Kategória: hír

Az ukrán parlament elfogadta a népszavazási törvény módosítását

Az ukrán parlament csütörtökön elfogadta a népszavazásról szóló törvény módosított változatát. Az illetékes parlamenti bizottság a Leonyid Kucsma elnök által javasolt tizenkilenc módosításból tizenkettőt vett figyelembe. Ennek megfelelően az új törvény értelmében nem csupán az alkotmány módosítása, de Ukrajna területének megváltoztatása, egyes törvények illetve törvényi rendelkezések érvénytelenségének elismerése, valamint az alkotmány és a törvények által előirányzott más kérdések kapcsán is kiírható népszavazás. A parlament az elnöki javaslat figyelmen kívül hagyásával meghagyta az országos népszavazásra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos cikket. Ily módon egy népszavazáson egyetlen kérdést lehet feltenni. Nem írható ki népszavazás hadiállapot vagy szükségállapot esetén, illetve utána három hónapon belül, valamint...

Oroszország: törvénytervezet a tőke kimenekülésének megakadályozására

Az orosz parlament a még euróban is milliárdos nagyságrendűnek becsült tőkekimenekülés megakadályozására első olvasatban új törvénytervezetet fogadott el, amely egyúttal a pénzmosás visszaszorítását is szolgálja.A kormány kezdeményezése szerint a jövőben minden, 500 ezer rubelnél (20 452 euró) nagyobb összegű pénzátutalást a pénzügyi hatóságoknak be kell jelenteni. A parlament csütörtöki döntését még újabb olvasat után meg kell erősíteni. Az orosz elnök a gazdasági rendszer központi problémájának nevezte a tőke kimenekülését. Évente becslések szerint mintegy 25,6 milliárd euró értékű pénz kerül külföldre Oroszországból.

Magyar-román szakértői egyeztetés a státustörvényről

Szakértői szintű konzultációt folytattak román kezdeményezésre a státustörvény-javaslatról a külügyi tárca, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a román külügyminisztérium illetékesei csütörtökön Budapesten. A Külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint a román fél megelégedettségét fejezte ki a konzultáció lehetővé tételéért, annak érdemi jellegéért. Tartalmas eszmecserére került sor a törvénytervezetnek azon rendelkezéseiről, amelyekkel kapcsolatban a román fél további információkat kért. A magyar fél a Romániával kialakult jószomszédi együttműködés szellemében az eddig nyújtott tájékoztatáson túl tájékoztatást adott a törvénytervezet szövegéről és a hozzá kapcsolódó kormányzati szándékról – közölte Horváth Gábor az MTI-vel. A szóvivő hozzátette: a magyar és a román külügyi szakértők egyetértettek abban,...

Az ügyészséghez fordul az ISM

Az ügyészséghez fordul az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) annak érdekében, hogy tisztázza: milyen felelősség terheli a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) 1999 előtti kuratóriumának vezetését az ifjúsági célú állami vagyon nagy részének elvesztéséért – közölte a tárca politikai államtitkára csütörtökön újságírók előtt Budapesten. Szakács Imre tájékoztatása szerint az elvégzett vizsgálatokból valószínűsíthető, hogy 1995 és 1999. január 1-je között szándékos vagyonkijátszás történt a közalapítványnál. Szabó László helyettes államtitkár az ügy részleteiről tartott tájékoztatójában elmondta: világosan látható, a Varjú László-féle kuratórium öt éve arról szólt, hogy ezeket az ingatlanokat adásvétel, bérlet, vagy egyéb hasznosítás útján közvagyonból magánvagyonná tették. Közölte: az NGYIK...

Hirdetői önszabályozás a kéretlen SMS-reklám megelőzésére

A vezeték nélküli eszközökön hirdető világcégek etikai kódexet fogadtak el, amely a mobiltulajdonosok előzetes engedélyéhez köti az SMS-reklámok küldését. A szabályozással a vállalatok tiszteletben kívánják tartani a fogyasztók személyes szabadságát és meg kívánják akadályozni a spam (kéretlen reklámlevél) új formájának megjelenését. A mobiltelefonokon használt szöveges üzenetküldés, az SMS (Short Message Service), egyelőre feltérképezetlen terület a hirdetők előtt. Vannak olyan cégek, amelyek már felismerték az újfajta hirdetési formában rejlő lehetőséget és kipróbálták az üzletszerzés új módját. Többségük azonban nem mérte föl, hogy ezzel valóságos csapást mér a fogyasztók személyes szabadságára. Ezért is határozott úgy a mobileszközökön hirdető cégeket tömörítő szervezet, a...

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete Ekrem Kemál György ügyében

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével két év – végrehajtásában négyévi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztéssel sújtotta Ekrem Kemál Györgyöt, a Magyar Köztársaság kikiáltása óta az első alkotmányos rend elleni szervezkedéssel vádolt személyt. Az ítélet indokolása szerint az 1996-1997-ben a Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségét létrehozó és vezető Ekrem Kemál György tevékenysége az állam elleni bűncselekmény tekintetében épphogy csak elérte a távoli kísérlet szintjét. A Legfelsőbb Bíróság szerint a szervezet létrejöttére nem került sor. A Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége az ,56-os forradalom áldozatainak, illetve hozzátartozóiknak az érdekvédő szervezete volt.Az ítélet szerint ezt próbálta Ekrem Kemál úgy továbbfejleszteni, hogy a parlamenti eszközökön túllépve, erő...

A Legfelsőbbb Bíróság soron kívül bírálja el Lányi Zsolt fellebbezését

A Legfelsőbb Bíróság (LB) soron kívül bírálja el Lányi Zsolt kisgazda politikus, független országgyűlési képviselő fellebbezési kérelmét, amelyet a Fővárosi Bíróság a képviselőváltozás bejegyzése iránti kérelmét elutasító végzése ellen nyújtott be.Erről a LB főtitkára tájékoztatta az MTI-t közleményben. A fellebbezési kérelem szerdán érkezett meg a Legfelsőbb Bíróságra. Lányi Zsolt kedden nyújtotta be fellebbezését a Fővárosi Bíróságra (FB) azon végzés ellen, amely megtagadta bejegyzését az FKGP elnöki posztjára. A kisgazda politikus az MTI-nek úgy nyilatkozott: fellebbezésében kéri a Legfelsőbb Bíróságot, hogy soron kívül változtassa meg a Fővárosi Bíróság döntését, és kéri az eredeti kérelem szerinti képviselőváltozás bejegyzésének elrendelését. Lányi Zsolt azzal...

Duray Miklós a státustörvényről nyilatkozott az Új Szónak

A státustörvény elfogadása elsősorban lélektani szempontból számít óriási előrelépésnek, mert nyolcvan év elteltével itt a Kárpát-medencében végre nemzeti konszenzusra jutottunk – mondta Duray Miklós, aki az Új Szó csütörtöki számában nyilatkozott a törvényről. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a parlament elé terjesztett módosító javaslatok még gyarapíthatják is a határon túli magyaroknak kínálható anyaországi kedvezményeket, és “például a munkavállalási engedélyt valószínűleg akár egy évre is meg lehet hosszabbítani”. Jelezte: a státustörvény elfogadása után Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészek Szövetsége...