emellett az ajándékok elfogadásának nem megfelelő szabályozottsága a közszféra integritásának egy jelentős hiányosságára hívja fel a figyelmet: a közszolgáltatást nyújtó intézmények alig egynegyede rendelkezik az ajándékok, meghívások, utaztatások elfogadásának feltételeit rendező szabályzattal.

A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a korrupciós kockázatok vonatkozásában elsősorban az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkör és méltányosság gyakorlása igényel figyelmet. További kockázat, ha a hatósági tevékenység körében engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési jogkört, illetve szakhatósági véleményezést gyakorolnak. A kutatási eredmények szerint az adatszolgáltató szervezetek közül 1413 intézmény (42%) végez hatósági tevékenységet, melyek közül 83 százalék rendelkezik engedélyezési típusú hatáskörrel, kétharmaduk hatósági ellenőrzéseket végez és több mint felük szakhatósági véleményezéseket készít. A hatósági jogalkalmazást folytató intézmények 78 százaléka nyilatkozott arról, hogy van mérlegelésen alapuló jogköre, illetve 71 százaléka méltányosságot alkalmaz a jogkörgyakorlása során. A kormányhivatalok és a kormányzati szervek magas kockázati indexértékkel rendelkeznek, ugyanakkor kontrollkiépítettségük is az átlagnál magasabb szintű. A helyi önkormányzatok az átlagosnál magasabb kockázati szintjéhez viszont átlag alatti kontrollindex társul, míg az igazságszolgáltatás szerveinél az alacsonyabb kockázati indexhez magas kontrollkiépítettség kapcsolódik. A felmérés tanúsága szerint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó kontrollok közül a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve az érintett intézmények többségében.

Az ÁSZ 2017-es Integritás felmérésében választ adó közintézmények az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás ajánlatkérői voltak, a közbeszerzések integritása a nemzeti integritás szempontjából is kiemelt jelentőségű terület. Az eredmények azt mutatják, hogy a közszféra intézményeiben a közbeszerzési verseny erőssége jó, átlagosan a vizsgált közbeszerzési eljárások 83 százalékában biztosított volt a három, vagy annál több ajánlattevő. Az ÁSZ kutatása feltárta, hogy a versenyerősség, tehát a háromnál több ajánlattevő jelenlétének biztosítása védő hatást fejt ki a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben. Azon ajánlatkérők esetében, amelyek kisebb versenyt tudtak biztosítani, nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is. A közbeszerzéseket lefolytató közintézmények eljárásaik eredményességének biztosítása érdekében tehát maguk is érdekeltek, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát – mutat rá az ÁSZ kutatása. A közbeszerzések típusát és értékét vizsgálva kiderült az is, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél több az elmarasztalásról szóló válasz. Az ilyen nagyobb, és többet költő intézmények elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával járó ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték – áll a felmérésben.

A szakértői munka esetében kockázatot jelent, hogy nehezen ellenőrizhető a szakértő bevonásának indokoltsága, az ellenszolgáltatás érdemi tartalma, és gyakran a szakértői tevékenység piaci ára sem határozható meg egyértelműen. Az ÁSZ kutatása ezért vizsgálta a szakértők alkalmazásának, valamint a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzat, mint kontrolleszköz elterjedtségét. A felmérés eredményei szerint a közintézmények körében – a rend- és honvédelem intézményei kivételével – egyik területen sem jellemző, hogy a szakértők igénybevételével arányosan rendelkeznének a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzattal. A közszféra intézményei között tehát intenzíven elterjedt gyakorlat a külső szakértők megbízása, ugyanakkor az ezzel járó kockázat tudatosításában, illetve a veszélyeztetettség mérséklésében majdnem mindenhol jelentős a lemaradás. Ezért a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot a magyar közszférában mindenképpen erősíteni kell – világított rá az ÁSZ 2017-es Integritás felmérése.

A 2017-es Integritás felmérés ITT érhető el teljes terjedelemben:

  • kapcsolódó anyagok
KORRUPCIÓ
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK