Õrizetbe vették Szabadi Béla független országgyűlési képviselőt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt, kisgazdapárti politikai államtitkárát csütörtökön, a fővárosban – erősítette meg a politikus ügyvédje az MTI-nek. Szőgyényi József elmondta: védencét a nap folyamán órákig hallgatták ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal fővárosi, Markó utcai objektumában. Az ügyvéd szerint a kihallgatást követő őrizetbe vétel váratlanul történt, és mint mondta, álláspontja szerint teljesen indokolatlanul. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal korábban ismertetett adatai szerint Szabadi Béla alaposan gyanúsítható 10-20 ügyben hűtlen kezeléssel, illetve egy esetben csalással. A kár több száz millió forintra tehető. Az ügyészség információi szerint Szabadi Bélával kapcsolatban a hűtlen...
Kategória: hír
Munka Törvénykönyve: változik a munkaidő szabályozása
A Munka Törvénykönyve módosítása szerint július 1-jétől a rendes és rendkívüli munkaidő együttesen sem haladhatja meg a napi 12, illetve a heti 48 órát.A jelenleg érvényes szabályozás eltér az európai normáktól, külön-külön korlátozza a rendes és a rendkívüli munkaidő maximális mértékét – tájékoztatták a Gazdasági Minisztérium munkajogi kodifikációs titkárságán az MTI-t.
Az Országimázs nem közli a bizottság névsorát
Bár az Országimázs Központ sajtófőnöke tegnap úgy nyilatkozott: Majtényi László állásfoglalásának szellemében járnak el, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra annak a közbeszerzési bírálóbizottságnak a névsorát, amely februárban elfogadta a Happy End Kft 4,2 milliárd forintos országimázs-pályázatát. Mint beszámoltunk róla, Majtényi László adatvédelmi biztos nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a közfeladatokat ellátó személyek neve és beosztása nyilvános adat, így a pályázat elbírálóinak nevét is megismerheti a közvélemény. Az ombudsman állásfoglalása, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság még áprilisban kért Majtényi Lászlótól, nem tisztázza egyértelműen a teendőket – érvelt Kertész Viktória, az Országimázs Központ sajtőfőnöke, ezért újabb pontosítást kértek. Tóth István...
Román jegyzék, nyilatkozatok a státustörvény elfogadása után
A státustörvénnyel szembeni román kifogásokat, ellenérveket felsoroló szóbeli jegyzéket nyújtott át a román külügyminisztériumban Cristian Diaconescu államtitkár Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetnek – közölték szerdán román hírforrások.
A TRUSTe szerint személyiségi jogi nyilatkozatokra utaló jeleket kell elhelyezni a honlapokon
A nonprofit szervezet véleménye szerint olyasféle szimbólumokat kellene feltenni a weblapokra, mint az élelmiszerek csomagolásán látható a részletes szavatossági, és összetételre vonatkozó leírásokat helyettesítő — jelek, de a weboldalak esetében ezek arra utalnának, hogy milyen adatokat gyűjtenek a felhasználókról, és hogyan használják fel azokat. A grafikára és a mögöttes jelentéstartalomra nem tettek javaslatot, de hangsúlyozták, hogy nemcsak a gyors áttekinthetőség, hanem a mobileszközök kis megjelenítője miatt is nagyon hasznosak lennének ezek a piktogrammok.
A franciák korlátozzák a Yahoo! szólásszabadságát?
Az Egyesült Államok egyik bírósága kivizsgálja, hogy vajon más országok bíróságai meghatározhatják-e, hogy a Yahoo! internetes portál mit árulhat árverési oldalain keresztül. Ez az ügy hatással lehet arra, hogy a nemzetközi kereskedelem milyen kiterjedéssel működhet majd az interneten. Az egész vitás ügy alapja az, hogy egy francia bíróság elrendelte, hogy a kaliforniai központtal rendelkező Yahoo! tiltsa le a helyi hozzáférést egy olyan árverési oldalhoz, amely náci emléktárgyakat árult. A Yahoo!-t két francia, polgárjogokkal foglalkozó csoport beperelte, és a francia fajgyűlölet elleni törvények szerint 13 ezer USD bírságot kapott. A portál eltávolította ezeket a tárgyakat az oldalairól, hiszen nem tudta megoldani,...
Az Alkotmánybíróság a türelmi zónák kijelölésének elmaradásáról
Nem megalapozott az az alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány, amely kifogásolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés a törvényes határidőig, 2000. március 1-jéig nem alkotta meg a türelmi zónák kijelölésének részletes szabályairól szóló önkormányzati rendeletét – tartalmazza az Alkotmánybíróság határozata, amelyről a testület szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint alkotmányellenesség esetén az Alkotmánybíróság eljárását bárki indítványozhatja, az önkormányzat törvénysértése kapcsán viszont az eljárás kezdeményezője egyedül a közigazgatási hivatal vezetője lehet. A közigazgatási hivatal vezetőjét indítványozási jog illeti meg az Alkotmánybíróságnál akkor is, ha rendeletalkotási kötelezettségét mulasztja el az önkormányzat, a jelen esetben azonban a közigazgatási hivatal vezetője nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság...
Alkotmányellenes rendelkezés a közhasznú szervezetek kapcsán
A közhasznú szervezetekről szóló törvénynek az egyszemélyes közhasznú társaságok vonatkozásában alkotmányellenes az a rendelkezése, amely szerint a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv ülésezésének gyakoriságára, ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó előírásokat. Az Alkotmánybíróságnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint a testület úgy döntött, hogy a vitatott rendelkezést 2001. december 31-i hatállyal megsemmisíti. A közhasznú szervezetekről szóló törvény vonatkozó rendelkezése olyan belső szerv működési rendjének szabályozását írja elő, amely az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságokban a társasági jog szabályai szerint nem létezik, így a közhasznú szervezetekről szóló törvény...
Sikeresnek tekinti a második pozitív kampányát a BSA
A BSA Magyarország sikeresnek nyilvánította az 1999 szeptemberében meghirdetett második pozitív kampányát, jelentette be a szövetség képviselője. A kampány lezárása mellett értékelték az elmúlt év szoftverjogi helyzetét is. A kampányban, melyet az AAM segítségével hajtottak végre, kilenc kisebb-nagyobb vállalat és szervezet vett részt, melyek önként kérték a BSA segítségét saját szoftverparkjuk “rendbetételéhez”. Az elindított programok jelenleg is futnak, hiszen egy ezerötszáz számítógépes informatikai hálózat, mint amilyen a Vivendi Telecomé, egy évet is meghaladó időtartamú munkát ad a résztvevőknek. A tavalyi évet értékelve elmondható, hogy csökkent az üzleti szférában használt illegális szoftverek aránya, így jelenleg a becslések szerint ez ötvenegy százalék....
Júliustól hitelesíti az e-szignót a Matáv
Júliusban megindítja az elektronikus aláírást hitelesítő szolgáltatását a Matáv – nyilatkozta a társaság értékesítési vezérigazgató-helyettese az MTI-nek kedden a cég győri partnertalálkozója előtt. Tankó Zoltán elmondta: a Matáv főtulajdonosától, a Deutsche Telecomtól szerezték be a digitális aláírás ellenőrzésére szolgáló rendszert, amely megfelel a világszabványnak. Az új szolgáltatás az értékesítési vezető szerint biztonságosabbá teszi a cégek számára az elektronikus kereskedést. A vezérigazgató-helyettes a továbbiakban közölte: a Matáv bevételének fő forrása ez évben is a mobil-, az adatátviteli és az internetszolgáltatás, hasonlóan a tavalyi évhez, amikor több mint kétharmadát ezek a szolgáltatások adták. Az adatátvitel sávszélessége megduplázódik az idén, ami azt jelenti,...
Elfogultságot jelentettek be Tasnádi védői a bíróság ellen
Tasnádi Péter perének keddi tárgyalásán elfogultságot jelentettek be védői a Pest Megyei Bíróság ellen, a PMB elnökének televíziós nyilatkozata miatt. A bírók továbbítják a kérelmet a legfőbb ügyészségnek. Az ezután folytatódó tárgyaláson több tanút és a másodrendű vádlottat hallgatták meg.
“A válaszadás jogával is próbálják cenzúrázni a sajtót”
Több európai kormány a válaszadás jogának intézményét használja eszközként a sajtó cenzúrázására – szögezi le az amerikai sajtószabadsággal foglalkozó bizottság (World Pressfreedom Committee) Európában folytatott kutatásai alapján. A szervezet által összeállított listán azok a kódszavak szerepelnek, amelyekkel a különböző kormányok burkoltan cenzúrázni próbálnak. Ilyen többek közt: a válaszadás joga (ezt mondja ki többek között a kormány támogatásával nemrégiben elfogadott lex Répássy), az állami propaganda sugárzása közszolgálat címen, az egyenlő, kiegyensúlyozott esélyek a kommunikációhoz a különböző oldalak számára, a büntető jellegű kártérítések kirovása a szerkesztőségekre, az etikai kódexek kötelező elkészítése, valamint az internet korlátozása. Répássy Róbert és Szájer József tegnapi sajtótájékoztatójukon...
